Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

1987. ÁPRILIS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitüntetettjeink Hivatástudat, gyermekszeretet jellemzi Láttam már elhagyott, le- szzerelt gyárat, omladozó, bontásra váró kiürült bérhá­zat, de az iskolák folyosói­nak csöndjéhez semmi sem fogható. Az élettelenül kon­gó léptek mindenünnen visszaverődő 'hangjában olyan üresség van, ami csak itt érezhető, ilyenkor, szün­időben. Tisztaság, rend, fa­liújság, tablók, virágok. Csak a váz él a kihaltságban. A Túrkevei Kossuth Üti Álta­lános Iskolában alacsony, törékeny, fehérköpenyes nő jön felém, Nagy Eszter igaz­gatóhelyettes. Az évtizedek óta beidegződött rend sze­rint biológiai órája ma is ébresztőt jelzett. Szünet van ugyan, de egy nyugdíjhoz közeledő pedagógus csönge­tés nélkül is talál magának elfoglaltságot. Nem ez az első szünet, amit munkával tölt el. Im­már húsz évnél hosszabb ideje látja el az igazgatóhe­lyettesi feladatokat. A sokak által irigyelt szünidő neki többnyire dologidőt hozott. Mostanában az, aki oly sok kérdést tett föl tanítvá­nyainak, igazán csak. egy kérdésre vár választ. Elron­tottam-e az életemet? — bi­zonytalanodik el, ha arra gondol, mindent hivatásának áldozva lassan az egyedüllét­re kell felkészülnie. A ma­gány félelmét feszegető to­lakodó kérdéssel mindezide- ig nem találkozott. Tette szívből, szeretetből, amire vállalkozott: tanított, s ami még becsesebb, valakiknek, valamit jelentett. Mert a tanár-diák viszony egy életre szóló kapcsolat. Elfelejtjük, hogy x vagy y néni az egyes órákon mit is tanított. Ké­sőbb emlékezetünk rostáján az is kihull, hogy miként ta­nított, de hogy milyen em­ber is volt, örökre megőriz­zük. Így vagyunk ezzel vala­mennyien, mint ahogy Nagy Eszter is, ha a pályaválasz­tásról kell szólnia. Mert ne­ki is volt egy vagy talán több Hiszti nénije, akiket persze, ő akkor más néven szólított, de akiknek példáját nemcsak a pályaválasztásban, de egy egész életen át követte. Harmadik osztályos volt, amikor először „katedrára lépett”. A mai gyerekek miért is nem vállalkozhatnak arra, ha beteg a tanító néni, fölkeresi legalább egy közü­lük, s magyarázata alapján másnap megtartják az órát. Mert akkoriban ez így volt. így oltódott belé is a vágy: hasznára lenni a többieknek. Hogy a gimnáziumot végző leány Jászberénybe, a tanító­képzőbe ment továbbtanulni, már csak ennek a következ­ménye. 1952-ben oklevéllel a kezében kezdi meg azt a pá­lyát, amelyet csak azok tud­ják igazán betölteni, akik hivatásként élik át. Hisz el­jön egy pillanat, amikor min­den egyértelművé válik. De addig a Danyi-tanyán osztat­lan iskolában kell kezdenie, majd Túrkevére kerül, ahon­nan indult, a volt leányisko­lába. Egykori nagy tisztelet­nek örvendő igazgatója láto­gatja meg óráját. A korhoz talán már nem illő módon, de örökre emlékezetesen kéz­csókkal köszöni meg azt, aminek tanúja volt. Azóta nyugodt lelkiismerettel érez­heti magát tanítónak — a szó egyszerű, tiszta értelmé­ben. Most, miközben 1964 óta igazgatóhelyettes is az isko­lában, környezetismeretet ta­nít. Eleinte csak a volt osz­tálytársak gyerekeit, később tanítványaiét. Azzal a sze­retettel, amelyet példaképei­től nem ellesett, megérzett. Közben elszálltak az évek. Hivatása teljességgel kitöl­tötte életét. 1954-től mozgal­mi munkával egészült ki, agitációs és propaganda tan­folyamok előadójául hívták. Nem esett messze ez a meg­bízás sem eredeti szándéká­tól. Talán többet is vállalt, mint amit elvártak tőle. És most, amikor életének alapkérdésére kell válaszol­nia, már tudja azt, amit a tanító csak a tanítványaitól tudhat meg: így volt jó, csak így érdemes, megérte. Ed­dig is ettől, ezért tudott na­ponta megújulni, hogy mél­tó lehessen azokhoz, akiknek emberszeretet, egyénisége a hivatás vállalására késztette. Ettől vált könnyűvé a reg­geltől estig, télen, nyáron szünet nélkül tartó munka. Amikor korábban megkapta az oktatásügy Kiváló Dolgo­zója, majd a Szocialista Kul­túráért kitüntetést, ezt ismer­ték el. Az április 4-e alkal­mából rendezett megyei ki­tüntetési ünnepségen a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát vehette ét. Szemé­nek meleg fénye arról be­szélt, értelme volt, hogyany- nyi emberpalántának adta át azt az útravalót amelyet csak egy tanáregyéniség adhat át nekik: emberszeretet, egy­más megbecsülése, a munka maradéktalan elvégzése. És ők elfelejtik, hogy mit tanított Eszti néni, azt is, hogy hogyan, de hogy milyen ember, azt sohasem. Szőke György Döntése egy életre szól Nézegetjük a megsárgult fotókat, amelyeken egy jó­vágású fiatalember mindig valamilyen masina körül se­rénykedik. Az egyik képen javítja a kormos traktort, a másikon szánt vele, a har­madikon meg éppen a csép- lésnél segédkezik. így aztán Benedek Tibor­ral, a Törökszentmiklósi Ti- szatáj Termelőszövetkezet erőgépvezetőjével — aki azokon a képeken látható — a géptelepnél nem is talál­hattunk volna ideálisabb he­lyet a beszélgetésre. A ha­talmas csarnokból kiszűrő­dő kopácsolás, a köszörűgép sistergése, meg a hegesztő pisztoly kékes-fehér lángja méltó keretbe foglalja be­szélgető társam szavait. Hi­szen a most ötvennyolcadik évét taposó ember, amióta az eszét tudja, mindig is sze­relmese volt és marad a me­zőgazdaságnak, a gépeknek. De nincs is ezen semmi cso­dálkoznivaló, hisz szülei is földművesek nehéz kenye­rét ették, így neki mint a legidősebb fiúnak — ha tet­szett, ha nem — bizony elég korán bele kellett kóstolnia a paraszti munkába. Persze nem lehetett az olyan kese­rű; ezt bizonyítja az is, hogy három testvére közül csak ő maradt meg a mezőgaz­daságban s ez a döntése most már egy életre szól. Amikor a kezdetekről fag­gatom így emlékezik: — 1945. április 4-én — ezt csak később tudtam meg, hogy történelmi időpont volt — már kora hajnalban kinn dolgoztam a határban és szántottam a parasztoknak kiosztott földeket. — És azóta is mindenem a gép — folytatja. Tizenkét évig a helyi tangazdaságban traktoroztam, ’62-től meg a Dózsa Tsz-ben egy SZ—100- as lánctalpas erőgépen ül­tem. Azzal tizenhárom évig jóban-rosszban együtt vol­tam, s bizony egy kicsit el­szorult a szívem amikor el­váltunk egymástól. Higgyje el, az a masina több volt ne­kem, mint különböző alkat­részek és vasdarabok halma­za. Akkoriban annyira mo­dernnek számított, hogy én még ma is a szántógépek királyának tartom, különö­sen, ha a réti kötött talajok­ra gondolok. S ha valami ba­ja akadt, én sem mozdultam el mellőle. Mindig részt vet­tem a javításában, olyany- nyira, hogy közben 1967-ben még a géplakatos szakmun- kásbizonyítványt is megsze­reztem, így kötve össze a kellemest a hasznossal. Az­tán ’75 áprilisától — hogy száll az idő, ennek megint tizenhárom éve — pedig John Deer traktorral dolgo­zom. Ez is csodálatos szerke­zet, hiszen egyszerre jókora földdarabot tudunk vele megmunkálni. Restelkedve vallja be — hisz manapság már nem di­vat ilyet mondani —, hogy rabja a mezőgazdaságnak, s most már az nem is ereszti. De nem nagyon akarja a válást, sőt, egy kicsit félve gondol a két év múlva bekö­szöntő nyugdíjas esztendők­re, mert — mint ahogy mondja — bizonyára akkor is a zöldellő vetésekről ál­modik majd. Amikor az elismeréseire, kitüntetéseire terelődik a szó, büszkén sorolja azokat, szinte alig bírom jegyezni: miniszteri dicséret, a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója, Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó, és a Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetések tulajdonosa. Elhallgat, majd hozzáteszi; — Nem csupán az én munkámat ismerték el ezekkel, hiszen egy futóver­senynek is csak azért lehet­nek nyertesei, mert többen indulnak azon. Nos, ezekben a kitüntetésekben a munka­társaim és a vezetőim se­gítsége is benne van. Benedek Tibor kitünteté­seinek száma a napokban egyel ismét gyarapodott, ha­zánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából meg­kapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Nagy Tibor fl Figyaszték Megyei Tanácsa napirendjén II fogyasztási termékek minősége Paskai László eskütétele Dr. Paskai László eszter­gomi érsek szerdán a Parla­mentben Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának helyettes elnöke előtt esküt tett az alkot­mányra. Az eskütételnél jelen volt Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és dr. Cserháti József püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára. Küzlekedési környezetvédelmi tanács alakult A Közlekedési Minisztéri­umban szerdán Közlekedési Környezetvédelmi Tanács alakult. A gyakorlati szak­emberekből, és tudományos kutatókból álló testület fel­adata az lesz, hogy a közle­kedési miniszter tanácsadó testületéként segítse a kör­nyezetvédelmi intézkedések előkészítését,, s összehangol­ják azok végrehajtását. Tegnap ülést tartott a Fo­gyasztók Megyei Tanácsa. Többek között megtárgyalták a fogyasztási termékek osz- tálybasorolásának, csoporto­sításának, valamint az in­formációk feltüntetésének tapasztalatait és a fölmerü­lő problémák megoldásának lehetőségeit. Országos szintű gondokról van szó, olyannyi­ra, hogy a Fogyasztók Or­szágos Tanácsa a helyzet föl­mérésére megyei szerveitől kért segítséget. Az FMT mellett működő kereskedelmi szakbizottság tagjai egyes kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezetek­nél a helyszínen tájékozód­tak. Tapasztalatai szerint sok a reklamáció az élel­miszeripari termékekkel kapcsolatban. pl. durva, rossz minőségű csomagoló­papírt használnak a boltok­ban a húsáruk csomagolá­sára; a tejeszacskók, kakaós- tasakok ragadnak, s jelentős azoknak az egyébként rom­landó termékeknek a száma is, amelyeken olvashatatla­nul vagy rejtjelesen tünte­tik föl a szavatossági időt. A cukros és lisztes zacskók könnyen kiszakadnak, s az étolajos műanyag flakonok is gyorsan törnek, reped­nek. A zöldség-gyümölcs ke­reskedelemben - jellemző, hogy I. osztályú áron érté­kesítik az egyéb kategóriá­ba tartozó termékeket is. A vegyes és tartós fogyasz­tási cikkekről szólva elhang­zott, hogy osztályba sorolá­suk összhangban van ugyan a minőséggel, de áruk már nem. A női csizmák ára pl., az elmúlt hét esztendőben mindenfajta minőségjavulás nélkül nőtt háromszorosára. Jogos panaszok vetődnek föl nap mint nap a nem megfe­lelő, hiányos használati és kezelési utasításokkal kap­csolatban. Hozzászólók elmondták, hogy a fölmerülő problé­mák számát jelentősen le­hetne csökkenteni, ha az il­letékes felügyeleti szervek tervszerűbben, sűrűbben vé­geznék az ellenőrzést, és nem lennének elnézőek a szabá­lyok betartatását illetően. Agromasexpo ’87 Szolnok megyeiek a nemzetközi szakkiállításokon Két díj a Mezőgépnek - Mezőtúron ismét újított a főiskolai kar Szemközben tekinthetik meg a látogatók a NEFAG erdésze­ti és faipari hulladékokat aprító 'berendezéseit. Egyidejűleg hat hagyomá­nyos és rangos szakkiállítás­nak ad otthont április 7. és 10. között a Budapesti Nem­zetközi Városközpont: a Hungaroplast Nemzetközi Műanyag- és Gumiipari, a Limexpo Nemzetközi Köny- nyűipari Gépkiállításnak, a Mipel Nemzetközi Ipari Elektronikai és Műszerkiál­lításnak, a Secures Nemzet­közi Munkavédelmi és Biz­tonságtechnikai Kiállításnak valamint az Agromasexpo Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Mű­szerkiállításnak. Az ezúttal 12. alkalommal megrendezett Agromasexpon kiállított mintegy másfél­száz, nagyobbrészt újonnan fejlesztett és a magas szin­tű technológiát képviselő mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gép, berendezés között ott találhatók a Szolnoki Mezőgép Vállalat hagyomá­nyos és legújabb gyártmá­nyai. A cég ezúttal is a 11 gyárának és gyáregységének fő. profilját jelentő termék­skálát, a szálastakarmány betakarítást komplex gép­rendszerét népszerűsíti. Be­mutatja a hagyományos, részben saját fejlesztésben, részben kooperációban illet­ve licenc alapján gyártott fűkaszáit, rendkezelő és -felszedőit, silóblokkvágóit és takarmánykeverő-kiosztó kocsijait. Az utóbibak egyik továbbfejlesztett változata méltán nyerte el az Agro­masexpo ’87 vásári díját. A kocsi keverőcsigáit emészt- hetőbb silózott takarmányt előállító, és a keverés hatás­fokát javító aprítókésekkel láttak el, és elektronikus mérleget is szereltek a gép­re. Újdonságként mutatja be a Mezőgép az M—1009 típu­sú rotációs fűkaszát, amely két technológiai szempont­ból fontos tulajdonságában tér el a korábbi gyártmá­nyoktól. Egyrészt azzal, hogy vágószerkezetén beállítható a tarlómagasság, másrészt a csúszótányéros megoldás ré­vén gyökérkímélő és üzem­anyagtakarékos gépnek szá­mít. A vállalat saját fejlesz­tésében gyártja a gépet, mellyel — a MÉM Műszaki Intézet mérései szerint — a hagyományos kombájnok át­lagos 35—40 százalékos szemvesztesége másfél száza­lék, alá szorítható vissza. A Szolnoki Mezőgépnek ezt az újdonságát a vásárdíj-bi­zottság nagydíjjal tüntette ki. A vállalatnak a határa­inkon túli jó hírét bizonyít­ja, hogy egy, az NSZK-bell Class cég megrendelésére ki­fejlesztett rendfelszedő adaptert is bemutat az idei Agromasexpón. A GATE Mezőgazdasági Gépész-üzemmérnöki Főis­kolai Kara nem elsőízben résztvevője a nemzetközi se­regszemlének, s ezúttal is si­került megújulniuk a mező­túriaknak. Az intézmény ok­tatási és kutatási tevékeny­ségének bemutatásán túl ki­állították tanüzemük leg- lújabb gyártmányait. Ezek közül az a hatsoros sorbave- tőgép tarthat számot legna­gyobb érdeklődésre, amely főleg a növénytermesztési kutató- és fajtakísérleti in­tézetekben, valamint a kistermelésben hasznosítha­tó. Ugyancsak a tanüzemből került ki a gyümölcsültetvé­nyek metszését lényegesen megkönnyítő és gyorsító, traktorra szerelhető pneu­matikus metszőberendezés. Az említett eszközöket, és a még sok más bemutatott kisgépet az a Mezőgazdasági Szolgáltató Központ Gazda­sági Társaság forgalmazza, amelyben két Agroker Vál­lalattal és az Agrotekkel többek között vevő és szer­vizszolgálati tevékenységre társult a mezőtúri tanüzem. Moszkvából egyenesen Kőbányára — akár ez is le­hetne a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság idei, éveleji bemutatkozásá­nak mottója. Március máso­dik felében ugyanis a szov­jet fővárosban, az Agrotech ’87 elnevezésű kiállításon mutatta be a NEFAG bio­energetikai technológiáját amellyel ott elnyerte a ki­osztott öt aranydíj egyikét. Működés közben tekinthetik meg az Agromasexpo láto­gatói a gazdaság saját fej­lesztésű erdei- és faipari ap­rítógépeit, amelyekkel a má­sodlagos hulladékok elké­szíthetők hőhasznosításra. Ezeknek, az országban már százas nagyságrendben si­kerrel használt berendezé­seknek a most kiállított vál­tozatait már mikroprocesz- szoros vezérléssel látta el a NEFAG. Az április 7. és 10. között megtekinthető nemzetközi szakkiállításon találkozhat­nak a szakemberek és az érdeklődők még egy Szolnok megyei újdonsággal. Az Ag­romasexpo közvetlen szom­szédságában rendezték meg ezúttal nyolcadik alkalom­mal a Limexpót. A Nemzet­közi Ipari Elektrotechnikai és Műszerkiállításon a Zagy- varékasi Béke Termelőszö­vetkezet is bemutatja ipari főágazatának legújabb ter­mékét, az Asy—16 típusú, többfunkciójú szupermikró számítógépét. T. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents