Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁJUS 21. |A tudomány világa ) Garázsépítési tanácsok Védelem a rozsdásodás ellen Nem kel] bizonygatni, hogy a legegyszerűbb fedett fé­szer is mennyire óvja a kocsit. Talán még jobban is, mint egy nem fűtött, zárt garázs. A fűtetlen, hideg garázs ugyan­is védelmet nyújt az ellopás, az összekarcolás, a csapadék stb. éllen, de az őszi-téli időszakban a kocsival együtt a hi­deg garázsba jutó nedvesség nem tud ott elpárologni, így tovább segíti a rozsdásodást. A garázs is épület, ezért építését, majd használatba vételét ugyanúgy engedély­hez köti ki mint a családi házét. Ha a garázst a csa­ládi ház legalsó szintjébe építik, azt már tartalmaznia kell az épület tervrajzának. Így azzial nincs külön gond, legfeljebb arra kell ügyel­nünk, hogy ha süllyesztett a garázs, ne gyűljön bele a csapadékvíz, s ki tudjon ka­paszkodni belőle a gyen­gébb kocsi is. Ha különálló — ideiglenes vagy végleges — garázst építünk, nem rövid építésze­ti procedúra vár ránk. Am mielőtt nekilátunk a hivata­los teendők intézésének, döntsük el, mekkora és mi­lyen legyen a garázs. Lehet olyan „maxi” méretű példá­ul, hogy az álló kocsit akkor is kényelmesen körüljárhat­juk, ha valamennyi kocsiaj­tó tárva van. A minigarázs­ba viszont pontosan kell be­állni, s abban a kocsi előtt, mögött, s jobb oldala mel­lett csak 0,1—0,2 méternyi biztonságos köz marad. De bal oldalt is csak annyi, hogy a vezető valahogy kioldalaz­hasson a kocsiból a két­harmadrészéig nyitható bal első ajtón. Fontos tudni, hogy a ga­rázs tetőzete és a' tetőszék nem készülhet gyúlékony anyagból (de jó például a csővázas tetőszék, hullám­palával.) A garázsajtó nem nyílhat a közterület fölé (tehát, ha közvetlenül a járdánál a bejárat, az ajtó csak befelé, vagy felfelé nyílhat.) Az állandó (tégla, kő) garázson egy kifelé nyí­ló („menekülő”) ajtónak is kell lennie. Ha tehát a nagy ajtó befelé nyílók, külön kis. kifelé nyíló ajtó is kell az udvar felé. Az ajtók vala­melyikének alján legyen egy minimálisan 0,25 négyzet- méter felületű, ún. „Davy- rács”, azaz drótháló, ami esetleges robbanáskor a nagy nyomástól a levegőt kiengedi, de a lángot meg­fogja. Gondoljunk rá, minél bel­jebb van a garázs a kertben, annál hosszabb utat kell hozzá építeni (s télen hótól takarítani). Nagyon ajánla­tos a garázst „kemény” padlózatára (beton, tégla, előregyártott lap) építeni. Ha a padló 2—3 foknyit be­felé lejt, nem fenyeget a kl-, vagy az ajtónak belülü- ről nekigurulás veszélye. Ha viszont kifelé lejt, a télen nem induló kocsit — kellő körültekintéssel — könnyű ki gördíteni, s úgy beindíta­ni. Jó, ha a négy kerék, de legalább a két, motorral ter­helt kerék helyére öt centi­méter mély és két gumiszé­lesség széles ívelt „beálló mélyedést” készítünk. De csak száraz padlózatú, fűtött garázsban, mert a nedves­ben télen a kerekektől le­olvadó nedvesség „gumdité- pően” befagyhat a mélye­désbe. A padlózatot ajánla­tos úgy kiképezni, hogy ve­zesse ki (vagy gyűjtőakná­ba gyűjtse össze) a vizet olajszennyet, stb. A garázs sokkal többet ér, ha szerelőaknával is rendel­kezik. Aknaként megfelel két, a motor helye alá be­süllyesztett kútgyűrű is. Az akna legyen teljesen beta­karható, teherbíró, kinyílás- biztos fedéllel ellátott. Ha — az előírások betar­tásával — elektromos veze­ték és világítás is lesz a ga­rázsban, szereljünk fel vé­dőeres vezetékeket és érin­tésvédelmi falidugaszt is villamos hajtású szerszá­maink számára. A garázs fűtése lehetőleg közvetett le­gyen (gőz, etázs), a nyílt láng, vagy izzószál különö­sen veszélyes. Ha mód van rá, egy ablak is legyen a garázson, ha másutt nem, az egyik udva­ri ajtaján. B. I. Intelligens műszerek A félvezetőgyártás és a számítástechnika rohamos fejlődése az utóbbi években jelentős változásokat hozott a műszer- és méréstechniká­ban. Megjelentek az úgyne­vezett intelligens mérőmű­szerek, amelyek a beépített elekronikának köszönhetően merőben új mérési lehetősé­geket biztosítanak. E korsze­rű konstrukciók arra szol­gálnak, hogy lehetőleg minél jobban megkönnyítsék a műszer kezelését, és mente­sítsék a felhasználót a mé­rési eredményekkel kapcso­latos esetleges számítási mű­veletek alól. Az intelligens műszerek egyik fő jellemző­je a programozott vezérlés. Az ilyen felépítésben nem feltétlenül az előlapon lévő kezelőszerv működtetésével történik a jellemzők beállí­tása és az egyes mérési funkciók indítása. A prog­ramozott vezérlésű műsze­rek működését a felhaszná­ló általában billentyűzet se­Programozott vezérlés félvezetőkkel gítségével irányítja. Az in­telligens műszerek legtöbb­ször önellenőrzők és önhite­lesítők is. Az önellenőrzés azt jelenti, hogy esetleges hiba jelentkezésekor az an­nak jellegére utaló hibakó­dok jelennek meg a készülék képernyőjén. Ugyancsak el­lenőrzi a berendezés a fel­használó által kijelölt műve­leti utasítások' helyességét is. Érvénytelen vagy ellent­mondó utasítások esetén al­fanumerikus „hibaüzenet” segíti a korrekciót. Képünkön egy hazai gyártmányú, világszínvonalú műszeripari produktumot, a TR—4901/A típusú nyolcsu­garas memória-oszcilloszkó­pot láthatjuk. Ez a digitális memóriával rendelkező, mintavételező elven működő készülék pozitív és negatív feszültségű logikai rendsze­rek vizsgálatára alkalmas; laboratóriumi és üzemi célra egyaránt használható. Külö­nösen alkalmas egy impul­zussal indított rendszerek mérésére. (KS fotó: Hauer Lajos). Nagyothallók hangerő-szabályozósa Magnetron A kiszolgált atomerőmű­vek lebontásakor nemcsak a radioaktivitás okoz gondot, hanem az is, hogy az erő­művek bizonyos, radioaktí- van erősen nyennyezett épü­letrészei roppant szilárdak és vastagok. Egy japán cég olyan mikrohullámokat lét­rehozó készülékekkel kísér­letezik (magnetron a neve), amellyel a lebontandó épü­letrészek folyóssá tehetők. A terv az, hogy a bontás he­lyére robotok viszik a mik­rohullámú kábelt, s a mik­rohullámok hatására felfor­rósodó és folyóssá váló anya­got azután már könnyen el­szállíthatják. Azok az emberek, akik felnőttkorukban veszítik el a hallásukat, nem érzékelik, hogy ők maguk mennyire hangosan beszélnek. Külö­nösen bizonytalanok ebben zajos környezetben. Az ő életüket, de a környezetüket is megkönnyíti a cambridgei egyetemen kifejlesztett Soft Tialker-nak, „halkan be­szélődnek elnevezett ké­szülék. Ez voltaképp a nyakba akasztható vagy a felső ka­bátzsebbe tehető mikrofon­ból és erősítőből áll, s ki­egészül egy karóratokba épí­tett, a csuklón hordható kis motoros rezegtetővel. A mikrofon felfogja a hallás- sérült ember hangját, s ha az az előre beállított ér­téknél erősebb, bekapcsolja a csuklón jól érezhető bi­zsergést keltő rezegtetőt. A rezegtetés csak akkor ma­rad abba, ha a beszélő kel­lően lehalkította a hangját. Emberünk a készüléket — egy jól halló személynek a segítségével — asszerint ál­lítja be, hogy mennyire za­jos környezetben szólal meg. A „halkan beszélőt” már gyártják, de egyelőre csak kis sorozatban. Építkező rovarok A darázsfészek rejtelmei Képünkön a lódarázs fészke egy padláson. (KS) Noha magányosan élő da­razsak is ismertek, inkább jellemző rájuk a társas élet­mód, bár ezek „államai” fejlettségükben általában nem érik el a méhek vagy a 'hangyák szervezettségét. A darazsaknál is kialakulnak bizonyos munkamegosztási kasztok (királynő, hím és dolgozó), és vannak közöt­tük szállítók, gyűjtögetők, anyagmozgatók, gondozók. A közösség legtöbb tagja táp­lálékot gyűjt és szállít, a zsákmányt pedig feldara­bolva és előrágva adják át a belső „személyzetnek”. Fészküket sajátos módon építik. Általában növényi anyagokból, elsősorban fa­rostból készítik, amelyet a darazsak deszkákról, karók­ról rágcsálnak le. Különösen kedvelik az elszürkült, tisz­ta celluzózt tartalmazó öreg fákat. A megfelelő anyagon hátrafelé haladva rágóikkal ide-oda szántva lazítják fel sorra a szálakat, közben nyálukkal itatják át a rosto­kat. De lerágják a darazsak a fák ágainak a kérgét is, a lágyszárú növények kiszá­radt szárát, száraz