Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-02 / 78. szám
1987. ÁPRILIS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országaink és népeink érdeke a felvetődé vitás kérdések megoldása Megemlékezések, koszorúzások, kitüntetések április 4-e tiszteletére A kormányszóvivő nyilatkozata a hazánkat ért román vádakról Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője szerdán Budapesten a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: — A sajtó már hírt adott arról, hogy 1987. február 26 —27-én — több magas rangú politikus jelenlétében — ülést tartott a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen és az azt követő sajtókampányban a román nép történetének meghamisításával, revansiz- mussal, Románia belügyeibe történő beavatkozási kísérlettel vádolták a Magyar Népköztársaságot. A Romániában és külföldön is széles körben terjesztett vádak minden alapot nélkülöznek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében, ártanak mind a magyar, mind a román nép alapvető érdekelnék;. Ismeretes, hogy a burzsoázia súlyos örökséget hagyott Kelet-Európa felszabadult népeire. Magyarországon a népi hatalom gyökeresen szakított a káros múlttal, s politikája a népek közötti barátság erősítését, a sokoldalú együttműködés fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Népköztársaság képviselője aláírta a Helsinki Záróokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok sérthetetlenségét is — következetesen betartjuk, ajánlásait korrekt módon megvalósítjuk. A magyar—román kapcsolatokban kormányunk a társadalmi rendszereink azonos elveiből, a szomszédságból és a történelmi egymásra utaltságból kiindulva az általánosan elfogadott nemzetközi elvek alapján mindig az együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére, állandó gazdagítására törekedett. 1977-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt legfelső vezetőinek találkozóján is megállapodás született arról, hogy minden területen fejlesztjük kétoldalú kapcsolatainkat. E téren a magyar kormány politikája hosszú idő óta változatlan, s ezért a nekünk címzett vádak érthetetlenek és elfogadhatatlanok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnek magyar és Magyarországon kisebb számban román nemzetiségűek. A Kádár János és Nicolae Ceau- sescu által aláírt közös közlemény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban élő magyar, illetve román nemzetiség a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. Megerősítették, hogy szükség van a közvetlen lakossági kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővítésére, a népeinket összekötő haladó hagyományok ápolására, s a kulturális és oktatási kapcsolatokban, a tájékoztatásban a felek figyelemmel lesznek a nemzetiségiek igényeire is. Az illetékes magyar szervek a megállapodásnak megfelelően mindig nagy felelősséggel és kezdeményezően foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Sajnálatos, hogy kezdeményezéseink nemigen találtak viszonzásra. Ismeretes az a régi elvi álláspontunk is, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése minden országnak belügye, amelynek azonban nemzetközi, az adott esetben Magyarországot érintő kihatása is van. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Romániában élő magyarok anyanyelvűket megőrizve, nemzetiségi kultúrájukat fejlesztve, a Román Szocialista Köztársaság hűséges állampolgáraiként, egyenrangúan vegyenek részt a szocializmus építésében. Természetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kérdéseinek megítélésében lehetnek és vannak különbségek a különböző országok tudósai, így a magyar és a román történészek között is. Azonban csak a tények szándékos félremagyarázásának tudhatjuk be azokat a vádakat, hogy a Magyar Népköz- társaságban olyan történelmi munkák publikálása folyik, amelyek úgymond Horthy fasiszta rendszerének, legre- akciósabb téziseit elevenítik fel. Végül szeretném hangsúlyozni azt a véleményünket, hogy Magyarországnak és Romániának, a két szomszédos szocialista országnak és népeinek egyaránt érdeke, hogy a felvetődő vitás kérdések megoldásán munkálkodjon, s a barátság szálait erősítve, a társadalmi haladás ügyét szem előtt tartva fejlessze együttműködését minden területen. Mi a magunk részéről erre mindig készek vagyunk — zárta nyilatkozatát a kormány szóvivője. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének közleménye A romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának februári ülésén, vezető román politikusok, részéről, és a román sajtóban éles támadások láttak napvilágot az MTA gondozásában megjelent, Erdély története című háromkötetes munka, s általában hazai történetírásunk ellen. Akadémiánkat „tudatos történelemhamisítással”, a szerzőket nyilvánosan „horthysta, fasiszta, soviniszta tézisek felelevenítésével” vádolták. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a vádakat megalapozatlan rágalmaknak ítéli, s méltatlannak tartja, hogy ilyen jellegű vádaskodó polémiákba bocsátkozzon. Tudományos vitákat csakis a tudományosság keretei között lehet eldönteni, s az üres vádaskodás nem lehet vifcaalap. Kétségtelen, hogy bizonyos kérdésekben úgyszólván évszázados vita folyik a román és magyar történészek között. Az akadémiai Erdély- történet szerzői, ellentétben a román kollégáikkal, nem osztják a dáko-román kontinuitás elméletét. Vita folyik Erdély, valamint a két ország történetének számos kérdéséről, beleértve az első világháborút követő béke- rendszer értékelését, valamint az 1919-es magyar forradalom megítélését is. Nem tartjuk magunkat csalhatatlannak, s vitás kérdések minden tudományos műben adódhatnak. A vitatott munka azonban analitikusan, kritikusan vizsgálja saját múltunkat, s közös történelmünk jobb megismerését, megértését igyekszik szolgálni. Népeink összekapcsolódó történelmi útjának, a tragikus konfliktusoknak, a közös szenvedéseknek és a létfontosságú egymásrautaltságnak és közös küzdelmeknek feltárása a múlt megismerését és a mai együttélést segíti. Az Akadémia gondozásában megjelent Erdély-történet bármely objektív olvasója megbizonyosodhat a vádaskodások alaptalanságáról. A Magyar Tudományos Akadémia hosszú évek óta sürgeti a magyar—román történész vegyesbizottság nem a mi hibánkból szünetelő működésének felélesztését. Ügy véljük, a történészek együttes, előítéletektől és elfogultságoktól mentes vitája és csakis az lehet a tisztázatlan kérdések megbeszélésének legjobb fóruma. Mindez hasznosan járulhatna hozzá a történetkutatás fejlődéséhez, de a helsinki megállapodások általunk maradéktalanul elfogadott szellemének, valamint akadémiáink és a magyar és a román nép közötti, melegen kívánt barátság erősítéséhez is. (Folytatás az 1. oldalról) órával később a Lehel vezér téren a szovjet hősi emlékműnél koszorúzással emlékeznek meg az ünnepről a városi pártbizottság, a gyárak, a termelőszövetkezetek, a fegyveres testületek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői. Szintén 17 óra 30 perckor lesz a megemlékezés a Felszabadulási emlékműnél is; itt a városi tanács, a tömegszervezetek és -mozgalmak, a gyárak, az ipari szövetkezetek, az intézmények képviselői helyezik el a hála koszorúit. Este 18 órakor a Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Házában díszünnepséget rendeznek. A karcagi városi ünnepség 4-én lesz 10 órakor. A Kossuth téri szovjet hősi emlékműnél a párt, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek, munkahelyek nevében koszorúznak. Fél 10-kor a felszabadulási emlékműnél lesz koszorúzás. Tizenegy órakor a Berekfürdői Általános Iskolában átadják a társadalmi összefogással épült tornatermet. Reggeltől estig kulturális és szórakoztató program várja az érdeklődőket. Kisújszálláson 4-én, 8 óra 30 perckor a temetőben, a szovjet hősök sírjánál a városi pártbizottság és a tanács nevében helyezik el a megemlékezés koszorúit. A szovjet hősi emlékműnél 9 órakor a városi pártbizottság és a tanács, a társadalmi szervezetek, a fegyveres testületek, a vállalatok, az oktatási intézmények képviselői helyezik el koszorúikat és virágaikat. Mindkét ünnepségen koszorúznak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői is. Egész nap kulturális és sportprogram lesz. Április 3-án kapja meg a Kunhegyesi Kossuth Üti Általános Iskola MSZBT- tagcsoportja a megalakulását elismerő oklevelét. A Kunszentmártoni megemlékezés április 4-én 9 órakor kezdődik. A szovjet hősi emlékműnél koszorúznak a városi pártbizottság, a városi tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok, a gyárak, termelőszövetkezetek képviselői. Előtte, negyed kilenckor az 1945-ös párttagokkal lesz baráti beszélgetés a városi pártbizottságon. A József Attila Gimnázium tanulói ezen a napon kapják meg az okmányt arról, hogy beléptek az MSZBT-tagcso- portok közé. Mezőtúron április 4-én 10 órakor a művelődési központban lesz a városi ünnepség. Tizenegy órakor a szovjet hősi emlékműnél a városi tanács, a pártbizottság, a KISZ városi bizottsága, az állami gazdaság, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok nevében helyezik el a kegyelet koszorúit. A szovjet alakulatok képviselőivel baráti találkozó lesz az állami gazdaságban. Törökszentmiklóson április 3-án 16 órakor a temetőben, a szovjet hősök sírjánál a városi társadalmi és tömegszervezetek nevében helyeznek el koszorúkat. Április 4-én 9 órakor a Kossuth téri szovjet hősi emlékműnél a városi pártbizottság, a városi tanács nevében koszorúznak. A tiszafüredi felszabadulási emlékműnél 4-én 10 órakor lesz a megemlékezés; a párt, államig társadalmi és tömegszervezetek, téeszek, a fegyveres testületek képviselői helyezik el a hála és ■ a kegyelet koszorúit. Az ünnepségen adják át a városi tanács Közéleti Tevékenységért emlékplakettjét két tiszafüredi lakosnak. A szovjet temetőben lévő emlékműnél MSZBT-tagcsoportok és vállalati kollektívák nevében koszorúznak. Túrkevén 4-én 10 órakor a temetőben, a szovjet hősök sírjánál az állami, a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok koszorúkkal róják le kegyeletüket. A városi ünnepség a Petőfi téri emlékműnél lesz, ahol a városi tanács, a városi pártbizottság, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek, az üzemek, termelőszövetkezetek képviselői helyezik el a hála koszorúit. Átadták az idei művészeti díjakat Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából szerdán a Pesti Vigadóban átadták az idei művészeti díjakat. Az eseményen megjelent Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese. A kitüntetetteket Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte. Beszédében szólt a felszabadulás óta eltelt időszak társadalmi és kulturális eredményeiről, a következetes művészetpolitika nyomán kialakult sokszínű és gazdag hazai művészeti életről. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy kulturális életünk a hazai gazdasági és társadalmi változások hatására is új kihívásokkal találja szemben magát: megoldásra vár, hogy miként érvényesítheti hatását a különböző területeken; miként használhatók fel a tömegkommunikáció különösen a televízió és a videó-technika nyújtotta új lehetőségek. Ezzel egyidejűleg a megváltozott gazdasági környezet hatására át kell alakítani a kulturális intézményrendszert és az állami támogatás rendjét. Ezzel összefüggésben a miniszter kijelentette: a szocialista állam nem akarja magára hagyni a művészetet, s ez akkor is igaz, ha az állami támogatás nem a kívánt mértékben növekszik. Köpeczi Béla ezt követően átadta a kitüntetéseket. Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából Jászai Mari-díjat kapott Ács János, a Kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője. Bajcsay Mária, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze. Erkel Ferenc-dí jat kapott Bor József, a Győri Kisfaludy Színház igazgatórendezője. Tervezők és képzőművészek együttműködése Az új lakónegyedek, jelentős közintézmények, valamint környezetük kulturált megformálását segítő együttműködési megállapodást kötött a Képző- és Iparművészeti Lektorátus a Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézettel. A cél az, hogy az építészek már a műszaki tervdokumentációk kidolgozásának időszakában bevonják a tervezésbe a társművészetek képviselőit: a szobrászokat, a festőket és az iparművészeket. Közösen keresnek megoldásokat arra, hogy a műszakilag feltétlenül szükséges nagy falfelületek, előcsarnokok és más helyiségek, valamint az épületek közötti puszta térségek sivár hangulatát milyen művészi alkotásokkal oldhatják fel és tehetik harmonikussá, emberközpontúvá. Agrit, a mezőgazdaság bankja Három esztendeje hozták létre az Agrár Innovációs Bank jogelődjét, az Agrár Innovációs Társulást, amely 1987. január elsejével részvénytársasággá alakult át, s a 37 alapító vállalat között található a Szolnoki Mezőgép is, amely mindig is élen járt az új módszerek elterjesztésében, a műszaki fejlesztésben. Márpedig az Ag- ritnak többek között éppen az is a célja, hogy támogassa, felkarolja a magyar mezőgazdaságban a kutatás- fejlesztési tevékenységet. Persze, ez a törekvés a honi agrárágazatokban egyébként sem új dolog, hiszen ha csupán az elmúlt ötéves tervidőszakot nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy például a növénytermesztésben évente 50—60 magyar és 10—15 adaptált új fajtát vontak a termelésbe a növénynemesítők munkája nyomán. És nem lebecsülendő az a tény sem, hogy az ágazatban dolgozó kutatók évente 300—400 új megoldást dolgoznak ki. Igen ám, csakhogy ezek bevezetéséhez pénz, sok-sok pénz kell, mert egyébként a kutatásban, fejlesztésben meglévő szellemi érték fabatkát sem ér. Nos, az Agrit létrehozása éppen ennek a felismerésnek a jegyében történt, s fő feladatuk tehát a mező, valamint az élelmiszer és a fagazdaságban, s azok ipari, kereskedelmi hátterét szolgáló ágazataiban az innovációs folyamatok elősegítése és menedzselése. Jelenleg már a budapesti központúkon kívül hét kirendeltségük tevékenykedik. A szarvasi kirendeltséghez tartozik Békés és Csongrád megye mellett Szolnok megye is. S mint hallottuk, már szőkébb pátriánk gazdaságai is jelentkeztek náluk különböző hitelkérelmekkel. így például a Mezőtúri Állami Gazdaság hatmillió forintos kérelmét támogatják, amelyből a húsmarhatartást szeretnék korszerűsíteni. Vagy említhetnénk a Mezőtúri Magyar —Mongol Barátság Termelőszövetkezetet, amely több gazdasággal társulva folyékony műtrágya gyártására alkalmas üzemet kíván felépíteni az Agrit által nyújtott hitelből. Persze, ezzel a felsorolásnak nincs vége, hiszen a Cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tartósító üzem készül, melynek építésében hitellel ugyancsak részt vesz az új bank. De beszélhetnénk arról is, hogy a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a termények gépesített rakodásához, a korszerű anyagmozgatáshoz kér hitelt az Agrittól. — nt — A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet tiszasasi részlegében havonta 200—250 négyzetméter torontáli szőnyeget szőnek. Jelenleg exportra éa hazai piacra kerülnek a szép, mintás termékek Fotó; T, Z,
