Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

1987. MÁRCIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 OTP-/elen és jövő Mezőtúron Népszerű az ifjúsági betét Öt óv alatt nyolcszáznegyven lakás épült kölcsönnel Az Országos Takarékpénz­tár mezőtúri fiókjánál az el­múlt öt évben több mint száztízmillió forinttal emel­kedett a betétállomány. A növekedés nem minden év­ben volt egyforma, 1981-ben és 1985-ben volt a legerő­sebb. Ez gazdasági folyama­tokkal, tényekkel függ ösz- sze: a lakosság készpénz­Az átutalás egyszerűsíti a befizetéseket Nőtt az átutalási betétek száma is. Míg 1980-ban 374- et kezeltek, 1985 végén 803- at. A kamatláb felemelése és a munkabér-átutalás beve­zetése kedveltebbé tette az átutalási betétet. Az átutalá­si betéttulajdonosok har­minc százaléka munkabér- átutalással teljesíti havi be­fizetését. Nem közömbös az se, mennyi a csek,kszámlabeté- tek összege és forgalma. A számlatulajdonosok száma a gazdasági munkaközössé­gek terjedésével nő. A terv­időszak végén e számlákon több mint tízmillió forintot kezeltek. A VI. ötéves terv ide­jén a lakossági hitelek ál­lománya közel kétszázhet­venmillió forinttal emelke­dett. Ez módosította a hi­Kedvezmény gázfűtésre Jelentős esemény volt a város életében, hogy a la­kosság áttérhetett a gázfű­tésre. Az OTP-fiókja ked­vezményes kölcsönnel támo­gatta a munkálatokat: ki- lencszáznyolcvanhét kérel­mezőnek több mint negy­venmillió forint kölcsönt biz­tosított. A közép- és rövidlejáratú hitelek állománya hatmillió forinttal növekedett. Az áruvásárlási hitelek iránti érdeklődés éveken keresztül változatlan maradt. Az öt év alatt több mint hétezer lakosnak nyolcvanötmillió Ninos túlképzés a megyében Több a munkahely mint a szakmunkás I Hosszú évekig nem változott Szolnok megye gazda­sági szerkezete: fele-fele arányban van szükség az ipar­ban és a mezőgazdaságban szakemberekre, pontosabban szakmunkásokra. Abban sincs változás, hogy ez a szer­kezet jobban kedvez a fiúknak, mint a lányoknak, az utóbbiak nehezebben találnak a nemükhöz mérten vi­szonylag könnyű fizikai megterheléssel járó szakmát. bevételével, azzal, hogyan jövedelmeznek a háztáji gazdaságok stb. A betétállomány majdnem hetven százaléka kamatozó könyves. A kamatozók kö­zül a nyolcszázalékos a leg­népszerűbb. Többször módo­sították az ifjúsági betét fel­tételeit (korhatár, havi befi­zetés összege), így a számlák száma háromszázeggyel nőtt. tel-betét arányát. A terv­időszak végén (1985-ben) a hitelállomány százharminc­ötmillió forinttal haladta meg a betétállományt. Egy lakosra tehát mintegy ti­zenhatezer forint betét és huszonkétezer forint hitel jutott. Legtöbb hitelt 1983- ban és 84-ben igényeltek. A hitelállomány jelentős része (több mint kétszázhatvan­millió forint) hosszú lejáratú hitel. OTP-kölcsön igénybevé­telével 1980- és 85 között nyolcszáznegyven lakás épült (százharminchat OTP- beruházású, huszonhárom magán kezdeményezésű tár­sasházi lakás, ötszázhar­mincnyolc családi ház.) Ennyi lakás Mezőtúron még egyetlen tervidőszakban sem épült. forintot kölcsönöztek. Nagy az érdeklődés a személyi hi­telek iránt. Hatezer esetben kölcsönöztek személyi hitelt — negyvenegymillió forint értékben. A mezőgazdasági kölcsönök iránt elsősorban 1980—82-ben volt nagy ér­deklődés. öt év alatt több mint huszonhétmillió forint termelési hitel jutott más­félezer igénylőnek. Több olyan létesítmény építéséhez nyújtottak hitelt, amely jelentős a város életé­ben; a piaccsarnok építésé­hez például kétmilliót, a vízmű-rekonstrukcióhoz ti­Nem kipipálni, alkalmazni kell A munkavédelem gazdasági érdek A közeljövő hozhat némi változást a szakmunkás- igényben, hiszen bármikor előfordulhat néhány üzem­ben a profilváltás, ami új szakmákkal, de legalábbis az ott dolgozókétól eltérőek­kel rendelkező munkásokat igényel. Egyelőre a bevált módszert követik a megye munkahelyei, vagyis az ok­tatási évet megelőző eszten­dőben benyújtják az igényü­ket a Szolnok Megyei Tanács munkaügyi osztályára: mi­lyen szakmákra kérik a nyolcadikosok pályairá­nyítását. Az igények ismere­tében dönt a végrehajtó bi­zottság arról, hogy az adott lehetőségek között mely szakmákban induljon kép­zés. Nyilvánvaló, hogy azok a fiatalok, akik például az idén kezdik meg tanulmá­nyaikat valamelyik szak­munkásképző intézetben, csak 1990-ben állnak majd munkába és addig sokmin­den módosulhat. Attól per­sze nem kell tartaniuk a le­endő szakembereknek, hogy állás nélkül maradnak. Ha mégsem tudnak elhelyezked­ni a szakmájukban, mert a körzetükben éppen arra a mesterségre nem lesz szük­ség, átképzési támogatást kaphatnak harminchat hó­napig, amely idő alatt meg­szerezhetik azt a szakmát, amelyikre a körzet munka­helyeinek szüksége van. Az MTVB munkaügyi osztály- vezetője Ábel József becslé­se szerint ez a helyzet az előttünk lévő öt évben alig­ha áll elő. A vállalatok tehát, miután megismerték a következő évben a nyolcadikosok szá­mát, benyújtják az igényü­ket. (Természetesen mindig több szakmunkástanulót kér­nek, mint amennyire való­ban szükségük van.) Jövő­re és az azt követő két év­ben tetőzik a demográfiai hullám, így elképzelhető, hogy végül egyensúlyba ke­rül az igény a kínálattal. Egyelőre azonban a munka­erőkereslet nagyobb a kíná­latnál. Egyébként sem biz­tos, hogy a szakmát szerzett pályakezdő a végzettségének megfelelő munkakört vá­laszt. Tavaly a szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkezők kilencven százaléka helyez­kedett el a szakmájában, a többiek betanított- vagy se­gédmunkások lettek. Nem nagy számban dolgoznak se­gédmunkásként szakmun­kásbizonyítvánnyal a zse­bükben, mégis figyelemre méltó tény, hogy a vég­zettségük mellőzésének kö­szönhetően négyszáz-ötszáz - negyven forinttal többet ke­zenkét és fél millió forintot kölcsönöztek. Hogy jobb körülmények között fogadhassák az ügy­feleket, új épületet kapott az OTP mezőtúri fiókja, a régi helyet pedig átalakítot­ták — totó-lottó szaküzletet nyitottak. Több mint nyolc­millió totó-lottó szelvény lelt gazdára 1980 és 1985 kö­zött. Tavaly óta Mezőhék és Mesterszállás is az OTP me­zőtúri fiókjához tartozik. A területi átrendezés vonzata, hogy a kunszentmártoni fióktól ötmilliós postai betét- állomány került Mezőtúrra. Szintén tavaly óta létezik a nyugdíj előtakarékossági be­tét. Eddig kilenc számlaszer­ződést kötöttek. Előtakarékosság nyugdíjasoknak Milyen elképzelések van­nak a jelen ötéves terv idő­szakára? Feladatuknak te­kintik a gyors, pontos, szak­szerű ügyintézést. Több mint százharmincmillió fo­rint betétemelkedéssel szá­molnak, a tervidőszak végé­re tehát a betétállományuk az ötszázmilliót közelíti. Je­lentősen növelni akarják az ifjúsági betétek számát — öt év alatt ezernégyszázról kétezerre. Tovább akarják népszerűsíteni az átutalási betéteket, céljuk, hogy az átutalásibe tét-tulajdono­sok negyven százaléka ve­gye igénybe a munkabér-át­utalást. Tervezik, hogy nyolcvan nyugdíj előtakaré­kossági számlára kötnek szerződést. És néhány szót a lakásépí­tési tervekről is; tizenhat ál­lami bérlakás, tizenhat OTP- beruházású társasházi lakás, tizennégy szövetkezeti la­kás, húsz egyéni szervezésű társasházi lakás és ötszáz­harminchat családi ház meg­épülésével számolnak. resnek. A szakközépiskolák­ban szerzett bizonyítványok közül a vegyipari és a víz­ügyi kerül többségében a fiók,ba, de nem sokkal ma­rad le a cipőipari sem. A pólyaelhagyásnak — első­sorban lányokról van szó — egyszerű oka, hogy a fiata­lok nem szívesen vállalják a többműszakos munkarendet. Minden évben visszatérő igények is akadnak. Azaz néhány szakmában krónikus a hiány, ezek közé tartozik a hegesztő, forgácsoló, esz­tergályos, marós, ács, kő­műves, vasbeton-szerelő és burkoló valamint az állatte­nyésztő. Túlképzésről még a divat­szakmákban sem beszélhe­tünk, az igényeltnél több gyereket nem vesznek fel. Talán meglepő, de a divat­szakmák némelyike is mun­kaerőgondokkal küzd. Nagy a tolongás például a kozme­tikus önjelöltek között, ám amikor megszerzik az áhított bizonyítványt, hamar csa­lódhatnak: oda helyezik őket ugyanis — ha csak nincs tanulmányi szerződé­sük — ahol éppen igény van irántuk. Keserűen tapasz­talják, hogy a korábban, vagyis a tanulmányaik köz­ben remélt jövedelem csak ábránd volt. A kis települé­sek kozmetikusait nem veti fel a borravaló, ezért gyor­san odébbáll az ifjú. A szakember-igény és a beiskolázás tehát tervszerű és összhangra törekszik, más kérdés, hogy a kettő közötti egyensúly nehezen érhető el. B. J. Kereskedelmi tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) akban információt adtak ar­ról a pályázati felhívásról, amely a belkereskedelmi fiá- lózat fejlesztésének központi támogatására hirdettek meg. Eszerint a kereskedelmi vál­lalatok támogatást igényel­hetnek üzletek, áruházak és bevásárlóközpontok létesíté­séhez, korszerűsítéséhez, va­lamint a technikai fejlesz­téshez. Erre a célra a VII. ötéves tervidőszakban ösz- szesen 1,7—2 milliárd forint áll rendelkezésre, s ebből 325 millió forint használható fel az idén. Tovább folytatódik a kis­települések, a fővárosi és megyeszékhelyi peremkerü­letek napicikk-kereskedetmi hálózatának korszerűsítése is. 1987-ben a Belkereskedel­mi Minisztérium támogatá­sával hatvan üzletet újíta­nak fel, illetve bővítenék. Ezek alapterülete összesen tízezer négyzetméter, s a mi­nisztérium 32 millió forint­tal támogatja a munkálato­kat. Az alkoholtartalmú italok forgalmazásának január 1-jén bevezetett megszigorí­tása az eddigi tapasztalatok szerint kellő eredményt ho­zott — mondották a tájékoz­tatón. Az ellenőrzések tanú­sága szerint a vásárlók fe­gyelmezetten tudomásul vet­ték a reggel 9 óra előtti al­koholvásárlási tilalmat, s a kereskedők is megtartják az előírásokat. Féltartós tej lászberényból Hétfőtől féltartós tej gyár­tását kezdték meg a Szol­noki Tejipari Vállalat jász­berényi üzemében. A kor­szerű terméket 70 millió fo­rint értékű, külföldről vásá­rolt ultrapasztőrözött és ho- mogénező berendezések ké­szítik, amelyek egy új üzem­csarnokban kaptak helyet. A gépek óránként négyezer li­ter pasztőrözött tej előállítá­sára alkalmasak, s így na­ponta egy-egy nyújtott mű­szakban a jászberényi üzem 50 ezer liter tejet hozhat for­galomba. A tejet a bizton­ságos szállítás érdekében többrétegű műanyagfóliába csomagolják, s a fél literes zacskókban az ital szobahő­mérsékleten egy hétig is el­tartható. Az új tejféleség a napokban megjelent Szol­nok nagyobb üzleteiben is. Az idén hazánkban még újabb öt, féltartós, tejet gyártó technológiai vonalat állítanak munkába; Csong- rád, Hajdú-Bihar, Somogy, Vas és Veszprém megyei tejüzemekben. ény, hogy most és még bizonyára hosszú ideig nem számítógéppel ve­zérelt robotok, ha­nem emberek, egyéni örö­mökkel, sikerekkel megál­dott, és bajokat, gondokat, különböző konfliktusokat, feszültségeket viselő embe­rek dolgoznak a munkapa­doknál, az irodákban, a ke­mencéknél vagy a gépek ve­zető fülkéiben. A legfonto­sabb termelési tényező tehát változatlanul a dolgozó em­ber, akinek közérzete, han­gulata nagyban befolyásolja, miként, hogyan haladunk előre. Éppen ezért a szociál­politikai feladatok megoldá­sa nemcsak politikai köve­telmény, hanem az adott munkahely — vállalat, gyár, szövetkezet — jól felfogott érdeke is, mivel az ott dol­gozók munkahelyi magatar­tását, teljesítményét nagy­mértékben meghatározzák a munkakörülmények, a szoci­ális ellátottság, még az oly aprónak tűnő dolog is, hogy van-e egy helység, ahol át­öltözhetnek, megfürödhetnek vagy elkölthetik ebédjüket. Nemrégiben a Karcagi Üveggyárban járva hallot­tam, hogy náluk a gazdálko­dás szerves részét képezi a munkavédelem, s azt nem valami szükséges rossznak, hanem a gyári tevékenység meghatározó tényezőjének tartják. S ha a gazdálkodás­ban, termelésben valami­lyen változás történik, azt a munkavédelmi előírások azonnal követik. Talán en­nek is köszönhető, hogy az üzemi balesetek száma az 1982-ben megtörtént 23-mal szemben tavaly mindössze 9 volt, s így a kiesett napok száma is a 4 évvel azelőtti 622-ről 88-ra csökkent. S ezek a számok akkor fi­gyelemreméltóak, ha tudjuk, hogy ez idő alatt a technoló­gia mitsem változott. Sőt. Több ezer évvel ezelőtt Kí­nában, Egyiptomban, s az antik Rómában is hasonló­képpen készítették az üveg­tárgyakat. Hiszen ha valaki ma ellátogat a gyárba, talál­kozhat a forró kemencék kö­rül szorgoskodó munkás em­berekkel, akik boszorkányos ügyességgel bánnak hosszú szárú szerszámaikkal. Egy­szerű fúvócsöveiket beleme­rítve az 1200 fokon izzó fo­lyékony üvegmasszába, ad­dig igazgatják, fújják, for­gatják azt, míg ki nem ala­kul a kívánt forma. Nos, a korabeli krónikák is hason­lóan mesélik el az üveggyár­tás leglátványosabb művele­tét, legfeljebb annyiban vál­tozott a dolog, hogy ma már nem fával, hanem olajjal vagy gázzal fűtik a kemen­céket. A gyárban a piac igényeit követve mintegy 800 féle kissorozatú terméket gyárta­nak évente, ami azt is jelen­ti, hogy az embereknek job­ban oda kell figyelniük és nagyobb gonddal kell vi­gyázniuk egymásra és saját magukra, mivel éppen a kis széria miatt nincs lehetőség arra, hogy teljesen begyako­rolják az adott termék elké­szítésének csínját-bínját, hi­szen mire megszoknék azt, máris újabb tárgy gyártásá­ba fognak. S bizony ez is le­het baleset okozója. Hogy mégsem történik baj, az egész egyszerűen annak kö­szönhető, hogy megszigorí­tották a technológiai előírá­sokat, a gyártás feltételeit, s a feldolgozó üzem áttelepí­tésével lerövidítették a ter­mék gyáron belüli lútját. Ez a dolog egyik oldala. A másik pedig a propaganda- munka és az oktatás fontos­sága. Hiszen ha a Karcagi Üveggyárban egy új termék- csoport készítésébe kezde­nek, előtte videó-filmeken, ábrákon tanulmányozzák az egyes munkaműveleteket, s emellett a dolgozók 4 éven­ként elméleti és gyakorlati vizsgát tesznek a tevékeny­ségükhöz kapcsolódó felada­tokból és munkavédelmi elő­írásokból. S ezt az erőpróbát — ha sikerrel jár — a gyár vezetése a szakképzés egyik állomásaként értékeli, ami természetesen valamilyen előrelépést, végső fokon vas­tagabb borítékot jelent a dolgozó számára. ondolom az imént leírtak ellenkezőjé­re is bőven akad példa. Bizonyára sokan föl tudnák idézni azt az esetet, amikor a vállalat, gyár vagy üzem munkavédelmi szakembere évente egyszer a dolgozók előtt eldarálja a legszüksége­sebb tudnivalókat. Persze az már senkit sem foglalkoztat, hogy érdekli-e az embereket a dolog vagy sem. Lényeg az, hogy aláírják a munka- védelmi oktatás megtartását igazoló jegyzőkönyvet. Az ilyen helyeken bizonyára több a baleset, s nagyobb a kiesett munkaidő is. Ahol viszont nemcsak egy kipipá­landó feladatként vagy szük­séges rosszként tartják szá­mon a munkavédelmet, ha­nem testreszabottan megha­tározzák a feladatokat és el­lenőrzik azok betartását, az eredmény nem marad el. N. T. A Budapesti Ruhaipari Szövetkezet karcagi üzeme már több éve gyártja a Lee Cooper farmernadrágokat. Jelenleg nyolcféle anyagból 12 fazont gyártanak. Ebben az évben 280 ezret szállítanak a megrendelőknek. (Fotó: T. Z.) T G

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents