Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

xxxviii. évi. H6. sx., 1987. máj. 19., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Haladékot a természenél! Vajon melyik volt az a történelmi pillanat, amikor az ember „elrontotta” a természet kérlelhetetlen logikával működtetett me­chanizmusát? Akár melyik is volt — nem volt könnyű dolga az embernek^ mert zseniálisan van megkonstru­álva a mindenség körforgá­sa. A folyó vize kilométeren belül képes eltüntetni a be- Jeömlött szennyet. A talaj milliárd baktériuma mun­kálkodik azon, hogy termé­keny humusszá tegye létünk hordalékát. A fák lombjai pedig mintha csak a mér­gező széndioxidra várnának, hogy a szénből építkezze­nek, az o.rigént pedig visz- szajuttassál oda, ahol életet jelent. Aztán egyszerre megbillen a millió éves egyensúly és a környezet nem bírja tovább palástolni az emh-r „csíny­tevéseit”. Nem tudtuk hi­bátlanul felmondí.ni azt az egyszerű leckét, hogy a technika fejlődésének lét­feltételünkkel mr'^zetett ára van. A hajóépítesek ko­rának kontinensnyi letarolt erdő látta kárát. A gépkor­szak, az energiahajsza pe­riig eljuttatott bennünket oda, ahol vagyunk. Felem­líthetnénk a földgolyónkat rémítő veszedelmet — és so­rolhatnánk a napi tűrésha­táron túü kellemetiensé- geket. De a sommázata en­nek is, annak is egy: nem sok gondolkodási ideje van az emberiségnek ahhoz, hogy rádöbbenjen; a föld a víz, a levegő — egyszóval a létele­meink — helyett még nem találtak ki semmit. A napokban több megyei fórumon is felelős vezetők cseréltek véleményt a kör­nyezetvédelem kérdéséről. Az időzítés nem volt vélet­len, a Szolnok megyei kör­nyezet és természetvédelmi napok nyitányára ma kerül sor Kunszentmártonban és bár június 5-én befejeződik, remélhetően ez a dátum nem jelenti a végét annak a féltő figyelemnek, amelyre a rendezvénysorozat buzdít. A megye gondjairól né­hány napja esett szó: Szol­nok ivóvizének, levegőjé­nek tisztasága, a város zaj­ártalma közelít ahhoz a kri­tikus értékhez, amelynél az ember azt mondja: „no, nem, így már nem lehet!” A dolog paradoxonja, hogy míg a szennyezés ingyen van, a kártétel megszüntetése méregdrága áron valósulhat csak meg. Hiszen Szolnok szennyvízhálózatának ki­építéséhez legalább 130 mil­lió forinttal a zsebben lehet csak hozzákezdeni, de alig kerül ennél kevesebbe a holt-tiszai ivóvízbázis bizto­sítása. Azt pedig, hogy a várost elkerülő autóút elké­szüljön, 100 milliókkal lehet csak kifejezni, és akikor még nem számoltunk a talajja­vítás költségeivel, a levegő- szennyező üzemek — olykor kilátástalan — anyagi erőfe­szítéseivel. Történelmi mulasztáso­kért is fizetnünk kell nap­jainkban. Meg nem tanult leckékért a környezetünk most nyújtotta be a szám­lát. Pénzszűkében aligha tudjuk kivágni a ránk kirótt összeget, de haladékot kér­hetünk a természettől: eh­hez azonban kedvébe kell járni; óvni gonddal, vigyáz­ni féltő szeretettel, — így ta­lán megvárja míg lesz erőnk mulasztásainkat jóvátenni. — Pb — Szovjet—vietnami megbeszélések Mihail Gorbacsov és Nguyen Van Linh találkozója Moszkvában A kambodzsai kérdést a kambodzsai nép érdekében és a térségben kialakult po­litikai realitások figyelembe vételével, a nemzeti megbé­kélés alapján meg lehet és- meg is kell oldani — hangsú­lyozta hétfői moszkvai meg­beszélésén Mihail Gorbacsov és Nguyen Van Linh. A Vietnami KP KB főtit­kára hétfőn délelőtt érke­zett a szovjet fővárosba. Mi­hail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával véleményt cseréltek a kétoldalú kap­csolatokról, a két szocialista országban folyó építő mun­káról, valamint nemzetközi kérdésekről, mindenekelőtt az ázsiai helyzetről. A meg­beszélésen részt vett Nyiko- laj Rizskov miniszterelnök, Jegor Ligacsov, az SZKP KB titkára, Eduard Sevard­nadze külügyminiszter, a Po­litikai Bizottság tagjai, és más vezető személyiségek is. Mihail Gorbacsov tájékoz­tatta vendégét az országban megkezdett és mind átfogób- bá váló átalakítási folyamat­ról. Nguyen Van Linh el­mondta, hogy pártja szintén a megújítást, az átalakítást tűzte, ki célul, mégpedig az ország helyzetének valós fel­mérések alapján. Mindketten elégedetten állapították meg. hogy a két párt és a két or­szág kapcsolatai lendülete­sen fejlődnek. Mihail Gorbacsov és Nguyen Van Linh részlete­sen foglalkozott az ázsiai és csendes-óceáni térség hely­zetével. A tárgyalásokon külön hangsúlyozták a három in­dokínai szocialista ország — Kambodzsa, Laosz, Vietnam — szövetsége megszilárdítá­sának fontosságát, amely az egyik legfőbb tényezője for­radalmi vívmányaik megvé­désének. Szovjet részről tá­mogatták ezen országok kül­politikai törekvéseit, az ASEAN tagországokkal foly­tatott építőszellemű párbe­széd élénkítésére, az egész­séges politikai légkör kiala­kítására irányuló erőfeszí­téseiket. Mihail Gorbacsov és Nguyen Van Linh megerősí­tették, hogy országaik követ­kezetesen folytatják a Kínai Népköztársasággal való vi­szonyuk normalizálására és javítására irányuló politiká­jukat. A tárgyalások eredményei­ről közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Budapesten augusztusban Európai nukleáris medicina kongresszus Budapesten tartják, au­gusztus 24. és 28. között a két Európai Nukleáris Medicina Társaság idei kongresszusát. A két társaság ezen a kong­resszuson egyesül. Eddig csaknem 40 ország szakem­berei jelentették be részvé­telüket erre a tanácskozásra. Az európai és a tengerentúli országokból — többek között az Amerikai Egyesült Álla­mokból, Argentínából. Auszt­ráliából. Japánból. Kanadá­ból — várhatóan mintegy 2500-an érkeznek. A megnyitó ülésen — a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontban — megemlékeznek Hevesy Györgyről, a magyar származású biokémikusról, aki a ’30-as években alapoz­ta meg a nukleáris medici­na alkalmazását, s külföldi tevékenysége során . Nobel- díjat kapott. A kongresszuson a szakma legkiválóbb képviselői ismer­tetik kutatásaik és a nukle­áris medicina klinikai alkal­mazásának legújabb eredmé­nyeit. A nukleáris gyógyá­szat ugyanis — amely a ra­diológia ágaival rokon, szer­vesen beilleszkedett a diag­nosztika eljárásaiba, így az összes klinikai szakmához szorosan kapcsolódik — az utóbbi 40 évben rohamosan fejlődött. A plenáris ülése­ken neves előadók beszámol­nak arról, hogy miként segí­tik elő az endokrinológiai, kardiológiai, idegrendszeri vizsgálatokat, milyen újabb lehetőségeket ajánlanak a betegségek korai felismeré­séhez. A szekciókban több mint 200 előadás hangzik el és csaknem száz poszter-elő­adást vitatnak meg. A kongresszus alkalmából műszer- és radiofarmakoló- giai kiállítást rendeznek ugyancsak Budapesten. Ez- ideig 42 cég jelezte: bemu­tatja csúcstechnológiáját képviselő legújabb terméke­it. A kiállítók között lesznek a nagy világcégek: a Picker, a Siemens, a General Elect­ric, a Amersham, a Mal­linckrodt, a Hoescht, a Toshi­ba és mások. A magyar Gamma Művek és a Phar- matrade—IZINTA szintén képviselteti magát a bemu­tatón. Hazánkba érkezett Stanislaw Ciosek A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn küldöttség élén Budapestre érkezett Stanislaw Ciosek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának titkára. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Horváth István, az MSZMP KB titká­ra fogadta. Jelen volt Tade- usz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. PálLénárd előadása Műszaki fejlesztés Az első magyar videokon­ferencia megnyitóján, hét­főn Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára A műszaki fej­lesztés és a távközlés idő­szerű kérdései címmel tar­tott előadást. A videokonfe­rencia a Budapesti Műszaki Egyetem, Debrecen. Győr. Miskolc, Pécs és Szeged helyszíneit kapcsolta össze. Hajdúnánáson 135 millió forintos beruházással egy új, korszerű téglagyárat épí­tettek, amely az Alföldi Téglaipari Vállalaté. A csehszlovák és magyar gépsoron már megkezdődtek az üzemi próbák. Az első időben a magánerős építkezésekhez és a régi épületek felújításához használt kisméretű téglákat gyártanak, de a tech­nológiai berendezések alkalmasak a hőszi getelő téglák égetésére is. A gyártósoro­kon évente 12 millió tégla gyártására van lehetőség. Felvételünkön: készülnek a kisméretű téglák. (MTI-fotó: Oláh Tibor) A Jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövet­kezet konfekció részlegében jelenleg 20 ezer gyermekruhát készítenek szovjet exportra. Képünk a vasalóban készült. (Fotó: Tarpai Zoltán) Csatát nyert a bálázó Holland gépsor vizsgája a Héki Állami Gazdaságban Szinte forradalmasította az értékes zöldtakarmányok be­takarítását az a VICON nevű holland gépsor, amely tavaly még csak kísérletképpen, az idén pedig már üzemszerű­en dolgozik a Héki Állami Gazdaságban. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalattól bérelt szártépős rotációs fűkasza, két KP 1600-as típusú bálá­zó, három Atlasz rakodógép, kiegészítve a gazdaság saját MTZ, illetve Fiat traktorá­val, valamint négy-öt IFA tehergépkocsival, az eddigi gyakorlathoz képest merő­ben új. jobb és korszerűbb technológiát jelent. Mit is tud az import gép­sor? Veszteség nélkül levág­ja a lucernát, szikkadás után bálaszenázst készít. A bebálázott zöldtakairmányt az előre elkészített tárolóhe­lyen, teljesen légmentesen kazlazzák a felhasználásig. A gépek teljesítményére iel- lemző, hogy a terméshozam­tól függően óránként akár 1,5—3,5 hektárról képes le­takarítani a takarmányt. A gyári adatok szerint a gép­sor teljesítménye, óránként 40—60 bála között mozog. A zöldtömegtakarmány — amelynek szigorú követelmé­nye a bálák teljes légmentes kazlazása — hosszabb ideig megőrzi tápértékét, vitamin- és ásványianyag tartalmát, elsősorban a szarvasmarhák számára kitűnő eledel. A héki gazdaságnak nagy segítséget jelent az új Vicon technológia alkalmazása, hi­szen szarvasmarha-állomá­nya meghaladja együttesen a négyezer darabot és ebből több mint kétezer a tejelő tehén. A meglehetősen nagy jószágállomány takarmány- szükségletére ezer hektáron termesztenek lucernát, két­száz hektár az újtelepítés és további kétszáz hektár a fü­veshere termőterület A leg­nagyobb tehenészeti telep a héki kerületben található, az 1040 jószág ellátására ebben a körzetben termelik a leg­több lucernát és itt történik a bálázott szenázs kazlazása is. A lucerna idei első kaszá­lását az új technológiával még a héten megkezdik. A gépek nemcsak nagy értékű­ek, hanem üzemeltetésük is meglehetősen drága, 38 ezer forint naponta. Ezek a kö­rülmények felettébb indo­kolják a munka jó megszer­vezését, a korszerű technoló­gia maximális kihasználását. A gépekre a gazdaság leg­jobb. legképzettebb trakto­rosait, munkagépkezelőit ül­tették, akik az IKR szakem­bereinek segítségével sajá­tították el a mikroprocesz- szoros, automatizált eszkö­zök kezelésének ismereteit. A Vicon gépsor igen nagy teljesítményét a gazdaság még akkor sem tudja kihasz­nálni, ha figyelembe vesz- szük, hogy a lucernán kívül kükoricaszár, szalma, fű­széna betakarítására, bálá­zására is alkalmas. A gaz­daságosság szem előtt tartá­sával a szezonban más gaz­daságokban is üzemeltetik. Ha Héken végeznek az első kaszálással, a kezelő sze­mélyzettel együtt a Szarvasi Állami Tangazdaságba tele­pítik át a gépeket. A munka végeztével visszahozzák Hék- re a második jövedék beta­karítására. Ezt követően a Ceglédi Lenin és a Jászapáti Velemi Tsz-ben is segítik a munkát. A karcagi Iparí szövetkezetben Hatékonyabb termelés, növekvő export A Karcagi Általános Tech­nikai Ipari Szövetkezet 1987- ben hatékonyabb termelésre, gazdaságos és ütemes ter­mékkibocsátásra számít. A szövetkezet bruttó termelési értéke az 1986. évi 240 mil­lióval szemben az idén vár­hatóan eléri a 260 milió fo­rintot. Az értékesítésből egy­re jelentősebb hányadot kép­visel az exporttermelés, s 1987-ben várhatóan eléri a 80 millió forintot. A termé­kek közel 90 százalékát tőkés országokba szállítják (nagy­részt az NSZK-ba. kisebb részben a tengerentúlra, Ausztráliába). A szövetkezet a megnöve­kedett feladatoknak közel 4 százalékos létszámcsökken­tés mellett kíván eleget tenni amellett, hogy 1986-ban az év közepén önálló leányvál­lalatot alakított, így az autó­szerviz és a fémkereskede- lemmmel foglalkozó telep „levált” az anyaszövetkezet­től. A csökkenő létszám mel­lett a szövetkezet változatlan készletmennyiséggel s igen kevés beruházással szeretné megoldani az 1987-es felada­tokat.

Next

/
Thumbnails
Contents