Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-04 / 103. szám
1987. MÁJUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A HÉT FILMJEIBŐL ÖOndVÍS0l©S Címszavakban is hosszú lenne felsorolni, hogy mi mindenről szól Erdőss Pál új filmje, a gondviselés. Egy fiatal házaspár küzdelme gyermekeiért igen drámai téma, messzemenő általánosításokra ad lehetőséget. Erdőss Pál, akinek emberi és művészi tisztességét eddigi filmjei alapján is tiszteljük — Adj király katonát, Hazárdjáték, Visszaszámlálás — ezúttal is nagy felelősséggel él azzal a lehetőséggel, hogy a család mellett szóljon, az esélyegyenlőséget láttassa meg, az írott szó alapján működő mechanizmusokról mondjon véleményt, elfogulatlan megítélést kérjen a megtévedettek számára is. Közhely: Erdőss Pál eddigi munkássága több mint rokonszenves. Filmjeivel — azt hiszem illik ide ez az elcsépelt megállapítás — nem a könnyebb ellenállás irányába indult, érezhetően fontosabbnak tartja munkája hasznosságát saját sikereinél. Más kérdés, hogy a szakmai elbírálás hazai és külföldi pástjain éppen ez a szándék, a vállalás felelőssége hozta meg számára a sikert. A gondviselés ez újabb bizonyíték, hogy Erdőss Pál a valóság feltárása érdekében archomlok-táma- dással, tehát szemtől szem^ ben ütközteti nézeteit a begyepesedett, netán tradícióknak kikiáltott kényelmességgel, a számító, önös nézetekkel. Erdőss pál filmjeinek logikája elöl nem lehet magasztos kinyilatkoztatások mögé bújni, igazságérzete nemigen csalja meg. Azaz hogy... a Gondviselésben mintha az alaphelyzetben tévedett volna. Ha csak csupán a főcím után néznénk a Gondviselést, az „előképeket” nem tekintenénk a mondandó szerves részének, utóbbi fel- tételezésünk a saját tévedésünk lenne. Egy fiatal házaspár két, külön lefolytatott bírósági tárgyalás után börtönbe kerül. Két kiskorú gyermeküket — mivel nincs rokonuk — állami gondozásba veszik Pomázon. Ki-ki nézőpontja szerint vélekedhet. A legáltaláno6ít- hatóbb nézet minden bizonynyal egy megállapításhoz kötődik: mindenki éljen úgy, hogy ne kerüljön szembe a törvénnyel, ne csapódjék be mögötte a kilincsnélfcüli ajtó. így igaz, de az élet olykor — vagy sűrűn? — másként alakítja dolgainkat. A feleség előbb szabadul, azonban egyedül képtelen megfelelő életkörülményeket teremteni, a gyámhatóság meghatározott feltételekhez köti a gyermekek visszaadását. Aztán az apa is szabadul, már dolgoznak is, a lakás is megfelelő lenne, hogy négyesben ott éljenek, de... Az egyik gyermeket a nevelőszülők nem akarják visz- szaadni, sőt manipulációtól sem riadnak vissza, hogy a vérszerinti apát újra börtönbe juttassák. A házaspár a gyanú és az előítéletek terhével harcol a Hivatallal, s ami ennél lényegesebb a társadalmi kételyekkel szemben, hogy visszakaphassák gyermeküket. Nagyon fontos dolgot tár fel Erdőss Pál: az előítéletek bénító hatását. S ezt nem általában teszi — erről bőven vannak megfoghatatlan fogalmaink — hanem konkrétan, itt és most. Gondoljuk csak el: mennyire olajozottan, precízen — hangsúlyozzuk: törvényesen! — működött az a gépezet, amely a bűnelkövetőket megfosztotta saját akaratuktól, amely a szülők nélkül maradt gyermekeket állami gondozásba vette. Még nyugodtak is lehetünk a látottak alapján: lám. aki a törvényeink ellen vét, elnyeri büntetését; s menynyire humánus az a hatalom, amelynek nevében az apát és az anyát börtönbe zárták: gondoskodik gyermekeik neveléséről. S ez így igaz, csak később jelentkeznek a miértek? Nagyjából ugyanez a jól működő gépezet miért annyira lassú és körülményes, amikor a házaspár és a gyermekek érdekében a börtönajtóktól a családi boldogulásig kellene intézkedéseivel segítenie? Gyakorlatilag a családot. Nyilván a tapasztalati úton kialakult előítéletek miatt. Ez is igaz, de a kérdés újabb vetülete méginkább: hol kapott nagyobb sebeket a házaspár, a börtönben vagy a gyermekeik visszaszerzéséért folytatott küzdelemben? Szép, igaz film a Gondviselés — állapítanám meg, csak ne tudnám, hogy miért került börtönbe a családfő. Nem kenyérre valót lopott, nem kiscipőre, tüzelőre kellett neki a pénz, hanem költséges hobbijára. Nincs indokolt lopás a törvény szelleme szerint, de a hétköznapi megítélés mégis különbséget tesz az elhanyagolható hobbi, és a szükísé- ges kenyér között. Ez utóbbihoz nyilván kapcsolódott volna egy fontos mondat: „...a bíróság enyhítő körülménynek vette...” Ezen a ponton érzem hibázni Erdőss Pál igazát. De ettől még talán teljesebb a megtévedtség képlete. Persze, újabb izgalmas film témája lehetne, hogy az effajta megtévedt- ségért mennyiben felelős a társadalom? Valahol le kell engedni a sorompókat! Az egyén káros döntéseiért az a társadalom nem adhat felmentést, amely ellen a bűnt elkövették. Csak emberséges lehet... Tiszai Lajos Jótékony célú előadás május 9-én Az egészséges gyermekért Az egészséges gyermekért címmel jótékony célú műsoros előadás lesz május 9-én 15 órakor, a megyei művelődési és ifjúsági központban. Az előadást az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezete Szolnok Megyei Elnöksége és a Vöröskereszt megyei és városi vezetősége rendezi. A bevételt a Szolnok megyei értelmi fogyatékos gyermekek javára fordítják. Miért kel! odafigyelni a szellemi fogyatékos gyerekekre? Miért kell segíteni őket? Erről kérdeztem a rendezőket és azokat, akik az előadást segítik. Bereczki Istvánná, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezete megyei elnökségének titkára; — Az egész világot foglalkoztatja az emberiség jövője. Amikor arról gondolkozunk, mi lesz húsz vagy száz év múlva, többnyire ilyen dolgok fogalmazódnak meg bennünk, hogy lesz-e béke, lesz-e elég ennivaló, meg tudjuk-e őrizni a természetet. Ha a jövőnkről beszélünk, a velünk élő problémákra is figyelni kell. Köztudomású, hogy a családok egy része nehéz helyzetben van. Még nehezebb azoknak az élete, ahol az anya nem tud keresni, mert otthon kell maradnia értelmi fogyatékos gyermekével. A szellemi fogyatékosság egyébként is egy kicsit másképp ítéltetik meg, mint a többi; a testi fogyatékosság az emberek szemében bocsánatos; a szellemi fogyatékost nem tartják partnernek. Az értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családoknak egyre nagyobb szüksége van a társadalom segítségére. Az előadás bevételét intézmények létesítésére (értelmi fogyatékosok napközi otthona), rehabilitációs védő munkahelyek létrehozására fordítjuk. Földy Dánielné. a Vöröskereszt megyei szervezetének titkára: — Az idei Vöröskereszt világnap jelmondata: „Az egészséges gyermekért". Ügy érezzük, hogy most teszünk valamit a gyermekekért, felhívjuk a figyelmet egy problémára. Formálni kell az emberek szemléletét, mert úgy tűnik, hogy az értelmi fogyatékos gyerek csak gondot jelent. Nem ismerjük őket, nem tudunk természetesen közeledni hozzájuk. Ez az előadás is egy lépés lehet a közeledésben. A megyei KISZ-bizottság is segített a műsor szervezésében. Szymczak Judit, a KISZ-bizottság titkára: — Egyre több olyan ember van társadalmunkban, aki segítségre szorul. Közéjük tartoznak az értelmi fogyatékosok is, A KISZ egyik feladata, hogy lehetőségeihez képest segítse azokat, akik valamiért hátrányos helyzetűek. Tapasztaljuk, hogy a szülők egy része szégyellj, ha fogyatékos gyermeke van. Azok, akiket ez a probléma nem érint, szánják, sajnálják az ilyen családokat, de nem segítenek. Ügy gondoljuk, hogy nevelni kell, felkészíteni a KISZ-fiatalokat, akikből később szülők lesznek, hogy ha értelmi fogyatékos gyereket hoznak a világra, tudjanak foglalkozni velük. Dr. Pintér Sándor professzor, megyei gyermek- gyógyász szakfőorvos, a megyei kórház főigazgatóhelyettese nyitja meg az előadást: — Az a véleményem, hogy a szellemi fogyatékosok problémája nincs igazán a helyére téve. A gyerekek szempontjából döntő jelentőségű, hogy életük első három évében mit neveltek beléjük. A gyerekeink nem tanultak meg együtt élni a betegekkel, mert az óvodába, a bölcsődébe csak egészséges gyerekeket vesznek föl. A betegek — így az értelmi fogyatékosok is — tehát elkülönülnek, és az egészséges ember már gyerekkorában azt tanulja meg, hogy nem kell törődni velük, mert ők külön élnek. Ezért a gyerekeink és a felnőttek is elmennek az értelmi fogyatékosok mellett, „átlépnek rajtuk”. Az is igaz, hogy ebben a felgyorsult tempóban, melyben élünk, sokan nem vesznek tudomást arról, mi történik az elesettekkel. Ügy gondolom, hogy minden fórum — egy jótékony célú előadás is — alkalmas arra, hogy felhívjuk a figyelmet erre a problémára. Az előadás ötlete Hofgart Györgynétöl származik, aki értelmi fogyatékos gyermeket nevel. Sokat szervezett, kilincselt azért, hogy az előadás megszülessen. — Sokszor beszélgetek hasonló sorsú szülőkkel. Vannak, akik feladják, akik beletörődtek, érdektelenek már. őket szeretném hívni; gyertek közénk! Nekik szeretném bebizonyítani, hogy nem hiábavaló küzdeni, mert van eredménye. Paulina Éva XIX-XX. századi szobrok a Szépművészeti Múzeumból Nagy érdeklődés kísérte az újjászületett galériában rendezett kiállítás megnyitását. (Fotó; D. G.) Ismét várja a látogatókat a Szolnoki Galéria Nemesen egyszerű és elegáns, csontfehérre festett falak fogadják a Szolnoki Galéria épületébe betérő látogatót. Befejeződött a felújítás, a Damjanich János Múzeum patinás, szép kiállítótermét újjávarázsolták, így vehette birtokba ismét a megye- székhely művészetszerető közönsége. A szolnoki kulturális hetek egyik legjelen- sebb eseményeként tegnap délelőtt 11 órakor Tálas László, a Damjanich János Múzeum igazgatója köszöntő szavaival és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott XIX—XX. századi szobrászait című kiállítás megnyitójával lett a Galéria ismét a városé, a látogatóké. A nagyértékű és ismert szoborműveket felsorakoztató tárlat megnyitóján részt vett Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, valamint Lengyel Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese, aki megnyitójában kiemelte: a kiállitás — a korábbiakkal azonos szellemben — a Szolnok Megyei Mjúzeumok Igazgatósága és a Szépművészeti Múzeum között kialakult jó kapcsolat eredménye. Elsősorban ennek köszönhető, hogy — a budapesti állandó és a boglárlellei időszaki kiállításokkal egyidőben — Szolnok is otthont adhat a Szépművészeti Múzeum hosszú ideje raktárban őrzött .szoboranyagának, amely egyúttal sajátos keresztmetszetet is ad az európai szobrászat elmúlt másfél évszázadának történetéről. A tárlatokon látható mintegy negyvenöt szobor és kisplasztika között kései klasz- szicista, akadémikus, naturalista, romantikus és modern alkotásokat egyaránt találhatunk. A tárlat érdekessége, hogy több magyar vonatkozású művet is bemutat, köztük a tartalmas és ízléses katalógus borítóján is látható Zichy Mihály-mell- szobrot, Cyprien Godebsky munkáját; Borbereki Kovács Zoltán Bennszülött piac című bronzplasztikáját; a kalocsai születésű Nicolas Schöffer Minieffet című mobilját. Az arcmások között találjuk Hans Gasser 1859— 60-ban Széchenyi Istvánról készített mellszobrát, August Sommer Ybl Miklós-portréját, valamint Emst Rietschel 1854-ben Liszt Ferencről készített gipszdomborművét. Három alkotással képviselteti pagát a XIX. századi belga iskola legjelentősebb és legismertebb szobrásza, Constantin Meunier. A realizmus egyik legerőteljesebb képviselőjének művei mellett találjuk a belga plasztika több kiemelkedő alakjának munkáit is, továbbá osztrák, német, francia, spanyol és magyar szobrászok alkotásait. Az újra megnyílt Szolnoki Galéria méltó keretet ad a kiállításnak, melyet Illyés Mária válogatott és rendezett A tárlatot — melynek megnyitóján XVIII—XIX. századi kamaraművek előadásával a Verseghy Ferenc Gimnázium kisegyüttese varázsolt korabeli hangulatot — ebben a hónapban tekinthetik meg a látogatók. Sikeres bemutatkozás Egerben A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései hazánkban A szocializmus valósága, és fejlődése Magyarországon • Berecz János Történelmi utunk és a közgondolkodás • Huszár István Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista épités magyar gyakorlatában • Berend T. Iván Társadalomkép és társadalmi folyamatok a nyolcvanas években • Kulcsár Kálmán A politikai rendszer hatékonyságának növelése • Lakos Sándor Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok, társadalompolitika * Benke Valéria A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései hazánkban címmel február 19—21 között Szegeden megtartott országos elméleti tanácskozás anyaga megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A kötet tartalmazza a tanácskozás megnyitóját, Berecz János, az MSZMP KB titkára bevezető előadását „A szocializmus valósága és fejlődése Magyarországon” címmel, valamint az öt referátumot, illetve a szekció- vezetők vitaösszefoglalóit és a zárszót. Véget ért a diáknapok fesztiválja Az egyik legrégebbi magyar város, a Bükk hegység nyugati bástyájának nevezett Eger adott otthont ismét a középiskolás diákok amatőr művészeti csoportjai, kétévenként megrendezett találkozójának. Az országos diáknapok egri fesztiválján, amelyet április 30-án, csütörtökön este, a vár történelmi levegőt árasztó falai között nyitottak meg, három megye — a házigazda Heves, illetve Nógrád és Szolnok, valamint Budapest — kulturális küldöttsége vett részt nagy sikerrel. A háromnapos program két legfontosabb helyszíne a Dobó tér és a Gárdonyi Géza Színház volt, ahol kétszer egyórás szerkesztett műsorral mutatkoztak be egymásnak és a május elsejét köszöntő városnak a csoportok. Sokféle műfajt felvonultató, magas színvonalú műsorokat adott elő a csaknem nyolcszáz diák, akik ezen kívül vártörténeti és városismereti vetélkedőn vettek részt, s megtekintették a fesztivál vendégének, a Rockszínház társulatának előadását. A fesztivál szombat este, a legjobb produkciók gálaműsorával zárult, a küldöttségek tagjai — köztük megyénk mintegy háromszáz fős delegációja, amely ismét szép sikert aratott Egerben — vasárnap érkezett haza.
