Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-31 / 76. szám
1987. MÁRCIUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az elmúlt bárom nap során nagy sikerrel mu tatkozott be a fővárosi Katona József Színház társulata a Szigligeti Színházban. A budapesti művészek három darabbal léptek a szolnoki közönség elé; szombaton Iván Kusan Galócza, vasárnap Csehov Három nővér, hétfőn pedig Spiró György Csirkefej című művét játszották. Képűnkön az elmúlt évad egyik legjobb rendezésének, a Három nővérnek egy jelenete látható Fotó: K. É. Megjelent a Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve A megyei levéltár évkönyveként jelent meg Botka János szerkesztésében a Zou- nok című könyv. Ez az elnevezés — írja a könyv előszavában a szerkesztő — a mai Szolnok megye összetartozásának is kifejezője, hiszen a magyar államszervezési feladatok megvalósulása jsorán kialakult Zounok vármegye a jelenlegi köz- igazgatási egységet, megyénket is magába foglalta. A testes kötet tíz tanulmányt, az adattár rovatában pedig hat értekezést tartalmaz, mindez pontos név- és helynévmutatókkal kiegészítve. A tanulmányokhoz, értekezésekhez angol nyelvű kivonatolást közölt a szerkesztő. Időben legrégebbre Lasz- lovszky József munkája nyúl vissza, az Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához című tanulmányával. A gazdag forrásanyagon nyugvó tanulmány egyebek között magyarázatot ad mai helyneveinkre, amikor is az adományozó oklevélben szereplő, föld — „Terram Pellt. ..” — értelmezését fejtegeti a szerző. Véleménye szerint Pelu egy jellegzetesen korai, a tárgyalt esetben nyilván XI. századi nagykiterjedésű földbirtok volt amelyet viszonylag pontosan körülhatároltak, és később területén több település is létrejött, illetve több falu határrészét képezte. Kocsis Gyula a Szolnok megyei települések állatke- reskedelme és „szekerezése” a XVI. század második felében címmel írt tanulmányt, amely nemcsak szűkebben értelmezett témájával, mutatóival világít be gazdaság- történetünk e fontos és érdekes korszakába, de számottevő kultúrhistóriai következtetések levonására is alkalmas. Valamelyest forrás- értékű „életmód”-riportnak is felfoghatjuk, — a riport legnemesebb- fogalma szerint — hiszen az 1500-as évek második felének a szekere- zés — mint közlekedés is! — a „világra nyíló ablak" szerepét is betöltötte. Az Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez (1687—1774) olyan hézagpótló munka Nemes Lajos publikációja, amely a hajdani mezővárosról eddig még sehol sem közölt részkérdéseket és összefüggéseket tartalmaz. Kiss József Közigazgatás és jogszolgáltatás egy korona birtokon az 1730—40-es években című tanulmánya főleg — a téma természeténél fogva — német nyelvű forrásanyagot tár fel, tisztázza és leírja a bécsi főhatóságok szerepét, a középfokú földesúri hatóságok jogkörét, s a Jászkun kerület jászberényi székházának építéstörténetét. Nem kevésbé érdekes Bánkiné Molnár Erzsébet tanulmányának az a része, amikor a Jászkun kerület társadalmáról, igazgatásáról ír a szerző, A „rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun kerület közigazgatásának megreformálásában (1791— 1843/44) című munkájában. Oroszi Sándor a karcagi kisbirtokosság szervezetének változásáról publikált kútfőértékű tanulmányt. Botka János pedig a Tiszazugi agrárproletariátus kialakulásáról írt. Ezen belül két nagyobb témakörrel foglalkozik — az úrbéres sajátságokkal és a kapitalista viszonyok kialakulásával. E publikáció részkérdéseiről - és összefüggéseiről a kunszentmártoni helytörténeti tanácskozásokon előadásos formában hallhattunk a szerzőtől, s a mostani dolgozat értéke is bizonyítja az évente visszatérő kunszentmártoni rendezvény hasznosságát. A cukorrépa-termelők és a Szolnoki Cukorgyár RT viszonyának — jobbára ellentétének — 1912—1945 közötti helyzetét elemzi Soós László tanulmánya. Látszólago- gosan „száraz” gazdaságpolitikai téma, de valójában sokkal több ennél. Zádor Béla az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság leverését követő időszakot vizsgálja az igazoló és fegyelmi eljárások tükrében. A tématerület szőkébb hazánkban eddig teljességében feltáratlan volt. legfeljebb a különböző, az 1919-es eseményeket tárgyaló munkák utaltak a forradalmi mozgalmakban résztvettek későbbi helyzetére, sorsára. Kiss Kálmán a felszabadulást követő évek kisújszállási eseményeit szintetizálja tanulmányában, túllépve a helytörténeti munkák ismérvein, s erre a téma is joggal inspirálta, hiszen az akkori politikai életben résztvevők közül többen — dr. Kovács Kálmán. Nánási László és mások — országos hatáskörű szervezetek vezetői, képviselői lettek. Az adattár rovatban, amely a kötet tekintélyes része, Benedek Gyula, Kaposvári Gyula, Botka János — Papp Izabella, Cseh Géza, Vinze László és Kántorné Varga Tünde értekezését olvashatjuk. A napilap terjedelmi lehetőségei miatt a tanulmánykötetet ismertetni és méltatni is csak főbb vonulataiban tudjuk, az elemző kritikát remélhetően elvégzik a tudományos folyóiratok. A szélesebb közvélemény elé tartozó megállapítások közül talán a legfontosabb, hogy új, tudományos értékű könyv született szűkebb hazánkban, amely —szinte általánosítha- tóan — igen jó nyelvi színvonalon megírt, olvasmányos munka. Ez utóbbit is a könyv nagy értékének véljük, hiszen a történelmi múltunk iránt megnövekedett érdeklődést sajnos oly kevés új tudományos igénnyel, de közérthetően megírt helyi szakmunka tudja kielégíteni Az igazán szép kiállítású könyvet a Damjanich János Múzeum rota üzemében sokszorosították, sajnos mindössze 600 példányban. Nem valószínű, hogy egy levéltári kiadvány szélesebb körű érdeklődésre számot tarthat! — vitathatná valaki a példányszámot keveslő krónikás megállapítását. Kétségtelen, hogy e Zounok nem tudományos ismeretterjesztő munka a fogalom megszokott értelmezésében. de ezen a merev kategórián talán már túl is lépett az idő. A Zounok történelmi ismereteinket nemesen gazdagító olvasmány is, azért célszerűbb lett volna nagyobb példányszámban megjelentetni. Ez persze már témánkon kívüli, messzire vezető probléma, amely szoros összefüggésben van a vidéki könyvkiadás teljes megoldhatatlanságával, összes terjesztési gondjával. A Zounokhoz hasonlítható — bár ez a kötet, ne jusson az említettek sorsára — értékes megyei kiadványok egész sora éppen oda nem juthatott el — a korlátozott példányszámából is következő magas ára miatt — ahová kellett volna: az olvasóhoz! Tiszai Lajos Két tannyelvű lakóiék Jövőre angolul tanítanak a Vargában, Jászberényben oroszul Szeptembertől az ország tizenöt gimnáziumában elkezdődik a két tannyelvű oktatás. A leendő első osztályosok a tervek szerint öt évig járnak gimnáziumba, s az első az úgynevezett nulladik évben az idegen nyelvet tanulják. Mégpedig angolt, németet, franciát, olaszt, spanyolt attól függően, hogy a szóbanforgó iskolák illetve a felügyeleti szervek melyik idegennyelvű oktatáshoz tudták megteremteni a feltételeket. Az orosz nyelvű tanítás tanterve különbözik ettől. A két tannyelvű iskolák hamar népszerűvé váltak, átlagosan tízszeres volt a túljelentkezés. A megyében két intézmény, a Szolnoki "Varga Katalin Gimnázium és a Jászberényi Lehel Vezér gimnázium vállalkozott a kétnyelvű oktatásra az 1988-ban kezdődő tanévtől. Mindkét intézményben egyelőre még csak előkészítik, szervezik az új típusú, Szolnokon az angol, Jászberényben az orosz nyelvű oktatást. Az érdeklődés máris óriási. A két iskola egy-egy idegennyelvű osztályának létszáma azonban kevesebb lehet, mint az általános gimnáziumi osztályoké, s a beiskolázási körzet túlmegy a megye határain, így aligha túlzás azt állítani, hogy bizony valószínűleg ugyanolyan nehéz lesz bejutni ezekbe az osztályokba, mint akár az érettségizetteknek az egyetemre. Előzetes tanulmányok után A Varga Katalin Gimnáziumban — amely eddig is „külön utakon járt”, számos kísérletet kezdeményezett illetve bekapcsolódott nemzetközi és hazai kutatásba — ezúttal is az országostól eltérően valósítják meg a kétnyelvű oktatást. Pályázatukat éppen a közelmúltban hagyta jóvá a minisztérium. Ennek lényege többek között az, hogy a kiképzési idő négy év marad az angol nyelvű osztályokban is. Több ok miatt döntöttek így. Egy felmérés során azt tapasztalták, hogy a gimnáziumba érkező tanulók negyed része már korábban is tanult az oroszon kívül más idegen nyelvet. Jobbára a TIT tanfolyamain, de az általános iskolában is. Ugyancsak a négyéves oktatás mellett szóltak a tárgyi feltételek, a szűkös épületben nehéz lett volna elhelyezni a kisebb csoportokra bontott angol nyelvű osztályt. Bár ha az építőknek sikerül a határidőt tartani, jövő év szeptemberéig hat tanteremmel bővül a gimnázium. Így a két általános tantervű osztály mellett megkezdheti tanulmányait az angol nyelven tanuló csoport összesen huszonnégy diákja. A felvételt olyan most hetedikes gyerekeknek hirdetik, akik már valamilyen szintre eljutottak az angol tanulásában. A tervek szerint a felvett tanulók nyelv- tanulását figyelemmel kísérik, és segítik majd a gimnázium tanárai a szeptembertől kezdődő tanévben, amikor is a nyolcadik osztályt végzik a diákok. Az általános iskola befejezése után egy öthetes nyári intenzív táborban azonos szintre fejlesztik a gyerekek angoltudását. E nem csekély előkészítés után a gimnázium első félévében a heti tizenegy angol óra mellett — amelynek legalább egynegyedét angol anyanyelvű tanár tartja — természetesen más tantárgyakat' magyarul tanulnak a diákok. A második félévtől azonban már bizonyos tárgyakat angolul tanítanak. Jelenleg öt tantárgyból — egyetemes történelem. matematika, fizika, biológia, földrajz — készült el az országos program, s ezekből legalább hármat kell idegen nyelven oktatni. Fakultatív tárgyak magyarul A tervek szerint a gyerekeknek — ha esetleg túlzottan feszített lenne számukra a tempó — lehetőségük lesz arra, hogy átiratkozzanak a normál tantervű osztályokba. Akik viszont eleve odajárnak, látogathatják az angol nyelvű osztály óráit. Az érettségin — természetesen Jászberényben is — az idegen nyelven tanult diákok egyben nyelvvizsgát is tesznek. A négyes-ötös osztályzat felsőfokú, a hármas-kettes középfokú állami nyelvvizsgának felel meg. Az érettségi ugyan még messze van a most hetedikeseknek, de a gimnázium tanári karában már felmerült az a kérdés is, hogy a természetesen magyar nyelvű egyetemi, főiskolai felvételi vizsgán vajon nem kerülnek-e majd mégis hátrányba az angol nyelven tanult fiatalok. Éppen az esélyek növelésére úgy tervezik, hogy a fakultatív tárgyakat csak magyarul tanulják majd a diákok. A Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban a szolnokinál hamarabb, 1988. február elsejével kezdődik az orosz nyelvű oktatás. Ez azt jelenti, hogy az idén ősszel eredményesen felvételiző nyolcadikosok már a gimnáziumban fejezik be az általános iskolát. így a nyolcadik osztályos „gimnazisták” a második félévben heti 14 órában tanulják az oroszt, és a normál osztályoknál kevesebb óraszámban a többi tantárgyat természetesen magyarul. 1988 szeptembertől viszont már orosz nyelven tanulják a történelmet, a matematikát, a fizikát és a földrajzot majd második osztálytól a biológiát is. Feltételek Az orosz nyelven oktató iskolák a diákok előképzettségét tekintve kétségtelenül előnyösebb helyzetben vannak, mint a más idegen nyelvet választó gimnáziumok. Ám csakis ebben. A tárgyi és személyi feltételek megteremtése ugyanolyan nehéz feladat Jászberényben is, mint Szolnokon vagy másutt. A Lehel Vezér Gimnáziumban is több tanterem kellene, hiszen a huszonöt-harminc tanulóból álló orosz nyelvű osztályt kisebb csoportokban oktatják. Biztatóan alakulnak viszont a személyi feltételek. Az orosz anyanyelvű lektoron kívül matematika, fizika és biológia szakos pedagógus is „költözik át” a Szovjetunióból Jászberénybe. A földrajzot és a történelmet az iskola orosz-történelem illetve orosz-földrajz szakos tanára tanítja majd. ők és a gimnázium másik három orosz szakos nevelője kéthónapos felkészítésen vesznek részt a Szovjetunióban. A tankönyveket, segédanyagokat ugyancsak a Szovjetunióból küldik. A Jászberénybe illetve Szolnokra az idegennyelvű osztályokba pályázó hetedikesek idejében megkapják majd a felvételi követelményeket. Addig nincs más dolguk mint a tanulás s ezen belül is az idegennyelv-tu- dásuk fejlesztése, hiszen nem akármilyen négy év vár rájuk. T. G. Ünnepi műsor a Szigligetiben Jubilál a Jászsági Népi Együttes Ma este 18 órai kezdettel a Szigligeti Színházban ad jubileumi, ünnepi műsort a Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese. Az alapításának 15., a Ki mit tud győzelmének tizedik évfordulója alkalmából rendezett gálafellépésre ígéretes műsort állítottak össze az előadás rendezői; a szerzők — koreográfusok és komponisták — a táncosok és a zenészek révén a magyar néptáncmozgalom mai élgárdájának egyik érdemes része lép közönség elé. Nagyon hisszük, hogy a közönség az ünnepi alkalomnak megfelelően fogadja majd a jászsági táncosokat, muzsikusokat, a mai fiatalokat, az emlékezetes sikerek hagyományőrzőit. Bár másfél évtized — mondhatI nánk — nem nagy kor egy intézmény, együttes történetében, de ne felejtsük, a művészi sikerek mércéje nem csak az idő! A Papp Imre alapította együttes — ma is ő a művészeti vezető — fennállása ötödik esztendejében megnyerte a televízió Ki, mit tud játékát a már akkor is nemzetközi sikereket elért együtteseket megelőzve. Sikerei csúcsán is tovább tudott lépni művészi fejlődésében a Jászsági Népi Együttes, kétszer is elnyerték az amatőr művészeti csoportok legmagasabb minősítését az „Arany I.” fokozatot, megkapták a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, a Megyei Tanács Művészeti Díját, és ami talán mindezeknél is többet mond. Európa szerte — de jártak más kontinensen is — mindig méltóan képviselték a magyar folklórt. A színpadi fellépéseikkel egyenértékű, sőt a kettő föltételezi egymást, hogy a Ki, mit tud győztes csoport körül olyan folkllórközpont alakult ki, amely az együttes jövőjének, — és talán egy kicsit a magyar néptánc egészének is — forrásvidéke. A mai műsorban Tímár Sándor. dr. Béres András, dr. Varga Gyula, Bállá Zoltán koreográfiáit — egyebek között — láthatja majd a közönség és Halmos Béla, Sebő Ferenc. Sza'lóczy Miklós, Völgyi László, Sipos János és mások muzsikáját hallhatja. Felién a műsorban az együttes első zenekara is, Völgyi László vezetésével; Halmos Béla. Virágvölgyi Márton és a Téka együttes. Az előadás krónikása, műsorvezetője Vásárhelyi László a magyar néptáncmozgalom nesztora. — ti —
