Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
1987. MÁJUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Pedagógiai asszisztensek Egy országos kísérlet olső tapasztalatai A szeptemberben hatályba lépett oktatási törvény számos új iskolai munkakör létesítéséről is határozott. E szerint, többek között pedagógiai asszisztenst, szabadidő-szervezőt, oktatástechnikust alkalmazhatnak az intézmények, egyelőre azonban még csak néhány iskola, amelyeknek pedagógusai vállalkoztak a kísérletre. Az új munkakörök bevezetését, vagy ajánlását-ugyanis kétéves kísérlet előzi meg. A jelenlegi tanévben az ország számos intézményében alkalmaznak pedagógiai asszisztenseket. A megyéből öt intézmény, a Megyei Pedagógiai Intézet szolnoki Ságvári Körúti Továbbképző Gyakorló Általános Iskolája, a Szolnoki Tallinn, valamint az Öcsödi, a Törökszentmiklósi Bethlen úti és a Karcagi Zádor Üti Általános Iskola vesz részt a kísérletben. Az öt iskola összesen tizenöt pedagógiai asz- szisztenst alkalmazott szeptembertől. Az új fogalom, munkakör egyelőre meglehetősen szokatlan a köztudatban. Kik lehetnek asszisztensek? Mi a dolguk, munkájuk az iskolában? Nos, a kísérletet indító Művelődési Minisztérium útmutatója a következőképpen írja le az új munkakört: „Pedagógiai asszisztensnek érettségizett fiatalokat vehetnek fel az általános iskolák, mégpedig az első három évfolyamok osztályaihoz illetve napközis csoportjaihoz. Az asszisztensek átveszik a tanítóktól mindazokat a tennivalókat, amelyek elvégzése nem igényel feltétlenül felsőfokú pedagógusi végzettséget. Ezáltal a pedagógusok jobban koncentrálhatnak a nevelési folyamat leglényegesebb mozzanataira, a tanulók egyéni fejlesztésére.” Mindebből világosan látszik, hogy az új munkakör létesítésének legfontosabb célja, hogy könnyebb, zök- kenőmentesebb legyen a gyerekek iskolakezdése, amely a tankötelezettség teljesítése szempontjából bizony igen fontos, sőt, meghatározó időszak. Miből áll a pedagógiai asz- szisztensek munkája? Mondhatnánk abból, amit az iskolavezetés, s a tanító rájuk bíz. Reggel, délután, óraközi szünetekben, kirándulásokon felügyelnek a gyerekekre, részt vesznek a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások előkészítésében, segítenek az egyéni foglalkoztatásban, korrepetálásban, az adminisztrációban, s szociális és gondozói feladatokat is ellátnak. Ügyelnek a gyerekek személyi higiénéjére, a helyes táplálkozási szokások kialakítására, a megfelelő öltözködésre. Vagyis kicsit pótolják a mamát, aki természetesen nem lehet az iskolában a gyerekkel. Talán emiatt, van aki az óvodához hasonlítva „iskolai dajkának” nevezi őket. Ez azonban leegyszerűsítése a munkájuknak, hiszen, aki csak egy kicsit is jártas az iskolai ügyekben, tudja, hogy ennél sokkal többről van szó. A kísérlet eddigi tapasztalatai némileg ellentmondásosak a megyében is, akárcsak az ország többi intézményében. A fiatalokat — akik rövid előkészítő tanfolyam után állnak munkába — általában nem elégítik ki a kapott feladatok. Több önállóságot szeretnének, ugyanakkor a pedagógusok, akik felelősek a tanítványaik neveltségi szintjéért, tanulmányi előmenetelükért, érthetően nem szívesen engednek át az érdemi munkából. Az asszisztensek nagyobb önállóságra törekvése abból adódik, hogy többségük óvónői szakközépiskolát végzett, s azok pedig, akik gimnáziumban érettségiztek, tanító vagy tanárképző főiskolára pályáznak. Ezt igazolja, hogy a megye tizenöt asszisztenséből az idén tízen jelentkeztek tanítóképző illetve tanárképző főiskolára. Mindez azonban nem kérdőjelezi meg az új munkakör létesítésének jogosságát. Csak azt jelzi, hogy valamiféle formában meg kell oldani az asszisztensek képzését, vagy a középiskolában fakultatív tárgyként, vagy az érettségi után egy hosz- szabb tanfolyammal. Tehát a fiatalokat, akik erre a munkakörre pályáznak megfelelő felkészítéssel kell segíteni. A kísérlet során egyébként pontosan az asz- szisztensek képzésére vonatkozó kérdésekre is várják a választ az iskoláktól. A másik, ezzel összefüggő, s nem kevésbé lényeges kérdés, hogy hogyan, milyen feladatokkal lehet még megbízni az asszisztenseket, miben kaphatnak nagyobb önállóságot. Ez persze aligha lesz általánosítható, hiszen függ az asszisztens felkészültségétől, rátermettségétől, de az iskolától, a tanítótól is. A kísérlet a következő tanévben folytatódik. A megye általános iskoláiban újabb tíz asszisztenst alkalmazhatnak, bővül tehát majd a tapasztalat is, amely után elkészül az ajánlás. Annyi azonban már most is jól tükröződik, hogy az asz- szisztenseket elsősorban olyan osztályokban célszerű foglalkoztatni, amelyekben különösen hangsúlyos feladat a korrekciós nevelés, amelyekben az átlagosnál magasabb a veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű kisdiákok aránya. Tál Gizella A nemzetközi koncertélet kapujában A szolnoki szimfonikusok Münchenben Jelenet a .Titkos házasság müncheni 'előadásából A Szolnoki Szimfonikus Zenekar koncertprogramja április utolsó napjaiban rendkívül összezsúfolódott Mint arról lapunk is beszámolt, a múlt hónap 25—26- án a zenekar szép sikerrel szerepelt az Országos szimfonikuszenekari fesztiválon, majd egy nap múlva a Debreceni Kodály Kórus közreműködésével ugyancsak tetszéssel fogadta a közönség Bach, János passióját a belvárosi nagytemplomban. (Meghallgatván az előadást Wilfried Koch, a Müncheni Zeneművészeti Főiskola tanára javasolta az illetékes osztrák szerveknek, hogy a művet vegyék be a Klausi nyár rendezvénysorozatának programjába). A hangversenyt követő napok az intenzív felkészülés időszakát jelentették, ugyanis a zenekar május elsején Münchenbe utazott, hogy az ottani Zeneművészeti Főiskola opera tanszakos növendékeivel Cimerosa Titkos házasság című operáját adja elő. Hogyan is jött létre ez az út? .— Két fontos tényező játszik ebben szerepet — mesélte Báli József karmester —, az egyik a zenekar — mások által megállapított — jó formája, a másik pedig az, hogy a müncheni növendékek rendszeresen bemutatnak egy-egy operát színpadon, kosztümben, s ezúttal a Titkos házasság zenekari kíséretére Wilfried Koch minket talált alkalmasnak. Örömmel tettünk eleget a meghívásnak, hiszen együttesemmel a zenekari muzsikálás szinte minden területét bejártuk már, de teljes operát még nem játszottunk. Remek alkalom nyílt tehát a bemutatkozásra, és őszintén mondom, a zenekar játékában nem volt felfedezhető a rutin hiánya — igaz ott kinn is legalább napi 3—4 órát töltöttünk kemény próbával. A nagy megterhelés ellenére jól bírtuk az iramot; két előadáson — más-más szereposztásban — kísértük a darabot, amelyet egyébként a München egyik kertvárosában lévő Wolf Ferrari Hausban láthatott a közönség. Mindkét alkalommal telt házat vonzott az előadás. Itt jegyzem meg, hogy mindjárt az első koncert után kellemes meglepetés ért, ugyanis az egyik legnevesebb osztrák impresszárió, Schlote úr kért meg, hogy keressem meg. Beszélgetésünkkor meleg szavakkal szólt a produkcióról, majd rátért mondanivalójára: a látott darabot 15—20 előadásban szeretné bemutatni Ausztria és az NSZK zenebarátainak. Természetesen .igent mondtam, Schlote úr azonnal jelezte szándékát az Interkoncertnek, úgyhogy mire mi hazaérkeztünk Szolnokra, a szervezőirodától már várt engem egy távirat, amelyben Budapestre kérettek. Az Interkoncert illetékesei közölték velem, hogy a zenekar meghívást kapott 1988. október 10—30-ig egy NSZK—osztrák koncertkör- útrá. örülünk a külföldi szereplésinek, hiszen ez végső soron elismerést jelent. De hogy a hazai közönség se maradjon le az eseményekről, ez év őszén szeretnénk a Szigligeti Színházban is bemutatni Cimarosa Titkos házasságát. A hír tanúsága szerint a Szolnoki Szimfonikus Zenekar jövő évi túméjával bekapcsolódik a nemzetközi koncertéletbe; újabb kapuk nyílnak tehát megyénk zenei követei előtt, s reméljük, hogy a jövőben Európa számos országában kínálkozik még lehetőség Szolnok város nevének öregbítésére. J. J. Ünnepi tanácsülés Jászberényben A város díszpolgára Hamza Dezső íkos Ma kiállítása nyílik a múzeumban Tegnap ünnepi tanácsülést tartott Jászberény tanácsa és a város díszpolgára címet adományozta Hamza Dezső Ákos festőművésznek, aki kiállításának megnyitására látogatott haza a brazíliai Sao Paulóból. Ott volt az ünnepi tanácsülésen Szabó István, a városi pártbizottság első titkára és Kókai Rudolf ország- gyűlési képviselő. A Hazafias Népfront városi bizottsága által beterjesztett javaslatot, amely szerint Hamza Dezső Ákos számottevően gazdagította Jászberény kulturális értékeit, a városnak ajándékozott festményeivel hatékonyan szolgálja a közművelődés ügyét a városi tanács elfogadta és határozattá emelte. A díszpolgári címet tanúsító oklevelet Búzás Sándor tanácselnök adta át a művésznek, aki meghatódottan, me- leg szavakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért. Hamza Dezső Ákost családja és gyermekkora emlékeivel erős érzelmi szálak kötik szűkebb hazánkhoz. A nagyapja, Hamza Pál katolikus néptanító volt a Jászságban, a Hódmezővásárhelyen született kisfiú — ahogy levelében is írta — a Tisza partján, a Csörsz-árkában kereste Attila sírját. Előbb a szolnoki Abonyi úti állami elemi népiskolába járt, majd néhány évig a Verseghy Gimnáziumban tanult. A Képzőművészeti Főiskolán Csók István és Kisfaludi Strobl Zsigmond voltak a mesterei. „Ma is hálával gondolok rájuk: ők tettek képessé annak befogadására, amit az akkori európai művészeti forrongás nyújtott minden fiatal művésznek.” 1926-ban ösztöndíjjal Párizsba ment, néhány évig a világhírű René Clair mellett dolgozott asszisztensként, s amíg a filmművészettel ismerkedett, közben természetesen festett is. Az első kiállítása 1929-ben volt egy Szaj- na-parti galériában. De a művészi sikerekkel induló életpálya már akkor súlyos lelkiismereti konfliktusokkal volt terhelt. „Mi, az akkor Párizsban élő magyar fiatalok általában azonos csalódások után kerültünk a Szajna partjára. 1914-ben a? magyarságunkat gyalázta meg a háború, később szabadságunk és függetlenségünk kivívásának történelmi lehetősége helyett újabb elnyomatása várt népünkre. Magyarságunk után megcsúfolták az emberségünket is... A múlt századvég romantikus naivitással hirdette, hogy a művész hazája a nagyvilág, holott éppen a művész számára a legnehezebb a szellemi környezetváltás. A művész hazája népének lelkivilága. S ekkor ott számunkra történelmi távlatban a magyarság elpusztulásának félelme vetült elénk, amikor a Rajna túlsó oldalán fellángolt az őrület..." Hazatért. 1940-től számos nagy sikerű filmet rendezett. (Gyurkovics fiúk, A láp világa, Bűnös vagyok, Külvárosi őrszoba stb.) Legjobb filmjeiben nagy művészi erővel adott hangot a társadalmi gondoknak, igazságtalanságoknak. A felszabadulás előtti utolsó, mély humanista elkötelezettségű filmje — Egy fiúnak a fele — vetítését már nem engedélyezték, „örökre” eltiltották a rendezéstől. Hamza Dezső Ákos ezekben az években már a magyar nemzeti ellenállás tevékeny részese volt. 1944- ben — alapos szervező munka után — pontosan a német megszállás napján megalakította a Magyar Filmmunkások Szabad Szakszervezetét. Ez valójában egy illegális ellenállási csoport volt, szoros kapcsolatban állt az akkor már betiltott egyéb szakszervezetekkel, elsősorban a MÉMOSZ-szai s akkori titkárával, Somogyi Miklóssal. Hamza Dezső Ákos Baj- csy-Zsilinszky Endre szűkebb eszmei, baráti köréhez tartozott. Bajcsy-Zsd- linszky 1944. október 15-én reggel jött ki a börtönből, de a sikertelen kormányzói proklamációt követően újra az elfogatás veszélye fenyegette. Hamza a Feszty úti lakásán bújtatta az ellenállás vezetőjét, s szervezte illegális találkozóit, megbeszéléseit a különböző ellenállási csoportok képviselőivel, köztük a kommunistákkal: Rajk Lászlóval, Faust Imrével, Sándor Pállal. 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletileg ismerte el — Rajk Lászlóval, Szent-Györgyi Albertiéi és másokkal együtt — a „nemzeti ellenállási mozgalomban és németellenes szabadságharcban szerzett érdemeit”. A felszabadulás után sokirányú közéleti tevékenységet fejtett ki, a Magyar Kommunista Párt fővárosi, első kerületi szervezetének titkára — a Magyar Filmmunkások Szabad Szakszervezetének elnöke, tagja az Országos Szabadművelődési Tanácsnak, a filmhíradó vezetője, majd 1946-ban Ortutay Gyula megbízta a televízió és telefilm külföldi tanulmányozásával, hogy később „a Magyar Rádió televíziós osztályának megszervezésére és irányítására rendelkezésre álljon.” Ez utóbbi megbízásnak már nem tehetett eleget, hazatérve Franciaországból észre kellett vennie, hogy a politikai súlypontok megváltoztak, lehetőségeit egyre erősebben korlátozták. Elhatározta, hogy újra külföldre távozik. Ehhez Vas Zoltántól kapott segítséget, az országot érvényes útlevéllel hagyta el. Olaszországban két filmet rendezett, de 1950-ben már kiállítása is volt Rómában. Néhány évvel később — meghívásra Brazíliába utazott, előbb filmrendezőként működött, majd egyre inkábba festészetnek szentelte életét. 1955—1971 között főleg rangos tengerentúli szalonokban állított ki, majd a bécsi Künstlerhaus, a párizsi Galerie Transposition, a müncheni Galerie Margelik következett, később újabb olaszországi és brazíliai tárlatok ... 1985. július 25-én Sao Pau- lóban írta meg Hamza Dezső Ákos híres, szép levelét, haza Jászberénybe: „...munkásságom végső értelmét jelentené, ha annak minden eredménye a forráshoz, az eredethez kerülne vissza. Eleimtől, apámtól, nagyapámtól én a Jászföld mélységes sze- retetét kaptam indító és alapot képező ösztönzésül. Oktatása nyomán már gyermekként átéreztem, hogy az ő lelki és értelmi világában életének célját a nép tanítása jelentette. Apáim emlékére művészeti életem eredményét ajánlom fel Jászberény városa, a Jászság javára.... Ez gyakorlatilag az elmúlt években Európában rendezett kiállításaim anyagát jelenti, a Sao Paulában még nálam levő képekkel együtt mintegy kétszáz munkámat.” Előbb a művész torinói kiállításának képei érkeztek meg a Zagyva partjára, majd Brazíliából szállították haza a Jász Múzeumnak ajándékozott festményeket. Hamza Dezső Ákos kiállítását ma délelőtt 11 órakor nyitják meg a jászberényi Jász Múzeumban. Tiszai Lajos Az flnnepi tanácsülés vendége, Hamza Dezső Ákos festőművész, Jászberény újdonsült díszpolgára, átveszi Búzás Sándor tanácselnöktől az oklevelet és az emlékplakettet Pedagógusjelölteknek Szép magyar beszéd verseny Kovács András új filmje Utóvódharc Utóvédharc címmel új film forgatását kezdte meg Kovács András a MAFILM Dialóg Stúdiójában. A napjainkban játszódó film forgatókönyvét — melyet a rendező írt a közelmúlt eseményei inspirálták, a történet ugyanis a választási reform hozta konfliktusokat járja körül. A film középpontjában egy spontán jelölt megválasztása körüli bonyodalmak állnak. A film operatőre Szécsényi Ferenc, főbb szereplői: Blaskó Péter, Szemes Mari, Mádi-Szabó Gábor, Kubik Anna. A forgatás várhatóan június közepéig tart. A pedagógus-jelöltek szép magyar beszéd-versenye kezdődött meg pénteken az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen. A Kazinczyról elnevezett, immár 15. alkalommal megrendezett versengésen a hazai felsőoktatási intézményekből ezúttal több mint félszáz egyetemista és főiskolás vesz részt, hogy összemérje tudását és képességeit a helyes hangképzésben és kiejtésben, a tiszta és jól hangsúlyozott magyar beszédben. A kétnapos rendezvényen — amelyet Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyitott meg — a hallgatóknak egy-egy szabadon választott, illetve kötelező ér- tekező-prózai szöveget kell felolvasniuk: a 11 tagú, tanárokból és művészekből álló zsűri — Péchy Blanka színművésznő és Ben kő Lóránd akadémikus elnökletével — közülük választja ki a legjobbakat. A versenyzők és szaktanáraik pénteken találkoztak Péchy Blanka művésznővel, s látogatást tettek az ELTE kollégiumában és könyvtárában, a bölcsészkar fonetikai tanszékén pedig eszmecserét folytattak fonetikai kérdésekről és a beszédművelés témáiról.
