Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-10 / 58. szám
1987. MÁRCIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Növeli exportját a Hungarotherm A piac diktált: többet, jobbat! Hőlégfúvók, gyógyszergyári szárítóberendezések Örményesről NSZK-beli megrendelésre kábeldobokat készít az örmé- nyesi leányvállalat Már csaknem két évtizede annak, hogy az Április 4. Gépgyár 1968-ban megvásárolta örményesen az ottani gépállomást, amely sokáig a cég gyáregységeként tevékenykedett. A múlt idő természetesen nem azért illik ide, mert a gyáregység új utakat keresve elvált az Április 4. Gépgyártól, hanem azért, mert az évek során sok-sok változáson mentek keresztül. Történt ugyanis, hogy 1974-ben az Április 4. Gépgyár egyesült a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárral és felvette az Április 4. Gépgyári Művek nevet, amelynek kezdetben egyik gyáregységeként, majd 1981- tőí pedig teljes jogú gyáraként dolgozott az örményesi kollektíva. Majd az új vállalatirányítási formákat alkalmazva az országban elsőként két évvel ezelőtt éppen az Április 4. Gépipari Műveknél hoztak létre hat leányvállalatot, melynek egyike az örményesi, s azóta a pontos nevük: Április 4. Gépipari Művek Hungarotherm Gépgyártó Leányvállalata,-amely tavaly a nagy- vállalat 2 milliárd 280 milliós termelési értékéből és 175 milliós nyereségéből csaknem 42 milliós nyereség mellett 271 milliós termelési értéket produkált. Az ötszáz dolgozót foglalkoztató leányvállalat a nyereséges gazdálkodás érdekében sokféle terméket gyárt, így például thermogeneráto- rokat — hőlégfúvókat — készítenek különböző típusokban. Ezeket leginkább a mezőgazdaságban istállók fűtésére használják, de megrendelőik között ip>ari üzemek is szerepelnek, ahol az üzemcsarnokok melegítését oldják meg ilymódon. Tavaly ezekből 1000 darabot készítettek, persze az igazat megvallva a piac többet igényelne és örményesen tud- » nának is többet gyártani, ha lenne alapanyag... S itt kezdődik a gond, mivel a berendezésekhez szükséges olaj és gázégők fontos alkatrészeit — vezérlő elemeit — tőkés importból lehet csak beszerezni. Erre pedig nem mindig adódik lehetőség. A leányvállalat másik jelentős, a termelési értéket nagymértékben befolyásoló és meghatározó terméke az atomreaktorok fontos tartozéka, nevezetesen a szekunder körű vízelőkészítő berendezések gyártása, amelyeket szocialista exportra, így többek között a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Bulgáriába szállítanak. Az örményesiek kapcsolatban állnak a gyógyszergyárakkal is, melyeknek rozsdamentes edényeket és szárítóberendezéseket készítenek. Persze ezzel még korántsem ér véget a leányvállalatnál gyártott termékek felsorolása, hiszen hűtő- technikai berendezések légszállító egységeit is előállítják ott, amelyből az idén például 600-at készítenek szovjet megrendelésre. örményesen természetesen ugyanúgy mint máshol, törekednek a tőkés export növelésére is. Erre talán elég annyit megemlíteni, hogy NSZK-beli megrendelésre tavaly több mint 3 millió forint értékben szállítottak kábeldobokat, az idén pedig már 5 milliós megrendelésük van. Ebben az évben örményesen 281 millió forintos árbevétel mellett 41 millió 800 ezer forintos nyereséget terveznek. Ez utóbbi összeg ugyanannyi mint tavaly volt, s így nyereségnövekedés nem lévén, a bérek emelésére sincs sok lehetőség 1987- ben az Április 4. Gépipari Művek Hungarotherm Gépgyártó Leányvállalatánál, örményesen. Előtérben a termelést segítő tevékenység Az MHSZ-műnk a közös haszna a bútorgyári klubban Az elmúlt év értékeléseinek korát éljük: számot adunk az eredményekről, kutatjuk az esetleges sikertelenségek okait, sőt lassanként már be is fejeződnek ezek a nem kevés tanulsággal szolgáló esti összejövetelek. így a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységének MHSZ honvédelmi klubja is mérlegre tette tagsága előtt tavalyi tevékenységét. Rosszul indult az elmúlt év, hiszen ez a közösség évek óta már-már nyomasztó pénzhiányban szenved. így tavaly a 168 klubtagnak összesen 10 ezer 386 forintból kellett gazdálkodnia, versenyekre járni, rendezvényeket szervezni. Bizony ennyi embernek ez meglehetősen szerény összeg. Hát még ha azt is hozzátesz- szük, hogy a lövész szakosztály tagjai mindössze 8 légpuskával rendelkeznek, de ebből is négy már a hét minden napján csütörtököt mondott. Mindezek ellenére a gyári sportnapon a lövészetben például kétszázan indultak, és a legbiztosabb kezű puska- és pisztolyforgatók pedig több városi versenyen próbáltak szerencsét. A klub tagjai nem hiányoztak a gyári kommunista szombatról sem, és mindezeken kívül a múlt évi programjaik között politikai fórumok, szellemi vetélkedők, ünnepségek is szerepeltek. A sikerek nem csekély ösz- szefogás, erőfeszítés eredményei, de az anyagi helyzet szerény voltán mit sem változtattak. Egészen a múlt év novemberéig, amikor a gyári honvédelmi klubnak lehetősége nyílt arra, hogy külön munkavégzést vállaljon. A klub tagjai ezt az év utolsó két hónapjában becsülettel teljesítették, és pluszként vállalt tevékenységük értéke összesen 1,2 millió forint volt. Jól jártak a dolgozók, a klubtagok is, hiszen munkabérként nekik jutott ennek az összegnek valamivel több mint a fele. De nem fizetett rá az üzletre a klub sem, hiszen a különböző illetékek, adók levonása után neki is maradt 242 ezer 871 forint. Ezzel az összeggel már lehet valamit kezdeni, hiszen az idén például azt is tervezik, hogy lövészeik kérésére létrehozzák azt a lőpavilont, amelyet tavaly anyagiak hiányában nem tudtak megvalósítani. Ezen kívül — többek között — az idén is szeretnék teljesíteni a kiképzési feladataikat, az érdeklődő tizen- és huszonéveseket katonai pályára irányítják, a sportversenyeken, a rendezvényeken elérni azt, hogy sokan vegyenek részt ezeken a megmozdulásokon. Az sem véletlen, hogy ezt a jól fizető pluszmunkát a gyári honvédelmi klub ez évre is vállalja, ha erre alkalom és lehetőség nyílik, elvégre ez a tevékenység is hozzájárul a termelési terv teljesítéséhez. Hogy mindez valahol az itt dolgozó emberek osztatlan támogatásával is találkozik, mi sem bizonyítja jobban, hogy az MHSZ-munka bevezetése óta a klub taglétszáma 63 aktív és 109 pártoló taggal növekedett. D. ßz. M. Budapesten flktivaértekezlet A külföldet hazánkról tájékoztató újságírók, diplomaták, kulturális, külkereskedelmi, idegenforgalmi és más szakemberek széles köre számára tartottak aktívaértekezletet hétfőn Budapes- ten. Lakatos Ernőnek, az MSZMP KB osztályvezetőjének elnöki megnyitója után Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott előadást a külföldre irányuló magyar tájékoztatás és propaganda helyzetéről, feladatairól. Munkavállalás Magyarok külföldön Tavaly 530 magyar állampolgár utazott külföldre egyéni munkavállalóként a Fővárosi Tanács engedélyével. A foglalkoztatás-politikai osztály tájékoztatása szerint a kérelmezők száma ennél valamivel több volt, ám sokan azért nem kelhettek útra, mert nem kapták meg a befogadó ország vízumát, illetve valamilyen oknál fogva meghiúsult a szerződés. Néhányan azért nem foghattak vándorbotot, mert az engedélyezők szerint a kérelmező túl alacsonyra helyezte a mércét, vagyis nem képzettségi szintjének megfelelően kívánt elhelyezkedni. A foglalkoztatás-politikai osztálynak csaknem négy esztendeje feladata az egyénileg külföldön munkát vállalni szándékozók kérelmének elbírálása. A vállalatfelügyeleti szervektől átvett hatásköre tavaly tovább bővült: a vállalati tanácsok, illetve a küldöttgyűlések által irányított budapesti székhelyű munkáltatók dolgozói is hozzájuk fordulhatnak kérelmükkel. Megduplázta nyereségét a Palotás! állami Gazdaság Továbbra is az alaptevékenységet fejlesztik Ha azt mondom, Palotás, azt mondod: állami gazdaság. Ha azt mondom, Palo- tási Állami Gazdaság, azt mondod: kacsa. Ha azt mondom, hogy eddigi legeredményesebb esztendejét tudja maga mögött 1986-tal a mezőgazdasági nagyüzem: ez nem kacsa. A hét első felében megtartott „zárszámadáson”, a 24 tagú vállalati tanács ülésén ismertetett mérlegbeszámoló szerint kevés híján 52 milliós nyereséget Kedvezőtlenebb körülmények között eredményesebb gazdálkodás? Látszólagos csak az ellentmondás. Nem egy területen ugyanis éppen a termelés objektív feltétel- rendszerében mutatkozó nehézségek ösztönözték a szakvezetőket olyan intézkedésekre, amelyek a termelés- kiesések ellensúlyozásának lehetőségével biztattak. Hozzáértő ágazati termelésirányítók, alapos megfontolás után minden olyan táblában elindították az ekéket, amelyekben a vetés állapota alapján nem remélhettek a költségek fedezéséhez elegendő átlaghozamot. Napraforgóval, kukoricával és takarmánynövényekkel hasznosították újra ezeket a területeket. A Palotáson híresen jól termesztett rizsnek — másutt is természetesen — kivételeAhogyan az előbbi főágazatban a rizstermesztésnek, az állattenyésztésben a ka- osatenyésztésnek van meghatározó szerepe a Palotási Állami Gazdaságban. Ez az ágazat adja ugyanis a nagyüzem összes termelésének 30 százalékát. Köztudott, hogy megélénkült tavaly a baromfipiac. A kedvező szelet sikerült vitorlájába fogni a 24 partnerüzemet — téesze- ket, állami gazdaságokat, feldolgozó üzemeket és szolgáltató vállalatokat — egyesítő Palotási Kacsatenyésztési Rendszernek: az ország tavalyi 20 ezer 500 tonnás •kacsahústermelésének 56 százalékát adta. Maximálisan kihasználták a termelő 'kapacitásaikat. A kacsanevelési holtszezonban — novembertől márciusig — 90 ezer csirkét neveltek fel az ólakban. A rendszer által integrált háztáji gazdaságokból is 300 ezerrel több napos, előnevelt és hízottkacsát értékesítettek, mint az előző évben. Az ágazat jövedelmezőért el tavaly a kilenoszáz dolgozót foglalkoztató gazdaság. A tervezettnél 23 millió forinttal többet. Pedig a mezőgazdaságra kedvezőtlen időjárás hatásai a nagyüzem két kerületét sem kerülték el-: 930 hektár őszi búzát kellett kiszántaniuk a belvizek miatt. A meghagyott táblákon pedig az aszály miatt maradt el lényegesen az előirányzottól a kalászosok átlagtermése. sen kedvezett az időjárás. A 700 hektárról betakarított növény azonban nemcsak a természettől kapott meg mindent. A 3,6 tonnás hektáronkénti átlagtermés önmagában is kiemelkedő. Az ágazat 14,7 milliós — a növénytermesztés összes nyereségének egyharmadát jelentő — jövedelme nagyban köszönhető a gazdaságban évek során kimunkált rizstermesztési technológia szigorú betartásának, és az ezáltal elért minőségjavulásnak is. A betakarított 2500 tonna rizst teljes egészében első osztályú minőségben tudták értékesíteni. Amint a főágazati vég- elszámolásnál kiderült, végül is nemcsak kieséseket sikerült pótolniuk