Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

1987 MÁJUS 27. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Jubileumát ünnepli az Allatorvostudományi Egyetem Programok kttrtánoca/ A SZÜV felveszi a versenyt A bejelentés szenzációs: Az IBM április elején felleb- bentette a fátylat — mesterségesen szított várakozás után — új termékeiről. Ezt írja a legutóbbi Computerworld. A hazai számítástechnika ritka forrása ehbez hasonló különleges hí­reknek. A most következő sorok sem bizonyos, hogy világra szóló információkat tartalmaznak, bár nem elképzelhetetlen: egy világ dől össze valakiben, ha megtudja hogy mi mindent mondott el róla a számítógép — törvényesen, hiszen az ér­deklődő hivatalosan bizonyította, joga van ahhoz, hogy meg­kaphassa az „inkriminált” adatokat. (Folytatás az 1. oldalról) köszöntötte az egyetem ta­nárait és diákjait, s az állat­egészségügyi szolgálat dol­gozóit. A magyar állatorvo­sok munkásságát méltatja utalt arra: az elért sikerek­ben meghatározó szerepet játszott, hogy a régi kiváló professzorok nagy figyelmet fordítottak az oktatási, a kutatási és a gyakorlati munka szoros egységére; az egyetem mai vezetői — nagy elődeik munkásságának mél­tó folytatóiként — ápolják és erősítik ezt az egységet. A történelmi múlt méltatása után szólt arról, hogy a kor­szerű állattenyésztés szük­ségessé tette az egyetem je­lentős fejlesztését, majd a KB titkára a gazdaságfej­lesztés mai teendőit elemez­ve elmondotta: a jelen idő­szakban a legfontosabb ten­nivalók a társadalmi terme­lés hatékonyságának radiká­lis javításával, a forráskép­zés és elosztás egyensúlyá­nak megteremtésével kap­csolatosak. A társadalmi termelés hatékonyságának javításában meghatározó té­nyező a termelési struktúra Tegnap a béke és barátsá­gi hónap rendezvényeként Szolnokra érkezett Zbigniew Lakomski, a Lengyel Kultu­rális és Tájékoztató Köz­pont igazgatója, valamint Zdislaw Paprocki, a buda­pesti lengyel nagyikövetség tanácsosa. A vendégeket a népfront Ságvári körúti székházéban Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára fogadta, akik az ő kíséretében a kora délutáni órákban Mezőtúrra látogat­tak. Itt a Mezőtúr és Vidéke Áfész központjában rende­zett barátsági gyűlésen Ta­kács István áfész elnök kö­szöntötte a küldöttséget, megalkuvásoktól mentes, késlekedés nélküli és meg­fontolt átalakítása. Ebben az átalakításban — amely egyébként nem egyszeri, ha­nem szükség szerint rend­szeresen megújuló és konf­liktusokkal járó feladat —, döntő fontossága van a mű­szaki fejlesztésnek, a tech­nológia korszerűsítésének, és annak a „szellemi infra­struktúrának”, amit a tudo­mányos kutatás, az oktatás, a képzés és a továbbképzés teremt. Ehhez a sajátos infrastruktúrához elválaszt­hatatlanul hozzátartozik a társadalom egészének mű­veltségi állapota, amelynek színvonalától nagy mérték­ben függ egyfelől az, hogy elsajátíthatók-e, hasznosít- hatók-e a gazdaságban a tu­dományos-műszaki haladás eredményei, másfelöl pedig az, hogy kialakítható-e, megvalósítható-e olyan élet­vitel, életminőség és munka- kultúra, amely az emberek többsége számára vonzó cél­nak számít. Átfogó reformokra, a régi módszerek feladására és új stílus kialakítására van szükség ahhoz, hogy a társa­majd Zdislaw Paprocki tar­tott