Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
1987. ÁPRILIS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP 3 Leninre emlékeztek Koszorúzás, propagandisták ünnepsége Szolnokon Klub a „pénzforgatóknak” Hitelek a mezőgazdaságnak A szolnoki bankok Idol tapasztalatai Vlagyimir Iljics Lenin születésének 117. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap délután Szolnokon, a Lenin- szobornál. A megyei és a városi pártbizottság nevében Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Berki Ferencné, a városi pártbizottság titkára helyezte el a kegyelet virágait. Az állami szervek nevében Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese és Bálint Ferenc, a városi tanács elnöke helyezett koszorút a Lenin-szobor talapzatára. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok, a magyar fegyveres erők és testületek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is megkoszorúzták a szobrot. Az ünnepségen közreműködött a Killián György Repülő Műszaki Főiskola fúvószenekara. A koszorúzást követően a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartott emlékünnepségen Vas Valéria, a KISZ Szolnok Megyei Bizottságának titkára méltatta Lenin munkásságát. Ezt követően Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára kitüntetéseket, okleveleket és jutalmakat adott át propagandistáknak. Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Abonyi Ferencné városi vezető propagandista. Szocialista Kultúrárért kitüntetésben részesült dr. Vermes Pál, a GATE Mezőtúri Főiskolai Karának üzemigazga- tó-helyettese és Pappné Kó- ródi Mária, a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium kollégiumi igazgatóhelyettese. A KISZ megyei bizottsága által adományozott KISZ Propagandista Emlékplakettet és elismerő oklevelet öten vettek át. A propagandisták közül (az egész megye területéről) harminckettőn kaptak oklevelet és jutalmat. Megyénk propagandistái közül a keddi budapesti központi ünnepségen Vasas Lajos (Túrkeve) a Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át. A Központi Bizottság Emlékplakettjét pedig a következők kapták: Gaál Géza (Törökszentmiklósi; Szakács Tivadar (Tiszafüred); Szilágyi Lajos (Kisújszállás) ; Fenyvesi József (SZMT, Szolnok); Centeri László (Karcag); Sturcz Lajos (Kunszentmártoni és Straub Ferenc (MT, Szolnok). Szolnok megye vállalatainál és szövetkezeteiben egy év alatt mintegy 7 milliárd forint nyereség képződik, ebből a jelentősnek tűnő ősz- szegből azonban kevés marad a gazdálkodóknál, az adózás után megmaradó érdekeltségi alapból jelentős megtakarításra vagy fejlesztésre csak igen kevesen gondolhatnak. Már csak azért sem, mert az érdekeltségi alapokat jelentős kötelezettségek terhelik: a megyében 4,7 milliárd forintos a fejlesztési hitelek állománya. A vállalati pénzforrások szűkössége miatti gondokat érzékelik az Onszágos Kereskedelmi és Hitelbanknak az év eleje óta működő szolnoki bankszervénél is. Nemcsak jelentős vállalati pénzmegtakarításra nem lehet számítani, hanem a gazdálkodók a fejlesztési elképzelések szigorú rangsorolására kényszerülnek. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank ebben az időszakban egyik legfontosabb feladatának az ideiglenesen szabad tőkék vállalatok közötti áramlásának meggyorsítását tartja. Ennek érdekében bocsátott ki vállalatok, szövetkezetek által megvásárolható kötvényt, az eladásukból származó pénzt a gazdaságos beruházások megvalósítását segítő hitelekre használja. A fejlesztésre tartalékolt ösz- szegek átmenetileg más értékpapírok vásárlásával is megforgathatók. Hogy ezek a kötvények a lejárat előtt ■többször is gazdát cseréljenek (és tulajdonosuk, amikor szüksége van hozzájuthasson pénzéhez) a bank azzal segíti, hogy az értékpapírokat megvásárolja. Persze, nemcsak a beruházásra szolgáló pénzt lehetne a mostaninál ésszerűbben felhasználni, a forgóeszközökkel is érdemes jobban gazdálkodni. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank éhhez kíván hozzájárulni a vállalati követelések megvásárlásával (faktoring). Szolnoki szakemberei szerint, bár mind több váltót állítanak ki és fogadnak el a gazdálkodók, a váltó mégsem tölti be legfontosabb funkcióját, hisz nem forgatják, nem fizetnek vele. összegezve, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank szolnoki bankszervénél dolgozók idei tapasztalata az, hogy a pénzügyi kapcsolatoknak számos, ma még eléggé ki nem használt lehetősége van. Éppen ezért határoztak úgy, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezetével közösen megalakítják a „pénzforgatók” klubját. Ez a rövidesen működni kezdő klub lehetővé tenné a pénzügyi, a termelő és a kereskedelmi vállalatok vezetőinek rendszeres találkozóját, fórumot adna a pénzügyi információk cseréjéhez, és így is segítené a legjövedelmezőbb befektetési formák kiválasztását. Persze a „hagyományos” banki szolgáltatások iránt az idén is jelentős volt a kereslet. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Szolnokon az első negyedévben forgóeszközökre 80 vállalatnak 3 milliárd forint kölcsönt nyújtott, 38 vállalatnak pedig további 1,3 milliárd folyószámla hitel áll rendelkezésre. Március végéig 23, főleg mezőgazdasági beruházásra összesen 426 millió forint hitelt engedélyezett az Országos Kereskedelmi és Hitelbank szolnoki bankszerve. A Magyar Külkereskedelmi Bank a tavalyi esztendő végén nyitott először fiókot vidéken, az egyiket Győrött, a másikat Szolnokon. Természetes, hogy az eddig eb telt hónapokban az ügyfélkör kialakítása volt a legfőbb teendő. A szolnokiak jó eredménynek könyvelik el, hogy az év első hónapjaiban minden gazdasági ágbóL megkeresték őket üzletfelek, az év első két hónapjában összesen mintegy 500 millió forintot adott a szolnoki fiók a bank új partnereinek. Főleg a Szolnok, a Hajdú- Bihar és Bács-Kiskun megyében működő gazdálkodók érdeklődtek élénken az új vidéki pénzintézet iránt. Valószínűleg elégedettek is lehettek, hisz az MKB szolnoki fiókjánál azt vallják, „nincs kis üzlet, ha jövedelmező”: 700 ezer forinttól 100 millióig terjedő hitelkérelmeknek tettek eleget. Arra nem számítottak a fiók vezetői, hogy ilyen élénk lesz a mezőgazdasági üzemek érdeklődése, főleg állattartó telepek rekonstrukciójára kértek pénzt az üzletfelek. Viszont az országos gazdaságpolitikai tervek között igen fontos szerepet játszó, struktúra átalakítási programokhoz jól illeszkedő beruházásokhoz a fióktól alig kértek hitelt partnerei. S. B. Képünkön Jakatics Árpád és Berki Ferenené elhelyezi a megyei és a városi pártbizottság koszorúját a Lenin-ezo bérnél.. Napirenden a külkereskedelem Parlamenti bizottságok ülése Lakótelep névadója Kisüzemi termelés a megyében Szakosodó, tudásukat gyarapító gazdák A lakosság ellátásában szerepe meghatározó marad Köszöntés Tegnap Székely Károlyt, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét 65. születésnapja alkalmából a megyei pártbizottságon köszöntötte Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, és átadta a megyei pártbizottság köszöntő levelét és ajándékát. A köszöntésen jelen volt Varga Sándorné, a Szolnok Városi Pártbizottság első titkára. Mezőgazdaság Kedvezd az idü Minden munkára alkalmas óra kihasználásával Igyekeznek minimálisra csökkenteni a hosszúra nyúlt tél által okozott elmaradásukat a mezőgazdasági üzemek, és ugyanígy a kistermelők is. Az országos átlagban körülbelül három hetesre becsült késés csökkentése érdekében szerte az országban éjjel-nappal, vagy legalább nyújtott műszakban dolgoznak az erő- és munkagépek, hogy a lehető legteljesebben kihasználják az e munkák szempontjából kedvezőre fordult időt. Ahol csak mód van rá, monitorral szerelték fel a gépek vezetőfülkéit, hogy éjszaka is figyelemmel tudják kísérni a vetés, a szántás folyamatosságát, pontosságát. Az utóbbi napok esőzései némileg tovább késleltették az időszerű munkákat, a hasznuk azonban lényegesen nagyobb volt a káruknál. Az egyébként nem túl bőséges csapadék ugyanis az ősziek és tavasziak fejlődését, kelését meggyorsították. A magyar külkereskedelem stratégiájáról, az ágazat szervezeti rendszeréről, a kereskedőházak szerepéről, valamint a Közös Piaccal folytatott tárgyalások helyzetéiről hallgatott meg tájékoztatót az Országgyűlés kereskedelmi, illetve külügyi bizottsága szerdán a Parlamentben tartott együttes ülésen. A Külkereskedelmi Minisztérium — a képviselőkhöz előzetesen eljuttatott — írásos beszámolója megállapítja : a külkereskedelmi szervezetnek a gazdaságirányítási követelmények, a piaci igények sokrétűségének megfelelően tovább kell differenciálódnia. Bővíteni szükséges a külkereskedelmi jogosultságokat, elsősorban a termelő tevékenységet folytató gazdálkodók körében. A kereskedőházak az eddigi tapasztalatok szerint az átlagosnál gyorsabb ütemben bővítették külkereskedelmi áruforgalmukat, erősödött vállalkozási tevékenységük, a termelés exportcélú finanszírozásával több, közös érdekeltségen alapuló vállalatot hoztak létre. A BM Határőrség Politikai Csoportfőnöksége és a Szolnok Megyei Syenes György Határőr Klub — a törökszentmiklósi városi pártbizottság és a városi tanács segítségével — május elsején tartja egy új lakótelep névadó ünnepségét. A lakótelepet Gyenes György hősi halált halt határőr századosról nevezik el. Ez alkalommal felavatják emléktábláját is. A határőrök közreműködnek a város ünnepi programjában is. Fellép orosházi zenekaruk, budapesti irodalmi színpaduk, és kutyabemutatót is tartanak, ahol a tombolán egy kis farkaskutya kölyköt lehet nyerni. Szolnok megye természeti adottságai, termelési hagyományai kedveznek a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. A jórészt ezekre az adottságokra alapozó, a kisüzemek működési feltételeit javító szervező munka eredményeként a gazdaságok fejlődése a hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére intenzívebbé vált, felgyorsult a kistermelők szakosodása. Az állattenyésztés egyes ágazataiban (sertés- és baromfitartás), a zöldség- és gyümölcstermesztésben növekedett az egy gazdaságra jutó termelés. A mezőgazda- sági nagyüzemek háztáji földjein a korábban hagyományosnak számító takarmánykukorica helyett ma már inkább több jövedelmet adó ipari növényeket, zöldségféléket és vetőmagvakat termesztenek. A nyolcvanas évek elejét jellemző termelésnövekedés ’84—85-re a háztáji és kisegítő gazdaságokban megtorpant, az állattenyésztésben visszaesést lehetett tapasztalni. Romlott az állattartási kedv, mert néhány ágazatban csökkent az ezzel a munkával megszerezhető jövedelem, átmeneti takarmányhiány nehezítette a tenyésztők helyzetét. Esetenként a késztermékek értékesítésének nehézségei, a végtermékkel (például a hízósertéssel) szemben támasztott minőségi követelmények szigorodása tette a korábbinál kevésbé kifizetődővé a kistermelői tevékenységet. Szolnok megyében ma mintegy 95 ezer család foglalkozik mezőgazdasági termelő tevékenységgel, mintegy 41 ezer hektár földön, a megye mezőgazdasági területének 9 százalékán gazdálkodnak. Az ezekben a gazdaságokban előállított mezőgazdasági termékek értéke 4,9 milliárd, 1986-ban pedig 5,5 milliárd forint volt, ez a megye bruttó mezőgazdasági termelésének 29 százaléka. A kistermelők azon kívül, hogy saját szükségletükre maguk termelnek — a megyében a vágósertések 52—54 százalékát, a vágóbaromfi 40—45 százalékát, a zöldség- és gyümölcsfélék 60—75 százalékát állítják elő évente. A mezőgazdasági nagyüzemeknél és az áfészeknél a kistermelői tevékenység szervezésével 186 közép- és felsőfokú végzettségű szakember foglalkozik. A kistermelők továbbképzésével több fórum is kínál lehetőségeket, a korszerű ismeretek elsajátítását vállalati kiadványok (GMV, ÁHV) is segítik. Az idei ősztől a TIT által szervezet ezüstkalászos gazdatanfolyamok segítik majd a korszerű termelési ismeretek bővítését. A hetedik ötéves terv idején a kistermelői növény- termesztésben dinamikus, mintegy évi 4—5 százalékos, az állattenyésztésben mérsékeltebb, évi fél százalékos termelésnövekedésre lehet számítani. A kisüzemek szerepe meghatározó marad a lakosság friss zöldség- és gyümölcsszükségletének kielégítésében. A szántóföldi növénytermesztésben viszont a takarmánynövények termő területének csökkenése várható, ezért a mezőgazdasági nagyüzemeknek a jövőben többet kell vállalniuk a kisüzemekben tartott állatállomány takarmányellátásából. Megkezdődtek a tavaszi munkák a NEFAG tiszafüredi erdészetének tiszaszőlősi csemetekertjében is. A napokban kilenc hektár területen több mint félmillió nyárfadugványt helyeznek a földbe. (Fotó; T. K. L.)
