Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
1987. MÁRCIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Helyzetkép a mezőgazdasági munkáról Vetik a borsót, a lucernát, készítik a talajt a cukorrépának Halkan kopog a szemerkélő eső a Niva terepjáró tetején. Kalmár József a Petőfi Tsz növénytermesztési fő- ágazatvezetője nem örül most, a tószegi határban tavaly is olyan ritkán látott vendégnek, a csapadéknak. — Nem mintha nem kellene a víz talajba. Csakhát ez a kis eső visszaveti az amúgy is nehezen induló tavaszi munkákat. Esett az elmúlt héten vagy tizenöt milliméter, legalább gyorsabban kiengedett tőle a föld fagya. Meg is néztük rögtön, menynyi nedvességre számíthatnak a növények, ötven-hat- van centiméter alatt már sajnos száraz a talaj. A tavaly elmaradt csapadékot úgy látszik nem pótolta a téli hó. Mondja Kalmár József, hogy a hét elején tudtak csak itt-ott rámenni a gépekkel a földjeikre. — Harmincöt kilométer hosszan helyezkednek el a tószegi, a tiszajenői és a ve- zsenyi földjeink. Lehet, hogy Szolnok alatt, a Vegyiműveknél még fogja a sár a kerekeket, de Jenőn, a homokosabb részen már lehet dolgozni a kombinátorokkal, a boronákkal. Nemhogy minden napot, de minden munkára alkalmas órát ki kell használnunk, azért hogy optimális időben földbe kerülhessen minden tavaszi növény magja. Ha az idő közbe nem szól, nincs megállás. Nyújtott műszakban, és a hétvégeken is dolgozva még idejében végezni fogunk a tavaszi munkákkal. A kemény telet, a késlekedő tavaszt szapuló sok-sok panaszkodás után jó hallani a nyugodt, bizakodó szakembert. — Tavaly sem voltunk előbbre, — emlékszik visz- sza a főágazatvezető — hiszen március 10-én olvadt el a hó. Április 3-án kezdhettük meg a cukorrépa vetését. Ha nem jönne nagyobb, földet áztató-lágyító eső, a jövő hét közepén most is megindulhatnak a gépek a répának szánt táblákon, összesen 4500 hdktáron vetünk szemes-, siló- és hibridkukoricát, napraforgót és répát. Csütörtökön már hét nagy teljesítményű géppel készítettük elő a magágyat a vetésre. Amikor az idei tavaszon már megszokott kérdést teszem fel — hogyan teleltek az őszi vetések? — akkor sem aggályoskodik különösebben Kalmár József. Megállunk a téesz egyik búzatáblájánál. A gyakorlott gazdaszem már látja — én csak akkor, amikor mutatja lehajolva —, hogy sorolnak az apró növénykék. — A héten láttunk először kelő búzát a határban. Négyezer hektáron teleltek nálunk az őszi kalászosok. Hogy hogyan? Ügy látják a szakembereink, hogy az eddigi kipusztulás mértékét még elbírja az a magmeny- nyiség, amit a nagy szárazság miatt ősszel megemeltünk. Napfény kellene most már a gabonára és mérsékelt meleg. És persze tápanyag. Éppen most érkezett meg a repülőgép, hozzá látnak máris a nitrogén fejtrágya kiszórásához. • * • Nemcsak a tószegi, a tiszajenői meg a vezsenyi határban, hanem megyeszerte megpezsdült a héten az élet a földeken. Ha csak egy tábla volt is alkalmas valahol a magágykészítésre, ott mindjárt megindultak a téeszek, az állami gazdaságok gépei. A megyei tanács mezőgazdasági osztályára beérkezett üzemi információk szerint a hét végéig a még márciusban megkezdett fejtrágyázást 95 ezer hektáron, az őszi kalászos, a lucerna és a gyepterületek 60 százalékán tudták befejezni a nagyüzemek. Folyamatosan végzik a talajelőkészítést a mintegy 180 ezer hektár tavaszi vetések alá, a simítók, boronák, kultivátorok nyomába rögtön megindulnak a vetőgépek is. Több mint 16 ezer hektáron került eddig földbe a tavaszi árpa, a lucerna, a borsó, az olajlen és a fénymag. T. F. • /v-.. : .v : . V«ttk » lucernát a tószegi Pető« Tsz tiszajenői kerületében Talajnedvesség-mérés neutronműszerrel A hetvenötödül OMBKE-közgyülés Pénteken Özdon, a hazai vaskohászat egyik fellegvárában tartotta meg 75. — jubileumi — közgyűlését az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. A hazai bányászati és kohászati szakembereket összefogó egyesületnek, mint többek között elmondták, ma már több mint 9 ezer tagja van. Az egyesület tagsága számos szakvéleményben, tanulmányban fejtette ki álláspontját az energiahordozókkal kapcsolatos gazdálkodási kérdésekben és a kohászati termékszerkezet-átalakítás problémakörében. Tevékenyen közreműködött a külföldi élenjáró technikai újdonságok megismertetésében. Ápolta és ápolja a bányászat és kohászat hagyományait. A jubileumi közgyűlés jóváhagyta az egyesület korszerűsített alapszabályát. A kevés téli és kora' tavaszi csapadék miatt tovább tart az aszály a Nagyalföld térségében, korai öntözésre kell felkészülni a gazdaságoknak — hangsúlyozták a Tiszaföldvári Mezővíz Társaság igazgatói tanácsának a napokban megtartott ülésén. Az ország 12 megyéjéből 60 taggazdaságot számláló társaság a rendkívüli helyzetre való tekintettel tovább bővítette korábbi szolgáltatásait, sokoldalúan segíti az öntözési lehetőségek kiaknázását a nagyüzemekben. A talajnedvesség-mérésre eddig használt izotópos műszer mellett a világ jelenleg egyik legkorszerűbb, neutronsugárral működő speciális műszerét is megvásárolták és „bevetették”. Az okos, rendkívül érzékeny műszer a helyszínen, táblánként elektronikus számítógépbe táplálja a talaj különböző mélységeiben mért nedvességi adatokat, gyors információt ad, hol, milyen mennyiségű öntözővízre van szükség. A társaság taggazdaságaiban 65—70 ezer hektár a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület, ennek kihasználására liesing bérletben 150 öntözőberendezést adnak májustól a gazdaságoknak. A társaság irányító üzeme, a Tiszaföldvári Lenin Tsz szántóterületének a felén védekezik öntözéssel az aszály ellen, 4700 hektár kukorica, búza, cukorrépa, borsó, lucerna kap a vegetációs időszakban rendszeres vízpótlást. ISzemesícukoricá- ból hektáronként 11—12 tonnás hozam elérését tűzték ki célú1!, a kukoricatáblán linear berendezéssel, szuper- intenzív öntözési módot alkalmaznak, nagyadagú, finom esőszerű vizet permeteznek a kultúrákra. A gyár ügyeibe minden dolgozót beavatnak Beszélgetős a martfűi Tisza Cipő üzemi pártbizottságának munkájáról Megyénk üzemeiben azon munkálkodnak, hogy a Központi Bizottság 1986. novemberi határozatából adódó helyi feladatokat megvalósítsák. Így van ez a martfűi Tisza Cipőgyárban is. Telek Zoltánnal, az ottani üzemi pártbizottság titkárával arról beszélgettünk, hogy sajátos módszereikkel hogyan segítik ezt a munkát. — Ez az év sokkal nehezebb lesz, mint az előző — kezdte Telek Zoltán. —Minden esztendőben így igaz ez mostanában, de az idén különösen az. A piaci helyzet romlása, az alapanyagok hiánya, a januári rendkívüli időjárás okozta munkakiesések, a szállítási torlódások, összességében olyan problémákat okoztak, melyeket csak az egész kollektíva összefogásával és bizonyos fokú áldozat vállalásával tudunk megoldani. Ez utóbbinál gondolok például arra, hogy a szabadságolások időpontját esetleg „hátrább” kell tolni, ha eleget akarunk tenni vevőink elvárásainak. Már ebből is látható, hogy a gazdaságpolitikai feladatok ismertetése, elfogadtatása az emberekkel nélkülözhetetlen. Egységes cselekvés nélkül nem érhetők el céljaink. — Mit tesz ezért az üzemi pártbizottság? — Az éves munkaprogram kialakításánál a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy kidolgozzuk a Központi Bizottság novemberi határozatából, illetve a megyei és a városi pártbizottság erre alapuló állásfoglalásából a Tisza Cipőgyárra jutó feladatokat és biztosítsuk megvalósításukat. Éppen ezért munkaprogramunkban a gazdaságpolitikai kérdések a korábbinál is nagyobb hangsúllyal szerepelnek. Ezt a gyakorlatot akarjuk érvényesíteni az alapszervezetek, a KISZ és az ott dolgozó párttagok által a szakszervezeti bizottság munkájában is. Minden fórumot — a vállalati tanács ülésétől a pártoktatásig — felhasználunk arra, hogy az egész kollektíva ismerje a vállalat helyzetét, és képességéhez mérten cselekvőén vegyen részt a termelési előirányzatok megvalósításában. E cél elérésében jó eszköznek bizonyul a Tisza Cipő című üzemi lap. Jónak tartjuk egyébként azt a gyakorlatot is, hogy az üzemi pártbizottság minden más fórumot megelőzve tűzi napirendre az éves gazdaság- politikai feladatokat, és állásfoglalásával irányt mutat. — Mennyiben talál visszhangra az üzemi pártbizottság útmutatása az alapszervezetekben? — A pártalapszervezetek munkájától nagy mértékben függ az, hogy mennyiben sikerül elérni céljainkat, hiszen a dolgozókkal nap mint nap ők tartják a kapcsolatot. Bízom vállalatunk idei terveinek teljesítésében, mert tudom, hogy alapszervezeteink betöltik hivatásukat. Az egymással összefüggő munka- területeken dolgozó alapszervezetek vezetőségei például szocialista szerződés szerint segítik egymás termelési feladatainak teljesítését. Létrehoztak minőségellenőrző csoportokat is. A korábbi gyakorlattal ellentétben több olyan pártmegbízatást adnak, amely a termelőmunkával függ össze. Például az új beruházások mielőbbi üzembe helyezésével, anyagtakarékossággal kapcsolatban. Van a gyárban olyan munkaterület, ahol harminccal gyarapodott az ilyen pártmegbízatások száma. A párttagok meghatározó szerepet töltenek be a szocialista munkaverseny szervezésében. A vállalat számára rendkívül hasznos, hogy kezdeményezésükre a szocialista brigádok az általuk vállalt társadalmi munkaórákat nem kerítésfestéssel és egyebekkel töltik, hanem saiát munkaterületükön segítik a tervek teljesítését. Vállalati és népgazdasági szempontból egyaránt hasznosabb ez. — Az üzemi pártbizottság nem dolgoz ki tervszámokat, de figyelmet fordít a termelőmunka főbb irányainak meghatározására. Ezek közül mi szerepel az üzemi párt- bizottság irányelveiben? — Példaként említek néhányat: A termelés mennyiségének növelésével szemben a minőség fokozásának, az igényeket kielégítő gyártmányösszetételnek és a szerződésekkel összhangban álló termelésnek tulajdonítunk nagy jelentőséget. Az összes értékesítésen belül — a pályázati megállapodással összhangban — az exportot a nem rubel elszámolású árbevétel dinamikus növekedésének kell jellemeznie. A vállalat termelési értékének a megyei átlagot meghaladó mértékben kell növekednie. Ezt elsősorban az összetétel változtatásával akarjuk elérni. Azt is célul tűztük ki, hogy a gazdaságpolitikai célok elérésének eredményeként a vállalati nyereség ’ dinamikusan, 8—10 százalékkal növekedjen. Ez biztosítja kötelezettségeink teljesítését, a technikai, a bér- és egyéb fejlesztési lehetőségeinket. — Az üzemi pártbizottságnak nemcsak a gazdaságpolitikai feladatok teljesítése, hanem azok időarányos va- lóraváltásának ellenőrzése is feladata... — Ez magától értetődő. Határozott álláspontunk az, hogy a gazdaságellenőrző munkában az üzemi pártbizottság erősíti a céltudatosságot, a rendszerességet és a folyamatosságot. Az értékelő munkában előtérbe helyezi a hatékonyság vizsgálatát és a minőség javítását. Az üzemi pártbizottság az alapszervezeteket is arra ösztönzi, hogy súlyponti kérdésként kezeljék a területük sajátosságainak megfelelő gazdaságpolitikai célok megvalósítását, a párttagok termelésben való példamutatását és a termeléshez kapcsolódó időszakos vagy állandó jellegű pártmegbízatások adását. Ismételten hangsúlyozom, hogy a gyár több mint hétszáz párttagjának összefogása. munkája felbecsülhetetlen erő, de feladatainkat csak az egész gyári kollektíva összehangolt, magas színvonalú munkájával tudjuk megvalósítani. Ezért a pártonkívüliek körében is kifejtett gazdaságpolitikai agitációs és propagandamunka középpontjába az eredmények bemutatása mellett a gondokat, nehézségeket is feltáró, cselekvő, kezdeményező magatartást kell állítani, hiszen az emberi tényezőknek döntő szerepük van a termelés alakulásában. S. B. Jó úton az Uniszöv ötmilliós beruházás - Új üzletek Többet ér a kevesebb Változik az Ajitási verseny formája A Hűtőgépgyárban tavaly 208 újítással jelentkezett 284 dolgozó. Ebből hasznosítani 1986-ban 115-öt tudott a vállalat, ami közel 22 millió forint hasznot eredményezett. Az előző évek hasonló számadatait összehasonlítva megállapítható, hogy mind az újítások, mind az újítók száma csökkent. Nem változott viszont az újításokból származó megtakarítás, ez is bizonyítja, hogy az ötletgazdag műszakiak nagyobb jelentőségű, kidolgozottabb, jól kivitelezhető újításokkal segítik a vállalat eredményességét. Ezért most a Hűtőgépgyárban úgy döntöttek, megszüntetik a kampány jellegű. egy-egy hónapig tartó újítási akciókat, mert ezek nem érték el céljukat. Helyettük egész évre hirdetnek ifjúsági újítási versenyt, melynek díjazása is újszerű. Az újításért járó összegen túl, külön jutalomban részesülnek a pályázók, a legjobbak pedig külföldi szakvásárokra utazhatnak. Amikor 1974-ben négy ipari szövetkezet megalakította a kunszentmártoni Uniszövöt, sem különösebb szellemi, sem nagyobb anyagi erő egyesítéséről nem lehetett szó. Ráadásul olyan jellegű építőipari tevékenységgel, mint az Uniszöv, mások is foglalkoztak a városban és annak vonzáskörzetében. Így aztán, amikor az öcsödi részleggel kenyértörésre került sor, akkor el- odázhatatlanul felvetődött a kérdés: megszűnés, avagy új út keresése. A vezetőség akkor döntött az építőipari tevékenység visszaszorítása, azzal párhuzamosan pedig a szolgáltatásban való nagyobb részvétel, illetve a bútoripari tevékenység fejlesztése mellett. Mindez helyes útnak bizonyult. Létrehoztak például egy autóértékesítő telepet, ahol a gépkocsik mellett haszonjárműveket is árusítanak. Megszerezték azt a jogot, hogy Szolnok, Bács, Csongrád és Békés megye területén bíróság által elkobzott műszaki cikkeket ők értékesíthetik. A műszaki cikkeket árusító boltjukat decemberben nyitották. Az így hozzájuk érkezett áru előfordul, nem mindig műszaki. Megtörtént például, hogy bíróság által elkobzott négy tehenet vittek hozzájuk, amit a cserkeszőlői tsz vett meg. Tegnap Unitéka néven ruházati vegyesboltot nyitottak. Tetőtől talpig fel lehet benne öltözni, — méghozzá nem is akárhogyan. — Közvetlen kapcsolatot alakítottunk ki a termelőkkel, így olcsóbban vásárolhatnak nálunk, — mondja Várkonyi Gyula, a szövetkezet elnöke. És nemcsak erről tud számot adni, hanem — dióhéjban — arról is, hogy májusban Cibakházán autósboltot nyitnak. Gondot ' fordítanak a termelésre is. Még az idén birtokba veszik az ötmillió forintba kerülő beruházásukat. Az új központi telep, a korszerűbb technológia jobban lehetővé teszi a tőkés exportot is, amit tavaly megdupláztak. Ügy tűnik, a nagyon mélyről induló szövetkezet jó útra lelt.
