Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 29. Gorbacsov találkozója a bolgár kormányfővel Egyenrangú partnerként A Közös Piac külügymi­niszterei hétfői ülésükön megadták a felhatalmazást az EGK bizottságának a Magyarországgal való keres­kedelmi és gazdasági együtt­működési egyezmény meg­tárgyalására. Mint ismeretes, Magyar- ország és a Közös Piac vi­szonylatában hazánk leg­főbb célja, hogy a többi GATT-partnerünkhöz ha­sonlóan a Közös Piac a gya­korlatban is ismerje el Ma­gyarországot a nemzetközi -kereskedelem egyenrangú résztvevőjeként, és tartsa tiszteletben az egyenlő és megkülönböztetésmentes el­bánásra vonatkozó GATT- jogainkat. Indokoltnak tart­juk a diszkriminatív meny- nyiségi korlátozások foko­zatos eltörlését, olyan vám-, illetve lefölözési kedvezmény nyújtását mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink bevitelénél, amelyekkel más, velünk versenyben ál­ló szállítók már rendelkez­nek, valamint ipari termé­keink vámhátrányának mér­séklését. A Közös Piac országai és Magyarország közötti nor­mális kereskedelmi kapcso­latok megteremtése azért is fontos, mert például a VI. ötéves tervidőszakban ex­portcikkeink 16—18 száza­léka az EGK piacain talált gazdára, s innen származott behozatalunk 24—26 száza­léka. Az EGK azonban je­lentős mértékben nehezíti a szocialista országok termé­keinek bevitelét. Az export fele olyan termék, amelynek importját az EGK így vagy úgy korlátozza. Ennek kö­vetkeztében hazánk és a Közös Piac közötti árucsere- forgalom soha nem volt ki­egyensúlyozott, a kereske­delmi mérleg számunkra je­lenleg is nagymértékben de­ficites. Magyarország 1973-ban lett az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tagja, amelynek a Közös Piac és tagországai is szerződő felei. A nemzetközi szervezet szabálya szerint a GATT-tagországoknak töre­kedni kell arra,, hogy az egy­más közötti kereskedelem­ben felszámolják a korláto­zásokat és nem alkalmazhat­nak diszkriminációt. Mind­ezidáig az EGK Magyaror­szággal szemben nem szá­molta fel a különböző disz­kriminatív korlátozásokat, ezek továbbra is több száz terméket érintenek. A Szovjetunióban kibonta­kozott átalakítás az egész nép ügyévé vált, s ez a leg­jobb biztosíték arra, hogy következetesen végig vigyék — jelentette ki Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára kedden Moszkvában Georgi Atanaszovval tartott találkozóján. A bolgár kor­mányfő hétfőn érkezett hi­vatalos baráti látogatásra a szovjet fővárosba. Georgi Atanaszov elmond­ta, hogy Bulgáriában nagy érdeklődés kíséri a szovjet átalakítási folyamatot. Han­goztatta; azok a sikerek, amelyeket ezen az úton ha­Amintore Fanfani olasz miniszterelnök kormánya kedden nem kapta meg a bi­zalmat a képviselőházban. A törvényhozás tagjai egyhetes vita után szavaztak: Fanfani kormánya ellen 240, mellette 131 képviselő adta voksát, 193-an tartózkodtak. A bizalmi szavazásra egy „darabjaira” hullott parla­mentben került sor, olyan belpolitikai helyzetben, amelyben már semmiféle parlamenti többséget alkotó pártszövetség megalakításá­ra nem volt kilátás. A parlamenti vita alapján — amely az érdekellentétek jegyében zajlott — Fanfani előző este elhangzott záró­beszédében maga tiltakozott az ellen, hogy kormánya ilyen körülmények között bizalmat kapjon. Bettino Craxi szocialistái az utolsó Három hete tart a libano­ni szénmedence bányászai­nak sztrájkja. A sztrájkolók a béremelés mellett egyéb követeléseket is han­goztatnak; a kombinát igaz­gatójának és néhány közvet­len munkatársának elbocsá­tását, a lakásépítési kölcsö­nök folyósítási feltételeinek módosítását, az adminisztra­ladva a Szovjetunió elér, se­gítik azt is, hogy a BKP megvalósítsa az egész nép­gazdaság fejlődésének gyor­sítására irányuló politiká­ját. A gazdasági együttműkö­désről szólva Mihail Gorba­csov kiemelte a szocialista országok közötti termelési kooperációk, a vállalataik és tudományos kutató szerveze­teik közötti közvetlen kap­csolatok fontosságát. Bulgá­ria miniszterelnöke kijelen­tette; hazája azért száll sík­ra, hogy mielőbb ültessék át a gyakorlatba a gazdasági együttműködés új formáiról kötött megállapodásokat. pillanatban döntöttek úgy: megszavazzák a bizalmat. Ezt tették a szociáldemokra­ták és a radikálisok is (tehát éppen azok, akik az egész Fanfani-kormány létrejöttét kifogásolták). Nemmel vok­soltak a kommunisták, a független baloldal képvise­lői, valamint az Olasz Szo­ciális Mozgalom—Nemzeti Jobboldal (MSI—DN) képvi­selői. Meglepő fordulatnak tekinthető az is, hogy a ke­reszténydemokraták tartóz­kodtak (holott éppen saját soraik közül kerültek ki Fan­fani miniszterei), s ugyanígy cselekedtek a republikánu­sok. A liberálisok tiltakozás­képpen meg sem jelentek. Francesco Cossiga olasz; köztársasági elnök kedden este aláírta az olasz parla­ment két házának feloszla­tásáról szóló rendeletét. tív állomány létszámának csökkentését és a vállalat egyik elhibázott beruházását kierőszakoló személyek fe­lelősségre vonását. A kombinát kommunistái taggyűlésükön a munka új- rafélvétele mellett foglaltaik állást, majd ezt követően a munkástanács a labini ta­nácstól az úgynevezett tár- isadalmi-védelmi intézkedé­sek bevezetését kérte. I IKSZ KB ülésén Vita az önigazgatásról A szocialista önigazgatás tökéletesítésének és a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­nek időszerű eszméi-politikai kérdéseiről tanácskozott ked­den Belgrádban a JKSZ Központi Bizottsága. Az ülé­sen Stipe Suvar, a KB El­nökségének tagja tartott vi­taindító beszámolót. A plénumot igen gondos, öthónapos előkészítő munka előzte meg, amelynek során a KB Elnöksége 14 országos találkozót szervezett a társa­dalom különböző rétegeinek képviselőivel, köztük tudó­sokkal, írókkal, pedagógu­sokkal, munkásokkal, mező- gazdasági dolgozókkal, válla­latvezetőkkel, hogy megis­merje véleményüket; miért nem sikerült az elmúlt há­rom évben elérni a gazdasá­gi stabilizációs program cél­jait, s miért gyengült meg a párt eszmei és cselekvési egysége. Suvar referátumában ki­fejtette, hogy az utóbbi évek jugoszláv társadalmi-gazda­sági válságát eddig azért nem sikerült leküzdeni, mert nem tudták igazán megszi­lárdítani a szocialista ön- igazgatási rendszer anyagi alapjait, s a rendszer fejlő­dése megtorpant. Továbbá formálisan kifejlesztették a szocialista önigazgatási de­mokrácia mechanizmusát, de a demokrácia a dolgozók, a széles tömegek, szempontjá­ból tartalmilag leszűkült. B szovjet fővárosban KGST-tanácskozás A KGST tagállamainak il­letékes miniszterelnök-he­lyettesei, országaik állandó KGST-képviselői hétfőn ta­lálkozót tartottak Moszkvá­ban. A tanácskozáson Alek- szej Antonov szovjet mi­niszterelnök-helyettes elnö­költ, magyar részről Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vett részt. A nyíltság és a kölcsönös elvtársi megértés légkörében a szocialista országok együttműködésének, vala­mint a Tanács tevékenysé­gének fejlesztésével és tö­kéletesítésével összefüggő kérdéseket vitatták meg. flz olasz kormány nem kapta meg a bizalmat Labini bányászsztrájk Társadalmi - védelmi intézkedések Történelmi önvizsgálat A pápa látogatása az NSZK-ban II. János Pál pápa második — csü­törtökön kezdődő — NSZK-beli látoga­tására az ökumenikus gondolat, a ke­resztény vallásfelekezetek közötti pár­beszéd jegyében kerül sor. Noha első­sorban a katolikusok hitéletének meg­erősítését, a béke és felebaráti megbé­kélés apostoli hirdetését szolgálja, je­lentősége jóval túlmutat a vallási vo­natkozásokon. A látogatás elsődleges fontosságát az adja meg, hogy II. János Pál megemlé­kezik olyan német egyházi személyisé­gekről, akik annak idején szembeszáll­tak a hitlerizmussal. Egyiküknek — egy apácának — származása miatt kel­lett kínhalált szenvednie. A német el­lenállásban — a kommunisták, szociál­demokraták, szakszervezeti aktivisták, hazafias katonatisztek mellett — nagy számban vettek részt vallásos meggyő­ződésű emberek, közöttük katolikus papok és evangélikus lelkészek is, akik fellázadt lelkiismeretük szavára hall­gattak. A hivatalos egyházak általános szerepét azonban mégsem ez a határo­zott kiállás jellemezte: többször hall­gattak olyankor is, amikor nem lett volna szabad némának maradniuk, ezért a német katolikus püspöki kar és a Vatikán akkori ellentmondásos magatartása a nyugatnémet történe­lemírásban és a közvélemény szemé­ben máig vitatott kérdés. Egyben év­tizedek óta az egyház és a német kato­likus tömegek őszinte lelki ismeretvizs­gálatának tárgya is. Ezért kíséri oly nagy érdeklődés azt az eseményt, hogy II. János Pál Mün­chenben boldoggá avatja, és ily módon Krisztus követésében példaként állítja a hívők elé Rupert Mayer jezsuita atyát (1876—1945), a nácik harcos és kérlelhetetlen ellenfelét. Mayer atya 1923-ban — a hitleristák hatalomra jutása előtt tíz évvel — ki­nyilvánította, hogy hívő katolikus so­sem lehet nemzetiszocialista. A páter első világháborús hadirokkant és az első osztályú német vaskereszt birtoko­sa volt. Az orosz fronton tábori pap­ként elvesztette fél lábát,mégsem adta fel hivatását: a háború után München­ben a nyomorgók, az elesettek, a sze­gények papja, segítője és gyámolítója lett. Népkonyhákat, menhelyeket szer­vezett. A Gestapó 1933-tól megfigyelés alatt tartja, 1937-ben megtiltják, hogy prédikáljon. Nem engedelmeskedik a tilalomnak. Még abban az évben egy különleges bíróság elítéli „államellenes izgatásért’’ és a gyónási titok megsze­gésének elutasításáért; a Sachsenhae- sen—oranienburgi koncentrációs tábor­ba kerül. Közvetlenül a felszabadulás után, 1945-ben misézés közben éri a halál. A bajor bíróság mindmáig nem érvénytelenítette az egykori ítéletet... Münsterben a pápa imádkozni fog Clement August Graf von Galen bíbo­rosnak (1887—1946), a katolikus ellen­állás egyik vezető alakjának sírjánál. A főpap, akinek boldoggá avatása szintén folyamatban van, legmaradan­dóbb három szentbeszédével írta be ne­vét az egyháztörténetbe. Ezekben meg­bélyegezte az emberi méltóság és sza­badság sárba tiprását, a Gestapó mód­szereit, a koncentrációs táborok rend­szerét. A szószékről leleplezte, hogy a nácik nagy titokban, „a kegyes halál-” vagyis az eutanázia-akció során töme­gesen gyilkoltak meg elmebetegnek minősített embereket, testi és szellemi fogyatékosokat. A vele való leszámo­lást — népszerűségétől tartva — „a végső győzelemig” elnapolták, testvérét azonban meggyilkolták. A pápa ugyancsak boldoggá avatja Edith Stein (1891—1942) karmelita apá­cát, filozófust, a női egyenjogúságért indított mozgalom jeles képviselőjét, akit 1942-ben zsidó származása miatt a nácik Auswitzba küldtek, gázhalálba. Edith Stein 1922-ben tért a katolikus hitre, majd 1933-ban belépett a kárme- liták kölni kolostorába. Innen kérte XI. Pius pápától, hogy enciklikában ítélje el a németországi zsidóüldözése­ket. A pápa, aki abban az évben kö­tött konkordátumot Németországgal, adós maradt az érdemi válasszal, 1937-ben a „Féltő aggodalommal” kez­dődő enciklikában mindamellett állást foglalt az egyházi szervezetek és sze­mélyek elleni terrorral és egy mondat­ban a nácik „faji kultuszával” szem­ben. Ám utóda, XII. Pius „diplomáciai óvatosságból” elfektette a téma részle­tesebb kifejtését tartalmazó írás terve­zetét. Edith Stein 1938-ban a rend hollan­diai zárdájába menekült. Amikor az ország megszállása után, 1942-ben, a holland katolikus püspöki kar — Seyss- Inquart „birodalmi helytartó” fenyege­tése ellenére — a templomokban felol­vastatta a megkezdett deportációk el­len tiltakozó pásztorlevelét, az SS meg­torlásul Auschwitzba szállított további 1200 kikeresztelkedett zsidót. Közöttük volt Edith Stein és testvére, Rosa Stein és még 10 rendtársuk. Előzőleg a svájci rendőrség elutasította azt a kérelmü­ket, hogy áttelepülhessenek a kármeli- ták freiburgi kolostorába. Besch István Moszkvai saltóírtekezlet Borisz Pjadisev a genfi tárgyalásokról Május végén Berlinben rendezik meg a Varsói Szer­ződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületének so­ron következő ülésszakát — jelentette be kedden Moszk­vában tartott nemzetközi saj­tóértekezletén Borisz Pjadi­sev helyettes külügyi szó­vivő. Pjadisev elsősorban a gen­fi, a nukleáris és űrfegy­verzetről folytatott szovjet— amerikai tárgyalások mene­tével foglalkozott, és emlé­keztetett arra, hogy hétfőn a szovjet küldöttség előterjesz­tette javaslatait a közép-ha­tótávolságú rakétákkal fog­lalkozó munkacsoport ülé­sén. Ezek a javaslatok meg­felelő alapot biztosítanak a genfi tárgyalások mielőbbi eredményes befejezéséhez, a megállapodás megfogalmazá­sához. A szovjet szóvivő elmond­ta, hogy a tervezet alapját a Reykjavíkban, illetve Shultz külügyminiszter moszkvai tárgyalásai során kialakított megállapodások képezik. A szovjet javasla­tok kompromisszumos jelle­gűek, figyelembe veszik az amerikai álláspontot, a ko­rábban előterjesztett ameri­kai javaslatok elemeit: így egyebek között különbséget tesznek a hadrendbe állított, illetve a még nem telepített eszközök között, valamint a szakaszos csökkentésre vo­natkozó elképzeléseket is. Pjadisev hangoztatta, hogy a szovjet álláspont értelmé­ben a harcászati-hadműve­leti rakétákat, eszközöket ki kell vonni Európából, globá­lis egyensúlyt kell kialakíta­ni addig is, amíg nem szü­letik megállapodás teljes megsemmisítésükről. A szovjet szóvivő emlé­keztetett a napokban a nyu­gat-európai tévéláncon . su­gárzott Shultz-interjúra. amelynek tartalma azt bizo­nyítja: a korábbi megbeszé­lések és tárgyalások nem voltak hiábavaióak. A rakétaelhárító védelmi rendszerekről szóló szerződés megszilárdítását célzó szov­jet kezdeményezéseket érté­kelve Pjadisev hangsúlyozot­tan szólt arról, hogy Shultz moszkvai tárgyalásai során — amikor a tárgyalások he­lye, illetőleg formája vető­dött fel —, azt javasolták az ' amerikai félnek, hogy az 1972-es szerződés betartásá­nak ellenőrzésére létrehozott állandó konzultatív bizottság legközelebbi, még ebben az évben megtartandó üléssza­kát szenteljék kizárólag en­nek a kérdésnek. Az Afganisztán körül ki­alakult helyzetet elemezve a szovjet szóvivő rámutatott, hogy a nemzeti megbékélés folyamatát külső erők — el­sősorban Pakisztán — aka­dályozzák. Pjadisev nyilatkozatban ítélte el Geoffrey Howe brit külügyminiszter — most be­fejeződött ázsiai és csendes­óceáni körútja során tett — kijelentéseit és megnyilat­kozásait, amelyek torz ké­pet festenek a Szovjetunió politikájáról e térségben. Az EGK-róf szólva Pjadi­sev kijelentette, hogy a Szovjetunió józan, tárgyila­gos kapcsolatokat akar a Közös Piaccal. A vádak alaptalanok Waldheim-íigy Amerikában Az amerikai kormány úgy döntött, hogy Kurt Wald­heim osztrák államfőt a be­utazás szempontjából a nem- kívánatos külföldiek listájá­ra helyezi. A rendkívüli lé­pést Washingtonban azzal indokolták, hogy Kurt Wald­heim háborús bűnök része­se volt. Franz Vranitzky osztrák kancellár kedden, a kormány ülése után nyilatkozatot is­mertetett a sajtóval. A nyi­latkozatban a szocialista­néppárti koalíciós kabinet megütközésének ad kifeje­zést az amerikai igazságügy­minisztérium döntése miatt, amely szerint Kurt Wald­heim osztrák államelnök magánszemélyként nem kap­hat beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. Az al­kalmazott eljárás az osztrák lakosság és a kormány szá­mára érthetetlen, a vádak alaptalanok, ezért azokat visszautasítják — hangoztat­ja a nyilatkozat. Az osztrák kormány egyúttal sajnálko­zásának adott kifejezést, hogy a két ország régi kele­tű, kitűnő, baráti kapcsola­tai ellenére ezt a döntést hozták. Varsóban Viszockij dalfesztivál Vlagyimir Viszockij, a fia­talon elhunyt szovjet szín­művész dalai hangzottak fel a Varsóban tartott kétnapos fesztiválon. A rendezvényen gitáros szólisták és zeneka­rok adták elő a népszerű előadóművész és költő da­lait — lengyel és orosz nyel­ven. Kistermelőit, háztáji gazdaságok részére a tavaszi RM-2 rotációs fűkasza RK-2 rotációs fűkasza PZK-7 rendsodró UTB-3 rendfelszedő kocsi megvételre ajánljuk: 5 8 ooo,- Ft 66 500,- Ft 27 600,- Ft 220 700,- Ft AGROKER géposztály Szolnok, Kombájn u. 1. (5724) r munkák elvégzéséhez

Next

/
Thumbnails
Contents