Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 15. Jobb fóin/I Védekezés AIDS-érvekkel Az első AIDS-megbetegedéseket 1981-ben észlelték Kaliforniában és New Yorkban, majd 1981—83-ban az USA betegségkutató intézete több mint kétezer AIDS-es beteg adatait tette közzé. Ennek alapján a betegek 71 százaléka homoszexuális volt, míg a többiek a kábító­szerélvezők közül kerültek ki. Mintegy 1 százalék volt a veleszületett vérérzékenységen — hemofíliában — szen­vedők aránya, a további 10 százaléknál nem szerepel­tek az előbbi rizikófaktorok. Az első kétezer ’betegnél a kórlefolyás alapján az orvosok megismerték ennek az új kórnak a természetét. Kiderült, hogy e betegség kö­vetkeztében a- szervezet valamilyen okból elveszti el- lenállóképeísépét, a szervezet képtelenné válik a be­tegségekkel szemben a védekezésre, és emiatt általános leromlás és egyéb tünetegyüttes közepette, a betegek többsége meghal. Egy világjárvány kezdetét jelentette az 1981-ben felfedezett kór, és a megfigyelések azt is megerősítették, hogy elsősorban szexuális úton terjed. A megindult nagyarányú kutatások nyomán egy ame­rikai és egy francia professzor egymástól függetlenül kimutatta az AIDS kórokozóját, mégpedig egy olyan ví­rust, amely azt a sejtet támadja meg, amelynek éppen a kórokozókkal szemben kellene ellenállást kifejtenie. Még 1981-ben prognosztizálni lehetett, hogy — miután a vírusok nem ismernék határokat — rövid időn belül mindenhová eljutnak, fgy hamarosan Európában, majd 1985-ben már hazánkban is észlelték. A Kunhegyes! Vízgazdálkodási Társulat gépei folyamatosan karbantartják a község belvíz­levezető rendszerét. A csatornák egy-egy tisztítás után 3—4 évig biztosítják a belvíz- elvezetést. Felvételünk a kunhegyes—abádsza lóki határ vonalán húzódó 15. számú csatorna iszapolásáról készült ÁlSH-pályázat Nyelvtanulás táborokban jáf, a résztvevők számát, a Az első A IDS-beteget — aki vérátömlesztés révén fertőződött — 1986 karácso­nyán vették fel a budapesti László Kórházba. Ez a be­teg néhány héttel ezelőtt meghallrt. Most arra kértük dr. Várnai Ferenc profesz- szort, a László Kórház fő­igazgató főorvosát, az Or­vostovábbképző Egyetem fertőző és trópusi tanszé­kének vezetőjét, foglalja össze mindazt, amit ma min­denkinek tudnia kell az AIDS-ről ahhoz, hogy e be­tegség terjedése lassuljon, illetve az AIDS-et megelőz­zük. — Néhány példával érzé­keltetném a vírus terjedé­sének gyorsaságát. 1976-ban írták He például a világon először a legionavírus be­tegségét, és négy évvel ké­sőbb már itthon is talál­koztunk ezzel a kórral. Egy 1984-ben külföldön leírt megbetegedés — amit ugyan­az a kullancs terjeszt, mint a nálunk közismert agyve- lőgyulladást —, néhány év alatt nálunk is megjelent. Ez á 3—4—5 éves terjedési periódus lehetőséget adott arra, hogy a magyar egész­ségügyi szolgálat felkészül­ten várja az >első AIDS- megbeltegedéséket, illetve kivédje a nagyobb számú elterjedést. Miután ezt a kórt az AIDS vírussal fer­tőzött vér is előidézheti, ná­lunk már 1986 júliusától megkezdték a vérkészítmé­nyek szűrését. Számos pub­likáció hívta fel a figyel­met arra is, hogy milyen ■lakosság-csoportok veszé­lyeztetettek elsősorban. Ma már sokan tudják, hogy kü­lönösen veszélyeztetettek a homoszexuálisok, a kábító­szerélvezők, illetve mind­azok, akik felelőtlenül, vá­logatás nélkül, gyakori partnercserével élnek szexu­ális életet. — Miről lehet felismerni ezt a betegséget? — Ez a betegség sokkal több szövődménnyel jár, mint jónéhány közismert, hasonlóan súlyos kimenetelű kór. Az AIDS vírus nagyon lassan fejti ki hatását, ezért is nevezik slow-vírusnak, és a fertőzéstől még igen sok idő telik el mindaddig, amíg ki lehet mutatni a vírus jelenlétét. Ezt köve­tően is újabb hosszú perió­dus következik, amíg ki­fejlődik a teljes kórkép, az AIDS tünetegyüttes. Az el- 6ő fázis, amikor az ember fertőzötté, tehát pozitívvá válik. Ez még nem beteg­ség, ekkor nincs még tünet, de már megfertőzhetünk másokat. Akit megfertőzünk, még az sem érez semmit. Lehetséges, hogy a szerve­zet ebből az első fázisból sohasem vált át a következő fázisba, amikor már a ví­rus _ kimutatható, illetve megjelennek az AIDS-re jel­lemző tünetek. — A már említett szűrés révén csak olyan vérkészít­mények kerülnek a vér pótlására szoruló emberek szervezetébe, amelyek nin­csenek AIDS vírussal fer­tőzve. Megkezdődött a ho­moszexuálisok, — mint a legveszélyeztetettebb cso­port — szűrésére is. Külön figyelem övezi a veleszüle­tett vérzékenységben,, a he­mofíliában szenvedőket is. De valójában maga a társa­dalom segíthet leginkább a kór elburjánzásának megfé­kezésében. Elsődleges véde­kezés a monogámia; az egyetlen partnerrel folyta­tott szexuális élet, s ha ez nem valósítható meg, akkor óvszer használata. Hiszen ezt a betegséget szexuális érintkezés közben a vér, a sperma, a hüvelyváladék közvetíti. Az anyatej útján is fertőződhet a csecsemő. A szexuális szabadosság megfékezése, illetve mrg- szüntetése az első járható űt, hiszen jelenleg még nem rendelkezünk olyan gyógy­szerrel. amellyel az AIDS gyógyítható. — Van-e már olyan szer a gyógyítószolgálat birto­kában, amely segíti az AlDS-allenes küzdelmet? — Külföldön erőteljes gyógys zenkutatás folyik, amely révén van remény arra, hogy mi is részt ve­hetünk a felfedezett gyógy­szerek kipróbálásában. Már alkalmazzuk mi is az egyik gyógyszert öt betegünkön, és ezzel a kórlefolyás las­sítható. — Jelenleg hány AIDS fertőzöttet kezelnek? — A legfrisseb adatok szerint több mint 40 ezer az AIDS-es beteg a világon. A becslések szerint a szá­zadfordulóra többmilliós nagyságrendű lehet a fer­tőzöttek száma. Magyaror­szágon eddig 114 kimutatott AIDS-es fertőzöttet tartunk nyilván, közülük 78 homo­szexuális, 28 hemofíliás és néhányan vérkészítmény ré­vén szerezték a fertőzést. A virológusok e számok alap­ján mintegy 6 ezerre be­csülik hazánkban a fertő­zöttek számát. — Hogyan birkózunk meg mi, a szűkös gazdasági kö­rülmények között ezzel a „drága" betegséggel? — Az egészségügyi szol­gálat számára, megelőzésre, szűrésre soron kívül külön keretet kapott a kormány­tól. Egy sor olyan intézke­désre is sor került, ame­lyekkel remélhetőleg csök­kenthető a betegség roha­mos terjedése. Az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet­ben a 138-431-es telefonon naponta reggel 8-tól dél­után 4 óráig felvilágosítást adnak minden érdeklődőnek az AIDS-sel kapcsolatban feltett kérdésekre. Az Or­szágos Egészségnevelési Intézetben április 6-tól te­lei onautomaita szolgálat működik; a 384-555-ös hívó­jelű automata a mindenkori aktuális AIDS kérdésekről nyújt információt. Rövide­sen mintegy három-négy­millió magyar családhoz jut el az AIDS-ről szóló felvilá­gosító anyag. — A közvéleményben el­terjedt az is, hogy szú­nyogcsípés is okolhat fertő­zést. így van-e? — Az afrikai kontinensen ahol igen nagyarányban ész­lelték ezt a megbetegedést —, feltételezték, hogy a szúnyog is terjesztheti ezt a fertőzést. Ki is mutattak ví­rusrészecskéket a szúnyo­gokban, de ma még nem bizonyított, hogy ez a ro­var emberre is átviheti ezt a fertőzést. — Milyen a nemek aránya az AIDS-es betegek között? — Kontinensenként eltérő. Afrikában 50—50 százalékos a férfi-női megbetegedések aránya. Amerikában és Eu­rópában viszont 19 fertőzött férfire jut egy fertőzött nő. A különbséget egyéb okokon kívül még azzal is magya­rázzák, hogy Afrikában erő­teljesebb a promiszkuitás, mint más kontinenseken. — Milyen mértékben ve­szélyeztetettek az egészség- ügyi dolgozók? — Az orvosok, az ápolók minden járvány idején el­látják a gondjaikra bízott betegeket, nemegyszer éle­tük feláldozása árán. Az orvosi hivatás ma sem ve­szélytelen, de a feladatot mindenkor el kell végezni. Amikor felhívtuk a figyel­met a veszélyre, csaknem mindenki igent mondott ar­ra, hogy ha sor kerül rá, vállalja az AIDS-es betegek gyógyítását és ápolását! Je­lenleg úgynevezett feladat- orientált pótlékot szavaztak meg az AIDS-es beteggel, illetve vérkészítménnyel dolgozó egészségügyiek szá­mára. Ez az összeg kórhá­zanként a megítélés szerint változik. Mi, a László Kór­házban havi 1000 forintos pótlékot fizetünk. Eddig a világion 28 egészségügyi dol­gozó betegedett meg A1DS- ben, de közülük csak né­gyen nem tartoztak valame­lyik rizikócsoportba, a drogélvezők, a homoszexuá­lisok stb. közé. — Lehet-e jelentkezni szűrésre? Mibe kerül? — Kérésére bárkinél el­végzik a szűrést, ami té­rítésmentes. Ha valaki szű­rővizsgálatra jelentkezik, nem kell felfednie kilétét. Csak akkor kérdezik meg a nevét, ha a vizsgálat pozi­tív eredményt állapít meg. Ilyenkor erre viszont szük­ség van, mert a további fer­tőzést csak így lehet meg­előzni. Azt tervezik, hogy a börtönökben is rövidesen bevezetik a szűrést. A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete a holland Organotechnika céggel együttműködve meg­kezdi az AIDS vírus és a hepatitis fertőzés kimutatá­sához használt diagnosztikai tesztek egyes komponensei­nek készítését. Magyarországon egy év alatt nyolcszázezer AIDS- és 700 ezer hepatitis-vizsgá­latot kell elvégezni, amelyet jelenleg mintegy negyven egészségügyi intézmény­ben bonyolítanak le. Tavaly július óta idehaza is vizs­gálják a véradóktól szárma­zó valamennyi vért: nem tartalmaz-e AIDS vírus el­len képződött antitesteket. Az ehhez szükséges készle­tet — egy-egy ilyen diag­nosztikai teszttel 576 vizsgá­latot lehet elvégezni — ko­rábban külföldről kellett be­hozni. A tervek szerint 1988-ig egy új gépsorral, kü­lön részleget hoznak létre az AIDS vírus diagnosztikai tesztjének elkészítésére. L>. E. Gyeptégla a Hanságból Megkezdte a hansági gyep- ítéglakitermelését a Győri Városgazdálkodási Vállalat. Farád térségében fogtak hoz­zá a késő őszig tartó idény­munkához. A hansági ősgye­pet gondosan előkészítették: a kivágást megelőzően trá­gyázták, gyamtalanították és többször kaszálták, hogy tömörebb, selymesebb le­gyen. A kitermelést gyep téglavá­gó gépekkel végzik, amelyek óránként kétezer, 30x60 cen­timéteres szeletet metszenek ki a hatalmas gyepterület­ből. A gyeppel együtt mint­egy 3—5 centiméter vastag talajréteget is kiemelnek a gyökérzettel együtt. Ez ga­rantálja az átültetés sikerét. Az udvaron szinte egy­mást érik az épületek. A köszönést kutyák fogadják csaholva, majd előjön a gaz­da. Borics Lászlómét, a fele­ségét keresem, jön ő is ha­marosan. Invitál beljebb a háziba (az egyikbe), ahol a konyhában telepedünk le. — Ez a lányom háza — kezdi Piroska néni —, de együtt vagyunk, közös a ház­tartás is. A gyerekek iskolában van­nak, a nagylány otthon tevé­kenykedik, a kőműves apa a kitavaszodást várja már tü­relmetlenül, a nagyfiúk dol­goznak. Piroska néni sorolja a neveket, ki hová tartozik, de nem könnyű követni, mert neki 5, a lányának pe­dig 10 gyermeke van. A ne­veltek együtt nőnek a saját gyermekekkel, unokákkal, egyszerűen mindet saját­nak tekintik, nem is beszél­nek róluk külön. — Nem is lehet ezt más­ként — magyarázza a mo­solygós tekintetű, kedves asszony —, a gyerekek na­gyon érzékenyek, nehezen viselik a kivételezést. Meg azután nincs is szükség kü­lönbségre, mert egyformán szeretjük valamennyit. Együtt nevelkednek, közös a sorsuk idehaza. A négy évtized alatt 22 gyerek nőtt fel Piroska néni mellett, nem számolva azo­kat, akik csak 2—3 évig vol­tak tagjai változó összetéte­lű, népes családjának. Kez­detben közösen mentek a felügyelővel Szolnokra a Magyar utcai megőrzőbe, de nem egyszer csak úgy hívat­lanul beállítottak hozzá két­Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal a fiatalok ide- gennyelvi ismereteinek bő­vítése céljából felhívja a ta­nácsi szervek, az oktatási, a művelődési intézmények, to­vábbá a társadalmi szerve­zetek figyelmét nyári idegen­nyelvi táborok szervezésére. Az ÁISH a szervezéshez — a program, a tematika, az időtartam és a résztvevők száma szerint — táboronként legfeljebb 60 ezer forintig terjedő támogatást nyújt, to­vábbá igény szerint mód­szertani tanácsot ad. A pá­lyázatoknak tartalmazniuk kell a tábort szervező intéz­mény, szerv nevét és címét, a tábor időtartamát és he­lyét, tematikáját, program­három aprósággal. Mindig szeretettel fogadta a jövevé­nyeket, az első perctől kezd­ve családtagnak számított, aki betette oda a lábát. Ezt megérezték a gyerekek is és hamar feloldódott a zavart- ságuk. Borics Lászlóné Hortról került Jászberénybe még kis­gyermek korában. Édesany­ját 6 éves korában veszítet­te el, édesapját nem is is­merte. Egészen fiatalon be­kötötték a fejét, az anyósá­tól pedig egy életre szóló hivatást tanult meg: szeret­ni gyerekben az embert. Ha­marosan ő is hazavitt egy 3 éves kislányt. Éppen 40 éve történt ez; 1947 áprilisában, egyetlen gyermeke születése előtt néhány nappal. A lá­nya, Szabó Áronná, — aki évődve gyakran félpanaszol­ja, hogy nem ő volt az első a háznál-, követte példáját. A konyhaasztalnál KRESZ- könyvet lapozgat éppen, de illetékesként a közös dol­gokba sűrűn közbeszól. ö egyike a megyében foglal­koztatott két hivatásos ne­velőszülőnek. Az életmódot, a gyermekszeretetet és nevelé­si módszereit az édesanyjá­tól tanulta. Egyszerre mond­ják: — Nem kell ide semmifé­le módszer, csak szeretet és türelem. A szomszédos udvaron, melyet nem választ el kerí­tés, áll egy félig kész eme­letes ház. A korábbi helyébe építette a kőműves családfő gyermekeivel, de a múlt év­ben már nem futotta a kül­ső vakolásra, idén készül el a terasz is. A szépen beren­dezett szobák és fürdőszo­tervezett teljes költségvetést, a támogatási igény összegét, és azt, hogy milyen egyéb forrásból kívánják a tábor költségeit fedezni. A pályá­zatokat 1987. május 5-ig az ÁISH Ifjúsági Főosztályára kell eljuttatni (1054. Buda­pest Rosenberg házaspár ut­ca 1.). A szakértőkből álló bíráló bizottság az ered­ményről május 15-dg értesíti a pályázókat. Az elbírálás­nál előnyben részesülnek a fiatalok idegennyelvi isme­reteinek elmélyítésére, új­szerű, hatékony, modell-érté- kű módszereket alkalmazó pályázók. További felvilágo­sítást az ÁISH Ifjúsági Fő­osztálya ad a 117—616-os te­lefonszámon. bák kényelmes otthont ad­nak Boricséknak. A kopott bútorok a szülőknek jutot­tak, de nekik az is jó. A má­sik házban sinos nyoma a zsúfoltságnak. Csak ők tud­ják, hogyan lehet azt meg­szervezni, hogy még így is van mindenkinek egy külön zuga. — Az első kislány után jobbára fiúkat neveltem és lehetőleg testvéreket — mondja Boricsné. — Hoztam szülőotthonból, jött 14 éves, de főleg 3—4 éves koruk­ban kerültek hozzám a gye­rekek, és innen házasodtak, ha közben a szülők el nem vitték őket Az ilyenek vol­tak a legszomorúbb válások, mert legtöbbször annyira megszerettük egymást hogy hallani sem akartak az el­költözésről. Akinek tudtunk, szakmát adtunk a kezébe, majd ki is házasítottuk. Borics Lászlóné a 4 évti­zedes nevelőszülői tevékeny­ségéért a közelmúltban If­júsági Díjat kapott. Büszke az emléklapra, amit a Par­lamentben vehetett át de Igazi örömét a népes csa­ládban és a szárnyai alatt emberré cseperedő, elárvult gyerekekben leld. Olykor megáll egy autó a házuk előtt és rég nem látott em­ber vezeti be gyerekeit fe­leségét. Van aki rendszere­sen hazajár éveken át de fá­jó szívvel emlékezik azokra, akiktől rég nem kapott hírt Az élet azért megy tovább, s ha valaki kirepül a családi fészekbőt még sokáig új emberpalánta költözik he­lyébe. l. r. Piroska néni, a nevelőszülő

Next

/
Thumbnails
Contents