Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-26 / 72. szám
1987 MÁRCIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Új divat a magyarnőta-rock A Fegyverneki Autójavító Kisszövetkezet jól zárta az elmúlt évet, termelési értéke 9 millió 100 ezer forint volt. Januártól bő vitették javító szolgáltatásaikat, megkezdték a Dacia személygépkocsik szervizelését is. (T. Z.) A NEB a közérdekű bejelentésekről Egy év alatt több mint tizenkétezer beadvány Felebarátaim I A dübörgő ritmus után következzen egy kis desszert! — kiabált a mikrofonba az egyik kisközség „menő”-nek mondott lemezlovasa. S a nagyra nőtt hangfalakból iszonyatos hangerővel tört elő a mostanság oly elterjedt sláger: „Kombiné, kombiné, csipkés kombiné...” Döbbenet! Hát már a fiatalok kedvelt szórakozóhelyén, a diszkóban is felütötte a fejét ez a harmadrangú zene? Vajon minek köszönheti fergeteges sikerét? Tény, hogy az utóbbi két esztendőben könnyűzenei életünk pehelysúlyú ágában helyet követelt magának egy irányzat, amelyet nevezzünk egyszerűen magyarnótarocknak. Nos, ez a vattacukor sűrűségű műfaj színrelépésétől kezdve alaposan megbolygatta a könnyű múzsa házatáját. Jeles képviselője; az újvidéki 3+2 együttes (vagy ahogyan szellemesen nevezik őket: a Bugyi Brothers — utalván a zenekarban játszó Bugyi fivérekre (néhány hónap leforgása alatt zsebre vágta a popszakmát, s hazánkban annyi hírnevet szerzett magának, mint talán addig az összes magyar beat- és rockzenekar együttvéve. Nem csoda, ha lépten-nyomon slágereikbe ütközünk; a „csipkés kOmbinéról” szóló buja szövegű dalocska szakadatlanul bömböl az utcákon, az áruházak hangszóróin meg ahol csak lehet. Mi van ebben új? — kérdezhetné valaki —, hiszen a popmuzsika különböző területein korábban is tűntek fel tehetséges fiatal zenészek, akik — meglovagolván egy- egy divatos irányzatot — A múlt pénteken, kora reggel közlekedési baleset történt a 4-es számú főút és a Landler Jenő út kereszteződésénél. Egy Zsiguli és egy kikanyarodni szándékozó Skoda csattant össze — sajnos megszokott kép ez a közlekedésben —, az viszont már kissé idegenül hatott a nagy riadalomra, hogy a Ladából kibúvó öt fiatalember először is a menekülés gondolatával kezdett foglalkozni. A kocsikat otthagyva el- szeleltek a helyszínről, s amint az a későbbiek során kiderült, erre jó okuk volt. Autójukban ugyanis betörésből származó lopott holmikat találtak. Hogy honnan kerültek a gépkocsiba az italok és az egyéb), eltulajdonított tárgyak? Erre hamarosan fény derült, mindössze az üzletek százezres, sőt milliós rajongótáborra tettek szert, s akiknek szirupos slágerei elárasztották a „piacot”. A dologban eddig nincs is semmi kivetnivaló, csakhogy annak idején a magyar rockzene élenjárói az általuk képviselt műfaj értékeit próbálták ötvözni a folklór hamisítatlan elemeivel — s kísérletezésük eredményeképp ma már rocktörténeti ritkaságokról beszélhetünk, (lásd: Szörényi Levente, majd később a Konmorán és mások úttörő próbálkozásait!) Most viszont megváltozott a helyzet; napjainkra a köny- nyűzenei szaksajtó válságot jósolt, jóllehet a műfaj szekere egyelőre nem igyekszik kapkodó iramban a csőd széle felé. Ám kétségkívül igaz, hogy miközben a frissítésen ügyködő próféták új utakat keresnek; szakmai és más vonatkozású törtetéseik nyomán vákuum keletkezik a popdzsungelben. Ebbe a légüres térbe aztán szinte gátlás nélkül robbanhat be egy-egy jó szimatú együttes — egy csapásra meghódítva az általa megcélzott közönséget. A 3+2 és a Sógorock elnevezésű csoportosulás első lemeze elsöprő sikert hozott: a magyarnóták, pusztai kesergők rockosított feldolgozásai telibe találták a hazai közönség egy szűknek éppen nem mondható rétegét. Paradoxonnak tűnhet, hogy a szóban forgó réteg túlnyomó hányadát az ifjúság egy jelentékeny része alkotja. Meglepő, de a fiatalok látható lelkesedéssel hallgatják azt a „sírva vigadó” zenét, amelyet a legendás hatvanas évek nemzedéke unott kézlegyintéssel utasított el. Ügy tűnik azonban, az említett sekélyes műdaloknak reggeli nyitásáig kellett várni. Ekkor ugyanis bejelentés érkezett, hogy Rákóczi- falván, az ABC-üzletben váratlan vendégek jártak és ugyancsak megdézsmálták a szajoli mozi melletti presz- szó árukészletét is. Az eltűnt áruk persze, hogy azok voltak, melyeket a közlekedési baleset helyszínén találtak... Megindult hát a hajsza a tettesek után. A dolog semmiképp nem volt egyszerű, mivel a Ladának az utolsó bejegyzett tulajdonosa egy budapesti lakos volt, ám az autó már a harmadik vagy negyedik gazdáját szolgálta anélkül, hogy ezt átírással szentesítették volna. Végül is a tanúk személyleírása alapján két utast — a szolnoki illetőségű Vidák Jánost és Vidák Lászlót — siszáz fejük van, s újra szabott, eladható köntösben — megneszelve a könnyűzene pillanatnyi megtorpanását — könyörtelenül előbukkannak a feledés homályából. A megváltozott körülményeknek megfelelően a dalok modem elektronikus hangszereken, szintetizátorokon szólalnak meg. A hangzáshűség igénye, az alkalmazott hangzóeszközök elsőrendűsége nyilvánvaló, ti. a hatvanas évek óta felcseperedett korosztály időközben minőségi muzsikához szokott. A 3+2 együttes pedig készséggel tesz eleget a kívánalmaknak. Arról viszont már kevésbé tehet a zenekar, hogy a magyar közönség bizonyos része ilyen sikeressé avatja őket, mint amilyenek napjainkban. (Ebben valószínűleg annak is szerepe van, hogy manapság átalakult gyökeresen a lakodalmi zenekarok profilja. Két évtizeddel ezelőtt ugyanis még teljességgel elképzelhetetlen lett volna, hogy egy lakodalomban dob + gitárok felállású zenekar szolgáltassa a talpalá- valót. Ellenben ma egyre inkább háttérbe szorul a hagyományos cigányzenekar.) A könnyűzene rövid történetében az efféle dalokra mindig is akadt vevő, de hogy ilyen széles körben?’ Nem lehet tudni, hogy a 3+2 együttest ml vezérli valójában; korunk progresszív zenéjétől való szándékos elfordulás avagy üzleti megfontolás, de a lényeg: ez a zene maradjon meg annak, ami: lakodalmi vigasságnak, s akként is kezeljük. Jurkovics Tibor került azonosítani, jóllehet az előállításuk során hallani sem akartak az esetről. Társaik a Góman testvérek voltak — Tibor, Mihály és Sándor — ők viszont ekkor már Ercsiben a családi otthonukban arról ábrándoztak, hogy megúszták az egész sötét kalandot. Nem kis megdöbbenésükre rövidesen rendőrök jelentek meg lakásukon és most már — egy kivétellel — a kompánia a szolnoki rendőrségi fogda lakója. Mint kiderült, az egyik Góman fiú tízezer forintért vette azt a gépkocsit, melyet jogosítvány nélkül, hozzáértés nélkül, ám annál Utasabban próbált az úttesten tartani. Jó ideig sikerült, aztán egy vétlen Skoda megállította a bűntársulat eszeveszett rohanását... A népi ellenőrzés különböző szintű szerveihez az elmúlt évben 12 248 közérdekű bejelentés, javaslat és panasz érkezett. A társadalmi élet szinte minden területét átfogó beadványok sorából kiemelkedtek az új gazdálkodási formák visszásságaival, a munka nélkül szerzett jövedelmekkel, a helyi ösz- szefonódások negatív hatásaival és a fogyasztói érdekvédelem kérdéseivel foglalkozó állampolgári jelzések, észrevételek — állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban elkészült összegzése. A bejelentések jelentős részét a népi ellenőrzés saját hatáskörében intézte: vizsgálataikat érdemi intézkedések követték ; gyakran azonban egj’szerű felvilágosítás, tanácsadás is elegendőnek bizonyult. A közérdekű bejelentések és panaszok csaknem egyharmada került át a népi ellenőrzéstől más, inA VII. ötéves tervre vonatkozó célkitűzéseket 1986. májusában közgyűlésen fogadta el a Szolnok Megyei Fodrász Szövetkezet tagsága, és a közelmúltban — február végén, március első felében — megtartott munkahelyi tanácskozások, részközgyűlések beszámolói alapján nyugtázhatták: a tervidőszak első évét eredményesen zárta az anyaszövetkezet és mind a négy leányvállalata. Mint a legutóbbi küldöttközgyűlésen Horváth Péterné, a Kiszöv elnökhelyettese megjegyezte: „beértek” az előző években végrehajtott szervezeti változások, hosszú évek óta először, — joggal — büszkék a személyi szolgáltatások eredményeinek növelésére. Az immár azonos feltételekkel — bruttó jövedelemszabályozási formában — gazdálkodó öt egység alap- tevékenységének együttes árbevétele 46,3 millió forint, és ez 17,8 százalékkal haladta meg az előző évit, 6,1 százalékkal pedig a tervezettet. Az árbevétellel arányos nyereségük 5 millió 831 ezer forint lett. Eltérés persze van, hiszen a leányvállalatoknál mindkét mutatószám kedvezőbb, mint az anyaszövetkezetnél. Ez az eltérő működési feltételekkel magyarázható: a leányvállalatok (a tiszafüredi kivételével) csak helyi üzletekkel tézkedésre jogosult szervekhez. A KNEB felmérése megállapította, hogy a beadványok több mint fele megalapozottnak bizonyult. E jelzések arról tanúskodnak például, hogy a gazdálkodó szervek által létrehozott társulási formák gyakran melegágyai a jogsértéseknek: az egyéni felelősség ezekben a szervezetekben sok esetben kibogozhatatlan, a bizonylati fegyelem súlyos hiányosságai gyakorlatilag lehetetlenné teszik a folyamatok nyomon- követését. Ugyanakkor az állami, a csoport és a magánszférát egyaránt átszövő gazdasági tevékenység visszásságainak felderítésével az ellenőrzésre, a felügyeletre hivatott szervek sem tudnak kellő figyelmet fordítani. A népi ellenőrzés gyakorlatilag az egyetlen állami ellenőrző szerv, amely következetesen felveszi a harcot az egyre szaporodó kedvezőtlen jelenségekkel szemben. rendelkeznek, míg az anyaszövetkezet 58 üzlete csaknem 40 településen helyezkedik el. Önálló — gazdasági megállapodás alapján összehangolt — tervek alapján, közvetlen irányítással, a hatékony termelés, a takarékos gazdálkodás volt jellemző mind az anyaszövetkezet, mind a leányvállalatok gazdálkodására. A magasabb árbevétel tehát nem csupán az áremelés következménye, benne van a termelékenység jelentős növekedése is, a létszám csökkenése mellett. A legnagyobb mértékű árbevétel-növekedés a férfifodrász szakágban jelentkezett. Mindezeket kedvezően érzékelhették saját zsebükön is a dolgozók, keresetük 9,4 százalékkal nőtt az előző évihez mérten. Kedvezőbb feltételek mellett végezhették 1986-ban a korszerűsítési, felújítási és karbantartási munkákat is a szövetkezet üzleteiben. Az Okisz-tól igényelt korszerűsítési támogatásból 2 millió forint vissza nem térítendő összeg állt rendelkezésükre, amiből öt egység számára (Szolnok, Temető út, Tisza- földvár. Jászapáti, Kunhegyes, Besenyszög) teremtődtek meg a kedvezőbb munkakörülmények, javult az üzembiztonság. Megvalósult három beruházás: Szolnokon a Münnich Ferenc úti szolBúcsú a híres pécsi hársfasortól Elpusztult az ország egyik legszebb hársfasora, amely a Pécs belvárosából a Mecsekre vezető Hunyadi út dísze volt. A fákat az urbanizáció tette tönkre: az építkezések, a közműfeltárások, a téli sózások, de legfőképpen az autók kipuffogógáza. Az idegenforgalmi idényben több ezer gépkocsi halad végig naponta a Hunyadi úton és a hegyekre kapaszkodásuk közben fokozott mértékben bocsátanak ki füstgázt, ami károsan hat a növényzetre. A hársak jól bírták a pécsi nyarak száraz, meleg klímáját, de nem tudták elviselni az erősödő motorizáció káros melléktermékeit. A Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói most egy állóképesebb — füsttűrő — fafajtával váltják fel a hár- sakat: az ostorfával. A tudományos vizsgálatok és a megfigyelések egyaránt tanúsítják, hogy jól elviseli a környezeti ártalmakat. Viszonylag idős, 13—15 éves fákat ültetnek el, ezek jobban meggyökereznek és erőteljesebben fejlődnek minta fiatal facsemeték. lóson a Kossuth Lajos út 212., és a Május 1. út 58. szám alatti üzlet. Huszonnégy üzletben végezték el kisebb felújításokkal párhuzamosan a festést-mázolást. Mindezek a lakossági szolgáltatás színvonalát emelték, mint a rendszeres szakmai képzések, versenyek, amelyeken szép sikereket értek el a szövetkezet versenyzői. Része volt a kedvező eredményekben a szocialista versen ymozgal ómnak is: az anyaszövetkezetnél 15 brigádon kívül 13 üzlet vett részt a kiváló címért folyó versenyben, a leányvállalatoknál 13 kollektíva versenyzett. Egy évvel ezelőtt a karcagi, 4. számú leányvállalat fordult felhívással a többi gazdálkodó egységhez: versenyezzenek szocialista módon az egy képzett létszámra jutó árbevétel és a 100 forint árbevételre jutó üzleti költség mutatószámok alapján. Valamennyien csatlakoztak a felhíváshoz, a II. számú szolnoki leányvállalat nyerte meg. Húszezer forintos jutalmukat az oklevél kíséretében a küldött- közgyűlésen vehették át, amikor a tagok részére átlagosan 16 napi fizetésnek, az alkalmazottak részére 12 napnak megfelelő nyereség- részesedést is kifizették. — rónai — — Pb — Már a húsvéti ünnepekre festi a tojásokat a Bács-Kiskun megyei Szakmáron Tóth Ger- gelyné. Hogy e szép mesterségnek legyenek folytatói a fiataloknak is átadja a tojásfestés tudományát. Képünkön Tóth Gergelyné és Barna Istvánné díszíti a tojásokat (MTI—fotó: Kerekes Tamás) Loptak, karamboloztak, csücsülnek... Egy anyaszövetkezet és négy leánya Takarékosság a gazdálkodásban, de nem a szolgáltatásban „Beértek” a szervezeti változások a Fodrász Szövetkezetnél gáltatóház, Törökszentmik-