előadást az országaink közötti gazdasági kapcsola­tok alakulásáról. Tájékozta­tójából megtudhattuk: mivel a hagyományos árucsere-for­galom kimerült, mindkét fél­nek előnyös, új gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésére törekszenek. így tervezik kooperációk, közös vállalatok és gazdasági tár­sulások létrehozását. Első­sorban az építőiparban, a bányászatban, valamint a személygépkocsik összeszere­lésében. Az előadást követő­en a lengyel vendégek vála­szoltak a hallgatóság kérdé­seire, majd a találkozó áru­ház-látogatással fejeződött be. dalmi rendszerünkben meg­lévő jelentős tartalékokat feltárhassuk, hasznosíthas­suk. — Amikor a tartalékokról szólok, akkor nem egyszerű­en csak az anyagi erőforrá­sokban, hanem sokkal in­kább a legfontosabb terme­lési tényezőben, a humán erőforrásban rejlő gazdag lehetőségekre gondolok. Ezek a lehetőségek elsősor­ban nem a munka mennyi­ségének növelésével, hanem a munka minőségi jegyeinek javításával, a tudás, az al­kotó tett megbecsülésével, az egyéni teljesítmények szabad kibontakoztatásával hasznosíthatók. Pál Lénárd ezután a társa­dalmi, gazdasági kibontako­záshoz szükséges alapvető prioritásaink szűkítéséről beszélt. ' i Ezután Losonczi Pál ki­tüntetéseket adott át a hazai állatorvostudomány jeles képviselőinek. A jubileumi ünnepség al­kalmából hazai és külföldi tiszteletbeli doktorok ava­tására került sor. Kitüntetés békemunkáért Az Országos Béketanács székházában Sztányik B. Lászlótól, az OBT elnökétől a hazai békemozgalomban, közösségekben kifejtett, ki­emelkedő tevékenységükért megyénkből az alábbi akti­visták vehették át az Orszá­gos Bóketanács kitüntető jelvényét: Farkas Mátyás, apát plébános, a katolikus papi békebizottság megyei bizottságának elnöke; Ki- szely Imréné, a HNF be- senyszögi, községi bizottsá­gának titkára, a helyi taka­rékszövetkezet elnöke; Sán­dor László, a HNF megyei bizottságának titkára és Só­lyom János, a HNF tiszafü­redi városi bizottságának el­nöke, gimnáziumi tanár. Mielőtt bárki mestersége­sen szított várakozás ébresz­tésének vádjával illetne, egy még kevésbé világra szóló hír, amely azonban minden bizonnyal tiszteletet, elis­merést vált ki. A Számítás- technika és Ügyvitelszerve­ző Vállalat éppen a napok­ban kapta meg. immár ötö^ dik alkalommal a Kiváló cí­met. Mi köze a jól prospe­ráló SZÜV-nek az állampol­gárral összefüggő adatok­hoz? Pusztán annyi: a jövő­ben a népességnyilvántartás jelentős része, számitástech­Ez a vállalat most arcot vált. A folyamat persze nem mai keletű. Előzménye az, hogy a számítógépek, a szá­mítástechnikai szolgáltatások iránt az elmúlt évtizedek­ben ugrásszerűen megnőtt az igény, ugyanakkor a vállala­tok, intézmények jelentős há­nyadának pénztárcájából je­lentősebb gépvásárlásra nem futotta. Szerencsére, (vagy sem) ezen időszak egybeesett a kisteljesítményű masinák megjelenésével, s igen soka­kat elkapott a Commodore- láz. Szerencsére, említettük, hiszen az addig ..ismeret­len” helyekre is eljutott a számítástechnika, készültek a gépekre programcsomagok, e kultúra úgymond megve­tette lábát. A ..vagy sem” megjegyzés az eufórikus ál­lapot utáni helyzetre illik, kiderült ugyanis, hogy ezek­nek a Commodore, Primo. HT—1080-as, s a hozzájuk hasonló gépeknek a teljesít­ménye véges, nevükben is benne van: személyi számí­tógépek. Csupán arra alkal­masak, hogy alkalmasint ját­szanak velük, arra, hogy egy munkahelyen úgynevezett nikai kiszolgálása erre a cégre tartozik. De ne vág­junk az események elébe, e téma részletezése előtt még annyit, hogy a SZÜV 2 mil­liárdos árbevételt realizáló vállalat, ebből 400 milliós nyereségtömeg elérésére volt képes tavaly. Ha valaki el­olvasta a kötvénykibocsátó vállalatok legfőbb mérleg­adatait tartalmazó listát — amely immáron nem titkos — láthatta, hogy a hazai cégek között, ezzel az ered­ménnyel, igen előkelő he­lyen áll a SZÜV. helyi feladatokat oldjanak meg használatukkal A túl­zott várakozást többnyire csalódás követte, és nem ke­vés helyen felkerültek a gé­pek a szekrények tetejére. Egy valami azonban meg­változott. A piacon a ver­seny. Ugyanis megannyi ki- sebb-nagyobb szervezet lé­pett fel azzal a szándékkal, hogy számítógépeket forgal­mazzon, azokhoz programo­kat készítsen, sőt szőkébb hazánkban is találni olyan gazdaságot, amely még a gyártásra is vállalkozik. A SZÜV-nek ehhez a verseny­hez — ami valóságos és nem kreált — kellett alakítani fi­lozófiáját. Már csak azért is. mert megjelent a gépeknek egy új hulláma, az úgyneve­zett professzionális személyi számítógépek családja, amelynek tagjai gyenge elő­deiknél annyival tudnak többet, hogy „okosabb” mi­voltuk mellett összekapcsol­hatók nagyobb gépekkel. S itt jön a SZÜV — illetve amikor a nagyvállalatról be­szélünk mindig értjük alat­ta a szolnoki számítóköz­pontját, s vele á minden me­gyében megtalálható társait. Magyar-lengyel barátsági gyűlés Mezőtúron Igények ós pénztárcák Amikor kaszálnak Nagyító alatt a sütőipar munkája (Folytatás az 1. oldalról) ret, a választékot, a minő­séget. Szó érte viszont a pék­sütemények, nevezetesen a Sió zsömle miatt az üzemiek munkáját. Mindenki elége­detlen, aki zsemlét eszik reg­gelire vagy egész nap azt fo­gyasztja, a zsömle nagyságá­val, ízével, s nagyon remény­kednek, hogy a Sütőipari Vállalat remélhetőleg úgy tudja fejleszteni gyártósora­it, hogy ismét lesz Szolnokon nemsokára megfelelő nagy­ságú, úgynevezett vizes zsömle is. Természetesen a vitában felszólalók — Pásztray György, dr. Csernai István, Kerekes Ferenc, Szilák Já­nos, Juhász József, Borsányi István, Bagyula Györgyné dr. — nem mindenben értet­tek egyet és nem azt mond­ták, hogy a további javítás fölösleges. Beszéltek arról is, milyen állapotban kerül a boltok eladótereibe a kenyér, hogy időnként nagyobb lakó­telepeken is előfordul, hétfőn hajnalban csak csütörtöki kenyeret kap a vásárló. Mindazonáltal abban egyet­értettek az eredményeket vi- tatók is, hogy ezek a pana­szok már nem kizárólagosan a termelő hibái. A túrajára- tokon gondosan kiszállított terméket ugyanis a boltok közvetítik a vevőknek. Az ipar munkáját jónak minő­sítették. A városi tanács Kéri Jó­zsef osztályvezető előterjesz­tése alapján jóváhagyta a megyeszékhely 1986. évi mű­ködési, fenntartási, felújítá­si, valamint fejlesztési terve végrehajtásáról készült je­lentést. Tóth István előter­jesztésében megalkotta ren­deletét a város általános rendezési tervének, városren­dezési és szabályozási előírá­sairól. Több előterjesztés után Kéri József és Tóth István 'sztályvezetők írásos javas­lata alapján az 1986. évi me­gyei településfejlesztési ver­senyben és az országos tár­sadalmi munkaversenyben elnyert jutalompénz felhasz­nálásáról döntött a testület. A pénzügyi-terv- és mun­kaügyi osztály, valamint a műszaki osztály munkatársai két változatban dolgozták ki a városszépítési, fejlesztési célokat szolgáló elképzelé­seiket. A két változat között csu­pán egy döntő eltérés van. Mindkét tervezetben szabad­időpark létesítése szerepel a Széchenyi városrészben, a la­kosság által végzett társa­dalmi munkához különféle anyagok, kisebb eszközök biztosítása, a temetői emlék­művek felújítása, ártézikút létesítése a Zagyva-parti la­kótelepen, némi pénz a Vö­röskereszt tisztasági mozgal­mára, valamint társadalmi aktívák jutalmazására. Amíg az első változatban a vasút­állomásnál lévő Jubileumi emlékmű karbantartása, kör­nyezetének felújítása, járda­burkolat javítása és az Eöt­vös téri park rendbetétele — addig a második változatban a Juhileumi emlékmű és kör­nyéke, valamint az Eötvös téri park helyett a városköz­ponti járdaburkolat cseréje szerepel. Vitáztak a tanács tagjai, a felszólalók általában az egyes változat mellé tették le voksukat, Csortos Ferenc, Juhász József, Kerekes Fe­renc és Kövesi László. Végül különböző részletkérdések tisztázása után a negyven- nyolc jelenlévő tanácstagból harmincnyolcán az egyes változat mellett döntöttek 2 millió 650 ezer forint sorsá­ról. S. .1. A hagyományos szolgálta­tásai mellett e cég vállalja úgynevezett közepes nagysá­gú (TPA gépcsalád) — mű­ködik már ilyen gép a TVM- ben, a Volánnál, a KSH-nál, a Tanácsi Költségvetéselszá­moló Hivatalnál Szolnokon — műszaki kiszolgálását. Hasonló a helyzet az IBM típusú mikro gépeikkel is. Ehhez külön szolgáltató részleg alakult például a szolnoki számítóközpontban, azzal a céllal, hogy egészen a gépek beszerzésétől a ja­vításokig partnere legyen a szolnoki SZÜV megrendelői­nek. A programok fejleszté­sében is. Miért érdemes e mozzanatra kitérni ? A gép munkába áll, dolgozik, az élet persze nem veszi tudo­másul, hogy programja ál­landó. nem változik. Gon­doljunk csak a szabályozók­ra, egy számítógép progra­mozását a szabályozók mó­dosulása. amely igen gyako­ri, egyik hónapról a másik­ra totálisan elavulttá teheti. Divat azt mondani számító- gépes berkekben: kaszálnak. Ami többnyire a konjunktúra szerencselovagjainak tényke­dését minősíti, amelynek hátterében az áll: eladják a gépet, programot, lesz ami lesz alapon, a többi a meg­rendelő dolga. A SZÜV ki­alakult partnerhálózata és hírneve miatt nem teheti meg, hogy néhány hónap vagy esztendő eltelte után ne fordulhasson hozzá biza­lommal ügyfele. Mivel lett még gazdagabb a SZÜV palettája? Mindany- nyian tudjuk az országban igen sok hasonló tevékeny­séget folytató üzem, intéz­mény dolgozik. A tanácsi munka lényege nem más Jászberényben, mint Török- szentmiklóson. Ezért dolgoz­ták ki a SZÜV szakemberei úgynevezett mintarendszere­ket, amelyek adaptálhatók A Jászladányi Egyetértés Tus ipari ágazatának a gumi-, műanyag- és szerszámkészítő üzemé­nek, valamint a varrodá­nak idei árbevételi terve 35 millió forint. Felvé­telünk a műanyag üzem­ben készült, ahol" három­műszakos folyamatos üzemben fröccsöntött termékeket, fóliazsáko­kat és különböző méretű flakonokat gyártanak Fotó: D. G. egy-egy munkahelyre, példá­ul a mezőgazdasági üzemek­ben. De a SZÜV vállalja a mások által kidolgozott prog­ramrendszerek terjesztését, a helyszíni alkalmazhatóság megteremtését is. A leg­újabb ilyen munkához már­ciusban írták alá a keret- szerződést, ennek alapján szerelik fel az Állami Bizto­sító fiókjait gépekkel. Szakemberek... mondtuk az imént. A megyeszékhe­lyen megdöbbentően ala­csony a számuk. Ügy mond­ják állandó a körtánc. (A hiány miatt szipkázzák el a szakértőket egymástól a cé­gek.) Két kör akár kétezer forintos fizetésemelkedést is hozhat. Tehát, nincs elegen­dő, sem felsőfokú, sem kö­zépszintű szakemberből, mindezt megállapították e témakörrel foglalkozva a megyei pártbizottság ülésén is, melyen felhívták a nega­tív helyek orvoslására az il­letékesek figyelmét. A szol­noki számítóközpont lépni kényszerült. A felismerést tárgyalások követték, s mint arról már írtunk a megye- székhelyen a közgazdasági szakközépiskola diákjai ta­nulják a számítógépes folya­matszervezői ismereteket. Nemrégiben megállapodás született arról is, hogy a Számaik — ez a nemzetközi hírű oktatási központ —tan­folyamot indít ismét Szol­nokon. A megyeszékhelyen lévő számítóközpont termet, gépidőt, eszközöket biztosít a tanulás sikerességéhez. (Je­lenleg Pestre és Debrecenbe kell járniuk a hallgatóknak.) A legnagyobb feladatot persze ma is a nagy teljesí­tőképességű gépek kapacitá­sának okos kihasználása je­lenti. Az államigazgatási alapnyilvántartások elkészí­tése hatalmas érték, több milliárdos.. Nos, ezek moz­gatása, használhatósága nem megoldott, nehézkes. Ha a megye gazdasági vezetői pontos képet alkarnak kapni a vállalatok munkájáról, egy adott időszakra vonatkozóan, az adatokhoz csak több he­tes késéssel jutnak hozzá. A decentralizálás ez esetben annyit jelent, hogy a szolno­ki számítóközpont kezeli ezeket az adatokat. így 1987 végétől már az ő dolga a né­pességnyilvántartás számí­tástechnikai eszközökkel tör­ténő kiszolgálása. Mi van a föld alatti Mire használhatók ezek az információk? Csak az il­lusztráció kedvéért ragad­junk ki két példát: A prog­nosztizáláshoz, a tervezés­hez gyorsan kiszűrhető hogy mondjuk négy év múlva, hány gyerek megy az álta­lános iskola első osztályába, hány lesz középiskolába in­duló vagy meghatározható orvosi körzetenként a lakos­ság korösszetétele. Az ada­tok begyűjtését és kiadását az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete és miniszteri rendeletek szabályozzák. (Furcsasága a dolognak, hogy a vállalat a kiadott infor­mációkért, legyen az igény­lő hivatal vagy magánsze­mély, díjat kérhet.) A fontos adatcsoportok kö­zé tartozik az ingatlannyil­vántartás, amely az adózás szempontjából rendkívül lé­nyeges, de ide sorolhatnánk a földmérési és térképészeti adatbázist. (Gondoljunk csak arra, mennyi gondot okoz, hogy nem tudjuk pontosan, mi hol található a föld alatt. Elszakadt kábelek. . .. eltört vezetékek...) A feladatok között a vál­lalati eredmények összegzé­séhez szükséges úgynevezett PM-adatbázis kidolgozása a közeli, míg a földmérési és térképészeti adatrendszer ki­alakítása egy kissé a távo­labbi jövő. Vele együtt a jelen pedig azt bizonyítja, hogy a SZÜV arculata változik. Hasznunk­ra. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents