Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
1987. MÁRCIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Reálisabb, korszerűbb szocializmuskép Közgondolkodást alakító tényezők Az ember természetes vágya, hogy szeretne ott lenni mindenütt, ahol valami rendkívüli, valami igazán érdekes történik. Csakhát körülményei megakadályozzák abban, hogy valóban ott is lehessen. Ezért hálás minden olyan lehetőségnek, amely ezt a fajta igényét ha nem is váltja valóra, de valamiképp kárpótolja őt a korlátáiból származó veszteségekért. A televíziónak — szerencsénkre — megvan az a lehetősége, hogy „kárpótoljon” bennünket, azaz elvigyen bennünket bárhová, ahol izgalmas dolgok történnek. Sőt, akár egyszerre is ott lehetünk a más-más helyen zajló, érdemleges eseményeken. Ezt tapasztalhattuk az elmúlt hét végén is, amikor a televízió jóvoltából mondhatni korlátlanul „rep- deshettünk” a most kezdődő Tavaszi Fesztivál programjaira; amire egyébként fizikailag képtelenek lettünk volna, sajátos módon mindez a képernyőn valósággá vált. Fesztivál-Hétvége Megszoktuk már, hogy a Hétvége kellemes szórakozást ígér, tartalmas időtöltést jelent á számunkra; erényei közismertek és elismertek. Ha jelentkezik, az ember már előre takarékoskodik idejével, hogy jusson majd belőle elegendő a szombat—vasárnap szinte megállós nélkül ömlő műsorokra. Előre szurkol, nehogy elszalasszon valami érdekeset, mert itt mindig történik valami. Különösen azokat hozhatta rendkívül izgalomba ez a mostani Hétvége, akik szeretik a muzsikát, akiket érdekelnek a kultúra sajátos területei és esetleg ügyei. Ugyanis televíziónk ezúttal tematikusán a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak szentelte kétnapos műsorát; azokról az eseményekről igyekezett képet és hangot adni, amelyek az immár valóban nemzetközivé cseperedő kulturális seregszemlén zajlottak az említett napokon. Alighanem a széles közönség számára most vált igazán nyilvánvalóvá, hogy mi is ez a tavaszi fesztivál, hogy hol is helyezkedik el a kulturális események rangporában, s hogy milyen is közönséget vonzó ereje (hallhattuk, az előadásokra a jegyek már elővételben 83 százalékban elkeltek, s ez nemzetközi mércével mérve is jó), és hogy üzleti szempontból mit is hoz ez a fesztivál a magyar konyhára. Mert az elképzelések szerint is: idegenforgalom és fesztivál szorosan függenek össze. Sőt az idén már nemcsak az idegeneket „csalogatjuk ide” hazánkba, idegen adó segítségével már a műsorok egy részét is exportáljuk, láthattuk, hogy az események forgalmazásába bekapcsolódott az osztrák SATELIT 3 is, főleg német nyelvterületre sugározta a fesztivál egy-egy jelentősebb koncertjét. (Már a pénteki nyitóhangverseny is ott volt). A két nap különböző közvetítéseinek, helyszíni riportjait figyelemmel kísérve még a kulturális életben járatos néző is csodálattal fedezhette fel, hogy milyen sokrétűen gazdag eseménysorozatról van itt szó. És nemcsak a fővárosban, hanem vidéki városainkban is, például Kecskeméten, Sopronban, Szekszár- don, ahová ugyancsak eljutott a televízió ezen a hétvégén. így nem is maradtunk le semmi fontosról, semmi lényegesről mi nézők sem. Tehát nemcsak a fesztiválnak tett jót minden bizonynyal a Hétvége — mondhatni nagy dobra vervén rendezvényeit —, mi nézők is hasznot húzhattunk bőséggel belőle, mert túl azon, hogy átfogó képet kaptunk magáról a fesztiválról, részesei lehettünk esetenként olyan élményeknek, amelyekhez más módon nem juthattunk volna hozzá — idő. távolság, hely, sőt akár pénz híján. Igaz, volt amikor csak rövid kóstolóval kellett beérni — lásd a vasárnap esti zenei körkép vagy akár a szombat esti köny- nyűzenei körséta —, de ez is jóval több volt a semminél. A zenéhez kapcsolódó beszélgetések pedig ha nem is minden esetben de általában jó hátteret adtak a látottaknak. Izgalmas kalandozásra nyílott tehát alkalom, kalandozásra a fesztivál zenei birodalmában. S hogy közben Sopront is megismerhettük, hogy Kecskemét művészi műhelyeibe is bepillanthattunk és említhetnék még egyebet is, ezt akár ráadásnak is vehetjük. Talán a legkevésbé a belkereskedelmi miniszterrel készített minifórum sikerült, nem formájában, tartalmában vált érdektelenné, izgalmas kérdések híján. Ha igazi tavaszunk még nem is volt, de fesztiválunk, tavaszi, az igen a minden mennyiségben. nyugtázhattuk két nap múltán akár a műsorvezető Iiorvát Jánossal és a háziasszony Endrei Judittal egyetemben, akik ezúttal is bizton irányították az események folyását, bár ezúttal mintha kissé fáradtabbaknak tűntek volna a szokásosnál. Vagy talán már kezdjük úgy megszokni őket, hogy ami egykor frissnek és üdítőnek hatott tőlük, az most már nem érint bennünket az újdonság erejével? A rajzfilm klasszikusa Néhány mondat az elmúlt hét filmműsoráról. Mindenekelőtt arról a szombat délutáni összeállításról, amely- lyel a magyar rajzfilmgyár' tás úttörőjének, megannyi emlékezetes rajzfilm megalkotójának, a 75 éve született és sajnos már 15 éve halott Macskássy Gyula emlékének adózott a televízió Hogy a magyar rajzfilm megtalálta a maga hangját, abban Macskássynak oroszlánrésze volt. De ami ennél is fontosabb: munkái ma is élvezhetőek, erejükből] mit sem veszítettek. Most is gyönyörködve nézhettük végig A kiskakas gyémánt félkrajcárját vagy a Két bors ökröcskét, ezeket a népművészeti ihletésű remekműveket, amelyeken gyermekek nemzedékei nőttek fel, s amelyek ma is megfognak belőlük áradó erkölcsi tisztaságukkal és finoman humoros bölcsességükkel. De említ'hetmém tőle a különös iróniájú Ceruza és radírt, és bizonyára sokan emlékeznek még a Gusztáv-széria is, amelynek létrejöttében szintén közreműködött, vagy a Peti kalapdjaira, amely páratlanul népszerűvé tette őt a gyermekek körében. Röviden A kétrészes Angyalok dühe: tipikusan amerikai tévéfilm, a hatáskeltés, sőt hatásvadászat jól ismert fogásaival. Középpontban egy „eszményien” talpraesett ügyvédnővel, akiért nemcsak három férfi szíve dobog, de akit kollegái a legokosabb szakmabélinek vélnek széles a hazában. És ez az ember mégsem boldog, nem lehet boldog, ez a csúnya világ nem engedi, hogy boldog legyen. Az élet ingoványos területeire „üldözi” — egy bűnözővel víkepdezik Párizsban, akihez gyermeke megmentéséért fűzi a hála, persze csak testét adja neki, lelkét megőrzi — a szenátornak, aki viszont... de ne részletezzük, olcsóan édeskés história ez, mégha itt-ott hátborzongató részletek is tarkítják. Elégedjünk meg annyival: a Jennifert alakító Jaclyn Smith kedves jelenség volt a képernyőn. V. M. Állami Népi Együttes Kirobbanó siker Kanadában Befejezte kanadai vendég- szereplését a Magyar Állami Népi Együttes. A háromhónapos észak-amerikai turnén levő magyar művészek négy kanadai városban öt alkalommal léptek a közönség elé. Kitchenerben, Harn i 1 ton ba n, Toron tób an és Ottawában zsúfolt házak előtt léptek fel programjukkal, amelyet mindenütt kirobbanó sikerrel mutattak be. Helikon-liget Száléves — felújítják Az idén befejeződik a keszthelyi Helikon-liget teljes felújítása. A tanács egymillió forintot költ rá, a lakosság pedig jelentős összegű társadalmi munkát ajánlott meg hozzá. A Balaton-part közelében lévő 17 hektáros park növényeit száz esztendeje telepítették; lombos fái között számos ritkaság található. Az évtizedek során a folyamatos és szakszerű ápolás ellenére is sok növény elpusztult, ezek helyébe a nagy gonddal elkészített tervek szerint újakat ültetnek. A sétányokat már rendbehozták, kitisztogatták az oszlop- csarnok környékét. A Helikon-liget a nyárra megújulva várja a vendégeket. Közlekedés, munkavédelem Brigádvetélkedö (Tudósítónktól) A Közlekedésbiztonsági Tanács felhívása alapján a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában is lebonyolították a szocialista brigádok házi vetélkedőjét. A két írásos fordulón a közlekedésbiztonság, a munkavédelem és az egészségvédelem témaköreiből szerzett pontszámok alapján, 10 brigád jutott el a szóbeli döntőre, amelyen a győztes csapat 8, a második helyezett 5, a harmadik 3 ezer forintos pénzjutalomban részesült. Pénzjutalmat kaptak a IV—VI. helyezettek is, míg a döntőben részt vett többi csapat könyvjutalomban részesült. A gyár több, mint 20 ezer forintot fordított a vetélkedőre. A győztes csapatok öttagú válogatottját nevezték be a városi döntőre. Vannak, akik a kéményseprőtől, mások a négylevelű lóherétől várják a szerencsét. Dr. Harka Ákosnak, a Tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium tanárának a harcsa, latin nevén a silurus hozza a sikert. Egyik utóbbi, tanulmányának, amellyel díjat nyert a Debreceni Akadémiai Bizottság pályázatán ugyancsak a silurus jeligét adta. A pályamunkában a Hortobágy halfaunáját dolgozta fel, negyvenkét féle halfaj előfordulásáról számolt be. A tanulmányt igen elismerő szavakkal dicsérték a lektorok, s a hiányt p>ótló munka kiadását javasolták. Nos, ha minden igaz a nyáron kezébe veheti az érdeklődő olvásó a Tudományos kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban 1976— 1985-ig című kötetét, amelynek egyik része dr. Harka A szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseivel foglalkozó, nemrégiben Szegeden lezajlott elméleti konferencián Berecz János, az MSZMP KB titkára a többi között rámutatott: „A mi legfontosabb teendőnk most az, hogy számba- vegyük: mivel lehet gazdagítani és korszerűsíteni a szocializmus koncepcióját és társadalmi gyakorlatát.” A résztvevők — ennek megfelelően — munkájuk középpontjába egyrészt a társadalmi gyakorlat elemzését, másrészt az ebből építkező szocializmusfelfogás értelmezését állították. A konferencián felelős, szenvedélyes vitákban több megközelítésben is elhangzottak vélemények a szocializmusfelfogásról; az erről alkotott kép változásáról. Ugyanakkor közös szándék, cselekvési készség mutatkozott a résztvevők törekvéseiben atekintetben, hogy a mai helyzethez igazodó, reálisabb, korszerűbb szocializmusfelfogást, komplexebb látásmódot alakítsanak ki. A konferencia referátumaiban és a szekciók vitáiban megfogalmazták: a szocializmusról jelenleg sokféle felfogás él és hat nálunk, az erről alkotott kép még nem egységes — többek között azért, mert a közgondolkodást számos eltérő tényező együttesen alakítja. Az egyik alapvető tényező az élet, a valóság, a saját személyes tapasztalat, amelyek alapján az emberek többsége kialakítja véleményét, nézeteit, érzelmeit. „Az emberek nagy többsége nem elméletileg közelít a valósághoz, hanem gyakorlatiasan” — fogalmazta meg Berecz János. „A szocializmus valósága és fejlődése tehát a döntő tényező, amely meghatározza az emberek szocializmusfelfogását.” A másik tényező az elmélet, a marxizmus, a hegemón ideológia, s a széles értelemben felfogott politikai mozgalom, amelynek úgymond terméke az adott szociali zmuskép. A konferencia sokoldalúan és meggyőzően feltárta és bizonyította, hogy közgondolkodásunkba mélyen -beivódott az a régi, utópisztikus, illuzórikus kép, amely szerint a szocializmus egyenÁkos díjnyertes pályaműve. A könyv az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal kiadásában jelenik meg, s kilenc, zömében Szolnok megyei szerző, a környezetismereti táborok kutatóinak munkáit tartalmazza. A tiszafüredi gimnázium biológia tanárának nem ez az első halakkal foglalkozó tanulmánya. Eddig 52 hosz- szabb, rövidebb írása jelent meg kötetekben, tudományos folyóiratokban itthon és Jugoszláviában, Angliában — is. önállóan illetve társakkal vagy munkacsoportokban feldolgozta többek között a Tisza, a Körösök, a Berettyó a Jászság, a Nagykunság, Észak-Magyarország vizeinek halfaunáját. A Dunától keletre eső területen aligha létezik olyan halfajta, amit ne ismerne, s ha mégis beleakadna a hálójába egy idegen hal, az csak „vendégségbe” úszhatott oda, vagy áttelepítették. Ezek után azt hihetné az ember, hogy a tanár úr biztosan egyben nagy horgász is. Erről azonban szó sincs, legutóbb gyerekkorában volt a kezében horgászbot. A halak iránti érdeklődése viszont már kisdiák korában elkezdődött Szarvason, a Körös-partján. Szülővárosából Szegedre vitt az útja az egyetemre ahol már tudoletesen, akadályok nélkül, problémamentesen fejlődik, gyorsan — igen rövid idő alatt — utoléri a legfejlettebb tőkés országokat a termelőerők fejlődésében, s átfejlődik kommunista társadalommá. Ma már tudjuk, hogy a töretlen, az akadályoktól mentes fejlődés teóriája a múltban is téves volt. De ne tagadjuk, hogy az ebben való őszinte hitnek, illúziónak óriási jelentősége volt a marxizmus, a szocializmus eszméjének — széles körű elfogadtatásában, a történelmi vívmányokat kiküzdő generáció cselekvő helytállásában. Hitek, illúziók, meggyőződések vezették az elődöket az 1917-ben és 1919-ben megkezdett, s az 1945-ben az újabb generációk által folytatott, majd 1956-ban újrakezdett úton. Az ifjú nemzedék gondolkodásában, történelemszemléletében azt is tudatosítani kell, hogy a töretlen fejlődésben való hitnek ideológiai és materiális alapja volt. Ezt az illúziót táplálta egyrészt az a felismerés, hogy a történelmi fejlődés alapvető iránya az osztály nélküli társadalom felé váló haladás, másrészt az a tény, hogy a szocialista forradalom győzelme után hazánkban is soha nem látott dinamizmusú gazdasági és társadalmi fejlődés bontakozott ki. A reálisabb szocializmusfelfogás kialakulását segíti vagy fékezi a mlúlt megítélése és a jövőben való hit. A történelmi múlt — példánk az ötvenes évek — megítélésében rossz úton jár az, aki csak a hibákban akar mind mélyebbre ásni, s ezzel akar- va-akaratlanul új nemzedékeket bizonytalanít el. De az sem cselekszik helyesen, aki —mintegy védekezésül — csak a „szépre emlékezik”. Nem illúziókkal és nem cinizmussal, hanem a nemzet a nép iránt érzett felelősséggel lehet és kell megtalálni a helyes arányt. Ehhez dialektikus történelemszemlélet- és látásmód is szükséges. Azt is látni kell, hogy mit és miért változtatott és újított meg az MSZMP — többek között — agrárpolitikájában, a gazdaságirányításban, a mezőgazdasági nagyüzemek és kisüzemek együttes fejlesztésében, az áru-, piac- és pénzviszonyok érvényesülésében. mányosan kezdett foglalkozni a halakkal. Olyan eredményesen, hogy kutatónak hívták a szarvasi intézetbe. Mégis inkább a diákokat választotta, 1963 óta Tiszafüreden tanít, néhány éve órákat ad a debreceni egyetemen, s nemvált meg a tudományos munkától sem. Hétvégeken, szünetekben hol a Tiszán, hol a Zagyván, hol a Hortobágyon ring a csónakja, s pontosan tudja, mikor érdemes lemeríteni a hálót. A halkszavú tanár urat gyakran elkísérik diákjai is. Minden évfolyamon akad egy-két olyan tanuló, aki kedvet kap a vízi világ tanulmányozására. Tanítványai közül nem egy biológus lett. Ám, akik más pályát választottak, azoknál sem múltak el nyomtalanul a középiskolás évek. Dr. Harka Ákos — nemrégiben Kiváló Pedagógus kitüntetéssel ismerték el munkáját — azon túl, hogy óriási mennyiségű saját készítésű diával, fotóval teszi szemléletesebbé a tananyagot, a környezet védelmére, alkotó életre neveli diákjait, s gazdagabbá teszi őket azzal, hogy megtanítja meglátni a természet szépségeit. „Sétálni egy erdőben, vízparton kétféleképpen lehet — vallja — úgy, hogy futólag végignézünk a fákon, bokroA szocializmusfelfogást az internacionalizmus is meghatározza. A nemzeti keretekben, tapasztalatokon alapuló és épülő szocializmus elszakíthatatlan egységet alkot a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalommal. A marxizmus, a tudományos szocializmus nemzetközi eszme, nemzetközi mozgalom. Ezért egy reálisabb, korszerűbb szocializmusfelfogás feltételezi azt is, hogy a nemzet fejlődésének útját, a haza érdekeit és céljait a nemzetközi forradalmi folyamatokkal együtt lássuk: még akkor is, ha ebben helyzetünk, illetve a szocializmusra vonatkozó álláspontunk változik is. Volt időszak, amikor a súlypontot a politikai harcra, a hatalom meghódítására vagy visszaállítására kellett helyezni. Máskor a békés gazdasági — köztük a mezőgazdaságot — átszervező munkára kellett összpontosítani. Napjainkban pedig a gazdasági megújulással függnek össze a társadalmi átalakulás leglényegesebb kérdései. A szocialista világrendszer fejlődési ütemének megtorpanásából adódó gazdasági, társadalmi és ideológiai feszültségek feloldására azonnal alkalmazható gyógymódot semmiféle tanácskozás nem adhat. Adhat viszont olyan ismeretanyagot, gondolkodásmódot, amely cselekvő szerepvállalást jelenthet a XIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában, a feszültségek feloldásában. A szegedi eszmecsere egyik tanulsága az volt, hogy csak a szocializmus ügyének, jövőjének igazáról meggyőződött társadalom tudja legyőzni a szóban forgó nehézségeket. Elég okunk van arra, hogy ne adjuk fel szocialista elveinket, értékeinket — köztük a változó és nem befejezett — szocializmusképet, aminek a valóságra kell épülnie. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy korszerűbb szocializmusfelfogás csak a demokratikus politikai gyakorlat, a kollektivizmus és a humanizmus még fokozotabb érvényesülése révén alakulhat ki. Mindez elengedhetetlen feltétele megújulásunknak. Bálint Sándor kon, vagy úgy hogy észrevesszük az apróbb bogarakat, élőlényeket, kavicsokat, percekig gyönyörködünk egy-egy növényben, levélben, meglátunk valamit a természet titkaiból. Az utóbbi több élményt ad, s ezekkel az élményekkel teljesebbé válik az életünk illetve az ember és a természet közötti -harmónia”. Innen már csak egy lépés, hogy védjük, óvjuk is a környezetünket. Dr. Harka Ákos természetvédelemmel is foglalkozik. Jelenleg az OKTH és a debreceni tudomány- egyetem környezetvédelmi információs rendszer kutatásaiban vesz rész. Egy olyan adatbankot hoznak létre, amely a Tiszántúl élővilágáról ad képet, s javaslatot tesznek arra, hogy mely élőlényeket kell védeni. Hiszen ha kihal egy állat- vagy növényfaj azontúl, hogy megbomlik a természet egyensúlya, soha nem tudhatjuk meg, hogy mi rejlett az adott élőlényben. Megóvni, megtartani azt, amink van, ez a kutatás legfőbb célja, de ez a gondolat vezérli a tiszafüredi gimnázium biológiakémia szakos tanárát is valahányszor csónakba száll tanítványaival vagy magányosan. Tál Gizella A tanár úr és a halak