a növény- termesztőknek; hanem a tervezettnél 7,7 százalékkal nagyobb nyereséget értek el. ségének kedvező alakulásában az is nagy szerepet játszott, hogy a kacsaértékesítésen belül lényegesen növelték a többszörös áron eladható hizlalásra előnevelt és tény észanyagnak alkalmas baromfi arányát. Persze, ha Palotás, akkor nem csak kacsa. A tehenenként! hatezer literes fejési átlag már magában is biztosítja egy szarvasmarha-ága- gat gazdaságosságát. Az ál- •lami gazdaság állattenyésztői ezenkívül — tavaly első ízben — negyvenhat tenyészállat részben exportra történt értékesítésével is növelték az ágazat árbevételét és nyereségét. A gazdaság halászai azonos — négyszáz hektáros — vízfelületen az előző évinél 30 százalékkal több, hektáronként ezer kilogramm halat neveltek föl eladásra. Egyszerű képlete a gazdaságosságnak: hiába a nagyobb mennyiség és a jobb minőség, ha sokba kerül a termék. Semmiképpen nem áll ez a palotásiak költség- gazdálkodására. Amíg ugyanis a nagyüzem termelése hat, az árbevétele hét százalékkal nőtt, a ráfordítások mindössze 2,4 százalékkal haladták meg a tervezettet. Az időközben életbe lépett hatósági árváltozások ellenére! A nagy energiafogyasztónak számító — évente 38 milliós energia- költséggel dolgozó — állami gazdaságban a tavaszi újra- vetések és az őszi rendkívüli talajállapotok ellenére az előző évihez képest 0,3 százalékkal csökkent a fajlagos energiafelhasználás. Hatékonyabb gazdálkodás Feltétlenül hozzájárult a nagyüzem' tavalyi rekordnyereségéhez az előző évinél hatékonyabb gazdálkodás. Az egy dolgozóra jutó bruttó jövedelem ugyanis az 1985. évi 95 ezer forinttal szemben 1986-ban meghaladta a 123 ezer forintot. A hozam- és a minőségközpontúság újabb fogalommal párosult a Palotási Állami Gazdaságban: a piacképességgel. Beépítették ezt a nagyüzem nyolc — nem rég még önelszámoló egységnek titulált — elkülönült érdekeltségű termelési egységének ösztönzési rendszerébe is. Nos, így tudott a gazdaság kollektívája az előző évinél 4,2 százalékkal nagyobb 100 forintra jutó hozzáadott új értékkel hozzájárulni a nettó nemzeti jövedelemhez. A vállalati tanács az 1987-re jóváhagyott tervek kialakításánál figyelembe vette a gazdaság adottságait, helyi sajátosságait. A meglehetősen szétszórt területen, — hét település határában — 12 ezer 200 hektáron gazdálkodó kollektívának ezentúl is elsősorban a jelenleg is az összes termelés csaknem 9J százalékát képviselő alaptevékenységből kell megélnie. Lehetőség szerint javuló színvonalon. Ehhez pedig az alig több mint 12 aranykoronás földjeiken a megyei átlagot elérő növénytermesztési hozamokat, átlagon felüli állattenyésztési eredményeket kell produkálniuk. Ezt szolgálják a jövő évi, mintegy 65 millió forint költséggel tervezett fejlesztések: az új üszőtelep építése, a tehenészet rekonstrukciója, a keltetőüzemi kapacitás bővítése, a géppark jelentős részének megújítása, a halastavak korszerűsítése. T. F. Sok és jó rizs termett A tenyészanyag értékesebb Repüli csirkék A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban télen rendkívüli figyelmet igényel a napos csirkék elszállításának megszervezése. Az istállókból előmelegített, kondicionált gépkocsikba rakják az állatokat. A szállítmányt fűtött repülőgépek várják Budapesten, a Ferihegyen, így a nagy hidegben sem volt fennakadás a naposcsirke exportban. Hetente többször, egy-egy alkalommal 75 ezer exportcsibe száll el Ferihegyről. Képünkön a MALÉV előmelegített TU—118-as „Ilona” gépébe rakják a naposcsibéket. (MTI fotó: Baric Imre — SK)
