Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 29. A névjegykártyák és a történelem Nemrég azt se tudtuk, mit jelent a szó — hobbi. Ma meg a fél ország azzal dicsekszik, ilyen vagy olyan hobbi gazdagítja az életét. Ha vallatóra fognának, vajon nekem is akad-e ilyennemű kedvtelésem, a mindennapi könyvvásárláson túl, ami szakmámbeli ember számára mesterségbeli boldog kötelesség, egy döre passziómról is számot kéne adnom. Névjegyeket gyűjtök. Emlékszem a pillanatra, ami beoltott a névkártyák iránti érdeklődéssel. Antikvárius barátom elém tett egy fiizetecskét. „Most mondd meg! — nézett rám. — Valaha még erre is akadt valakinek ideje.” Belelapoztam a ma már mit tudom én hány forintra árazott vézna portékába. Névjegyek voltak benne. A Bach korszak idején hazánkban állomásozott osztrák katonatisztek vizitkártyái. További néhány — akkor főispán vagy hasonló méltóságot betöltő magyar úr nevét és közhivatali rangját föltüntető kartonlap. Ismerőseim azóta megbocsátó derűvel veszik tudomásul bolondériámat, és meg-megajándékoznak fiókjaik mélyéről összegyűlt téglalap alakú kartonlapocskákkal. Mi boldogít ebben? Néha történeti becsű darabokhoz is hozzájutok, mint legutóbb Móricz Zsigmond névjegyéhez. Vagy Kossuth Ferenc gyászkeretes kártyájához, melyen 1885. május 12-én teljes szívéből köszöni valakinek, hogy Tapolcán határtalan buzgalommal és kivételes eréllyel küzdött elveik diadaláért. S talán a Rippl- Rónai József nevét föltüntető karton se kutya, melyen arra kéri Petrov ics Eleket, hogy megbízottjának adja ki egyik pasztell képét. Máskor az gondolkodtat el az újabb zsákmány szemrevételezésekor: ezek a semmi kis papírok jellemezhetik is használójukat. Egyik megye- székhelyről eljutott hozzám egy népművelő nyomtatványa, rajta az atyafi négy különböző társadalmi funkciója, két korábbi állása, nem különben, hogy egyszer miniszteri dicséretet kapott, egyszer pedig megyei harmadik volt valamilyen atlétikai versenyen. Színész barátom — ki tudja panaszként vagy mókából — komédiásnak mondja önmagát. Igaz. öze Lajos is azt tétette a kis téglalap alakú papírra, hogy ő színi játékos. Nem tudom, takarékosság avagy nyugtalanvérűség bizonysága-e az a női névjegy. Interjú I. — Vezérigazgató elvtárs, a hét elejétől húsz százalékkal drágább lett az acélbetétes vízigürtni, aminek önök a gyártói. Elmondaná, hogy mi indokolta a termelői ár emelését? — Igen... Nos, a gürtniket valóban mi gyártjuk, ennyiben helyesek az információi. Az áremelés azonban nem rajtunk múlott, hanem anyagköltségeink rohamos növekedése kényszerített bennünket rá. Sokáig fontolgattuk e lépést, de most már nem maradt más választásunk, mint hogy áthárítsuk a költségnövekedést a fogyasztóra... — Mondana konkrétumot is? — Hogyne! Kérem szépen, legsúlyosabban az érintett bennünket, hogy a gürtni- gyártáshoz általunk használt acélbetéteket egyik pillanatról a másikra, most húsz százalékkal drágábban kapjuk a partnervállalattól. — Es mondja vezérigazmelyre először a Nagy Mária név került, majd használója áthúzta ezt, s fölébe írta: Petre Pálné. Másszínű tintával semmisítette meg ezt a nevet, és rávezette újabb házasságára utalóan: Kraft Richárdné. Az a frigy se sikerült, mert hangyányi betűkkel az került a tetejébe: Csarnok Gyű ló né. £s végül — keresztbe, mert följebb már nem futotta a helyből, ismét a régi, az első név: Nagy Mária. Fölbukkan néha a kartonlapok kazlából az utolsó nevezetes fűzfapoétának Misik János bácsinak a névjegye, ö három nyelven adta ezen ügyfelei tudtára, hogy népköltő. és nem kevesebb, mint tízezer vers szerzője. A kurta közmondások tömörségével váltotta ki cso- dálkozásömat egy kártyács- ka, mely bár foglalkozás is szerepelt rajta, csupán hat betűből állt. Íme a puritánság ilynemű rekordja: ö Pál őr. Végezetül a külföldi darabokról. Őrzök névjegyet Moszkvából, Oszakából, Iz- land szigetéről és Jeruzsálemből is. Külföldre szakadt magyarok neve