Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

1987. MÁRCIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Pártélet márciusi számában Nemzetközi helyzet, a tulajdonosi szemlélet erősítése Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára elemzi a nemzetközi helyzetet. A többi között hangsúlyozza: a nemzetkö­zi viszonyok befolyásolásá­ban elvitathatatlan a* két nagyhatalom meghatározó szerepe. A biztonság és együttműködés ügyéhez azonban a kisebb országok­nak is módjuk van érdem­ben hozzájárulni. Szerepük leginkább a feszültség csök­kentéséhez elengedhetetle­nül szükséges bizalom lég­körének a megőrzésében és erősítésében lehet számotte­vő. Petrovszki István a párt vezető szerepének érvénye­sítésével foglalkozik. Rámu­tat: a politika igényesebb kidolgozása több területen szükségessé teszi a pártélet fejlesztését is. Feltétlenül erősítésre szorul a párton belüli demokrácia. Illisz László megvilágítja a személyzeti munka új voná­sait. Megállapítja: a vezetők kiválasztása során szélesebb körben kell alkalmazni a pályaválasztás módszerét, és figyelemmel kell lenni a szervezet sajátosságaira. Ez azt jelenti, hogy a pályavá­lasztás nem mindig és min­denütt az egyedül üdvözítő eljárás. A dolgozók tulajdonosi gondolkodásának és maga­tartásának kibontakoztatása szocialista rendszerünk áh landó célja. Milyen most a vállalatok helyzete e tekin­tetben? Milyen jellemzői, megnyivánulási formái van­nak a „jó gazda tudatnak?” Melyek a teendőink ezzel kapcsolatban? Ezekről a kérdésekről rendezett kerek- asztal-beszélgetést a szer­kesztőség. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. A folyóirat szerkesztősége „Miért nem differenciá­lunk?” címmel eszmecserét rendezett a teljesítményelv értelmezéséről és érvényesü­léséről. A vitaindító kerek- asztal-beszélgetés fő kérdései a folyóirat 1986. augusztusi- szeptemberi számában je­lentek meg. A. vitaindító után számos hozzászólás' ér­kezett, amelyek közül tizen­három jelent meg a lap ha­sábjain. A szerkesztőség vi­tazárója összefoglalja a leg­fontosabb gondolatokat. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának januári kétna­pos tanácskozásával új sza­kasz kezdődött abban az át­fogó folyamatban, amelynek korábbi útjelzői az 1985. áp­rilisi plénum, majd pedig az SZKP XXVII. kongresszusa voltak. Ennek a folyamatnak a kulcsszava az átalakítás. Vajda Péter a minőségi át­alakítás nehézségeiről, ered­ményeiről ír. Tavaszi lemezújdonságok Ügy tűnhet, hogy a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vál­lalat márciusban megjelenő új hangfelvételei elsősorban a könnyű műfajok: a hu­mor, a kabaré és a könnyű­zene kedvelőinek tartogat­nak meglepetéseket, hisz eb­ben a hónapban mindössze három komolyzenei lemez lát napvilágot. Ez utóbbiak azonban olyan zenei cseme­géket ígérnek, amelyek bizo­nyára hosszú időre kárpótol­ják majd a szimfonikus ze­ne kedvelőit. Verdi halhatat­lan remekét, a Requieme t többlemezes albumon jelen­teti meg a Hungaroton. A Milánói Scala ének- és zene­kara Claudio Abbado ve­zényletével szólaltatja meg a művet, világhírű művé­szek: Katia Ricciarelli, Shirley Verret, Placido Do­mingo és Nicolai Ghiaurov közreműködésével. Egy má­sik felvételen Telemann há­rom concerto-ját és egy szvitjét adja elő a Liszt Fe­renc Kamarazenekar és Jean-Pierre Rámpái fuvola- művész; a hangversenymes­ter Rolla János. A harmadik lemez is egy nagy klasszikus szerző műveiből készült vá­logatást szólaltat meg: J. S. Bach három csembalóra írt darabját játssza el szólóle­mezén Spányi Miklós. In the middle of nowhere címmel jelenik meg a Mo­dem Talking sorrendben ne­gyedik albuma. Paco de Lu­cia és Jerry Ricks egy-egy lemeze is napvilágot lát még ebben a hónapban, ez utóbbi a Magyar Rádió szerkeszté­sében 1987-től kiadott Radi­oton hangfelvételek egyik első darabja lesz. Több mint egv évtizede Zártkörű, mégis nyitott ház a város szívében Nemrég jubilált a Szolnoki Helyőrségi Művelődési Ottbon Tavaly volt tíz éve, hogy megnyitotta kapuit Szolnokon, a város szívében a Helyőrségi Művelődési Otthon. Az intéz­mény jellegéből adódóan kezdettől fogva zártkörű, de az évek folyamán, ha lassan is, egyre nyitottabbá vált, s nem­csak a belépési engedéllyel rendelkezők számára nyújt szó­rakozási, művelődési lehetőségeket. Olyannyira, hogy tavaly például a hatszázkilencvenhat rendezvénynek több mint hetvenötezer látogatója volt. A „civil” közönség leginkább a kiállításokra jut be — mindenfajta portai ceremónia nélkül. Az elmúlt év huszonhat tárlatát több mint kétezer- ötszázán nézték meg. Nép­szerűek voltak a szolnokiak körében o színházi előadá­sok, a hangversenyek és a filmvetítések is. Gyakori vendégei a háznak a gyere­kek. Az óvodásoknak zene­iskolai előkészítő tanfolya­mot szerveztek, a nagyob­baknak nyelvtanfolyamo­kat, de művészi tornára, néptánc, társastánc-körre is várják őket. Sikeres a kis hadtörténészek köre. A kö­zépiskolásoknak egyetemi előkészítőt tartanak fiziká­ból és matematikából. S ezen kívül otthont ad a ház a különböző iskolai rendez­vényeknek, báloknak is. Mindettől függetlenül a HMO természetesen a nép­hadsereg katonái, s más fegyveres testületek dolgo­zóinak művelődését szolgál­ja. Számtalan klub, szakkör és rendezvény várja a szó­rakozni, tanulni vágyókat. Sikeresen dolgoznak a vi- deofilmesek, a közelmúlt­ban megnyerték a kelet­magyarországi területi ver­senyt is. Népes a nyugdíjas klub, ugyancsak népszerű a tízéves kertészek szőlészek klubja, a billiárd kör, az if­júsági sakkszakosztály, a tartalékosok akadémiája. Év ről évre növekszik a kötetek száma a könyvtárban. Amíg 1980-ban 6095, jelenleg több mint nyolcezer könyv, szám­talan napilap, folyóirat kö­zül válogathatnak az olva­sók. Gyakran rendeznek író­olvasó találkozót, könyvki­állításokat. A művelődési ház sokszor ad otthont a Killián György Repülő Mű­szaki Főiskola művészeti csoportja próbáinak, bemu­tatóinak is. Az intézmény érthetően nagy szerepet. játszik a ha­zafias, honvédelmi nevelés­ben. A filmtárban tavaly 1871 filmet tartottak nyil­ván. Ebből 1279 rövidfilm, 412 katonai oktatófilm és 180 játékfilm. A kikölcsön­zött filmek száma tavaly megközelítette a tízezret, ezeket mintegy félmillióan nézték meg. Az eredmények alapján az elmúlt évben a HMO-t néphadsereg-szintű bázisfeladatok ellátásával bízták meg a vizuális neve­lésben. A tíz év alatt a Helyőrsé­gi Művelődési Otthon be­illeszkedett a megyeszékhely kulturális intézményháló­zatába, színesíti, gazdagítja a város közművelődési éle­tét. Jó kapcsolatot alakítot­tak ki a TIT megyei szerve­zetével, a KISZ megyei, vá­rosi bizottságával, a mozi­üzemi vállalattal, a Ver­seghy Ferenc Gimnázium­mal, a 633-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet­tel. A művelődési ház idei ter­veiben ugyancsak fontos he­lyet kaptak a nyári progra­mok. Az intézmény részt vesz a nyári egyetem szer­vezésében, megvalósításá­ban, külön terv készül a va­kációzó gyerekek szórakoz­tatására. Az idén is hallhat­juk majd a tárogatót a Ti­sza Szálló tornyából, a kert­helyiségben pedig a katonai stúdió alkotásaiból vetítenek filmeket. Addig is azonban még számtalan kiállításra, zenés estre várják a kultú­ra barátait. T. G. A Szolnoki Papírgyárban Kassák vers- és prózamondóverseny Kassák Lajos évfordulója alkalmából vers- és próza­mondóversenyt hirdetett a Szolnoki Papírgyár műszer­automatika szocialista bri­gádja a Papíripari Vállalat társgyáraiban dolgozók ré­szére. A szombaton megtar­tott hangulatos versenyben Vezér Ferenc, a Lábatlan i Papírgyár dolgozója bizo­nyult legjobbnak. A rendező szolnokiak közül szép ma­gyar beszédéért Atkári Gyó- ni Nikolettet külön díjjal ju­talmazta a zsűri. A tartal­mas délelőtt tisztelgés volt a nagy költő, író, festő szel­lemének. Ösztönzés pedapégusoknak Már a fővárosi, illetve a megyei tanácsoknál van az a nyolc és fél millió forint, amelyből az idén több mint ezer doktori vagy ennél ma­gasabb tudományos fokozat­tal rendelkező tanár, tanító, illetve óvónő részesül rend­kívüli béremelésben. Pályakezdők a katedrán Javuló feltételek ellenére is kevesebben Az okokat kereste a pedagógus szakszervezet Is A most folyó tanévben Szolnok megye óvodáiban és iskoláiban 183 friss diplo­más pályakezdő lett tagja a tantestületnek. Ez a szám önmagában persze nem so­kat mond, nem érdektelen „mögé nézni”. A különböző területeken dolgozó pedagógusokból csak az óvodákban van elegendő, tanítókból viszont tavaly há­romszor annyira lett volna szükség, mint ahány Szolnok megyei illetőségű fiatal vég­zett a nappali tagozatokon. Az általános iskolai tanárok iránti igény négyszerese volt a ,;kínálatnak”. Semmivel sem jobb a középiskolák helyzete: a múlt évben száz­nál több meghirdetett helyre mindössze huszonhét pálya­kezdő jelentkezett, a gya­korlattal rendelkező tanárak­kal sem sikerült minden ál­lást betölteni, hiszen jelen­leg is negyvennégy pedagó­gussal kevesebb tanít a kö­zépiskolákban, mint ameny- nyire szükség volna. (Csu­pán zárójelben, de talán ér­demes megemlíteni, hogy az óvónők is csak látszólag dol­goznak elegen, hiszen miután a többségük harminc évnél fiatalabb, sokan igénybe ve­szik a szülési-gyermekgon­dozási szabadságot, ezért ké­pesítés nélküliekkel, helyet­tesítéssel, túlórázással igye­keznek betölteni a hiányu­kat). Hogy mi okozza a pedagó­gusok számának csökkené­sét? A bérekben nem kereshető az ok, ugyanis a pályakezdő fiatalok Szolnok megyében kapják az ország többi me­gyéjéhez képest a legmaga­sabb átlagfizetést, amely a tanítók esetében 3787, az ál­talános iskolai tanároknál pedig 3884 forint volt 1985- ben; tavaly már 3985 illet­ve 4048 forintot kaptak. A munkaadók a lakásfeltételek javításával, a lakásvásárlás segítésével, albérleti hozzá­járulással is megpróbálták magukhoz vonzani a friss diplomásokat. A vonzerejük azonban az igénylők megsza­porodásával arányosan csök­ken. Meggondolásra tarthat számot az általános ötlet, hogy állítsák vissza a peda­gógusok régebben „divato­zott” lakásépítési kölcsönét. Különösen sokat veszítet­tek megtartó erejükből a kis települések, mert az ott élő fiatal tanítók, tanárok elszi­geteltnek érzik magukat mind a kulturális, mind a szakmai jellegű események­től. Ennek hatását főként az általános iskolák érzik, ame­lyekben kevesebb lett a ta­nító. hiányoznak a magyar, történelem, orosz, ének, technika és matematika sza­kosok, így természetesen több lett a képesítés nélküli nevelő. Figyelemre méltó kérdő­íves felmérést készített a Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottsága mellett működő ifjúsági tanács, amikor a fiatalok szakmai, munkahelyi közérzete és közéleti tevékenysége iránt érdeklődött. A pályaelha­gyás okait firtató kérdésre általában az anyagi, erkölcsi megbecsülés hiányát, a fo­kozott stressz-hatást emlí­tették. A válaszok között olyanok szerepelnek, mint „a nagy felelősség nincs egyensúlyban az erkölcsi és anyagi megbecsüléssel...”, „a munka értékelése nem dif­ferenciált”, „a nagy meg­terhelés a munka minőségé­nek rovására megy, az igé­nyes pedagógus feszültté vá­lik”, „a tanulóknak lassan már több joguk lesz, mint a tanároknak”. A megkérdezetteknek el­térő a véleményük a tárgyi feltételekről, általában köze­pesnek ítélik, de természe­tesen a válaszok tantárgyan­ként különbözőek. Csak ke­vesen elégedettek a kultu­rális igényeik kielégítésének lehetőségeivel. Nem csupán az alkalmakat hiányolják, hanem többnyire azt vall­ják: „Nincs rá sem időm se pénzem”. A pályakezdés és családalapítás éveiben a szabadidejük nagy részét plusz munkával töltik ki, ezért lemondanak a művelő­désről, a sportról. A megol­dást mindannyian abban lát­ják, hogy a főmunkaidőben kellene annyi pénzt kapni­uk, miből az igényeik sze­rinti életnívót tarthatnák. Mindezek ellenére el­mondható, hogy Szolnok megyében javultak a pálya­kezdő pedagógusok fogadá­sának feltételei. Az átlagbé­rüknek az országos átlagot meghaladó tényéről már volt szó, de ide tartozik, hogy az utóbbi három évben valamelyest nőtt a lakástá­mogatás összege, nyolccal többen kaptak garzonházi lakást, csaknem négyszázan részesülnek úgynevezett szol­gálati elhelyezésben, és ket­tővel több lett a szolgálati lakások száma is. — Bendó — A Karcagi Nagykun Múzeum tevókenységáről A tudomány szolgálatában A Karcagi Városi Tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén egyebek között a Győrffy István Nagykun Mhízeum utóbbi tíz évben végzett tevékenységéről is szó volt. A múzeum a Nagykunság néprajzi, történeti és leg- újabbkori történeti emlék­anyagát gyűjti és kutatja. Kutatási területe azonban az ország más tájait is magá­ban foglalja, munkatársai részt vesznek országos jelen­tőségű kutató és közművelő­dési feladatokban is. Két esztendeje tudományos kuta­tóhellyé nyilvánították. öt éve a Kántor Sándor Fazekasházzal, három éve pedig a Nagykunsági tájház­zal gazdagodott a múzeum, amelynek állandó kiállítása Győrffy István munkásságá­nak emlékét őrzi. Az újon­nan nyitott bemutatóknak is köszönhetően a látogatók száma öt év alatt kétszeresé­re nőtt, tavaly csaknem hu­szonnyolc-ezren voltak kí­váncsiak a karcagi kiállítá­sokra. A múzeum a többi hason­ló funkciójú intézménnyel megegyezően kettős felada­tot lát el: tudományos kuta­tó munkát végez, ugyanak­kor szolgálja a közművelő­dést is. A tevékenységhez szükséges technikai felsze­relések közül hiányzik a filmfelvevő, a videó-beren­dezés, a korszerű nyilvántar­tási és adatrögzítő bázis. Közművelődési feladatai­nak teljesítéséhez öntevéke­nyen igyekszik előállítani a technikai feltételeket: a kiállítások installációs rend­szerét a múzeum munkatár­sai készítik el. Az intézmény a raktár szűkössége ellenére is fejlesztette gyűjteményét, jelenleg 7873 néprajzi és tör­téneti értékű tárgya, több mint 73 ezer oldalnyi kézirat és dokumentum anyaga van, a könyvtárában pedig csaknem ötezer kötet segíti a tudományos munkát, a helytörténeti kutatást és a közművelődést. Szakembe­rei részt vettek, illetve részt vesznek Kecel monografikus kutatásában, Kiskunmaj- sa, Szalkszentmárton nép­rajzi kutatásában; munká­jukkal hozzájárultak a Tá­pió-mentének néprajzát fel­dolgozó kötet elkészültéhez, tanulmányt írtak Szegha­lomról, munkatársai voltak a Békéscsaba néprajza cí­mű monográfiának is. A Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet tagjaként, termé­szetesen valamennyi, a szű- kebb pátriánkban folyó nép­rajzi kutatásban fontos sze­repet 'kapnak. Széles körű tevékenysé­gükben lényegesek a hely- történeti kutatások. Meg­kezdték a Nagykunsági füze­tek sorozat közlését, megje­lentették a Karcagi krónikát és a Nagykunsági krónikát. Céljaik között helyet kap a tudományos igényeknek is megfelelő műveltség terjesz­tése; időszaki és vándorkiál­lításaikat ennek szellemében szervezik. Az újonnan kiala­kított termükben ötven-hat- van hallgató számára elő­adásokat is tartanak, jó kapcsolatot építettek ki a helyi üzemekkel, vállalatok­kal és iskolákkal. Ez utóbbi­akban múzeumi órákat tar­tanak, szakköröket és honis­mereti fakultációs foglalko­zásokat vezetnek. Az eszpe­rántó könyv Magyaror­szágon cím­mel kiállí­tást rendez­tek Fajszi Károly gyfij­teményéből az Orszá­gos Széche­nyi Kőnyv­tárban. A ki­állítás ápri­lis 11-éig lát­ható a Bu­davári Palota F épületé­ben. (Fotó: Hauer Lajos)

Next

/
Thumbnails
Contents