Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁJUS 16. I Heti világhíradó I A hét elején kezdődött meg Lyonban Klaus Barbie náci háborús bűnös pere. A képen: zsúfolásig megtelt a tárgyalóterem H1;TF0: Feloszlatták a brit parlamentet, az előrehozott választások időpontja június U. — Genscher nyugatnemet külügyminiszter Washingtonban tárgyal — Mitterrand francia elnök Kohl kancellár kíséretében Nyugat-Berlin- ben járt — A Fülöp-szigete- ken megrendezett választásokon Aquino asszony Jelöltjei kerültek be a szenátusba — Máltán a választások eredményeként a győztes nemzeti párt a Nyugat-Európához való közeledés politikáját hirdette meg — Csehszlovák— román csúcstalálkozó Prágában. KEDD: Magyar—görög külügyminiszteri tárgyalások Budapesten, Papuliaszt fogadta Lázár György miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára — Cbnoupek csehszlovák külügyminiszter Bonnban Gen- scherrel tárgyalt — Az izraeli kormányban válságossá fordult a helyzet amiatt, hogy Samir miniszterelnök ellenzi, Peresz külügyminiszter helyesli a közel-keleti konferencia gondolatát — A thaiföldi külügyminiszter Moszkvában tárgyal, fogadta őt Gromiko államfő is. SZERDA: Rizskov szovjet kormányfő tárgyalt Moszkvában Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettessel — A szovjet fővárosban eszmecserét folytattak a szocialista országok külügyminiszter-helyettesei — Bukarestben véget ért a testvérpártok szervezési kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozása, a résztvevőket fogadta Nicolae Ceausescu — Kohl kancellár elfogadta a csehszlovákiai hivatalos látogatásra szóló meghívást, amelyet Bonnban Chnoupek külügyminiszter adott át. CSÜTÖRTÖK: Nyilatkozatok, megemlékezések a Varsói Szerződés aláírásának 32. évfordulóján — Katonai puccs a csendes-óceáni Fidzsi-szi- geteken — Izraelben egyre inkább teret nyer az új választások kiírásának gondolata — A szovjet szóvivő közlése szerint a Varsói Szerződés tagországai újabb békekezdeményezésekre készülnek, amelyeket a politikai tanácskozó testület május végi berlini ülésén fognak előterjeszteni. PÉNTEK: Jacques Chirac francia miniszterelnök Moszkvában tárgyal — A norvégial Stavangerben a NATO úgynevezett nukleáris tervező csoportja az amerikai—szovjet nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodások lehetőségét vitatja meg — Az amerikai leazságügymlniszté- rlum küldöttsége Bécsben a „Waldhelm-ügy” megítélését ismerteti. Izraeli kormányválságon át vezet-e az út a közel-keleti békekonferenciáig? Valószínűleg — igen; Az izraeli „nem” állott eddig is az útjában — persze, Washingtonban az utolsó tíz év során szintén „nem”-et mondtak erre —, hogy ösz- szeüljön az az átfogó, valamennyi érdekelt állam részvételével és a Szovjetuniónak az Egyesült Államoknak a társelnöki tevékenységével, a bonyolult problémakört megvitatni hivatott nemzetközi konferencia. Már tíz évvel ezelőtt Carter elnök is elismerte, hogy ilyen széles körű tárgyalásra van szükség, s az elől sem zárkózott el, hogy a Szovjetuniónak társelnöki szerepe legyen ott. Viszont a tel- avi-i kormány akkor sem volt hajlandó hallani erről. A camp-david-i különalku sikerén felbátorodva Izrael még elutasítóbb álláspontra helyezkedett, s aztán a Fehér Ház urai, Carter, majd Reagan elnök, szintén letettek a nemzetközi konferenciáról. Csak a legutóbbi időkben mozdult el az elutasító álláspontról Amerika is és — nyilván washingtoni ösztönzésre — egyik-másik izraeli államférfi. Mindenekelőtt a munkapárti Peresz, aki a likud tömbbel alkotott koalícióban előbb miniszterelnök volt, majd az előre megállapodott váltás nyomán külügyminiszter lett. Peresz titkos kapcsolatokat keresett még a „mérsékeltebbnek” mondott palesztin személyiségekkel is, s igyekezett felhasználni az egyiptomi—jor- dániai politikai vonalban Izrael számára mutatkozó lehetőségeket. Közben a palesztin mozgalomban is gyöngültek a széthúzó irányzatok, erősödött az egységtörekvés. Az arab világ láthatóan tovább támogatja a PFSZ-t és sürgeti már a Nyugatot, hogy ismerje el a palesztinok nemzeti jogait. Érdekes megfigyelni, hogy már az USA- ban is sűrűsödnek az olyan hangok, amelyek figyelmeztetnek, az egyoldalú Izrael- barát politika veszélyeire, az arabok elfordulására — és a Szovjetunióhoz való közeledésükre! Izraelben a jobboldali li- kud-tömb és vezetője, a jelenlegi kormányfő, Samir, a legmerevebben elutasítja az olyan nemzetközi konferencia gondolatát, amelyen az általa „terroristának” minősített PFSZ is helyet foglalna, s ezen a Szovjetunió lenne az egyik társelnök. így aztán élesen szembekerült Peresszel és a munkapárttal. Utóbbiak a kormányszövetség felmondását helyezik kilátásba és idő előtti, új választások kiírását követelik. Miért kellett Nagy-Britan- niában előre hozni a választásokat? Június 11-én az urnákhoz járulnak a brit választópolgárok. Egy évvel később is megtehették volna, hiszen az alsóház mandátuma csak akkor jár le. Thatcher asszony a Westminsterben nagy- nagy többségre támaszkodhatott eddig. Ha most vállalja a kockázatot, hogy kevesebb konzervatív képviselő kerül be a parlamentbe, mint amennyi eddig volt, akkor ennek nyilván megvan az oka. Mindenekelőtt az, hogy ki tudja; vajon egy év elteltével egyáltalán számíthatna-e A héten jelentették be Londonban, hogy idő előtti parlamenti választásokat tartanak júniusban Nagy-Britan- niában. A képen: Margaret Thatcher kormányfő hivatalából II. Erzsébet királynőhöz indul a mégoly csekély többség megszerzésére? Mert az 1983-as diadalmenet, ami a falklandi (Malvin-szigetek) háború hazafias felbuzdulása nyomán alakult ki, még- egyszer nem ismétlődhet meg! Az elmúlt hónapok során inkább a munkáspárti vagy a szociáldemokrata-liberális jelöltek győztek a különböző időközi választásokon, s a közvéleménykutatások nemrég még fej-fej melletti versenyről adtak számot. A legutóbbi hetekben viszont kedvezőbbre fordult a miniszterelnök-asszony és konzervatív pártjának a helyzete. Belejátszott ebbe Margaret Thatcher moszkvai útja és a Nyugat nevében fellépő „iállamférfi”-valtá- nak bizonyítása éppúgy, mint a meggyengült dollárral szemben a font-sterling megerősödése. Kinnock, a munkáspárti vezér viszont washingtoni útja során olyan hűvös fogadtatásban részesült, ami az angol— amerikai „különleges szö- vetségesi viszony” szigetországi híveit elriasztotta. A L’Abour ugyanis igen mereven szembefordult mostanában a NATO-val és az amerikai fegyverkezési, főleg űrfegyverkezési tervekkel. Ennek adott hangot a héten Moszkvában Denis Jíea- ley, a munkáspárti „árnyék- kormány” külügyminisztere is, akinek egyik kijelentését Londonban a „tory” propagandisták ellene fordítottak. Thatcher asszony környezetében ugyanis korábban egyesek azt mondogatták: a szovjet vezetés szívesebben lát konzervatív kormányt, mint munkáspártit. Erre aztán Healey azzal vágott vissza: „A szovjet vezetők munkáspárti győzelemért imádkoznak...” nosza, az alsóházban Thatcher asszony sietett is kijelenteni, hogy egy munkáspárti kormány egyoldalúan feladná Nagy- Britannia nukleáris elrettentő erejét, viszont a szovjet vezetők realisták, akik* tudják, hogy a konzervatív kormánnyal lesz dolguk a választások után is. A politikai „madárjósok” mindenesetre ma valóban „tory”-győzelemre számítanak, s általában jó választásnak tartják a választások előbbrehoza tálát. Pálfy József Árvíz pusztít a Szovjetunió egyes líraion túli területein, mert több folyó kilépett medréből. A képen: Kurgan város mélyebben fekvő részein csak csónakkal lehet közlekedni fl szovjet eurorakéta-javaslatra London „elvileg” igent mond Hz SZKP főtitkára Romániába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára május utolsó harmadában hivatalos baráti látogatást tesz Romániában — jelentették be pénteken Moszkvában. A szovjet vezető Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke meghívásának tesz eleget. Kongresszusi vizsgálat Robbant az első politikai bomba Felrobbant az első politikai bomba az iráni—kontra ügy kongresszusi vizsgálatán — s ennek következtében a Fehér Ház adminisztratív apparátusának egyik igazgatója azonnal csomagolhatott. Jonathan Millerről ugyanis egy csütörtökön meghallgatott tanú vallomásából kiderült: vele együtt osztogatott pénzt a nicaraguai kontrák vezetőinek Oliver North alezredes megbízásából., Miller az események idején a külügyminisztérium munkatársa volt és hatáskörébe tartozott a kontrák melletti propagandakampány irányítása. Később a Fehér Házba került, ahol különböző adminisztratív megbízatásokat látott el. A Miller ténykedését is leleplező Robert. Owen, aki csütörtökön délután került a kongresszusi bizottságok elé, tanúvallomásában elmondotta: Oliver North saját páncélszekrényéből adott át úticsékkeket nekik, amelyeket azután készpénzre váltva fizettek ki a kontrák egyes vezetőinek. Az adott esetben mintegy hétezer dolláros fizetést adtak át egyiküknek. Előzőleg a bizottság befejezte Robert McFarlane volt nemzetbiztonsági tanácsadó meghallgatását. McFarlane elismerte ugyan, hogy „a politika hibás volt”, de vallomásában legalább részben igyekezett mentegetni Reagan elnököt, áthárítani a felelősséget a kongresszusra, kijelentve, hogy annak állásfoglalásai nem voltak egyértelműek. Reagan egyébként, mint ez ugyancsak csütörtökön kiderült, McMarlane kongresszusi meghallgatása idején telefonon felhívta egykori nemzet- biztonsági tanácsadóját és biztatóan szólt a meghallgatás alakulásáról. A Fehér Ház azonnal közölte, hogy az elnök ezzel „nem kívánta befolyásolni” McFarlane vallomását. Egy hónapos hallgatását megtörve a brit kormány „elvileg elfogadhatónak” nevezte a közép- a rövidebb hatótávolságú eurorakéta fegyverek egyidejű felszámolására előterjesztett szovjet javaslatot. Miután az ellenzéki pártok vezetői össztüzet nyitottak a „Thatcher-kormányra a szövget kezdeményezéssel kapcsolatban tanúsított teljes tétlensége a nyilvánvaló vonakodása miatt, csütörtök este a brit külügyminisztérium szóvivője sebtében összehívott sajtóértekezleten közölte : felhatalmazták annak közlésére, hogy „a brit kormány elfogadhatja a rövidebb hatótávolságú (500— 1000 kilométer hatósugarú) nukleáris rakétafegyverekre A NATO hadügyminiszterei kétnapos norvégiai tanácskozásukon nem tudtak megállapodásra jutni az Európában telepített rövidebb hatótávolságú (500— 1000 km) atomeszközök leszerelésére vonatkozó szovjet javaslatokról. A Nukleáris Tervező Csoport megbeszéléseiről kiadott közös közlemény ezért csak „megfelelő globális mérsékletet” ajánlott a rövidebb hatótávolságú rakétarendszerekkel kapcsolatban. A tanácskozásról kiadott dokumentum felszólítja a Szovjetuniót, hogy egy, az Egyesült Államokkal kötendő megállapdás értelmében szerelje le mind európai, Pénteken megbeszélések kezdődtek Bécsben az amerikai igazságügyminisztérium vezető munkatársai és az osztrák kormány képviselői között Kurt Waldheim államfő ügyében. Az amerikai kormány a közelmúltban Waldheim — állítólagos — háborús bűneire hivatkozva megtiltotta az osztrák államfő beutazását az Egyesült Államokba. A megbeszélések, amelyeken amerikai részről valószínűleg bemutatják a döntés alapjául szolgáló aktákat, közvetlenül megelőzik Franz Vranitzky kancellár jövő heti hivatalos washingtoni látogatását. vonatkozó nulla megoldást, abban az esetben, ha a feltételek kielégítően szavatolják a nyugat biztonságát”. A szóvivő világossá tette, hogy „kielégítő feltételeken” a brit kormány az amerikai és — részben — a bonni kormány által hangoztatott követelmények szovjet elfogadását érti. Egyebek között, azt a követelést, hogy vonják ki a megállapodás hatóköréből a „harmadik felek’” rakétafegyvereit, mint például a nyugatnémet ellenőrzés alá helyezett amerikai Pershing—1 típusú rakétákat, illetve, hogy a megállapodás részeként a Szovjetunió számolja fel az Európán kívüli rövidebb hatótávolságú rakétafegyvereit is. mind ázsiai területén telepített összes SS—20-as rakétáját. (A Szovjetunió eredeti javaslata szerint Európából el kellene távolítani az ösz- szes közepes hatótávolságú atomeszközt, míg Ázsiában a Szovjetunió száz robbanótöltetre csökkentené ilyen jellegű fegyvereinek számát.) A hadügyminiszterek tárgyalásairól kiadott közlemény a továbbiakban leszögezi, hogy a katonai szövetség „rugalmas reagálás”- doktrínája — amely a NATO ellen hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás esetére válaszlépésként nukleáris erők bevetését sem zárja ki — továbbra is érvényben marad. Az osztrák nemzetgyűlés csütörtökön a két kormánypárt, a Szocialista Párt és a Néppárt, valamint az ellenzéki, jobboldali Szabadságpárt szavazataival határozatot fogadott el, amelyben jóváhagyja a kormány kiállását az államfő mellett. A nyolc zöld képviselő a határozat ellen szavazott, emellett egyikük, Waldheim múltjára utalva, horogkeresztes zászlót bontott ki a szónoki emelvényen. Az incidens, amelyet a többi parlamenti párt élesen elítélt, heves vitákhoz, az éjszakai órákba nyúlt viharos ülés felfüggesztéséhez vezetett. NBTO-tanácskozás Nem tudtak megállapodni a rakétákról Waldheim állítólagos ügyeiről Osztrák - amerikai megbeszélések kezdődtek BUDAPEST A magyar békemozgalom képviselői bejelentették, hogy Magyarország kész otthont adni 1988 nyarán annak a nemzetközi fórumnak, amelyen a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország bé- kemozgalmaimak küldöttségei véleményt cserélhetnek többek között a bizalomerősítés lehetőségeiről, s arról; hogyan járulhat hozzá Európa a globális biztonsági rendszer megteremtéséhez. * * • Pénteken reggel elutazott hazánkból Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka és Anatoli] Gribkov hadseregtábornok, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnöke. A vendégeket Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. BEJRUT Egy hivatalos szíriai szóvivő pénteken cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint vasárnap katonai puccskísérletet hiúsítottak meg Szíriában. Szíriában senki sem hallott államcsíny-kísérletről, az efféle híresztelések legfeljebb titkos óhajokat és vágyakat lepleznek — mondotta. ♦ * * Amerikai professzorokat fogva tartó libanoni szervezet csütörtök este egy három perces videofelvételt juttatott el az An-Nahar bejrúti napilap szerkesztőségéhez, amelyben ismét felajánlotta, hogy a fogságában lévő négy túszt szabadon bocsátja, ha Izrael szabadon engedi a börtöneiben fogva tartott 400 muzulmánt. BELGRAD A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége pénteki ülésén Lazar Mojszovot, a Macedón Köztársaság képviselőjét választotta meg a következő egy évre elnökévé, miután Sinan Hasani (Koszovo) megbízatása lejárt. Az áléinak Hamdija Pozderac (Bosznia-Hercegovina) lett. BERLIN Az egyes európai országokban az elmúlt években végrehajtott rakétatelepítések és válaszintézkedések senkinek a biztonságát nem növelték. Ezért minden államnak feltételek nélkül támogatnia kellene a nullamegoldást és elő kellene segítenie a szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi létrejöttét — írja Erich Ho- necker, az NDK vezetője Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium kormányfőinek küldött személyes üzenetében. WASHINGTON A Fidzsi-szigeteken nem esett bántódása a csütörtökön katonai hatalomátvétellel eltávolított Timoci Havadra kormányfőnek és kormánya többi tagjának. Ezt a Fiji Times című lap pénteki számában közölte.