betűzhető ki argentínai és Hollandiából való singapuri Taorminában nyomott kártyákon. Egy chicagói úr a vitézi szék ottani hadnagyának írja magát, van olyan darabom, amin egy Zichy gróf foglalkozásaként a villanyszerelést jelöli meg. ts gemkapoccsal egymáshoz rögzítve két névjegyet adott át nekem valaki múltkorjában. Az egyiken egy világcég magyar nevű vezetője jelölte meg beosztását és lakhelyét. A másikon az a hazánkfia szerepelt, aki mint pesti főosztályvezető megkeserítette az előbbi mérnök életét, s arra az elhatározásra bírta, hogy a világ más táján keressen és találjon szerencsét. Ez a két ikernévjegy azt a gondolatot kelti bennem: ma már körmére néznek annak, aki előnytelen gazdasági ügyletekkel herdálja a világpiacon honi termékeinket. De szá- monkérik-e valakitől, ha valaki pompás mérnököket, aranykezű munkásokat, kiváló orvosokat vagy világhírre méltó művészeket késztet arra, hogy ne itthon keressék a boldogulást? Mert — gondoljuk meg — ilyen oldala is lehetett annak, ha valaki nem politikai disszidenssé, de agyafúrt fogalmazással élve „idegenbe szakadt hazánkfiává” vált. Bajor Nagy Ernő gató elvtárs: most, hogy drágább, jobb is lesz az acélbetétes vizigürtni? — A gürtni ugyanaz marad, elvégre csodákra mi sem vagyunk képesek! Termékünk minőségét ugyanis alapvetően az acélbetétek minősége határozza meg, az pedig olyan, amilyet a magyar partnertől kapunk. Hogy milyen, arról... jobb nem is beszélni! Interjú II. — Igazgató elvtárs, az Egyesült Gürtni Műveknek Önök szállítják az acélbetéteket a vizigürtnihez. A tőlük kapott felvilágosítás szerint Önök pár hete, minden különösebb bejelentés nélkül, emelték a betétek árát. Mi ennek az oka? — Kérem semmi titkolni- valónk nincs. A költségeink az utóbbi időben annyira megnövekedtek, hogy egyszerűen már a létük függött ettől az áremeléstől. Főként az anyagköltségekről van szó. Ügy érzem, semmiféle Az egyetemekre, a főiskolákra Nö a felvételizők száma Az idén 44 ezren jelentkeztek a hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozataira: az egyetemeken, a főiskolákon az új tanévben mintegy 16 800 elsőéves hallgatónak jut hely — adtak tájékoztatást a Művelődési Minisztériumban. A legfrissebb adatok szerint az 1987—88-as tanévben csaknem 2000-rel többen kívánnak tovább tanulni mint azt megelőzően: a növekedés aránya megegyezik az érettségizők számának emelkedésével. A korábbi évekhez hasonlóan magas a tudomány- egyetemekre — elsősorban bölcsészettudományi és jogi karokra — pályázók száma. Az ELTE BTK-ra például 4.7- szer, jogi karára 4,3-szor. a József Attila Tudomány- egyetem jogi karára 3,3-szor többen jelentkeztek, mint amennyi felvehető. Több éves tapasztalat, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a közgazdasági jellegű egyetemek illetve főiskolák iránt: a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemre csaknem háromszoros, a Külkereskedelmi Főiskolára több mint négyszeres a túljelentkezés idén. Ugrásszerűen megnőtt a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára jelentkezők száma: itt több mint 1500-an, a felvehetőnél 4.7- szer többen szeretnének tanulni. örvendetesen magas a pedagógusképző intézményeket választók száma. A tanárképzőkbe csaknem 7300-an, a tanítóképzőkbe mintegy 5000-en, az óvónőképzőkbe 1350-en jelentkeztek: az előbbiekben tehát több mint 2,5-szeres az óvónőképzőkben átlagosan kétszeres a túljelentkezés. Az orvostudományi egyetemeken belül az idén ismét nagyobb volta fogorvosi karok iránti érdeklődés, ezekbe az intézményekbe egyébként átlagosan csaknem háromszoros a túljelentkezés. A műszaki egyetemek és főiskolák helyeire 1.7- szer többen pályáztak. A matematikából, fizikából, biológiából és kémiából felvételizők május 18—19-én írják közös érettségi-felvételi dolgozatukat, a többi tárgy Írásbeli vizsgái június 23— 24-én lesznek, a szóbeliket pedig június 22. és július 3. között tartják meg. Az idén először minden felvételiző megtekintheti kijavított dolgozatát, amellyel kapcsolatban észrevételt tehet. Ezt 24 órán belül írásban kell benyújtania a felsőfokú intézményhez. vád nem érhet bennünket, hiszen a költségnövekedésnek csak egy részét építettük be az árainkba, a többit lenyeltük magunk... — Milyen anyagok áremelése sorolta vállalatukat ilyen helyzetbe? — Hát, ami a legfájóbban érintett bennünket; az acélbetétek gyártásakor nagy mennyiségben használunk fel különböző adalékanyagokat, amiket január elseje óta átlagosan 15—20 százalékkal drágábban kapunk. — Az várható-e, hogy az áremelés után majd jobb minőségű acélbetéteket gyártanak a vizigürtnikhez? — Erről szó sincs! A húsz százalék ugyanis éppen csak a költségnövekedés kompenzálására elegendőinterjú III. Elsőként azt kérdezném igazgató elvtárs, hogy mi indokolta a vizigürtni acélbetéteihez használatos adalékanyagok árainak január elsejei emelését? Harapja a kutya a saját farkát A Mars PHOBOS nevű holdjának tanulmányozására több szocialista és tőkés ország űrkutatási intézete — köztük a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem — 1988 júliusában két azonos kivitelű, közösen elkészített űrszondát indít útnak a Szovjetunióból. A szondák több mint 300 napos repülés után csaknem 50 méterre közelítik meg a PHOBOS-t. Közben lézer- és ionágyúkkal lövik a kisbolygó felszínét, s a visszaszóródó ionokból határozzák meg a felszín legfelső rétegeinek kémiai ösz- szetételét. Nemzetközi együttműködéssel a Központi Fizikai Kutató Intézetben állítják össze a Mars körül keringő űrszondák több berendezését. Az Eszter elnevezésű három mérőműszerből álló berendezés méri majd a napszélben lévő alacsony és közepes energiájú ionok eloszlását. A magyar szakemberek már befejezték az Eszter első repülőpéldányának összeszerelését, és most a KFKI-ban a berendezés űrbéli várható viselkedését vizsgálják. Az ellenőrzés májusig tart, s akkor a Szovjetunióba szállítják a mérőműszereket. A képen: Szűcs István és Szemerey István a három mérőműszer egyikét ellenőrzi. (MTI fotó: Balaton József — KS) Igazodva a lakosság igényeihez Szolgáltatások munkaidő után is Az utóbbi időben fontos kérdés lett a munkaidőalap kihasználása. Ennek feltételei közé tartozik, hogy az üzletek, a szolgáltató szervezetek nyitva tartási rendje biztosítsa, hogy a munkaidő után is vásárolhassunk, intézhessük ügyeinket. Megyénkben — mint azt a megyei népi ellenőrzési bizottság is megállapította — a nyitva tartási rendet egyeztették a lakosság igényeivel. E lehetőséggel azonban még nem eléggé élnek, és ennek egyik oka, hogy sokan nem tudják pontosan, hogyan módosultak a nyitva tartási idők. Ezért lapunkban közöljük a megye városai legfontosabb szolgáltató szerveinek nyitva tartási idejét. Szolnokon a Villamosipari Gépeket Javító Vállalatnak három szervize van. A Mátyás király úti, a József Attila, a dr. Münnich Ferenc, a Beloiannisz úti szerviz hétfőtől péntekig fél nyolctól 17 óráig tart nyitva. A József Attila úti szerviz szerdán fél nyolctól húszóráig áll rendelkezésre. A dr. Münnich Ferenc úti szerviz szombaton fél nyolctól 13-ig van nyitva. A Gelka szolgáltató és alkatrészibolt hétfőn 8 és 14 óra 30 perc között; kedden, csütörtökön és pénteken 8 és 17 óra között; szerdán 8 és 19 óra között fogadja a megrendeléseket. A Videoton Márka— Mielőtt válaszolnék, elmondom: már a tavalyi év eleje óta fontolgatjuk ezt a lépést, s közben megpróbáltunk bizonyos állami preferenciákat kérni, hogy ne kelljen az árainkat emelni. Sikertelenül, így nem maradt más lehetőség, csak az emelés... — No de miért? — Ja, hogy miért...? Nos, amint azt bizonyára maga is tudja, rohamosan nőnek manapság a termelési költségek. Ki vagyunk szolgáltatva a szállítóinknak! Ágazatunk köztudottan nagyon eszközigényes, és ez alaposan megdrágítja a termékeinket. Hogy csak a legszembetűnőbb példát mondjam: tavaly le kellett cserélnünk a dolgozóink által használt összes acélbetétes vizigürt- nit, mivel azok már teljesen amortizálódtak és baleset- veszélyessé váltak. A gürtniket azonban most a három évvel korábbi árnak a más- félszereséért adta az Egyesült Gürtni Művek... — Köszönöm, ne mondja tovább! A többit már magamtól is tudom! — I. m. I. — szerviz hétfőtől péntekig 8- tól 16 óráig; szombaton 9-től 13 óráig van nyitva. Az Alfa Autójavító Vállalatot hétfőtől péntekig 6 és 20 óra között; szombaton 6 és 14 óra között Lehet felkeresni. A megyei tanács vasipari vállalatának szolgáltató leányvállalata szerdán 7—20 óra között, szombaton pedig 7—13 óra között tart ügyeletet, más hétköznapokon 7 órától 15 óra 30 percig tart nyitva. Jászberényben a Micoop Háztartási Gépjavító Részleg nyitva tartási rendje: keddtől csütörtökig délelőtt: 8— 12 óra 30 perc, délután egy órától fél ötig, pénteken a délutáni rend változik: 16 óráig tart nyitva, szombaton pedig 8—13 óráig. A Turbo Autójavító Leányvállalat munkatársai a téli időszakban munkanapokon 7 órától 20-ig, a nyári időszakban 6 órától 21-ig dolgoznak. A Jelszol Kisvállalat szerdán fél nyolctól este nyolcig: szombaton kilenctől déli egyig, más hétköznapokon fél nyolctól fél ötig tart nyitva. Karcagon a Kátisz Autójavító Leányvállalat szerdán 6— 19 óra között, szombaton 7— 13 között, más hétköznapokon 6 és 14 óra 30 perc között áll a lakosság rendelkezésére. A Kátisz elektromos és híradástechnikai cikkeket javító cég hétfőtől péntekig nyolctól tizenhét óráig, szerdán nyolctól húsz óráig, szombaton nyolctól tizenhárom óráig fogadja az érdeklődőket. Az Elektroszol Kisvállalat tévé-, rádió szervizéhez szerdán 8—20 óra között, szombaton 8—13 óra között, más hétköznapokon 8— 18 óra között lehet fordulni. A Kisújszállási Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezet dolgozói hétfőtől péntekig 7 órától 17-ig, szerdán 7 órától 18-ig, szombaton 7 órától 12 óráig állnak a lakosság rendelkezésére. Az Elektroszol Kisvállalat szerdán 8 és 18 óra között, szombaton 8 és 12 között, más hétköznapokon 8 és 17 között tart nyitva. A Mezőtúri Turgesz Kisvállalat 1. számú szervize hétfőn, kedden, csütörtökön fél nyolctól 16-ig, szerdán fél nyolctól 18-ig, szombaton 9-től 13-ig van nyitva. Tiszafüreden a Gépszöv rádió- és tévé szervize munkanapokon délelőtt fél nyolctól fél tizenkettőig fogad; szerdán délután fél egytől hat óráig, más munkanapokon (hétfő kivételével) délután fél egytől négyig, szombaton héttől tizenegyig fogad. Az Autószerviz Leányvállalata szerdán fél nyolctól húsz óráig; szombaton fél nyolctól tizenhárom óráig, más hétköznapokon fél nyolctól tizenhat óráig áll a lakosság rendelkezésére. A Törökszentmiklósi Villamosipari Gépeket Javító Vállalat nyitva tartása így módosult: szerdán 8-tól 20- ig, szombaton 7-től 11-ig, más hétköznapokon 8-tól 17- ig. A Géja Szövetkezet motorjavító részlege hétfőtől péntekig 7 és 12 óra között, valamint 13 óra és 16 óra 30 perc között (szerdán 20 óráig), szombaton 7—13 óra között tart nyitva. A Tiszaföldvári Építő Szövetkezet szerdán 11-től 12- ig, és 13-tól 20-ig; szombaton 9-től 13 óráig; más hétköznapokon 9-től 12 óráig és 13-tól 17 óráig vállal rádió- és tévéjavítást. Kunszentmártonban a Turgesz Kisvállalat 2. számú szervize hétfőn, kedden és csütörtökön fél nyolctól tizenkettőig és tizenháromtól tizenhét óráig; szerdán fél nyolctól tizenkettőig és tizenháromtól tizennyolc óráig; szombaton kilenctől tizenhárom óráig tart nyitva. Túrkevén a következő a helyzet: a Turgesz Kisvállalat 3. számú szervizének nyitva tartási ideje: szerdán 7.30-tól 12.30-ig, valamint 13.30—16.30-ig; szombaton 13 óráig a gyűjtőláda üzemel; más hétköznapokon 7.30—12.30 között fogadnak. A vegyesipari szövetkezet motorszerelő részlege hétfőtől péntekig 7.30 és 12 között, valamint 12.30 és 17 óra között; szombaton 8 és 12 óra között fogadja a megrendelőket. Kedden szünnapot tart. Eszter az űrbe készül
