Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évf. »1.iM7. ápr. 17.. pé.tek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Több dinamizmust és alkotó erőt Gorbacsov beazódo a Komszomol XX. kongresszusán Hagyományos mádon, kéziszövéssel, kézi csomózással készítik a szőnyeget a 70 éves múltra visszatekintő békésszent- andrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben. Számos nemzetközi kiállításra vitték már el termékeiket és szereztek piacot szőnyegeiknek. Napjainkban olasz, francia, NSZK- beli és angol piacokra szállítanak. Az idén bővítik tevékenységüket, megkezdik az igen magas szakmai tudást igénylő szőnyegrestaurálást (MTl-fotó: B. Fazekas László — KS) Jolentós a főidőkről Késésben a mezőgazdasági munkák Tavasz és építőanyagok Most jónak ígérkezik a tavaszi és a nyári építőanyagellátás, a termelők adatai alapján arra lehet számítani, hogy az alapvető termékekből lesz elegendő minőségű és választékú. A közös érdek, a vevők igényeinek kielégítése azonban nem egyformán értendő a gyárakban és a kereskedésekben. A termelők szempontjából az volna az ideális, ha olcsón gyárthatnának és raktáraikból azonnal elszállítanák a termékeket. A kereskedőknek viszont az lenne az eszményi állapot, ha kizárólag ők forgalmaznák az építőanyagokat, nem „zavarná” köreiket a többcsatornás értékesítési rendszer: a művi kiszolgálás, az áfész- üzlethálózat, a maszek boltok egyre terebélyesedő rendszere. S amikor valamelyiknek a nyakán marad ősz végén néhány tucat téglarakomány, úgy gondolja, az ő hátán csattan az ostor, a szigorú készletnormákból következő anyagi terheket egyedül ő viseli. Ennek az állapotnak az enyhítésére történt már intézkedés, az április elsejétől alkalmazható szezonárnak éppen az a lényege, hogy a készletterhek se sújtsák indokolatlanul a gyártókat és a kereskedőket, azt osszák meg az épitkezőkkel. Az ő érdekeltségük ebben az elgondolásban az, hogy míg nyáron drágábban juthatnak építőanyaghoz, a szezon előtt és után olcsóbban vásárolhatnak. A piacfelügyelet tehát már nem olyan módon avatkozik be á piaci helyzetbe, hogy utasítja az érintett feleket az ellátás javítására, hanem őrködik az egyensúly megtartásán igyekszik megakadályozni a hiány kialakulását és a túltermelést is, de elsősorban piaci eszközökkel, szabályozókkal. Mert az már kiderült' azokban az években, amikor sok panasz hangzott el a hiányra, hogy mindenki számára az a legjobb, ha kiegyensúlyozott az ellátás. Mert csak ezzel lehet elejét venni az indokolatlan felvásárlásoknak, ami mesterségesen teremt hiányt a piacon, s ez nemcsak a termelőkapacitások túlfeszí- tését indítja el, hanem az árak emelését is indukálja. Ha viszont országos szinten minden építkező számíthat arra, hogy időben megvásárolhatja a szükséges anyagokat, akkor — leszámítva a szezonális ingadozást — folyamatosan töltődnek fel és ürülnek ki a kereskedők raktárai. Nem varázsütésre bekövetkező változásokról van szó, és most, hogy nyugalom van az építőanyagok piacán, leginkább olyan nehéz feladat lesz ezt fenntartani, mint amilyen volt megteremteni a kínálatot. A gyártók előtt álló legfontosabb feladat most a minőség javítása, a választék bővítése, mégpedig úgy, hogy a korszerűbb termékek kínálatát javítsák. A kereskedők pedig úgy illeszkednek ebbe az új szereposztásba, hogy megszigorítják az átvételi normákat, és nem leßznek „elnézőek” az ágazati szabványok sem, amelyek még akkor készülték, amikor nem az volt a fontos, hogy jó legyen a cement, hanem hogy legyen valamilyen. A Komszomol XX. kongresszusának második napján, csütörtökön felszólalt Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára egyebek között leszögezte: Pártunk, egész társadalmunk a legnagyobb mértékben érdekelt abban, hogy az önök kongresszusa valóban korszakos jelentőségű legyen, és új fejezetet nyisson az ifjúsági mozgalom életében. A beszámoló és a felszólalások is azt bizonyítják, hogy a Komszomol tudatában van az ország, a nép előtti felelősségének, s az ifjúság még aktívabban kíván bekapcsolódni a — társadalmunk életének megújítását célzó — mélyreható változások folyamatába. Mihail Gorbacsov az SZKP Központi Bizottsága nevében üdvözölte Viktor Miro- nyenkót, a Komszomol KB Többek között a megyében megvalósuló meliorációs beruházások helyzetéről, az ezzel kapcsolatos tavalyi munkák értékeléséről, és az idei tervekről volt szó tegnap azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson tartottak a MÉM, a vízügyi szervek, termelési rendszerek, az állami felügyeletet és az érdekképviseletet ellátó szervezetek, valamint mezőgazdasági nagyüzemek képviselői. Mint elhangzott, az 1981- ben megkezdett komplex meliorációt a VI. ötéves tervben, két térségben 4éo milliós állami támogatással összesen 53 900 hektáron fejezték be. Az elmúlt évben a Jászságon és a Tisza II. környékén kívül nagykunsági területekkel bővült a komplex meliorációba bevont térség. Tizenhat állami- és közös gazdaságban, valamint há- | rom vízgazdálkodási társulatnál — több mint felerészben állami támogatással — 204 milliós beruházás valósult meg tavaly a három térségben. A komplex munkáelső titkárát azért, hogy az egész Komszomol egyöntetűen síkraszáll az átalakítási folyamat mellett, majd rámutatott: A Komszomol kongresszusa rendkívül felelősségteljes időben folyik — a bátor kezdeményezések és a megfeszített munka korszakában, amely a társadalmi átalakulások lendületét tekintve túlmegy a mindennapok megszokott menetén. Azt szeretnénk, hogy az átalakítás aktív, tudatos résztvevői legyenek. Ne bízzanak mindent a hitre. Értésének meg mindent, s e megértés alapján vonják le az életükhöz, tevékenységükhöz szükséges következtetéseket. Az átalakítás feladatainak megoldásához éppen ilyen határozott, átgondolt álláspontra van szükség. A párt átalakítási irányvolatokat 9850 hektáron fejezték be, a tábla- és terület- rendezéseket 14 ezer, a felszíni vízrendezést 11 ezer, a talaj csövezést háromezer, a kémiai talajjavítást 7300 hektáron végezték el. A MÉM által koordinált, kutatóintézetek közreműködésével végzett hatásvizsgálatok alapján a rendkívül száraz időjárás miatt általában nem vezettek a várt eredményre a talaj termőképességének fokozása érdekében tett beavatkozások. , Az időjáráson kívül késlelteti a melioráció kedvező hatásának érvényesülését az is, hogy az utóbbi aszályos évek miatt szűkösebbek lettek a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztési lehetőségei. A föld termőképességének javítása csak egy a termelés feltételrendszerének fontos elemei közül. A kedvezőbb potenciális lehetőségeket pótlólagos ráfordítások, azaz megfelelő gépesítettség, korszerűbb tápanyaggazdálkodás és növényvédelem, értékesebb biológiai alapok nélkül nem tudják kellően kihasználni a gazdaságok. A pénzügyi nalának lényege, röviden megfogalmazva: több szocializmust. Éz a válasz a legfontosabb kérdésre: társadalmunk életképességének kérdésére — hangsúlyozta a főtitkár. Több szocializmust — azaz több dinamizmust és alkotóerőt, szervezettséget és 'rendet, tudományosságot és kezdeményezést a gazdálkodásban, több hatékonyságot az irányításban. Több szocializmust — azaz töDb társadalmi igazságosságot, a munka, a szocialista társadalom elsőrendű értéke tekintélyének emelését. Több szocializmust — azaz több demokratizmust, nyíltságot, kollektivizmust, több kultúrát, emberséget az emberek közötti kapcsolatok(Folytatás a 2. oldalon) helyzet romlása sajnos, a korábbinál nagyobb áldozatvállalást követel a nagyüzemektől az 1987. évi, 127 millió forintos állami támogatással tervezett meliorációs beruházások megvalósításában. A tervek szerint a Jászságban 64 millió, a Tisza II. térségében 82 millió, a Nagykunságban pedig 40 millió forint értékű terület- és víz- rendezési, valamint talajjavítási munkákra kerül sor ebben az évben. Ezen túlmenően másfél milliós támogatással két vízgazdálkodási társulatnál van lehetőség térségen kívüli meliorációra Sajátos helyzet, hogy a megyében nem esnek egybe a termőképesség komplex javítására kijelölt térségek azokkal a területekkel, ahol a termelési biztonság érdekében már elodázhatatlan az öntözőkapacitások bővítése. A tegnapi tanácskozáson szóba került annak lehetősége, hogy a térségi meliorációhoz 1987-ben rendelkezésre álló támogatásból mintegy 10 millió forintot átcsoportosítsanak az öntözésfejlesztés támogatására. A mezőgazdasági munkák helyzetéről tájékoztatta az újságírókat Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes csütörtökön a MÉM-ben. Elmondta, hogy a mezőgazda- sági üzemekben március végén összesítették az ősszel elvetett kalászosok állapotát; fejlettségük általában gyengébb volt mint az elmúlt években bármikor. A Dunántúlon többnyire kedvezőbb a kép, az alföldi vidékeken azonban sokfelé hiányosan kelt ki a búza. ösz- szesen 230 ezer hektáron minősítették igen rossznak a kalászosok állapotát, főként az őszi árpával voltak elégedetlenek a mezőgazdák. E növényből 30 ezer hektárnyit várhatóan ki kell szántani. A búzából a kiesés 10— 15 ezer hektár lehet. Mindent egybevetve azonban az évente szokásosnál — ez 40—50 ezer hektárnál több gabona az idén sem fog kipusztulni, annak ellenére sem, hogy az őszi és a téli időjárás egyaránt kedvezőtlen volt. Javította a zsenge növények állapotát, hogy április 9. és 14. között jelentős csapadékot kaptak a földek, a nedvességutánpótlás gyorsította a búza úgynevezett bokrosodását, segítette fejlődését. Több ezer hektáron csak a fagyok elmúlAz elmúlt évek gyakorlatától eltérően az idén már összhangban van a Magyar Villamosművek Tröszt szükséglete és a hazai szénbányászat kínálata — állapították meg csütörtökön Veszprémben, a villamosipar és a szénbányászat vezető szakembereinek feladategyeztető tanácskozásán. A szénbányászat nemcsak a mennyiségi igényeket elégíti ki, hanem egyre jobb minőségű szenet ad az erőműveknek. Most léptek be ugyanis azok a beruházások, dúsítók. tával kelt ki a gabona, ezeken a területeken jó szolgálatot tett az eső és a viszonylag hűvösebb időjárás. Gondot okozott a belvíz is, amely 50—60 ezer hektárt érintett, ebből 20—25 ezer hektár a vetés és a felszántott terület, a többi gyep és legelő. Az elmúlt évhez képest is hátrányban vannak a mezőgazdasági munkák. Tavaly is későn érkezett a tavasz, és akkor is a szokottnál később láthattak munkához a földeken, az idén azonban még inkább kitolódott a munkák kezdete. 1986-ban március derekáig 2,5 millió hektáron szükséges talajelőkészítésnek 40 százalékával készültek él, az idén csak negyedével. Az idén nem mindenütt sikerült elvetni a magborsót, tavaly ilyenkorra már a földben volt a szaporítóanyag A tavaszi árpával is hátrányban vannak, bár az elmúlt évinél kisebb a termőterület. A műtrágya- és növényvé- dőszer-ellátásban kisebb zavarok mutatkoznak az idei tavaszon. A termelők egy része túl későn rendelt — csak februárban és márciusban — ám a forgalmazóknak is készletezési gondjaik voltak és emiatt több nitrogén- műtrágya is elkelne most. osztályozók, amelyek eredményeként lényegesen kevesebb meddő kerül a szén közé és nő annak fűtőértéke is. A szerződés értelmében a magyar szénbányák ebben az esztendőben 16,5 millió tonna szenet szállítanak az erőműveknek; ebből 10,1 millió tonna a mélyművelési bányák terméke, 6,6 millió tonnát pedig a mátraaljai külfejtés ad. A hazai szén 70 százalékát villamosenergia termelésre fordítják. Ez az arány a következő években is így marad. Több mint 150 ezer radiátortag gyártását tervezi az idén a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet lakatosüzeme. így mintegy 12 ezer Hunor típusú radiátort tudnak a kereskedelemnek juttatni Fotó; T. K. L. Folytatódik a komplex meliorációs program Újabb területeken javítják a talajminőséget Támogatás az öntözést fejlesztő gazdaságoknak Libanon 12 éve * Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Baléptak a dúsítók Jobb minőségű szén az erőműveknek SZo &•
