Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
1987. MÁRCIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Termelőszövetkezetek számvetése Eredményes gazdálkodás az aszályos év ellenére Hagyomány már, hogy a Szolnok Megyei Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetsége a közös gazdaságok elnökeinek és a közös vállalatok igazgatóinak szervezett téli továbbképzés zárórendezvényeként tartja meg az esztendő első küldöttközgyűlését. A szövetkezeti vezetők egyhetes tanfolyama tegnapelőtt ért véget a fővárosban, a Normafánál működő Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában. Az 55 termelőszövetkezet és a hat közös vállalat kollektíváit képviselő küldöttek tegnap, ugyancsak az elnöki tanfolyam színhelyén értékelték — a nemrégen befejeződött zárszámadások adatai alapján — a tavalyi gazdálkodást. A tanácskozáson részt vett és fölszólalt Bugán Mihály a megyei tanács elnökhelyettese is. Amint az a megyei szövetség elnökségének a küldöttközgyűlésére készült jelentésből kitűnt, a szövetkezeteknek és a közös vállalatoknak a tavalyi kései 'kitavaszodás, a belvizek és az aszályok okozta terméskiesések mérséklésére tett intézkedései nem voltak hiába- vallóak. A kárt szenvedett területek racionális újrahasznosítása, a technológiai fegyelem javítása, a ráfordítások ésszerű csökkentése révén a gazdálkodási mutatók a vártnál kedvezőbben alakultak 1986-ban a tée- szekben. Termelésüket csaknem hat, a nyereségüket pedig kevés híjás tíz százalékkal növelni tudták a nagyüzemek az előző évihez képest. Mindehhez a növénytermesztési ágazatok az 1985 évit 3 százalékkal meghaladó kukorica, 12 százalékkal magasabb napraforgó és 18 százalékkal nagyobb lucerna átlagterméssel járultak hozzá. Az állattenyésztésben dolgozók töhbek között a tejtermelés ötszázalékos, a vágóbaromfi termelése 12 százalékos és a vágósertés értékesítése egyszázalékos növelésével voltak részesei a sikeres gazdálkodásnak. A termelési eredmények és a nyereség kedvező alakulása lehetővé tette, hogy az előző évi 67 ezer 400 forintról 72 ezer 100 forintra nőtt a szövetkezeti dolgozók éves átlagjövedelme. A zárszámadásokon véglegesített üzemi tervek szerint a tavaly betakarítottnál öt és félezer hektárral nagyobb őszi kalászos vetésterülettel alapozták meg a megye termelőszövetkezetei az 1987. évi egymillió tonna gabona megtermelését. A rendkívül aszályos vetésidőszak, valamint a szokatlanul kemény és hosszatartó tél miatt azonban nem sok jóval biztat a búza- és az_ár- patáblák jelenlegi állapota, összességében pedig — az átlagos három százalékos termelésnövekedésen belül — a növénytermesztési eredmények 2,5 százalékos javításával, az állattenyésztési eredmények szintentartásá- val számolnak a megye közös gazdaságai ebben az évben. A megyei szövetség — hallottuk a tegnapi küldött- közgyűlésen — hathatós segítséget kíván nyújtani a nagyüzemeknek az esetlegesen kipusztult kalászosgábo- na területek gazdaságos újrahasznosításához, a megtermelt áruféleségek biztonságos értékesítéséhez, az öntözésfejlesztési célkitűzések megvalósításához, valamint a közgazdasági elemzőmunka javítását szolgáló számítás- technikai eszközök és módszerek gyorsabb ütemű elterjesztéséhez. Á fósz-küídő ttgyü/é sekröl Jolán tjük Kiegyensúlyozott árukínálat, javuló vásárlási körülmények Mezőtúron A városi tanács nagytermében tegnap délután tartotta meg küldöttgyűlését a Mezőtúri Áfész. A tanácskozáson, melyen ott volt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Szabó József elnökhelyettes köszöntötte a résztvevőket, majd Takács István, az áfész elnöke értékelte a szövetkezet elmúlt évi üzletpolitikáját, gazdasági eredményeit, és szólt az idei tervekről, célokról is. A Mezőtúri Áfész — mint a beszámolóból kiderült — megőrizte és erősítette a város ellátásában betöltött pozícióját. A kiegyensúlyozott és fejlődő árukínálatról adhatták a küldöttgyűlésein számot. Emellett nőtt a szövetkezet gazdálkodási hatékonysága, emelkedett a kereskedelmi munka színvonala. javultak a vásárlási körülmények, erősödtek a tagsági kapcsolatok — állapították meg a tegnapi tanácskozáson. A szövetkezet dinamikus fejlődését a számok is érzékeltetik: — az áruforgalmi tervet meghaladva — tavaly 59 millió forinttal (9,1 százalékkal) nagyobb bevételt ért el, mint a megelőző évben. Az élelmiszerellátás növekedése 6,2 százalékos volt, a szövetkezet boltjai csaknem 280 millió forintértékű élelmiszert adtak el a vásárlóknak. Az országos tendenciának megfelelően Mezőtúron is visszaesett a ruházati termékek iránti kereslet. A beszerzési források bővítése ellenére is 1,8 százalékos volt a tavalyi forgalom csökkenése. A változó kereslethez igazodva tavaly 74 alkalommal szerveztek kedvezményes vásárlási akciót. Ennek eredményeképp összességében 3,2 millió forintos megtakarítást könyvelhetett el a lakosság. A tartós fogyasztási cikkekből a korábbinál nagyabb volt a választók, így az ágazat forgalma végül is csaknem 17 százalékkal volt nagyabb, mint 1985-ben. Bár a nem szerződéses üzletek mutatói elmaradtak a tervezettől, a szövetkezeti vendéglátás is Yössaességében 5,4 százalékkal forgalmazott többet a megelőző évhez viszonyítva. A Mezőtúri Áfész végeredményben 22 millió 293 ezer forintos nyereségre tett szert az elmúlt évben, melyet idén — a tervek szerint — az igényekhez jobban igazodó árukínálattal, a fejlesztési lehetőségek körültekintő felhasználásával és az élelmiszeripari termelő tevékenység bővítésével csaknem 25 millió forintra növel. Választékgnndok Törökszentmiklósim A törökszentmiklósi áfész küldöttgyűlésén részt vett Simon József, a megyei párt- bizottság titkára. Az eseményen Mász Imre elnök számolt be a Törökszentmiklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elmúlt évi tevékenységéről. A tavalyi év mérlege: alapvető céljaikat elérték, de még mindig vannak munkájukban hibák, javítanivalók. Üzletpolitikájukban fontosnak tartották, hogy erősítsék a szövetkezeti jelleget, hogy elősegítsék a tagság kötődését a szövetkezthez. Tavaly év végén a szövetkezetnek ötezernyolcvanegy tagja volt, 1986- ban kétszázkilenc taggal gyarapodtak. Az áfész tavalyi árbevétele több mint hétszáznegyven- millió forint volt. Több mint ötszázmillió származott a bolti kiskereskedelemből. Az élelmiszerek árbevétele 5,6 százalékkal több volt, mint az előző évben. Folyamatosan biztosítani tudták a napi cikkeket, a- választék azonban nem minden egységnél és időpontban volt megfelelő. Hogy javítsák az ellátást, több helyről is szereztek be árut, ám a szervezési munka az egységvezetők munkaidejének mintegy felébe került. Próbálják kielégíteni a rétegigényeket — nem mindig sikerrel. Nehéz olcsó árut biztosítani, és az is előfordul, hogy szegényes a diabetikus készítmények választéka. Az élelmiszerforgalom egyébként a bolti kiskereskedelem forgalmának 67 százalékát adta. Hogy javítsák a ruházati cikkek ellátását, közvetlenül a termelőktől vásároltak. A város vonzáskörzetének községeiben (Kengyel, Kuncsorba. Tiszatenyő, Ti- szapüspöki) kihelyezett alkalmi ruházati vásárokat rendeztek, ezek jelentősen növelték a forgalmat. A bolti kiskereskedelemben tavaly 81 millió forint értékű volt a nagykereskedelmi vállalatokon kívül, közvetlenül a gyártótól szerzett áru. A vendéglátó egységek nem tudták a tervüket teljesíteni — az elért 77 millió forintos árbevétellel. Igaz, a forgalom összetétele kedvezően alakult: az ételforgalom részaránya nőtt, az alkoholtartalmú italoké pedig csökkent. Több gyermeket és diákot étkeztetnek, mint az előző évben, ám a négy napközis konyha közül három veszteséges volt. Az előző évi mérleg jórészt meghatározza az idei feladatokat is. Meg akrják őrizni az áruellátás színvonalát, a külterületeken és peremkerületekben pedig fejleszteni szeretnék. Az üzletekben folyamatosan, nyitástól zárásig biztosítják a napi élelmiszereket. A bolti kínálatot úgy szervezik, hogy segítse elő a korszerű táplálkozást, legyen választék az olcsóbb cikkekből, de kielégítsék a luxusigényeket is. A gondosabb áruátvétellel és -tárolással meg lehet őrizni annak a minőségét. Több forgalmat szeretnének zöldségből gyümölcsből, mirelit árukból, tejből, tejtermékből. A községekben a napi cikkek folyamatos ellátására törekszenek, de szezononként legalább 4 alkalommal terveznek kibővített áruvásárt. Huszonhétmillió eladatlan tégla Megnyugvást csak a több vevő adhat A múlt év vége felé a Kisújszálláson gépkocsival átutazókat biztosan meglepte, bogy a helyi téglagyárban közel a 4-es főút mellett mindenhol gondosan rendezett, vevő híján eladatlan téglarakásokat lát. A helyzet az Alföld téglagyárainak többségében is hasonló volt. Nem számít ez kuriózumnak, hiszen a mostaninál nehezebb időket is megéltek már az Alföldi Téglaipari Vállalat gyáraiban: a hetvenes évek közepén egyszer 80 millió kisméretű téglával egyenértékű építőanyag állt eladatlanul az üzemek udvarán és gyárkerítéseken túli földeken. A vállalat vezetői úgy gondolják, éppen ezért van értelme a bizakodásnak. Az idei év eleji 27 milliós téglakészlet így nézve nem is olyan nagy, a lanyha építési kedvnek, a keresletnek úgyis meg kell élénkülnie rövidesen — reménykednek Mezőtúron a vállalat központjában: „A több mint tíz évvel ezelőtti pangás idején, másfél év múlva már újra teljes erővel termelhettünk”. Három üzem be is zárt Deák István, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese szerint az igen jól sikerült 1984-es év után a problémákat 1985 közepén érezték először, végül is azt az esztendőt a normális, körülbelül 12 milliós téglakészlet helyett majdnem 20 millióssal zárták. Ügy tűnt, rendkívüli intézkedésekkel, például a korszerű üzemek téli karbantartását korábban kezdve, a termelést mérsékelve a gondon sikerül úrrá lenni. Ám nem így történt. Az értékesítési nehézségek 1986-ra állandósultak, a helyzetet értékelve a vállalat eredeti 260 millió darabos téglaeladási tervét kénytelen volt 251 millióra mérsékelni, ám az év végi eredmény még ennél is kedvezőtlenebb lett: 248 millió tégla talált vevőre. A piaci helyzet romlásához a termelés mérséklésével is igyekezett alkalmazkodni a vállalat. Kisújszállási, abonyi és hajdúszoboszlói téglagyárai, tavaly tavasszal a szokásosnál három héttel Ezek az intézkedések azonban legfeljebb enyhítették a kedvezőtlen piaci helyzet okozta gondokat — a 27 millió téglakészlet ezt bizonyítja. Az Alföldi Téglaipari Vállalat azonban mégis sikeres évet zárt: a tervezett 737 milliós helyett 760 milliós árbevételt ért el, nyeresége pedig az év elején várt 12 millió helyett 13,6 millió forint lett. Az adatök és a korábban említett értékesítési gondok látszólagos ellentmondását csak akkor érthetjük meg, ha megismerjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a vállalat a téglatermelés kényszerű mérséklésével párhuzamosan a „mel lék tevékenységnek” számító területeken tett. A tápiógyörgyei és hajdúszoboszlói vállalati beruházásokból a tervezettnél lényegesen többet végzett el a saját építőbrigád, a mezőtúri központi gépműhelyében később kezdtek termelni, sőt három korszerűtlen kisebb üzemet (Csépán, Martfűn és Cegléden) végleg be is zártak. De nem csak ennyi történt. Az elmúlt évben az „Alföldi” valamennyi gyárában a termékek saját „értékesítését”, jól jártak ezzel a vásárlók, vonzóbbá lettek az így kapható téglák, hiszen a kereskedelmet „kiiktatva” kevesebb utánajárással jutottak az építőanyaghoz a vevők. Az 1986. január elején az új építési-hőszigetelési' szabvány hatályba lépése óta többen keresnek fokozott hőszigetelésű építőanyagokat, ezért is növelte az elmúlt évben 21-ről 23 százalékra a szigorúbb követelményeket is kielégítő termékek termelési arányát a mezőtúri vállalat. Az úgynevezett Thermoton tégla gyártását a mezőtúri után az abonyi gyárban is elkezdték, Karcagon és Kisújszálláson pedig tavaly óta készítenek egy új gyártmányt, az úgynevezett HB 38-as („Alföldi") téglát. a Tégla- és Cserépipari Tröszt más vállalatainál folyamatban lévő fejlesztésekhez is készítettek gépi berendezéseket és igen sokat jelentett az is, hogy — a konkurensekkel versenyezve — a vállalati szállítórészleg tavalyi teljesítményét a termelés csökenése ellenére is sikerült „szinten tartani”. A három kiegészítő ágazat 1986-ban közel 100 millió forinttal járult hozzá a vállalat árbevételéhez. A nyereség növelésében is jelentős szerepet játszottak, ám ezt a kérdést vizsgálva arról sem szabad megfeledkezni, hogy a három, korábban veszteségesen dolgozó téglagyár bezárása is sokat javított a jövedelmezőségen. Az energiatakarékossági terv teljesítése pedig 4,5 millió forint elköltését tette fölöslegessé és persze a központi árkiegészítésnek (a téglatermelést ma is állami támogatások teszik kifizetődővé a gyáraknak) az energiaárak emelkedését ellensúlyozó hatása is kimutatható a mérlegben. A tavalyit tehát a komoly gondok ellenére is „jó” esztendőként könyvelhetik el Mezőtúron. Az idei tények azonban kevésbé biztatóak: az építőrészleg a saját beruházások befejezése után szinte munka nélkül marad, a gépműhelynek is jóval kevesebb a megrendelése az 1986- osnál. Kevesebb bevételt „hoznak” tehát. A szállítórészleg bevételeit mindenképpen szeretnék megőrizni a mezőtúriak, csakhát — az értékesítési lehetőségek várható romlásával egy időben — ezt elérni nagyon nehéz lesz, ebben reménykedni csupán a fuvaroztatók igényeihez jobban alkalmazkodva, a fuvarozást még ésszerűbben tervezve lehet. Kétmillió negyven árán Nem véletlen tehát, hogy az Alföldi Téglaipari Vállalatnál 1987-ben a termelést is tovább csökkentve (a terv 248 millió kisméretű „téglaegység” előállítása) csak 710 millió forint árbevétel elérésére számítanak. Ha célt akar érni a vállalat, költségeit tovább kell mérsékelnie. Ehhez segítséget ad a debreceni, a kunszentmártoni és hajdúnánási gyárak energiaN felhasználásának korszerűsítése, a széntüzelésről a földgázfelhasználásra való áttérés. Természetesen, már maga a kisebb termelés is mérsékli majd a szükséges ráfordításokat, de nem kívánnak megfeledkezni például az üzemfenntartási költségek csökkentését segítő alkatrészfelújításról sem. Ma úgy látszik, hogy 1987 lesz a vállalat egyik „legkeményebb” éve. Egy esztendő múlva a fellélegzést segítheti majd a korábbi beruházások amortizációs- és kamatterheinek mérséklődése. (Ezek az összegek éppen az idei szűkös esztendőben érték el maximumukat.) Ám valódi megnyugvást a Szolnok, Hajdú-Bihar, és Pest megye téglagyáraiban dolgozóknak csak a termékeik iránti kereslet, az építési kedv élénkülése hozhat. Hiszen a vállalat csupán legkorszerűbb gyárainak termelési lehetőségeit kihasználva is több mint 290 millió kisméretű téglának megfelelő mennyiségű falazóanyag előállítására lenne képes. Igazán kifizetődő pedig csak egy hasonló termelési szint elérése volna. V. Szász József A „mellékes” segített A Jövő Asztalosipari Kisszövetkezet jászdózsai telepén jelenleg fővárosi megrendelésre készítenek konyhaszekrényekhez ajtókeretet. Havonta 830-at szállítanak a Budapesti Törekvés Asztalos Szövetkezetnek. (Fotó: T. Z.) $i. Gy. — í*. £.
