Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

xxxvni. *vt. io3. MU, tool, mäh» «, M*f6 a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az egészséges gyermekért A május 9-i jótékony célú előadásról előzetes az 5. oldalon D szerkesztőség postáiéból Válogatás olvasóink leveleiből a 4. oldalon Megszületett a második tavaszi győzelem A hétvégi sportesemé­nyekről tudósítás a 7. oldalon A munka, a nemzetközi szolidaritás ás a bóka Jegyében Május elsejét ünnepeltük Kádár János nyilatkozata — Felvonulások — Színes programok Pénteken országszerte színpompás felvonulásokkal és nagygyűlésekkel köszöntötte a városok és a falvak lakossága a világ dolgozóinak nemzetközi ünnepét. Derűs hangulatban — nyáriasan meleg napsütésben — ünnepeltek a főváros dolgozói május elsején, a nemzetközi munkásszolidaritás nagy ünnepén, amelynek hosszú évek óta központi eseménye a mintegy negyedmillió budapesti részvételével a Felvonu­lási téren tartott tömegdemonstráció. Fanfárok hangja jelezte a felvonulás kezdetét, majd úttörők sokasága virágokkal üdvözölte a dísztribünön meg­jelenő vezetőket, akik között ott volt Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György a Mi­nisztertanács elnöke. Már a látványos nyitóképből ikitűnt, hogy az idei május elseje egyben más ünnepnapokat is idéz: a KISZ zászlóbon­tásának és a Munkásőrség megalakulásának 30., valamint a nagy októberi szocialista forradalom közelgő 70. évforduló­ját. Jól érzékeltették ezt — a magukkal hozott feliratokkal, transzparensekkel — a fölvonulók élén haladó munkásőrök, a nyomukban érkező KISZ-fiatalok és. az őket követő ke­rületi munkáskollektívák. Az ünnepi program zárásaként ifjú sportolók és a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség fiataljai mutattak be látványos élőképeket, végül felhangzott az Internacionálé. Már napokkal előbb figyeltük az időjárást. Vajon a zord év elő után lesz-e igazi május elseje? Ilyenkor ugyanis még az is a szabadba, a jó időre vágyik, aki sohasem volt természetbarát. Nos, az időjárás kegyes volt, már kora reg­gel ragyogó napsütésben gyülekeztek a felvonulók, s mire ki-ki ligetbe, parkba, a vidám majálisok színhelyére ért, már tűzött a Nap, ezernyi sugarával mintha kárpótolni akart volna bennünket mindenért. Tízezrek vonultak föl Szolnokon, ezrek vettek részt nagygyűlésen Kunszentmártqpban, a jászberényi Béke és barátság liget zsúfolásig megtelt sportolókkal, önfeledten szórakozókkal. Karcagon nagy sikere volt a Magyarország- majálisnak, Mezőtúron kiállítások nyíltak az ünnep tiszte­letére. Törökszentmiklóson a társadalmi munkáért kapott rangos elismerés tette örömtelibbé a napot. A kisebb tele­püléseken is mindenütt megtartották a munka ünnepét. Ti- szajenőn például tornázott a falu: aerobik-bemutató után együttes mozgásra szólították föl a résztvevőket, nem is hiába. ünnepeltünk hajnaltól késő estig, jó kedvvel, derűsen munkahelyi kollektívákban, együtt a családdal. Erről szá­molnak be munkatársaink. Hagyományaink szerint ze­nés ébresztő köszöntötte má­jus elsején a megyeszékhely lakóit. A felvonulás ponto­san kilenc órakor kezdődött. A katonazenekar és a máju­si zászlók után a megyei és városi párt-végrehajtóbizott­ság, a megyei és a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tagjai haladtak, élükön Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, Mohácsi Ottó megyei tanács­elnök, Simon József és Fábi­án Péter, a megyei pártbi­zottság titkárai, Földesi Ist­ván, a párt KB munkatársa, Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára és Bálint Ferenc városi tanács­elnök. A Kossuth téri dísz­emelvényről Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára kö­szöntötte a május elsejei fel­vonulókat. — Olyan ünnep ez a mai, amelyen — feledve gondja­inkat — felszabadultan, ön­feledt örömmel adjuk át magunkat a virágos, lobogós emberáradat sodrásának, ki­lépve a szűkebb családi kör­ből, a nagyobb közösségbe. Barátok, ismerősök, munka­társak keresik egymást, ta­lálnak egymásra, idéznek ré­gi emlékeket. Ismert dalla­mok hozzák vissza az elmúlt május elsejék hangulatát, régi és új jelszavakra mon­dunk igent szóban, a zászlók és virágcsokrok lengetésével, hagyományokat idéző és új jelképek szólnak mindarról, amit ez az ünnep a dolgozó ember számára jelent. — immár csaknem egy évszá­zada. — Az ünneplés perceiben szálljon egy gondolat — együttérzéssel azok felé a munkás testvéreink felé, akiknek hazájában a koráb­bi években — és még ma is — a munkások kiömlő vére, a rendőrterror és a brutali­tás avatta és avatja hagyo­mánnyá az ünnepet. Mi itt egy viszonylag békés világ­ban élünk, nehézségektől nem mentesen, de bizakodva, annak tudatában, hogy van erőnk és akaratunk megol­dani gondjainkat, mert meg­ismertük a jól végzett mun­ka utáni öröm érzését, mert megtanultuk, hogy a jól vég­zett munka az élet, a jövő gazdagításának legfontosabb forrása. Az ünnepi köszöntő után a város főutcáján százhúsznál több munkahely, gyár, szö­vetkezet, hivatal, intézmény, iskola névtáblái alatt, zász­lókkal, virágokkal, május­fákkal, traszparensekkel húszezernél több ember fe­jezte ki békeakaratát, jövő­be vetett hitét a felvonulá­Tarka léggömbök szálltak a magasba, színpompás volt a megyeszékhely sportolóinak felvonulása. Képünaön a Szol­noki Vízügy SE. A TRV dolgozói. A béke és a nemzetközi munkásosztály zászlóival, transzparensekkel vettek részt a felvonuláson. (Folytatás a 3. oldalon) gazdasági évben nem volt veszteséges gazdaság, ami egyértelműen kifejezi, hogy az itt élők megértették a nö­vekvő követelményeket és lépést tartottak a változó igényekkel. A kétkedőket is meggyőzi az a változás és fejlődés, amely szűkebb ha­zájukat, Kunszfcntmártont is jellemzi. Az átadott új laká­sok, a gyógyszertár, az épülő buszpályaudvar, a korszefű- södő üzemek, az egyre kul­turáltabbá. váló település ar­ról ad bizonyságot, hogy dol­gos emberek lakják és a nö­vekvő igényeknek megfele­lően a városi ranghoz méltó környezetet teremtenek ma­guk számára. Az ünnepi beszéd után fő­városi művészek műsora kö­vetkezett a szabadtéri szín­padon. A gyermekek számára já­tékos vetélkedőket és videó- vetítést rendeztek. A majá­lis vidám utcabállal zárult Kunszentmártonban. Az egész város egy nagy májusfához hasonlított. Tö- rökszentmiklós fáin, bokrain színes szalagokat lobogtatott a szél május elsején. A vá­ros intézményeit munkahe­lyeit képviselő felvonulók fél 11-kor értek a Kossuth téri dísztribün elé, amelyen a város párt-, állami-, társa­dalmi szerveinek vezetői foglaltak helyet. Kóródi Antalné városi ta­nácselnök köszöntötte az ünneplőket. Az ünnepi be­szédet Bugán Mihály, a me­gyei tanács elnökhelyettese mondta, kiemelte, hogy a május nálunk évek óta a béke és a barátság hónapja. Több mint jelképe rendsze­rünknek, céljainknak kifeje­ző erejű megnyilatkozása. A béke feltétele emberi éle­tünknek, a szocialista építő­munkának. A béke és a munka fogalma tehát össze­kapcsolódnak. A szánok ezután a munka fontosságát hangsúlyozta, ami külön is sokat jelentett az ünneplőknek. Az ünnep­ségen ugyanis Törökszent- miklós lakossága több elis­merésben részesült munká­jáért. A Szolnok Megyei Ta­nács és a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága a terüle­ti fejlesztési versenyben el­ső helyezést elért Török- szentmiklós Város Tanácsá­nak vándorzászlót adomá­nyozott. A Hazafias Nép­Az emelvényen a megyei és a városi párt-végrehajtóbizottság tagjai a megyeszékhely tanácsi vezetői, valamint a meghívott vendégek. son. A gyerekek mindig szé­pek — a felvonulás élén most is a város iskolásai ha­ladtak, tánccal, zenével, énekszóval köszöntötték a díszemelvényen állókat, tár­saikat. A Tallinnka tánc- együttes nagy sikert aratott, s legalább olyan tapsvihar fogadta a Münnich Ferenc úti iskola tomászlányait, akik vidáman végig cigány­kerekeztek a főtéren. A MÁV Járműjavító Vállalat férfi­kórusa pár percre megállí­totta a menetet. Buday Péter vezényletével a hagyomá­nyokhoz híven újból felhang­zott a Vörös Május dala. A megszokott föliratok, névtáblák között néhány új is felitűnt. Például a pénzin­tézetek sorában. Először vo­nultak — csinosak, ötletesek voltak a Hungária Biztosító dolgozói, valamint) a megsza­porodott bankok kollektívái. Kilenc órától 11 óráig jött, áradt, hömpölygött a felvo­nulók tömege. A sportolók zárták a sort. Számát se tud­juk a tömérdek rögtönzött be­mutatónak, színes, erőt, fia­talságot, egészséget tükröző menetükben. • * • Szolnok megye legifjabb városa, a Körös-parti Kun- szentmárton gazdag hagyo­mányaihoz híven ünnepelte május elsejét. Reggel öt óra­kor, korán ébredt a város, zeneszóra. Az ünnepi díszbe öltözött utcák, s a főtér a munkahelyek szorgos társa­dalmi munkásait és a város- gondnokságot, meg a Ga- meszt dicsérték. Munkásai az Érparti sporttelepet is méltó díszbe öltöztették. A felvonulás fél tízkor indult a Deák Ferenc utcá­ból, s itt is iskolások vezet­ték a menetet, nyomukban a vállalatok, üzemek, szövet­kezetek, intézmények dolgo­zói, több mint hatezren. Az Érparti sporttelepen a dísz­emelvény előtt is ennyien so­rakoztak föl, hogy meghall­gassák az ünnepi nagygyűlés szónokát, Szűcs Jánost, az MSZMP Szolnok Megyei Bi­zottságának titkárát, akit, mint a felvonulókat Karan- csi Lajos, a városi pártbi­zottság első titkára köszön­tött. A megyei pártbizottság titkára az ünnep jelentőségé­nek méltatása után vázolta azt a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben május elsejét ünnepeljük. Szólt a békéért folyó harc jelentősé­géről, amelyért mi magyarok is sokat tehetünk. Beszédé­ben foglalkozott a kunszent­mártoniak, a tiszazugi térség dolgozóinak életével, mun­kájával is. A többi között a következőket mondta: — A munka ünnepén ön­teltség nélkül, jogos büszke­séggel mondhatjuk, hogy szűkebb pátriánk, megyénk és benne a Tiszazug térség dolgos népe a nehezebb fel­tételek között is összességé­ben teljesítette az elmúlt évi tervét. Az ipari termelés me­gyei szinten a tervezettnél is dinamikusabban növekedett. Az építőanyag kivételével valamennyi ágazat növelte elmúlt évi termelését. A Tiszazugban az elmúlt

Next

/
Thumbnails
Contents