Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
1987. MÄJOS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elismerés Parlamenti bizottság ülésén Nyári szabadságok a nyereséges termelésért Dicsérő oklevelet kapott a Palotás! Állami Gazdaság Ünnepi tanácskozást tartottak tegnap délután a Pa- lotási Állami Gazdaságban az 1986. évi szocialista munkaversenyben elnyert Dicsérő oklevél átadása alkalmából. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és jelen volt Simon József, a megyei pártbizottság titkára is. Bagi Károly igazgató a gazdaság elmúlt évi eredményeit értékelve elmondta, hogy tízévi céltudatos fejlesztőmunka gyümölcse érett be 1986-ban akkor, amikor az előző esztendeit 8 százalékkal meghaladó termelési értéket és ötvenmilliós nyereséget könyvelhetett el a 12 ezer hektáros nagyüzem. A természeti és közgazdasági adottságokhoz jól igazodó termelési szerkezet kialakításának, a gazdaság teherbíró képességére alapozott beruházási-fejlesztési tevékenységnek és nem utolsósorban csaknem ezertagú dolgozó kollektíva kitartó munkájának eredménye, hogy az ország 125 állami gazdasága közül eredményeit tekintve az élvonalban tudhatja magát a palotási gazdaság. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére 92 százalékban alaptevékenységgel tesz eleget a népgazdasági elvárásoknak és biztosítja dolgozói megélhetését. A növénytermesztők a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére 12 ezer tonna búzát, 2300 tonna rizst és 2500 tonna napraforgót értékesítettek, és megtermelték az állatállomány teljes takarmányigényét. Az állattenyésztés 22 százalékkal túlteljesítette tavalyi tervét, a gazdaság tehenészete a tej- zsírtermelésben első helyen áll a megyében, az egy tehénre jutó tejtermelés pedig elérte a hatezer litert. Tavaly is a kacsatenyésztés volt a legsikeresebb ágazata a gazdaságnak, tízezer tonna pecsenyekacsát értékesített ugyanis a feldolgozó iparnak 80 százalékban exportra. Jelentős részt vállalt a termelés növeléséből, nyereséggyarapításából a 28 szocialista brigád: a kollektívák vállalásaikat túlteljesítve 12 millió forinttal növelték a termelési értéket, több mint 7 ezer óra társadalmi munkát végeztek és csaknem 5 millió forintos költségmegtakarítást értek el. A termelési eredmények növelésén túl nagyban hozzájárult a tavalyi eredményes gazdálkodáshoz. hogy miközben a gazdaságban 5,8 százalékkal többet termeltek, a ráfordítások csak 2,4 százalékkal haladták meg az előző évit. A MÉM és a Medosz által adományozott Dicsérő oklevelet a tegnapi ünnepségen Mohácsi Ottó adta át a gazdaság kollektívájának. Ugyancsak a megyei tanács elnökétől vette át a két országos szerv által adományom zott Szakma Kiváló Brigádja címet a kacsatelepen dolgozó Kossuth Zsuzsanna nevét viselő kollektíva. Bagi Károly igazgató pedig tíz személynek adta át a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Újítömozgalom a jászberényi Micoopnál Milliókat érő ötletek Legjobbak a megye ipari szövetkezetei között Hogyan lehet néhány perc alatt ötszáz, ezer, vagy ezerötszáz forintot keresni: ezt jól tudják néhányan a jászberényi Műszeripari Szövetkezetben. Nem ördöngösségről, vagy jogtalan, illegális haszonszerzésről, hanem nagyon is szabályos, a szövetkezet által támogatott pénzszerzésről van szó. És miért éri meg a Micoop-nak néhány percért százakat fizetni? Egyszerű: mert egy jó ötlet ezreket megér. tálitak az osztrák UHER és az NSZK-beli Siemens cégnek, idén pedig már szeretnék megközelíteni a 3 millió darabot. A tervek teljesítésében a szövetkezet vezetői számítanak a népes újító gárdára. Újítás eredménye az UHER relék gyártásának a korszerűsítése is. A múlt év krónikájához tartozik még a kábedvédelmi berendezések korszerűsítése. Tájékoztató a fogászat háttériparáról Pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A testület az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosítására vonatkozó előterjesztést vitatta meg. illetve tájékoztatót hallgatott meg a fogászat háttériparának helyzetéről. A módosítási javaslat szerint az egészségügyi törvény bevezető részében egyebek közt rögzítik: A Magyar Népköztársaságban az egészségügy állami és egyben össztársadalmi feladat. Ezt a feladatot az állam az egész társadalom és valamennyi állampolgár közreműködésével, intézményrendszerei útján látja el, ennek során megkülönböztetett figyelmet fordít a betegségek megelőzésére. Az állampolgár köteles előmozdítani a saját, a családja, a születendő gyermeke és a környezetében élők egészségének a megóvását A másik témával kapcsolatos beszámoló megállapítja: a magyar fogtechnikai háttéripar az állampolgárok fogászati ellátásához — amit háromezer főállású és mintegy ezernyolcszáz másodállású fogorvos végez — gondoskodik a szükséges technikai háttérről. A fogtechnikai ellátás fejlesztésének két fő iránya van: a nagytömegű alapellátásban törekedni kell a korszerű termékek körének szélesítésére, az alapellátásnál magasabb színvonalú kezelést kérők részére pedig tovább kell fejleszteni az igényelt, de költségesebb termékek gyártásának lehetőségét. Idegenforgalmi akadémia — A múlt évben 255 ezer forintot fizettünk ki ötletekért, újítási és közreműködési díjakért — mondja Pádár Pál, a szövetkezet elnökhelyettese. — Ez a negyedmilliós kiadás azonban egyáltalán nem sok az újításokból származó haszon mellett. A szövetkezetünk évek óta nagy gondot fordít a fejlesztésre, s ezzel összhangban az újítások szorgalmazására, bevezetésére. Az újító kedv élénk, a dolgozók értelmét és hasznát látják az ötletességnek. A múlt évben számtalan ötletet és 16 újítási javaslatot bírált el a szakmai bizottság, melyből 15-öt elfogadtak és be is vezettek. Ezek eredménye a gyártásfejlesztésben 3,8 millió, anyag- és energiamegtakarításban pedig további 3,3 millió forint volt. Némelyik ötlet újítássá lépett elő és százezreket hozott a szövetkezetnek. Érdemes tehát az ötleteket nem veszendőben hagyni, ezt kívánja a szövetkezet és a dolgozó érdeke is. Az újítások fő területe megegyezik a műszaki fejlesztési célkitűzésekkel; a gyártásfejlesztéssel, technológiai korszerűsítéssel, import anyagok, alkatrészek helyettesítésével, valamint az anyag- és energiatakarékossággal. Ezek kiegészülnek a dolgozók és a műszaki osztály javaslataival, de az így összeállított éves újítási, feladatterven túl, bármilyen használható ötletet elfogadnak. Az üzemekben, munkahelyeken formanyomtatványokat és ötletládákat helyeztek ki, hogy megköny- jnyítsék az ötletgazdák dolgát. A ládák tartalmát véleményezik — a hasznosítható javaslatért 500 forint jár. ,így érkezett be a zárt technológiájú hűtési rendszer bevezetésének javaslata, melyből újítás lett. Több 100 .ezer forint megtakarítást eredményezett az import fröccsanyagok hazaival való helyettesítése. A munka csak a paraméterek azonosságának a kimutatásából állt. • — Nyolc éve tartunk rendszeresen ötletbörzéket — mondja Fisli Gyula, műszaki osztályvezető. — Kezdetben nem volt népszerű, de mikor látták, hogy 3 értelmes gondolatért egyik-másik dolgozónak azon melegében 1500 forint ütötte a markát, megváltozott a börze rangja. Évenként 2—3- szor 3—4 tagú bizottság járja végig az üzemeket, és a dolgozók röpgyűléseken adják elő javaslataikat. Rögtön elbírálják azokat, és ha nagyobb horderejűek, már újításként naplózzák. Az ötüetládák tartalma és az újítási javaslatok Zaják- né Korda Júliához, az ipar- jogvédelmi előadóhoz kerülnek, aki az újítási szabályzat szerint gondoskodik további útjukról. Helyi szakemberek közreműködésével műszaki és gazdasági számítások következnek, majd a mutatók alapján a vezetés dönt a javaslat sorsáról. Kedvező esetben szerződés- kötés, azután az újítás bevezetése következik, mely leggyakrabban ugyancsak az újító közreműködésével történik, de előfordul, hogy egy gmk kap megbízást a kivitelezésre. Az újítómozgalomban a műszakiak járnak elöl, de az adminisztratív területről is érkeznek hasznos javaslatok. A megye legnagyobb ipari szövetkezete, a Micoop, tavaly a tervét túlteljesítve 279 milliós árbevételt és 46,4 millió forintos nyereséget ért el. Termékeinek több, mint a felét külföldön értékesítette. Szocialista exportja ugyan némileg csökkent, de a tőkés szállítások évek óta dinamikusan emelkednek. A múlt évben több, mint 2 millió relét exporaz importalkatrészek saját, illetve a hazai kooperációban történő gyártása. A Műszeripari Szövetkezetben felismerték az újítómozgalom jelentőségét, és a hasznosítható ötletekből igyekeznek gyorsan tőkét kovácsolni. Erről tanúskodik az OKISZ és a KISZÖV által hagyományosan meghirdetett megyei újítási versenyben elért újabb első helyezésük is. A 25 ezer forintos kü- löndíjat pedig a legeredményesebb újítók és segítőik között osztják szét. L. P. A turizmus fejlesztésében a következő évek során a minőségi tényezőket kell a középpontba állítani — hangsúlyozta Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes a pénteken Siófokon megkezdődött 5. Idegenforga- mi Akadémia nyitóelőadásában. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és az érdekelt országos főhatóságok közös rendezvényén az utazási irodák, szálloda- és vendéglátó vállalatok, kereskedelmi szervezetek vezető szakemberei két napon át tanácskoznak a bel- és külföldi vendégforgalom időszerű feladatairól. Az Ofotért szolnoki fotó szaküzletében egy éve kezdték árusítani a használt és vámkezelt műszaki cikkeket. Most egy új szolgáltatást vezettek be, iratmásolást vállalnak A/3 és A/4-es nagyságban. — nzs — Valljuk meg, nem mindenki örül annak, hogy az idei nyáron, vagy azt követően, fizetett szabadságának nagyobb részét — ez általában három hét — egyben kell kivennie. Pedig sokak számára már eddig is megszokott volt ez, hiszen ki ne tapasztalná, hogy a „szabadságba” tulajdonképpen a második héten jön bele az ember. Bizonyság erre az orvosok megáliapítása is: csak a huzamosabb kikapcsolódás, pihenés képes regenerálni a munkában elfáradt ember idegzetét, szellemi frissességét. Az új rendelkezés mellett szól az a kívánalom is, hogy a dolgozó szülők mind többet lehessenek együtt a szünidőben iskoláskorú gyermekeikkel. Szólni kell persze a termelési érdekekről úgyszintén. Ugyanis, legalább „felerészben” a termelés „gyógyítása” volt az újítás célja. A vállalatok pontosabb termelési terveket dolgozhatnak ki a szabadságra távo- zottak pótlására, a helyettesítő is „bedolgozhatja magát” a kolléga munkakörébe, különben a helyettesítés is ritkábbá válik így. Egyszóval, nyáron és ősszel is, amikor az emberek többsége szabadságon van, biztonságos marad az üzemek, hivatalok munkája. Akkor hát mi a gond? — kérdezhetnénk a mai divatos fordulattal. Miért ódzkodnak egyesek az új rendszertől? Kezdjük a vállalatok véleményével! Nem egy termelőhelyen megfogalmazzák, problémát okoz az új rend érvényesítése azok körében, akik nem kedvelik az újítást. Előfordul, hogy az ilyen dolgozók azon munkahelyek vonzásának engednek, ahol nem hajtják végre következetesen a rendelkezést, alóla kibúvókat keresnek és találnak. Más helyeken, egyes közüzemeknél, szolgáltató vállalatoknál, egészségügyi, vagy szociális intézménynél lehetetlenség is egyszerre három hét szabadságra menni: olyan kevesen vannak ugyanis. Nem egyszerű azután a mégoly kellemesnek ígérkező három hetet egyben kivenni sok dolgozónak sem. Kiszámítja ugyanis, hogy ebben az esetben mindössze néhány napja marad egész évben ügyes-bajos dolgainak az elintézésére — márpedig történelmi hagyomány, hogy a magyarnak sok ügye van — abban az országban méghozzá, ahol a szolgáltatás, az ügyintézés nemigen kíméli a megrendelők, az állampolgárok szabad idejét. Vagy gondoljunk arra a nagyszámú ipari munkásra, akinek ke- zemunkájából a ház körül, a telken ehető, eladható termék megteremtésére is telik, megszokták ők is a néhány napos „agrotechnikai kikapcsolódásokat” az év különböző szakában. Nem lesz könnyű nekik sem most az új rendhez igazodni. Ezek a problémák is jelzik: a szabadságolási rend módosításával az emberek életét, életformáját alaposan befolyásoló intézkedés született, amelynek fogadtatása ezért nem is lehetett egyöntetű. Az állami szervek ezért gondolkodnak is azon, hogy a helyi tapasztalatok szerint, ha szükséges, itt-ott „módosítsák a módosítást”. Valóban nincs szükség arra, hogy következetesnek akarván látszani, mereven, a tények, a sok színű élet jelenségeit figyelmen kívül hagyva „kössék az ebet a karóhoz”. Az már viszont üdvözlendő lenne, ha ehelyett a vállalatok és hivatalok, a tanácsi és szakszervezeti szervek együttesen vizsgálnák meg tennivalóikat az új szabadságolási rend bevezetéséért, elfogadásáért — és elfogadhatóságáért! Már kezdetben is úgy gondolták, nem elég kihirdetni a rendelkezést, de a feltételeket is biztosítani kell. Hol az ügyfélfogadás megnyújtása és a szolgáltatások javítása, hol a szervezett üdültetés rugalmasabbá tétele és a családsegítő tevékenység megteremtése lehet az az emeltyű, amely elősegíti a vállalati szabadságolási gyakorlat megszilárdítását, s ezen túl a fegyelmezettség, a működési biztonság fokozását. Helyes intézkedésről van szó, amely egészében kifejezi termelő ember és a termelő vállalat érdekeit. Az más kérdés, hogy ez az intézkedés sem rendelkezik varázserővel, vagyis egymaga nem képes megoldani automatikusan azokat a problémákat, amelyekkel ezen a téren gyáraink, intézményeink — a régi beidegződések, a megszokott életmód és a feltételek miatt — küszködnek. Ahol lehet, azért segítsék hozzá a dolgozókat a hosszabb pihenőidő megszervezéséhez is. Nem feledhető el ugyanis, hogy régi szokásjog megváltoztatásáról van szó, amit persze meg kell tenni, mert így (kívánja a gazdaság, a társadalom érdeke, azonban úgy kellene megtenni, hogy eközben az igazán reális igényökre, kérdésekre is megtalálják az ésszerű választ. Komornik Ferenc Többnyire még játék A számítógép és az ifjúság Lezárult a KISZ KB Ifjúság- és Közvéleménykutató csoportjának a személyi számítógépek ismeretét, használatát kutató vizsgálatának első szakasza. A csoport ösz- szesítá és értékeli a fiatalok körében végzett vizsgálat eredményeit, és ezek alapján terjeszti majd ki ősztől e téma kutatását. A megkérdezettek között a nők és férfiak aránya, az életkori, az iskolai végzettség és a foglalkozás szerinti megoszlás az országos átlaghoz volt hasonló. Ezért — annak ellenére, hogy az első eredmények jelzésszerűek — a levonható tanulságok jól hasznosíthatók. A statisztikákból kiderül, hogy a személyi számítógépeket elsősorban nem fiatalok vásárolják, de a 14-en aluliak közül is sokan használnak otthon számítógépeket. A megkérdezettek több mint tíz százaléka soha nem hallott a személyi számítógépekről, ők többnyire képzetlen fizikai dolgozók. Akik hallottak már a számítógépekről azoknak csupán negyven százaléka jutott hozzá, hogy legalább egyszer próbálkozzon is velük. Leginkább a középiskolákban, egyetemeken, másodsorban barátoknál, ismerősöknél nyílt módjuk a fiataloknak alaposabban meg- ismerik,edni a személyi számítógéppel. Igaz, ilyenkor is többnyire a videojátékokat részesítették előnyben. Bárhol és bárhogyan történt is a „találkozás” felkeltette az érdeklődést a számítógépek iránt. A KISZ KB Ifjúság- és Közvéleménykutató csoportja a KISZ KB felkérésére tovább folytatja e témakör kutatását, hogy segítsen a vélemények megismerésében és a továbblépést akadályozó problémák felderítésében.