leveleket, mohát stb. Nyálukkal az­után kis gombóccá dolgozzák egybe, s repülnek vele a fé­szekbe. Ráfüggeszkednek a fészek még be nem fejezett, lecsüngő peremére és a pa- pírmasészerű golyócskát vé­kony szalaggá kihúzva ra­gasztják rágóikkal a falra. Ha az építőanyag nem egy­nemű, a fészek falazata rendszerint jellegzetesen csí­kos szalagos lesz. Termé­szetesen nemcsak a fészek falát, hanem a lép sejtjeit is ugyanebből az anyagból ké­szítik. A legegyszerűbb fészek egy vagy több sorban elhe­lyezett, hatszögletű sejtekből áll; ez az ún„ lépesfészek. A sejtek lefelé nyílnak, s így nem csorog beléjük az eső. A bonyolultabb fészkek készítésekor az állat több sorban emeletet rak, majd kupolát készít a fészek fölé. A fészek kialakítása a nőstény tevékenységével kez­dődik. A megtermékenyí­tett nőstény íészkelésre al­kalmas helyet keres, s első­nek csupán néhány sejtet készít. Ezek a legmegfelelőbb helykihasználást biztosító, és a legkevesebb anyagot igénylő hatszögekből állnak, amelyeket a nőstény közös falakkal ragaszt egymás mellé. Az első lárvákból ki­kelő darazsak fokozatosan átveszik a nőstény építőmun­káját, s a fészket fokozato­san nagyobbítják. A fészek első, legbelső terében így eleinte egy lép van, és ami­kor az már nem bizonyul elegendőnek, másodikat ké­szítenek mellé. így azután tovább mind nagyobb terü­letet építenek be. A függő­leges sejtekben a lárvák fe­je mindig lefelé néz. Ebben a helyzetben táplálni is könnyebb őket, és nagyobb biztonságban vannak. Érdekesen oldották meg a darazsak a fészek hőszabá­lyozását. A fal többrétegű, közöttük légkamrácskák vannak, így a szigetelés ki­tűnő. Nyári melegben 30 C-fok felel meg legjobban a lárvák fejlődésének. Ha ez alá száll, az állatok testük melegével fűtik a fészket. Ha melegebb a levegő a kel­leténél, szárnyaikkal ventil­látorként mozgatják a leve­gőt. De a beszállított vízzel is befolyásolják a fészek hő­mérsékletét. Kísérletképpen megmérték — azonos helyen — a lakott és a lakatlan fé­szek hőmérsékletét: a lakat­lanban 55, a lakottban 37,5 fokot mértek. Műanyaggyártás — olcsóbban A göttingeni Max-Planck áramláslkutató intézet tudó­sainak sikerült néhány ki- logrammnyi vinilkloridot előállítaniok lézer segítsé­gével. (Ez a vegyidet a szét les körben elterjedt mű­anyag, a PVC kiindulási anyaga.) A hagyományos vinilklorid-gyártó módsze­rekkel ellentétben a lézersu­garas eljárás jóval alacso­nyabb hőmérsékleten megy végbe, tehát kevesebb ener­giára van hozzá szükség. Az intézet bejelentése szerint az új eljárást rövidesen egy ezer tonnás kísérleti üzem­ben is kipróbálják — és ez­zel először tör be a lézer alkalmazása a korszerű vegyiparba. Kukoricát védő darazsak A Bázel környéki parasz­tok új módon védekeznek a kukoricamoly ellen. Kukori­caföldjeiken hektáronként 50 kartonkéretben mintegy 1500—1500 fürkészdarázzsal fertőzött lisztmolypetét he­lyeznek ki. Néhány nap múlva a parányi fekete pe­téből kikelő fürkészdara- zsak egész serege száll szem­be a kukoricamollyal. A für- készdarazsak ugyanis a ku­koricamoly petéibe rakják a maguk petéit, s ezáltal megakadályozzák azt, hogy azok petéiből molylárvák fejlődjenek ki. űz alexandriai világftátorony Az ókor egyik legnagyobb technikai vívmányának te­kintették az alexandriai világítótornyot, amelyet An­ti patrosz görög költő a vi­lág hét csodája között emle­getett. A kikötő bejáratá­nál Szosztratosz és Knidosz görög építészek építették fel időszámításunk előtt 300 és 280 között. Alapja a ten­gervíznek legjobban ellenál­ló üvegből készült A 100 méter magas torony Fárosz- félszigeten épült fel. Éjsza­kánként a legfelső emeletén fával és szurokkal táplált tűz világított. 1375-ben föld­rengés zúzta szét, de a lrfá- rosz” szó, ami nyelvünkben nemcsak világítótornyot, ha­nem „nagy szellem, útmuta- tó”-t is jelent, megőrizte em­lékét. K. A. Az alexandriai világítótorony (a fároaz) rekonstruált rajza. Technikatörténeti érdekességek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents