Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

1987. ÁPRILIS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KISZ KB Vörös Vándorzászlaját kapta a Pálfy szak középiskola Kitüntetések április 4-e alkalmából Cseh Attila, az iskolai KISZ-bizottság titkára kezében a Vörös Vándorzászlóval Fotó: M. J. Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából tegnap az ország több telepü­lésén megkoszorúzták azok­nak a hősöknek, katonáknak a sírjait, emlékműveit, akik a hitleri fasizmus elleni harc­ban életüket áldozták a ma­gyar nép szabadságáért. Harkányban a bolgár hő­sök emlékművénél helyezték ei a hála és a megemlékezés virágait. Berenden a hazánk felszabadításáért vívott harc­ban elesett jugoszláv hősök emlékművénél volt koszorú­zás! ünnepség. Hajdúböször­ményben a román katonák magyarországi központi sír­kertjében rendeztek koszo- rúzási ünnepséget. Budapes­ten a hősi halált halt ameri­kai katonák emlékművénél helyezték el a hála koszorúit. Solymáron a magyar földön elesett ausztrál, francia, ka­nadai, lengyel, angol és új- zélandi katonák emléke előtt tisztelegtek koszorúzással. A Parlamentben kitünteté­seket adtak át a sajtó dolgo­zóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke köszöntötte a megje­lenteket és adta át a kitün­tetéseket. Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából tegnap kitüntetéseket nyúj­tottak át a megyében is. Jócskán emelte az április 4-e alkalmából rendezett is­kolai ünnepség jelentőségét tegnap délután Szolnokon a Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskolá­ban az, hogy ez az esemény teremtett alkalmat a KISZ Központi Bizottsága legma­gasabb kollektiv kitüntetésé­nek átadására. Az iskola ta­nulói. patronálói a tanári kar mellett ott volt az ünnepsé­gen Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára is. A diákmozgalom­ban, a barátsági munkában nyújtott kiemelkedő egyéni teljesítmények elismerése és az új KISZ-tagok fogada­lomtétele után Nagy József, a KISZ Központi Bizottságá­nak osztályvezető-helyettese nyújtotta át a Vörös Vándor­zászlót Cseh Attilának, az iskolai KISZ-bizottság titká­rának, amelyet első alkalom­mal érdemelt ki a közösség. Tavaszi történelmi ünne­peink záróeseményeként, ha­zánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából a Népfront és a KISZ közösen szervezi meg a megyei ün­nepséget Szolnokon. A fiata­lokat szombaton délután egy órára várják a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ előtti téren rendezendő ifjú­sági nagygyűlésre, amelynek előadója Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesz­tője lesz. A nagygyűlést követően a legkülönbözőbb témákban beszélgethetnek ifjúságpoli­tikai kérdésekről a fiatalok olyan felkészült vitavezetők irányításával, mint Gubcsi Lajos, Andics Jenő, az Csütörtökön Hajdúszo­boszlón dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyet­tese felavatta az ország első olyan egészségügyi rendelő- intézetét, amelynek a beru­házási költségét jelentős részben kötvénykibocsátással fedezték. Az 1981-ben kibo­csátott kötvényből a lakqs­Nagy József ‘a fiatalokat köszöntve szólt arról, milyen előzmények érlelték meg a KISZ KB döntését. Ügy lát­szik, a Pálfyban komolyan vették — mondta — a KISZ politikai jellegét, a tagokkal szembeni követelménytá­masztást, úgyhogy ma az is­kola tanulóinak csak alig több mint a fele KISZ-tag — az arra valóban érdemesek. Azok az új, változatos ren­dezvények, amelyeket a kö­zelmúltban ötlött ki és való­sított meg a diákság — a bé­kenap, a vetélkedők, a kiál­lítások, a táncbemutató, a pókfoci bajnokság —, egy­szóval a színes diákélet, a jó közösségi munka, a tanulást, a szakmai felkészülést segí­tik. Nem állnak hadilábon a sporttal, a természetjárással sem; kosárlabdacsapatuk megyei bajnok volt a serdü­lők között, az országjáró di­ákok körének tagjai az or­szágos találkozókon megbíz­ható résztvevői a megye csa­patának. Az ünnepség az iskola ta­nulóinak felszabadulási em­lékműsorával ért véget. A megyei tanács díszter­mében rendezett ünnepségen 10 órakor Szentendrei Györgyné, a KPVDSZ me­gyei szervezetének titkára köszöntötte a kereskedelem és a fogyasztási szövetkeze­tek dolgozóit. Az ünnepsé­gen részt vett Hegyi István­ná, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A kereske­MSZMP Politikai Főiskolá­jának tanszékvezetője, Bagó József, az Ipari Minisztéri­um főelőadója, Barabás Mik­lós, az Országos Béketanács főtitkára, Nemes Péter, a Magyar Televízió elnökhe­lyettese, Pál Tamás, a KISZ KB Ifjúságkutató Csoportjá­nak munkatársa. Szó lesz gazdaságunk érdekviszonyai­ról, a békéről, társadalmi problémáinkról, a kultúra, a kultúrálódás anyagi hátteré­ről és természetesen az ifjú­ságpolitikáról. A nap záróeseménye a Studium Dixiland együttes műsora lesz a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban. ság 14 millió forint értékűt vásárolt. Ugyanakkor az üzemek, vállalatok is nagy összegekkel, értékes társa­dalmi munkával járultak hozzá a 60 millió forintos költséggel létrehozott rende­lő építéséhez, felszerelésé­hez. délmi dolgozók kitüntetéseit Bugán Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese adta át. A fogyasztási szövetkezetek kiváló munkásai Gazdag Sándortól, a Mészöv elnöké­től vették át kitüntetésü­ket. Délután 2 órakor a Ma­gyar Üttörők Szövetsége me­gyei elnöksége a megyei KISZ-bizottság székházában rendezett kitüntetési ünnep­séget. A megjelenteket Vas Valéria, a megyei KISZ-bi- zottság titkára üdvözölte. Az elnökségben helyet foglalt Fodor Gyula, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Budácsik Lajos, a KISZ KB osztályvezető-helyettese. A kiemelkedő mozgalmi munka elismeréseként a kitünteté­seket Szabó Eszter, megyei úttörőelnök adta át. Szintén 14 órakor köszön­tötte Komjáti Aladár, a me­gyei tanács vb mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztá­lyának vezető helyettese a megyei tanács dísztermében a termelőszövetkezeti és élelmiszeripari dolgozókat. Az eredményes munkáért iáró kitüntetéseket Bugán Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese és Raisz Gusz­táv, a Cibakházi Vörös Csil­lag Tsz elnöke, a Teszöv el­nökhelyettese adta át. Ugyancsak tegnap emlé­keztek meg felszabadulá­sunk ünnepéről a Kiszöv székházában is. Szikszói Jú­lia. a Kiszöv elnöke mon­dott ünnepi köszöntőt, majd átnyújtotta a kitüntetéseket a munkában élenjáróknak. Általános Vállalkozási Bank Rt Nyereség után ' osztalék Az Általános Vállalkozási Bank Rt. csütörtökön tartot­ta évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság — beszá­molva a részvényeseknek — eredményesnek minősítette a pénzintézet egy éves műkö­dését. A bank jelentősen bő­vítette rövid lejáratú hitele­zését, bekapcsolódott az ipa­ri ingatlanok forgalmazá­sába, és számos más terüle­ten is szélesítette pénzügyi szolgáltatásait. A 34 részvé- , nyes számára jelentős össze­gű rövid-, közép- és hosszú- lejáratú kölcsönt folyósított, s részt vett általuk kölcsön­vett termelőeszközök finan­szírozásában is. Mindezek eredményeként a bank nye­resége 1986-ban jelentős mértékben meghaladta a tervezettet, így a pénzintézet a befizetett részvénytőke után több mint 8 százalékos osztalékot fizet a tulajdono­soknak. A pénzintézet az idén az exportfejlesztő pá­lyázathoz kapcsolódva mint­egy 500 millió forintot fordít a kivitelt növelő fejleszté­sek, innovációk finanszírozá­sára. Tovább bővíti a rövid lejáratú bankműveleteket, így a három hónapra vagy annál rövidebb időre lekö­tött pénzeszközök bevonását, illetve azok kihelyezését. Felszabadulásunk ünnepén Szolnokon Ifjúsági nagygyűlés, fórumok Rendelő kötvényekből A Tiszazugban: Hz ismertnél több az érték Borpalackozót épít a Tiszamenti Tsz Tegnap délelőtt