Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-05 / 54. szám

1987. MÁRCIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Változó szokások Nem biztos, hogy az ember minden szo­kását szereti, de évtizedek alatt beléívódott jó és rossz dolgait mégis megtartja, ra­gaszkodik hozzájuk. Mindez arról jutott eszembe, hogy három évtized után, ma elő­ször csütörtökön este figyel­het minden szerencsejátékos, ezentúl este húzzák a lottó nyerőszámait. Pedig, meny­nyire megszoktuk már, pén­teken délelőtt még a munka­helyen is valahogyan min­dig megtudtuk az öt szeren­cseszámot. Ezentúl másképp lesz, figyelheti ki-ki kedvére otthonában* a tévé képernyő­jét. Sajnos, nem a pénteki lot­tóhúzás az egyetlen megszo­kott eseménye életünknek. Van ugyanis sok olyan szo­kásunk, amin lehet, illene, kellene is már változtatnunk. Időnként próbálkozunk is — pár napra abbahagyjuk a ci- garettázást, hogy utána bá­muljuk, akinek végleg sike­rült leszoknia. Mások fogad- koznak, ez az utolsó pohár, aztán egy hét, két hét múlva megint nyúlnak érte, — még jó, ha addig megállják. Ezek persze, a kifejezetten rossz és káros szokások, amelyek ellen egyre inkább társadal­mi méreteket ölt a küzde­lem. Mármint a dohányzás és az italozás ellen, mert ugye, soha nem a dohányzók és italosok ellenében (értük) próbálkozunk? Apróbbnak tűnő rossz szo­kásainkat is búcsúztathatjuk mostanság. Nem állhatunk nyugodtan a munkahelyi ve­zető elé, pár óra rövidsza- badság-kérelemmel, mert a tanácsnál, a takarékpénztár­ban, a nagyáruházban kell valamit elintéznünk. A ta­nács ügyfélfogadása alkal­mazkodik a nagy többség szabadidejéhez, a takarék­pénztár is tart ügyeletet az esti órákban, s van vásárlók napja az áruházakban, akár családostól mehetünk na­gyobb bevásárlásainkat in­tézni vagy valamit kinézni a közeljövőre. Van olyan meg­szokott dolog is, amitől ma­gunk is boldogan megvál­nánk. összevonjuk a szemöl­dökünket, ha a tévéjavító, a gázszerelő bejelenti, ekkor meg ekkor, a kora délelőtti, vagy kora délutáni órákban érkezik lakásunkba. Meg is szóljuk érte — nem lehetne inkább a koraesti órák vala­melyikében? Munkaidőnk van, nekünk is. És felhábo­rodunk, ha kérdésünkre nem kapjuk a kedvező választ. Megszoktuk, hogy a gyerek este hatig lehet az óvodában, a napköziben. Nyilván meg­szokták az ott dolgozók is. Sajnos, időnként mégis tilta­koznak, szívesen hagynák föl a régi szokást. Haraggal fogadják a szülőt, ha este fél hat tájt érkezik lihegve, s talán olykor a harag kis, cél­zó mondatokban is kifeje­ződik. Ki tudná sorolni az ilyes­fajta szokásokat, s ki azokat, amelyek szinte életelemei otthon és munkahelyen? Ne­héz lenne összegyűjteni, még nehezebb azt mondani: más a világ, változik minden, szokásaiban is változnia kell az embernek. Tudjuk, kelle­ne, értjük is többnyire miért. Mégis, időnként görcsösek vagyunk, nehezen oldó­dunk. Talán ma este, a tévé képernyője előtt, az öt számra várva kénytelenek leszünk szoktatni magunkat a csütörtök estékhez. Bár lenne szerencsénk —^a töb­bihez is! (S. J.) Száz éve született A Jászság kutatója Fodor Ferenc száz évvel ezelőtt, 1887. március 5-én született. Geográfus, kartog­ráfustörténész volt. Számta­lan gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfiatörténeti tanulmányt és monográfiát írt. Munkái közül azonban messze kiemelkedik az 1942- ben kiadott A Jászság élet­rajza című könyve, amelyet az Akadémia Serbán-díjával és emlékérmével tüntettek ki. A mű létrejöttéről így ír: A munka 1931—1936 között folyt, tehát hat év fáradal­mainak eredményei feksze­nek benne. Az anyaggyűjtés költségeiben a Magyar Tudo­mányos Akadémia, ezen kí­vül pedig Jász-Nagykun Szolnok vármegye közönsége volt szíves támogatni. Az anyaggyűjtésben számos egyetemi hallgatónk segéd­kezett ... A megnevezhetetlen műfa­jú tanulmány napjainkig nélkülözhetetlen a Jászság kutatói számára, minden ad­diginál terjedelmesebben és mélyrehatóbban mutatja be a tájegységet, rengeteg for­rásmunka felhasználásával, hatvanhárom korabeli fény­képpel, számtalan térkép- melléklettel és vázlattal. Szinte minden megtalálható benne egy helyen, amit ad­dig a Jászságról már össze­írtak. Szolnok megye egyéb területeiről is sok, főleg víz­rajzi vonatkozású tanulmá­nya jelent meg. Jászberény­ben ma utca viseli nevét. F. I. A fogyasztók megyei tanácsa idei terveiből Napirenden a lakossági szolgáltatások színvonala, a gyógyszerellátás A hót vógón Miskolcon Asványgyüjtök találkozója Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában e hét végén, március 7-én és 8-án rendezik meg az V. nemzetközi tavaszi ásvány­gyűjtő találkozót. Az érdeklődés nagy, tíz or­szágból, közöttük a tengeren túlról is jelezték gyűjtők részvételüket. A rendezvény szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik, ekkor nyitják meg a ruda- bányai ércbányászat múlt­ját, az ott lelt világhírű ős­maradványokat bemutató ki­állítást. A szakmai börzét szombaton délután, a nyil­vános börzét pedig vasárnap rendezik. Neves szakembe­rek előadásai, videoprogra- mok, ingyenes ásvány-, drá- glakő- és ősmaradvány-meg­határozás szerepel a prog­ramban. Gyűjtőeszközök, szerszámok, szak- és isme­retterjesztő kiadványok vá­sára színesíti a találkozót. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége irányításával tevékenykedő fogyasztók megyei tanácsa az 1987-re elfogadott és jóváhagyott éves munkatervében több, közérdeklődésre számot tartó téma szerepel. Így április 8-án a tanács tagjai a termékek osztályba sorolásáról, csomagolásáról, a reájuk írt információ érté­kéről, az ezekkel kapcsolatos lakossági észrevételek, ta­pasztalatok, jelzések megol­dási lehetőségeiről cserélnek véleményt. Június 10-én a piacok szerepe a megye áru­ellátásában, a piaci,árak ha­tása az áruforgalomra szere­pel napirenden. Októberben a tanács kommunális és egyéb üzemei lakossági szol­gáltatásainak tapasztalatai­ról, majd a legutolsó ülésü­kön a betegek gyógyszerek­hez, fogászati, és gyógyászati segédeszközökhöz jutásának lehetőségeiről alakítanak ki közös állásfoglalást. A tanácskozásokon kívül szeptember 9-én egy nyílt megyei fórumot terveznek a kertbarátok és a kistenyész- tők megyei szövetségével kö­zösen. Ezen az összejövetelen az érdeklődők a kistermelés­hez szükséges szaporítóanya­gok (vetőmagfélék, gyü­mölcsfacsemeték), mezőgaz­dasági kisgépek és eszközök mennyiségének, minőségének és áralakulásának a helyze­téről cserélnek tapasztalatot, illetve hallgatják meg a for­galmazók véleményét. Az összejöveteleken kialakított határozati javaslatokat, ajánlásokat elküldik a me­gyei tanácsnak, a témában érintett vállalatoknak, szö­vetkezeteknek, valamint a fogyasztók országos tanácsá­nak. Autótechnikai bemutatóterem Az Autótechnika Személy- gépjármű és Alkatrész Ke­reskedelmi Vállalat bemuta­tóteremmel kibővített új ve­vőszolgálati irodát nyitott Budapesten a Majakovszkij utcában. Az érdeklődők ' itt megismerkedhetnek a válla­lat által forgalmazott új au- tóskemping-felszere lések­kel és információt kaphat­nak arról, hogy a vállalat melyik üzletében milyen al­katrészek vásárolhatók. Kz a vevőszolgálat foglalkozik az alkatrészekkel kapcsolatos garanciákkal. A vállalat csak a szovjet, NDK- és jugoszláv gyártmányú személygépko­csik alkatrészeit forgalmaz­za. A képen: az idén már kapható az új NDK-gyárt­mányú sátras utánfutó (MTI-fotó: Baric Imre — KS) A Hetényi Kórház rekonstrukciójának új szakasza Vakablakok a földszinten — Aládúcolják az emeletet Diagnosztikai tömb építését tervezik A hetvenes évek elején fogtak hozzá a Hetényi Géza Kórház fejlesztéséhez. Azóta kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal folyamatosan újították fel, bővítették a kórhá­zat. Már a kezdetkor világos volt, hogy a teljes rekonst­rukció hosszú időt vesz igénybe, ezért született meg az a döntés, hogy a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével három ütemben valósítják meg a kórházi fejlesztést. Hol tartanak ma a munkálatokkal? Mi valósult meg az el­képzelésekből? Milyen esélye van jelenleg a megye gyó­gyászati ellátásában kiemelkedő szerepet betöltő intéz­mény továbbgyarapításának? Egyebek közt ilyen és ha­sonló kérdésekkel foglalkoztak a megyei tanács végre­hajtó bizottságának legutóbbi ülésén. Mint arról Ürmössy Ildi­kó, a megyei tanács elnök- helyettese tájékoztatott, a kérdések első felére adható választ röviden így össze­gezhetjük: Az úgynevezett első ütem előkészítéséhez 1971-ben fogtak hozzá, s az építkezések már 1973-ban el­kezdődtek. 1976-ig egy 268 ágyas belgyógyászati pavilon készült el. A négy belgyó­gyászati osztály mellett ki­alakítottak egy 20 ágyas sür­gősségi felvételi osztályt is. A rekonstrukció első üteme összességében 65 millió fo­rintba került. A második ütem új gázüzemű, kazánház létesítésével kezdődött, majd újabb 408 ágyas pavilont építettek. Emellett új 3000 adagos konyha és étterem is fölépült, és átadták a köz­ponti laboratóriumot, vala­mint a radiológiai osztályt. Az 590 millió forintos beru­házás eredményeképp ké­szült el az orvos-nővérszál­ló és a transzformátorház is. A kórház ezt követően — 1980-ban — készítette el az intézet középtávú felújítási tervét, valamin^ a 3. ütemű rekonstrukció távlati szak­mai programját. Később töb­bek közt ennek alapján bő­vítették a kórház mosodáját, kialakították á kórbonctani laboratóriumot, valamint az audiológiai állomást, felújí­tották az ifjúsági osztály és a régi konyha épületének te­tőszerkezetét, központi öltö­zőt és fürdőt hoztak létre. Jelenleg bővítik a kazánhá­zat, amelyet a tervek sze­rint az 1987—88-as fűtési szezonra adnak át. Időközben fölülvizsgálták a régi épületek állagát. Az ellenőrzés során a vizsgála­tot végző Iparterv megál­lapította, hogy a sebészeti épület falain kívülről is ész­lelhető repedések jelentős túlterhelésből erednek, ezért szükségesnek tartotta, hogy az épület utcai szárnyának földszintjét kiürítsék, s az ideiglenes megerősítés érde­kében a földszinti ablakokat befalazzák. Ez az új helyzet kénysze­rűen változtatta meg az ed­digi elképzeléseket. A szer­kezeti vizsgálatok ugyanis azt is föltárták, hogy a már elvégzett befalazásokon túl­menően további ideiglenes megerősítésként a sebészet földszinti és első emeleti he­lyiségeit be kell dúcolni az épület végleges rekonstruk­ciójáig. Ennek kiviteli ter­veit a Közti készíti, a meg­erősítés munkálatait várha­tóim idén szeptemberben fe­jezik be. Az így aládúcolt helyiségeket részben gyógyí­tó, részben pedig kiszolgáló tevékenység ellátására le­het majd hasznosítani. A kórház újabb rekon­strukciós szakmai program­jában a sebészeti épületet helyettesítő, kiváltó létesít­mény megépítése is szerepel. Egy diagnosztikai tömb lét­rehozását tervezik. A jelen­legi elképzelések szerint eb­ben a tömbben hat aszepti­kus és két szeptikus nagy­műtő s az ezeket kiszolgáló központi sterilizáló kapna helyet; itt lenne a megyei transzfúziós állomás labora­tóriumi részlege, a patológiai osztály és a gyógyszertár. Ugyancsak az új tömbbe ke­rülne át az intenzív osztály és a kibővített radiológiai osztály. A diagnosztikai tömb fel­építése után nyílna mód a sebészeti épület végleges felújítására. A fejlesztés azonban tetemes költséget emésztene föl. A mintegy 300 millió forintos beruházás meghaladja a megyei lehető­ségeket. A kórház fejlesztési programjáról, illetve ennek megvalósítási lehetőségeiről — a szakmai vélemények után — idén szeptemberben az 1987—88-as tervegyeztető tárgyaláson foglal állást az Egészségügyi Minisztérium és a megyei tanács. Ameny- nyiben pedig a későbbiekben az Országos Tervhivatal is a beruházás mellett dönt, az ötéves terv végén megkez­dődhet az építkezés előkészí­tése. A megyei tanács végrehajtó bizottsága addig is — mér­legelve a pénzügyi lehetősé­geket — a gyógyászati ellá­tás feltételeinek minőségi javítása érdekében szorgal­mazza a kórház és a rende­lőintézet más jellegű felújí­tási, rekonstrukciós munkái­nak gyorsítását. Így többek közt idén a kórház régi konyhaépületé­nek földszintjén művese-ál- lomást hoznak létre, bővítik a pszichiátriát. A megyei rendelőintézet felújítási ter­vei is az idén készülnek el, a kivitelezéshez pedig jövő­re fognak hozzá. Az utóke­zelő tetőszerkezetének, egyes födémrészeinek cseréjét és a homlokzati nyílászáróinak szakaszos felújítását is a VII. ötéves tervben oldják meg, csakúgy, mint az újszá- szi pszichiátriai és rehabili­tációs osztály épületének fö­dém- és tetőszerkezetének rekonstrukcióját. És ebben a tervidőszakban kezdik meg a volt tüdőkórház szakaszos szerkezeti megerősítésének kivitelezését is. Sz. Gy. Hatemberes Tetszik tudni, többféle munka létezik. Van példá­nak okáért egyemberes, az­után van ugye két emberes, de három-, sőt négyemberes munka is van. Ez itt, amit látni tetszenek a képen, ez hatemberes munka. Mondták nekünk, hogy valami zűr van ottan a csövekkel, cihelőd- jünk föl, tegyük tendbe. Hát hogy ugye, ne legyen zűr a csövekkel. Cihelödtünk, ahogy elő van az nekünk, így parancs után írva, és men­tünk. Egy ilyen hatemberes munka nem könnyű dolog De nem ám. Nem mindegy, hogyan fogunk hozzá, mikor fogunk hozzá, sőt még az sem mindegy, hogy egyálta­lán hozzáfogunk-e. Azt tet­szenek gondolni, hogy amit a képen tetszenek látni, az már a hozzá fogás stádiuma? Valómban igen is, meg nem is. Mert már ugye ott va­gyunk, jogilag már munká­ban állunk, úgyhogy üzemi baleset esetén nekünk már akár kártérítés is járna. Bi­zonyos esetekben. (A szak­szervezetis is ott van közöt­tünk. ö az a széles hátú.) De ugyanakkor mégsem fogtunk még egészen hozzá, mert amikor a gödörbe belenéz­tünk, hát majd elájultunk. A képen ezt a pillanatot tet­szenek éppen látni. A Sanyi — mintha most lett volna, úgy emlékszem — azt mond­ja: Hű, gyerekek, a szűzmá- riáját ennek a csőtörésnek, nézni se bírom. Feri meg ha­nyagul, ahogy mindig: A lo­vam ne lássam, ha ezt előbb meg nem beszéljük, elvtársa­im, csak hallgassatok ide. (Látni, ahogy éppen odahall­gatunk, ugye?) Lajos, jaj, ez a Lajos meg, itten a szélén, hát az meg mit mondott? Hát az meg azt, hogy „jó, jó. a bánat megette, már me­gint gödör jutott nekünk, pikkel ránk a központban valaki?" Ezt kérdezte tőlem, csak a szeme sarkával sandí­tott rám. Én meg nem mond­tam neki erre semmit. Le­het, hogy pikkel ránk valaki, a fene se tudja. Szálai döntés előtt va­gyunk, na. Hebehurgyán egy ilyen csőtörésnek? Nem, azt mi ugyan nem, tőlünk vár­hatják. Megfontoltan. Előbb baleseti oktatás, azután terv- készítés, vita, majd a dön­tés. Ügy a munka. Amikor már minden tisztázódott esz­mei és gyakorlati síkon. Az igen, akkor igen. Hogy kicsoda? Hogy a gö­dörben? Ja, az a Pityu. Se­gédmunkás. Nem bír a véri­vel, nem is bírt sose. Ezért nem is vettük be a brigádba se, hogy olyan hirtelen. Ná­lunk ez nem megy. Hogyhogy mit keres a Pi­tyu a gödörben? Hát ássa ki­fele azt a rohadt csöveket, hogy hol van, ugye, eltörve. Minden szaktudás nélkül! Sunyin, a hátunk mögött, amíg minket a döntés fele­lőssége nyomaszt. Egy ilyen hatemberes munka felelőssé­ge nem kicsi! Mi az, hogy ötemberes? Na ja, a képen tényleg csak öten vagyunk. A főnök nincs raj­ta. Hát már hogy lenne raj­ta? Neki az irodában a he­lye! ő szervezte nekünk ezt a hatemberes munkát, áldja meg az isten! Fotó: Tarpai Szöveg: Hortobágyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents