Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-12 / 60. szám
1987. MÁRCIUS 12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Valami mindig hiányaik Nagyjavítás gondokkal Ásókések után kutatnak a törökszentmiklósi tsz anyagbeszerzői Nehezen nyílik az idő, sehogyan sem akaródzik kitavaszodni. A mezőgazdaság nagy téli kampányának, a gépjavításának a befejezését persze nem a rügyfakadás- boz igazítják a szerelők, a műszaki szakemberek. Ha a Finiséhez érkezett a munka- és erőgépek, szállítójárművek nagyjavítása a Törökszentmiklósi Béke Termelőszövetkezetben is. Lip- pai György műszaki főága- zatvezető elégedett a kampányban résztvevő féiszáz szerelő és a munkájukat segítő, csaknem annyi traktoros és gépkocsivezető munkájával. — A javítási feladatok ütemezésénél nem számíthatunk soha korai vagy kései tavaszodásra. Akkorra kell elkészülnünk minden géppel, eszközzel, amikor azokra az agrotechnikai előírások szerint szükség lehet. A napokban tartottuk meg a műszaki vizsgáját tizenegy pótkocsinak, tizenöt MTZ-trak- tornak, és tizenegy IFA tehergépkocsinak. Munkaképes mind, jól dolgoztak a' szerelőink. — „Egyszer” csak tavasz lesz. Az időszerű munkákhoz rendelkezésre állnak a gépek ? — A vetőgépeinket időben rendbe tettük. Az se lett volna baj, ha már tegnap elkezdik a lucerna vetését! Egy hét múlva időszerű lenne a cukorrépa vetése is, de a magágykészítés elkezdése nem csak a talajállapotokon múlik. Két ásóboronánkhoz a fél országot bejártuk új ásókésekért. Háromszáz kell belőlük egy-egy boronára, de csak a balosakat kaptuk meg. A jobbosokért még A GITR szajoli raktárbázisánál most, a téli gépjavítás finisében is negyven-öt- ven anyagbeszerző fordul meg naponta. Van, aki elégedetten távozik, — mondja Tamás Ferenc, a Rába konszignációs raktár vezetője — van, aki dolgavégezetlenül. — A Rába traktorokban a leggyakrabban meghibásodó, leggyorsabban elkopó alkatrészeknek a negyven százaléka importból származik. Tavaly nyárutó óta katasztrofális ezekből az ellátás. Nincs az a Rába 245-ös, 250-es, amelyik a rendkívüli őszi talajállapotokat kibírta ép kuplunggal vagy sebváltóval. Küldik ezekért rendfiiígyó időjárás olykor fölborítja is a mezőgazdák legkorábbi tavaszi munkáinak ütemezési rendjét, a szükséges gépeknek, eszkö- zSÉA^k ugyanúgy hadra fog- hátóáW kell várniuk a rajtot, mintha ideálisan váltanák egymást az évszakok. mindig úton vannak az anyagbeszerzőink. Fele alkatrésszel nem tudjuk befejezni a munkaeszköz javítását. Nem beszélve, hogy a nem olcsó, de az önmagukban föl nem használható kések növelik a raktárkészletünket. — A korábbi évekhez hasonlítva több, avagy kevesebb gonddal tudják maguk mögött a mostani kampányt? — Már az is megnehezítette a szerelőink munkáját, hogy az idén télen szűkösebben voltak a műhelyekben. Oda tudtuk ugyanis csak fedél alá vinni a nagy hidegekben, hogy le ne fagyjanak, az állattenyésztést kiszolgáló gépeket, járműveket. Alkatrészellátási gond mindig van nagyjavításkor. Valami mindig hiányzik, de hogy most több, azt arról is lemérhettük, hogy a szomszédos gazdaságok anyagbeszerzői gyakrabban adták egymásnak a kilincset a javítóbázisunkon. Ök jöttek hozzánk mondjuk csapágyért, lehet, hogy másnap mi mentünk hozzájuk ékszíjért. Így lehet csak valamelyest enyhíteni az ellátási gondokat, egymást segítve. És persze a szerelők sok-sok leleményességével. Meg úgy, hogy vásárolnunk kellett például két használt Rába 180-as traktort, hogy annak a bontott alkatrészeiből üzemeltetni tudjuk a meglévő, majd hétéves Rábánkat. a partnengazdaságok sorban az anyagbeszerzőiket, nem tudjuk őket kiszolgálni. Hiába van itt 60—70 milliós raktárkészlet, ha azt nem tudunk adni, amire a határban éppen szükség lenne. A magágyelőkészítésnél nélkülözhetetlen tárcsákhoz hiába keresnek nálunk csapágyakat, tárcsalapokat. A vetőgépek tömörítő kerekei, gumijai szintén tartósan hiánycikknek számítanak. — Éppen most hallottam az egyik gépműhelyben, hogy sok múlik a szerelők leleményességén is... — A sorolt hiánycikkeket nem lehet hazaival vagy saját műhelyben gyártottal pótolni. Próbálták sok helyen, nem volt benne köszönet. A hazai tárcsalap például hatvan százalékkal drágább, mint az importból behozott, és ugyanilyen százalékkal rövidebb idő alatt elkopik. Import csapágyat is próbáltunk már helyettesíteni, de tovább tartott a hazainak a beszerelése, mint az élettartama. A Rábák futóműve hazai, az van is raktáron, az jó is. Túléli a traktort. Csak hát azzal egymagában nem lehet magágyat készíteni, vetni, vagy vegyszerezni. Országjárás bosszúsággal Bállá Béla, a Kunmadara- si Kossuth Tsz fiatal anyag- beszerzője is hiába kilincselt a szajoli raktárban vetőgép- bez való tömörítőkerékért, gumiért. — Azért ez a mai nap mégsem volt eredménytelen mutatja — némi iróniával — az alkatrészigénylő lapját. — Tizenegynéhány tételből hármat kipipált a raktáros. Kaptam kétféle csavart és kanalas boronafogat is a Raukombinátorhoz. Nem egy olyan napom volt a mostani nagyjavítási szezonban, amikor az országjárásról mindössze öt csapággyal tértem haza. Havi ötezer kilométert autózgatok, hiánycikk-alkatrészek után, havi ezerrel többel, mint más teleken. Nehogy azt higgye, csak a Rábákkal van baj! Háromezer kilométerrel több volt a gépkocsim órájában, mire hozzájutottam egy terepváltóhoz a szovjet DT-hez. Előfordult az is, hogy az Agro- teknél, Pesten nem kaptam meg egy alkatrészt, de tájékoztattak, hogy van a szegedi telepükön. Ott megmosolyogtak, mondván, nem is tudják, mikor láttak olyat utoljára. Végül Szentesen tudtam beszerezni egy javítóüzemből. Aggódva mondták Török- szén tmiklóson a szerelők: persze, hogy sorra veszik most már, kijavítják a kombájnokat is. Csak hát szükség lesz-e majd rájuk!? Lesz- e aratni való a hovatovább fél esztendeje földben sínylődő, most a márciusi „téltől” is meggyötört magokból? IJgyik nagy bizonytalansági tényező a mezőgazdaságban az időjárás. Nem sokat tehetünk ellene. A példák bizonyítják, aligha lenne jó, ha konzerválódó alkatrészellátási gondok is szaporítanák a bizonytalanságot okozó közegek számát. rr. f. Egymást segítve könnyebb Futómű bezzeg van A forradalmi ifjúsági napok megyei programja (Folytatás az 1. oldalról) Kossuth-emléktáblánál. a Technika Házánál a Pető- fi-emléktáblánál, a Tisza- híd köröndjén az 1848—49- es emlékműnél is. A fölvonulást az előző években tíz- tizenötezer főnyi lelkes nézősereg kísérte. Most, mivel március 15-e vasárnapra esik, talán még ennél is többen lesznek. Az ünnepi műsorban kiemelkedő szerepük lesz a Szigligeti Színház fiatal művészeinek. Túrkevén a KISZ, valamint a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Petőfi Sándor Általános Iskola szervezésében közös ünnepségen emlékeznek meg március 15-ről. Délután 3-kor a városi tanács udvaráról hintó gördül a Petőfi térre. Utasai a 48-as kor történelmi személyiségei lesznek. Az ünnepség résztvevői rövid irodalmi műsort tekintenek meg, majd a tavaszi történelmi ünnepek helyi rendezvénysorozatát Ozsváth László, a KISZ városi bizottságának titkára nyitja meg. Délután a fiatalok a Vörös Csillag filmszínházban tekintik meg az „Élve vagy halva” című történelmi filmet. A Magyar Tanácsköztársaságról és a KISZ zászlóbontásáról — többek között — Karcagon emlékeznek meg március 21-én, ahol egésznapos rendezvénysorozat várja a fiatalokat. Előbb a KISZ megyei kitüntetésátadó ünnepségét rendezik meg a városi tanács nagytermében, majd ifjúsági nagygyűlést tartanak a város főterén, amelynek előadója Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára lesz. Délben a KISZ történetét bemutató kiállítás nyílik a városi ifjúsági klubban, délután 3 órától pedig emlékülésre kerül sor a városi tanács nagytermében a KISZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Szolnokon koszorúzási ünnepséget rendeznek a fiatalok a Tanácsköztársaság kikiáltásának 69. évfordulója alkalmából és KISZ futást rendeznek az ifjúsági szövetség megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére. Este rendezi meg a KISZ városi bizottsága szokásos tavaszköszöntő bálját a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A Fiatal Alkotók Klubja ösztöndíjait és nívódíjait rövid ünnepség keretében adják át a megyeszékhelyen március 28-án. Április 4-én, a forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvényeinek záró napján Szolnokon ünnepi gyűlést tartanak, majd ifjúságpolitikai kérdésekről, a béke ügyéről, társadalmi problémáinkról, a gazdaságról és a kultúráról vitatkoznak a fiatalok a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Áfész-kUidőttek számvetése Tiszafüreden Alkalmazkodni a megújuló igényekhez Felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára Eredményes évet zárt a Tiszafüred és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet — állapították meg; tegnap azon a küldöttgyűlésen, amelyen részt vett és felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Majoros Károly a reggeli órákban érkezett a városba, a párt- bizottság épületében Gáspár József, a városi pártbizottság első titkára és Rente Ferenc tanácselnök fogadta. A vendég délelőtt fölkereste az Áfész közipontját, majd a szövetkezet tevékenységével, a térségben betöltött kereskedelmi szerepével ismerkedve tekintette meg a Tisza II. ABC-áruházat és Szabó Sándornak, a zöldség-gyümölcs szakcsoport kisáru- termelőjének mintagazdaságát. A délutáni küldöttgyűlésen Fekete József elnökhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Rajfci Imre áfész-elnök fűzött kiegészítést a szövetkezet múlt évi gazdálkodását elemző írásbeli beszámolóhoz. Egyebek között megállapította, hogy a szövetkezet tovább fejlődött, a nehezebb gazdasági körülmények között is biztosította a lakosság kiegyensúlyozott ellátását. A csaknem hatezer tagot számláló szövetkezet gazdasági eredményei is az elmondottakat támasztják alá. A tervezett 860 millió forintos áruforgalmat az el- mhilt évben 905 millió forintra teljesítették. A bolti kiskereskedelem, a vendéglátás, a felvásárlás és a szakcsoportok árbevétele, is kedvezően alakult. Így az elmúlt évben csaknem 25 millió forintos nyereséget könyvelhettek el, s ez 7,2 százalékkal magasabb, mint a megelőző év nyeresége. Ezzel párhuzamosan lényegesen javultak a kereskedelmi feltételek is, több helyen korszerűsítették az üzleteket, azok technikai felszereltségét. Tiszaszent- imrén presszót és ruházati boltot alakítottak ki, Tisza- örvényen az elavult élelmiszerboltot ABC-áruház váltotta fel, Tiszaörsön a ruházati bolt költözött új helyiségbe. Az áfész-boltokban 25 új elektronikus pénztárgépet helyeztek üzembe, a szövetkezet hűtőkapacitása pedig 15 ezer literrel lett nagyobb. A szövetkezet tagjai az eredmények között tartják számon, hogy az elmúlt évben sikerült kibővíteni „szolgáltatásaikat” is. Tiszafüreden megnyitották az Építők Áruházát. Ez a sikeres vállalkozás, mintegy fél év alatt 32 millió forinttal növelte meg a szövetkezet forgalmát. A lakosság zöldség- és gyümölcsellátásában is kedvező változások voltak az elmúlt évben. Az áfész az év utolsó negyedében átvette a Zöldérttől az abádszalóki vegyes felvásárló telepet. A beszámolót követő vitában az áfész-tagok küldöttei mondták el véleményüket, észrevételüket. A hozzászólásokból az is nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak a tagokat, hanem a térség lakosságát is képviselik, hiszen a Tiszafüredi Áfész a vidék 24 településén élő mintegy 60 ezer ember ellátását biztosítja. Ezért a sikerek mellett különös jelentőséggel szóltak a nehézségekről, a hiányosságokról is. Elsősorban a peremvidékek és a kistelepülések jobb ellátását szorgalmazták. A küldöttgyűlésen felszólalt Majoros Károly, aki a vitában rész vevők őszinteségéről, nyíltságáról elismerően szólva kiemelte, hogy a küldöttek megértik a politika célkitűzéseit, szavaik és tetteik azt igazolják, hogy mindenekelőtt a lakosság zavartalan és színvonalas ellátását szeretnék biztosítani. Az őszinte hangvételű vitából az is kiderült, hogy itt bátran néznek szembe az adódó problémákkal, és a fiatalok lendületét, valamint az idősebbek évtizedes tapasztalatait egyesítő igyekezettel oldják meg őket. Ebben a közös gondolkodásra épülő tenniakarásban nagymérvű alkotóerő nyilvánul .■,:mgg. . Ézt követően a kereskedelem időszerű kérdéseiről szólt a megyei pártbizottság első titkára. A beszámolóból az önök által elmondottakból is látható — mondotta —, hogy milyen erőfeszítéseket tett és tesz a szövetkezet a lakosság minőségileg jobb ellátása érdekében. Szó volt itt a hálózat fejlesztéséről is. De mikor is jó a hálózat? — fordult a küldöttekhez a megyei pártbizottság első titkára. Akkor, ha ez a hálózat valóban ki is elégíti a vásárlók mindenkori igényeit. A vevő ugyanis elsősorban a pulton lévő árukat nézi. Ezért a választékos árukínálat biztosítása az egyik legfontosabb kereskedői feladat. Manapság ugyanis nem csupán eladni, hanem főleg kereskedni kell, s ez elsősorban jó szakembereket követel, olyan szakembereket, akik nemcsak szakmájukat ismerik alaposan, emberi tulajdonságaikkal — udvariasság, előzékenység, pontosság, stb. — is igyekeznek szolgálatára lenni a vevőknek. Majd a fejlődés,, a továbblépés lehetőségeit taglalva szólt arról Majoros Károly, hogy a szüntelenül megújuló igényekhez szorosan alkalmazkodva kell törekedni az újszerű mgoldások keresésére. El kell jutnunk oda — mondotta —, hogy mindenki lehetőségeinek és képességeinek a határáig tegyen meg minden tőle telhetőt ennek érdekében. Ehhez pedig elért eredményeik nyújthatnak csupán kellő alapot. Végül elismeréssel szólt azoknak az áfész-dol- gozóknak a munkájáról, akik meghatározó szerepet töltöttek be a múlt esztendő gazdasági eredményeinek megteremtésében, és további sikereket kívánva fejezte be beszédét. A küldöttgyűlés a hozzászólások után elfogadta az elmúlt év gazdasági eredményeiről készített beszámolót és jóváhagyta a szövetkezet idei terveit, céljait. ■ ■ ■ " 1 d Javultak a gazdálkodás feltételei Küldöttgyűlés a kunhegyesi vegyesipari szövetkezetben Ügy tűnik, hogy nehéz, gondokkal terhes időszak végjére tettek pontot a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezetben, ahol tegnap küldöttgyűlésen értékelték a maguk mögött hagyott időszak munkáját, és meghatározták az idei feladatokat. Az elmúlt év különös jelentőségét az adta, hogy 1985-ben a szövetkezet kis híján veszteséges lett. így tavaly önmaguknak is bizonyítani kellett, hogy képesek helyreállítani a korábban megbomlott gazdálkodási egyensúlyt. Nos, a szövetkezet vezetősége arról adott számot a tegnapi küldöttgyűlésen — amelyen részt vett Simon József, a megyei pártbizottság titkára is — hogy megtalálva amegfelelő kiutat, sikerült elérniük az 1986-ra kitűzött célokat. Hiszen tavaly a termelés folyamatos volt, s termelési értéküket 101,3 százalékra teljesítve nyereségük elérte a 6 millió 97 ezer forintot, amely a tervezettnél több. 112 és fél százalék. A vezetőség beszámolója arról is szólt, hogy a kiegyensúlyozottabb gazdálkodás a munkaerő létszámában is megmutatkozott, mivel megszűnt az elvándorlás, sőt 1986-ban több mint hetvenen jelentkeztek tagnak a szövetkezetnél. A küldöttgyűlésen a résztvevők az idei tervről, s annak legfontosabb mutatóiról is döntöttek. Megállapították, hogy 1987-ben folytatni kell az előző évben megkezdett utat, még biztonságosabbá téve gazdálkodásukat. Az előbbre lépést a tervek is tartalmazzák, hiszen 8 százalékos termelési érték növekedés mellett 9 milliós nyereség elérését tűzték ki célul. Erre — mint hangsúlyozták — annál is inkább megvan minden reményük, mivei a gazdálkodás feliételei jobban adottak, mint 1986-han voltak. A Jászkiséri Vas és Fémipari Kisszövetkezet egyebek között betonkeverő dobrészeket is gyárt bérmunkában. Jelenleg a törökszentmiklósi Gépjavító Ipari Szövetkezetnek, illetve az ikiadi Ipari Műszergyárnak szállítanak 10 ezer darabot. Képünkön a 160 tonnás mélyhúzó gépen készülnek a dobok (Fotó: T. Z.)