Kunszent- mártonba látogatott Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára. A városi pártbizottságon — a térség­ben élő megyei pártbizottsá­gi tagok és a városi pártbi­zottság titkárainak jelenlété­ben — Karancsi Lajos, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra tartott tájékoztatót szá­mára. Mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a városi párt- bizottság irányító munkájá­nak középpontjában a gaz- daságnolitikai célok megva­lósítása áll. A nem lebecsü­lendő erőfeszítések eredmé­nyeként a térség iparában, illetve egész gazdálkodó szfé­rájában veszteséges termelési egység nem volt tavaly. A térség mezőgazdaságának 103 milliós nyereséget produ- számított 1985-ben. Tavaly ez az összeg 118 millióra nö­vekedett. Áz áfész korábban a megélhetés kritikus hatá­rán volt, tavaly viszont 22 milliiós nyereséget produ­kált. A jövőről szólva meg­említette, hogy a megyei programból adódó számszerű teljesítményértéket minde­nütt tervezték, néhány terü­leten pedig jelentősebb elő­relépéssel számolnak. Az eszmecsere után Tisza.- ugra. a Csépai Tiszamenti Tsz központjába vezetett Ma­joros Károly útja. Karancsi Lajos és a tájékoztató részt­vevői közül többen elkísér­ték oda. A szövetkezet szék­házában Gazsi István tsz-el- nök, Sajó István, a csépai községi pártbizottság titká­ra, valamint Rónyai Sándor, a tsz üzemi pártvezetőségé­nek titkára fogadta őket. Gazsi István tájékoztatója után Majoros Károly kérdé­seket tett fel a tsz pénzügyi helyzetére, a szőlőfelvásárlás­ra, a palackozásra, valamint a szövetkezet határában le­vő három község — Csépa, Tiszasas és Tiszaug — ellá­tására, az öregek helyzetére stb. vonatkozóan. A helyiek által adott válaszokban — többek között — elhangzott, hogy a ki nem kelt őszi ve­tések helyére több száz hek­táron más növényt, kukori­cát, napraforgót vetnek. Amikor minden szőlőjük ter­mőre fordul majd — a szak­csoportéval együtt — hatvan­ezer mázsás terméssel szá­molnak, ami megfelel fel-* dolgozó rendszer kapacitásá­nak. Épül és még az idén el­készül a palackozó üzemük is. A bor mellett üdítőitalok palackozását is tervezik. Kor­szerűsítik szarvasmarhatele­püket, növelni akarják a tej­hozamot. A tsz pénzügyi helyzete stabil. Kedvezőtle­nebb viszont a kép, ha a lakosság foglalkoztatását (sok az ingázó), ellátását (Csépán például nem lehet meleg ételhez jutni, Tiszaugon nincs Tüzép-telep) vizsgáljuk. Csé­pán az öregek napközije jö­vőre jobb körülmények kö­zé kerül, de Tiszasason leg* alább hárommillió forintkel- lene az ilyen célra meglevő épület rendbehozatalához. Tiszaugon az idén megnyílik az öregek napközije. Az említetteken túl még egyéb témát is felölelő meg­beszélés után Majoros Ká­roly megnézte a szövetkezet épülő palackozó üzemét, majd visszatért Kunszent- mártonba, ahol aktívaérte­kezletet tartott. Mindenek­előtt azt hangsúlyozta, hogy általánossá kell tenni az egyéni felelősséget a KB no­vemberi határozatának vég­rehajtásában. Kevesebb elemzésre, több gyakorlati tettre van most már szük­ség, hiszen ismerjük fel­adatainkat. Elismeréssel szólt Tiszazug politizáló, szorgal­mas embereiről, akik úgy­mond ..ráhangolódtak” a gazdaságpolitikai munkára és ennek meg is van az ered­ménye. Jóval több a térség értéke annál, amit az ország­ban ismernek. Nincs kellő reklámja az itteni termékek­nek. Több időszerű kérdés elemzése után Majoros Ká- rolv válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Az aktíva után a késő dél­utáni órákban visszautazott Szolnokra. A Dáma Ruházati Szövetke­zet jánoshidai üzemében 1986 végén adták át az új tanműhelyt. Jelenleg 20 ta­nuló sajátítja itt el a varrás, a szabás gyakorlati tudniva­lóit. A három évfolyam a jászberényi 606-os Ipari Szakmunkásképző Intézetben kapja meg az elméleti kép­zést. Képünkön Berkó Jó- zsefné szakoktató irányítá­sával dolgoznak a tanulók Fotó: T. Z. A Karcag Átszervezés után ©S Vidéke rar* a a_ r a ■ Átésznái ui erdekeltsegi rendszer A Karcag és Vidéke Áfész történetében 1984-et a szö­vetkezet mélypontjának éve­ként tartják számon. Az éves nyereségük ekkor 13,2 millió forint volt, és ennyi­re kevés haszonra az egész eddigi tevékenységük ideje alatt nem akadt példa. A nagykun városban a versenytársakkal, más cé­gekkel a vevőkért vívott „harcban”, kimondva ki­mondatlanul jónéhánv terü­leten hátrányba kerültek. Hogy miért? A teljesség igénye nélkül néhány az okok közül: jelentős szak- emberhiánnyal küszködött ezekben az években a 600 dolgozót foglalkoztató cég, és bizony néhány boltban az egymást sűrűn váltó, alkal­mi eladók egy részének a modorára nem éppen a ve­vőcsalogató minősítés illett, tgy nem csoda, hogy a vá­sárlók — ha tehették — fo­kozatosan átpártoltak másfé­le vállalatokhoz tartozó üz­letekbe. Azután a személyi- és a kádermunka sem volt kifogástalan, amit mutat az is, hogy nagyon kevés. öt­hat felsőfokú, egyetemi vég­zettségű szakemberük akadt ezekben az években. Ami viszont mindenné! égetőbb­nek bizonyult, az, hogy nem tudtak olyan érdekeltségi rendszert kidolgozni, ame­lyik kellőképpen ösztönöz­te volna a dolgozókat. Nem beszélve arról, hogy időköz­ben az adminisztratív irodai létszám vízügyi nyelven fo­galmazva duzzadt, ami azzal járt, hogy nehézkessé vált az osztályok, főosztályok moz­gatása, irányítása. Nos, az átszervezést az utóbbival kezdték, és az ad­digi három főosztály helyett kettőt alakítottak ki. Termé­szetesen csökkent az irodai alkalmazottak száma, ők részben kikerültek az üzle­tekbe, páran viszont közü­lük más munkahelyet vá­lasztottak. Mindezektől a szervezeti módosításoktól azt remélték, hogy a döntések és a végrehajtások között rö­vidül az idő, mozgékonyab­bá válik az irányítás, ilymó- don a „vezérkar” gyorsab­ban tud válaszolni a piac, a kínálat-kereslet alakulására. Ami a diplomásokat illeti, időközben itt is örvendetes módosulás következett * be, mivel a számuk azóta tizen­háromra emelkedett a szö­vetkezetnél. Természetesen a változá­sok a dolgozókat is érintet­ték. Igyekeztek olyan érde­keltségi formákat, rendszere­ket kidolgozni. bevezetni, amelyek a korábbi hagyomá­nyoktól eltérően jobban ösz­tönöztek. Igaz, ezek megva­lósítása nem kis ellenállás­ba ütközött, és fura módon kezdetben pontosan az ér­dekeltek húzódzkodtak tőle. Egy két évnek el kellett tel­ni 1984-től, mire beért az át­szervezés gyümölcse, és ma már száz egységből harminc­négy jövedelemérdekeltségű, és szerződéses. Hogy megáll­ják helyüket, mi sem bizo­nyítja jobban, hogy közülük egy bukott meg csak. A továbbra is hagyomá­nyos elszámolási rendszer­ben tevékenykedő üzleteknél is újfajta, az érintett egység­re érvényes érdekeltséget hoztak létre. Ennek értel­eiében minden dolgozó cél­ja a kitűzött forgalom telje­sítése, sőt túlteljesítése, hi­szen többletjövedelem első­sorban az utóbbiért jár. Hogy mindezek az erőfe­szítések milyen eredmények­kel jártak? A számok nyel­vével válaszolva vitathatat­lan a fejlődés. Ma már a szakképzett dolgozók aránya 73 százalék, ami a korábbi időszakhoz viszonyítva ko­moly előrelépést jelent. Ta­valyelőtt 21,8 tavaly 28,6 millió forint nyereséget könyvelhettek el. 1986-ban a forgalmuk 910 millió volt, az idén Szeretnék elérni a 950 milliót: ez esetben biz­tosított lenne a tervezett 32 milliós nyereség. Mindezek elérése érdekében szeretnék tovább bővíteni az érdekelt­ségi formákat, az üzletek áruválasztékát. fokozni a nagykereskedelmi tevékeny­séget. Hogy a fejlesztésekről is essék szó: Karcagon a Nagyvénkerti lakótelepre zöldségboltot terveznek, ugyanitt felújítják, bővítik áz élelmiszer üzletet, a Kis­újszállási úton a bisztrót. Kunmadarason pedig jövőre egv új élelmiszerboltot épí­tenek a Majakovszkij utcá­ba. > D. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents