Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-24 / 70. szám
1987. MÁRCIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Pártélet márciusi számában Nemzetközi helyzet, a tulajdonosi szemlélet erősítése Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára elemzi a nemzetközi helyzetet. A többi között hangsúlyozza: a nemzetközi viszonyok befolyásolásában elvitathatatlan a* két nagyhatalom meghatározó szerepe. A biztonság és együttműködés ügyéhez azonban a kisebb országoknak is módjuk van érdemben hozzájárulni. Szerepük leginkább a feszültség csökkentéséhez elengedhetetlenül szükséges bizalom légkörének a megőrzésében és erősítésében lehet számottevő. Petrovszki István a párt vezető szerepének érvényesítésével foglalkozik. Rámutat: a politika igényesebb kidolgozása több területen szükségessé teszi a pártélet fejlesztését is. Feltétlenül erősítésre szorul a párton belüli demokrácia. Illisz László megvilágítja a személyzeti munka új vonásait. Megállapítja: a vezetők kiválasztása során szélesebb körben kell alkalmazni a pályaválasztás módszerét, és figyelemmel kell lenni a szervezet sajátosságaira. Ez azt jelenti, hogy a pályaválasztás nem mindig és mindenütt az egyedül üdvözítő eljárás. A dolgozók tulajdonosi gondolkodásának és magatartásának kibontakoztatása szocialista rendszerünk áh landó célja. Milyen most a vállalatok helyzete e tekintetben? Milyen jellemzői, megnyivánulási formái vannak a „jó gazda tudatnak?” Melyek a teendőink ezzel kapcsolatban? Ezekről a kérdésekről rendezett kerek- asztal-beszélgetést a szerkesztőség. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. A folyóirat szerkesztősége „Miért nem differenciálunk?” címmel eszmecserét rendezett a teljesítményelv értelmezéséről és érvényesüléséről. A vitaindító kerek- asztal-beszélgetés fő kérdései a folyóirat 1986. augusztusi- szeptemberi számában jelentek meg. A. vitaindító után számos hozzászólás' érkezett, amelyek közül tizenhárom jelent meg a lap hasábjain. A szerkesztőség vitazárója összefoglalja a legfontosabb gondolatokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának januári kétnapos tanácskozásával új szakasz kezdődött abban az átfogó folyamatban, amelynek korábbi útjelzői az 1985. áprilisi plénum, majd pedig az SZKP XXVII. kongresszusa voltak. Ennek a folyamatnak a kulcsszava az átalakítás. Vajda Péter a minőségi átalakítás nehézségeiről, eredményeiről ír. Tavaszi lemezújdonságok Ügy tűnhet, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat márciusban megjelenő új hangfelvételei elsősorban a könnyű műfajok: a humor, a kabaré és a könnyűzene kedvelőinek tartogatnak meglepetéseket, hisz ebben a hónapban mindössze három komolyzenei lemez lát napvilágot. Ez utóbbiak azonban olyan zenei csemegéket ígérnek, amelyek bizonyára hosszú időre kárpótolják majd a szimfonikus zene kedvelőit. Verdi halhatatlan remekét, a Requieme t többlemezes albumon jelenteti meg a Hungaroton. A Milánói Scala ének- és zenekara Claudio Abbado vezényletével szólaltatja meg a művet, világhírű művészek: Katia Ricciarelli, Shirley Verret, Placido Domingo és Nicolai Ghiaurov közreműködésével. Egy másik felvételen Telemann három concerto-ját és egy szvitjét adja elő a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Jean-Pierre Rámpái fuvola- művész; a hangversenymester Rolla János. A harmadik lemez is egy nagy klasszikus szerző műveiből készült válogatást szólaltat meg: J. S. Bach három csembalóra írt darabját játssza el szólólemezén Spányi Miklós. In the middle of nowhere címmel jelenik meg a Modem Talking sorrendben negyedik albuma. Paco de Lucia és Jerry Ricks egy-egy lemeze is napvilágot lát még ebben a hónapban, ez utóbbi a Magyar Rádió szerkesztésében 1987-től kiadott Radioton hangfelvételek egyik első darabja lesz. Több mint egv évtizede Zártkörű, mégis nyitott ház a város szívében Nemrég jubilált a Szolnoki Helyőrségi Művelődési Ottbon Tavaly volt tíz éve, hogy megnyitotta kapuit Szolnokon, a város szívében a Helyőrségi Művelődési Otthon. Az intézmény jellegéből adódóan kezdettől fogva zártkörű, de az évek folyamán, ha lassan is, egyre nyitottabbá vált, s nemcsak a belépési engedéllyel rendelkezők számára nyújt szórakozási, művelődési lehetőségeket. Olyannyira, hogy tavaly például a hatszázkilencvenhat rendezvénynek több mint hetvenötezer látogatója volt. A „civil” közönség leginkább a kiállításokra jut be — mindenfajta portai ceremónia nélkül. Az elmúlt év huszonhat tárlatát több mint kétezer- ötszázán nézték meg. Népszerűek voltak a szolnokiak körében o színházi előadások, a hangversenyek és a filmvetítések is. Gyakori vendégei a háznak a gyerekek. Az óvodásoknak zeneiskolai előkészítő tanfolyamot szerveztek, a nagyobbaknak nyelvtanfolyamokat, de művészi tornára, néptánc, társastánc-körre is várják őket. Sikeres a kis hadtörténészek köre. A középiskolásoknak egyetemi előkészítőt tartanak fizikából és matematikából. S ezen kívül otthont ad a ház a különböző iskolai rendezvényeknek, báloknak is. Mindettől függetlenül a HMO természetesen a néphadsereg katonái, s más fegyveres testületek dolgozóinak művelődését szolgálja. Számtalan klub, szakkör és rendezvény várja a szórakozni, tanulni vágyókat. Sikeresen dolgoznak a vi- deofilmesek, a közelmúltban megnyerték a keletmagyarországi területi versenyt is. Népes a nyugdíjas klub, ugyancsak népszerű a tízéves kertészek szőlészek klubja, a billiárd kör, az ifjúsági sakkszakosztály, a tartalékosok akadémiája. Év ről évre növekszik a kötetek száma a könyvtárban. Amíg 1980-ban 6095, jelenleg több mint nyolcezer könyv, számtalan napilap, folyóirat közül válogathatnak az olvasók. Gyakran rendeznek íróolvasó találkozót, könyvkiállításokat. A művelődési ház sokszor ad otthont a Killián György Repülő Műszaki Főiskola művészeti csoportja próbáinak, bemutatóinak is. Az intézmény érthetően nagy szerepet. játszik a hazafias, honvédelmi nevelésben. A filmtárban tavaly 1871 filmet tartottak nyilván. Ebből 1279 rövidfilm, 412 katonai oktatófilm és 180 játékfilm. A kikölcsönzött filmek száma tavaly megközelítette a tízezret, ezeket mintegy félmillióan nézték meg. Az eredmények alapján az elmúlt évben a HMO-t néphadsereg-szintű bázisfeladatok ellátásával bízták meg a vizuális nevelésben. A tíz év alatt a Helyőrségi Művelődési Otthon beilleszkedett a megyeszékhely kulturális intézményhálózatába, színesíti, gazdagítja a város közművelődési életét. Jó kapcsolatot alakítottak ki a TIT megyei szervezetével, a KISZ megyei, városi bizottságával, a moziüzemi vállalattal, a Verseghy Ferenc Gimnáziummal, a 633-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézettel. A művelődési ház idei terveiben ugyancsak fontos helyet kaptak a nyári programok. Az intézmény részt vesz a nyári egyetem szervezésében, megvalósításában, külön terv készül a vakációzó gyerekek szórakoztatására. Az idén is hallhatjuk majd a tárogatót a Tisza Szálló tornyából, a kerthelyiségben pedig a katonai stúdió alkotásaiból vetítenek filmeket. Addig is azonban még számtalan kiállításra, zenés estre várják a kultúra barátait. T. G. A Szolnoki Papírgyárban Kassák vers- és prózamondóverseny Kassák Lajos évfordulója alkalmából vers- és prózamondóversenyt hirdetett a Szolnoki Papírgyár műszerautomatika szocialista brigádja a Papíripari Vállalat társgyáraiban dolgozók részére. A szombaton megtartott hangulatos versenyben Vezér Ferenc, a Lábatlan i Papírgyár dolgozója bizonyult legjobbnak. A rendező szolnokiak közül szép magyar beszédéért Atkári Gyó- ni Nikolettet külön díjjal jutalmazta a zsűri. A tartalmas délelőtt tisztelgés volt a nagy költő, író, festő szellemének. Ösztönzés pedapégusoknak Már a fővárosi, illetve a megyei tanácsoknál van az a nyolc és fél millió forint, amelyből az idén több mint ezer doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkező tanár, tanító, illetve óvónő részesül rendkívüli béremelésben. Pályakezdők a katedrán Javuló feltételek ellenére is kevesebben Az okokat kereste a pedagógus szakszervezet Is A most folyó tanévben Szolnok megye óvodáiban és iskoláiban 183 friss diplomás pályakezdő lett tagja a tantestületnek. Ez a szám önmagában persze nem sokat mond, nem érdektelen „mögé nézni”. A különböző területeken dolgozó pedagógusokból csak az óvodákban van elegendő, tanítókból viszont tavaly háromszor annyira lett volna szükség, mint ahány Szolnok megyei illetőségű fiatal végzett a nappali tagozatokon. Az általános iskolai tanárok iránti igény négyszerese volt a ,;kínálatnak”. Semmivel sem jobb a középiskolák helyzete: a múlt évben száznál több meghirdetett helyre mindössze huszonhét pályakezdő jelentkezett, a gyakorlattal rendelkező tanárakkal sem sikerült minden állást betölteni, hiszen jelenleg is negyvennégy pedagógussal kevesebb tanít a középiskolákban, mint ameny- nyire szükség volna. (Csupán zárójelben, de talán érdemes megemlíteni, hogy az óvónők is csak látszólag dolgoznak elegen, hiszen miután a többségük harminc évnél fiatalabb, sokan igénybe veszik a szülési-gyermekgondozási szabadságot, ezért képesítés nélküliekkel, helyettesítéssel, túlórázással igyekeznek betölteni a hiányukat). Hogy mi okozza a pedagógusok számának csökkenését? A bérekben nem kereshető az ok, ugyanis a pályakezdő fiatalok Szolnok megyében kapják az ország többi megyéjéhez képest a legmagasabb átlagfizetést, amely a tanítók esetében 3787, az általános iskolai tanároknál pedig 3884 forint volt 1985- ben; tavaly már 3985 illetve 4048 forintot kaptak. A munkaadók a lakásfeltételek javításával, a lakásvásárlás segítésével, albérleti hozzájárulással is megpróbálták magukhoz vonzani a friss diplomásokat. A vonzerejük azonban az igénylők megszaporodásával arányosan csökken. Meggondolásra tarthat számot az általános ötlet, hogy állítsák vissza a pedagógusok régebben „divatozott” lakásépítési kölcsönét. Különösen sokat veszítettek megtartó erejükből a kis települések, mert az ott élő fiatal tanítók, tanárok elszigeteltnek érzik magukat mind a kulturális, mind a szakmai jellegű eseményektől. Ennek hatását főként az általános iskolák érzik, amelyekben kevesebb lett a tanító. hiányoznak a magyar, történelem, orosz, ének, technika és matematika szakosok, így természetesen több lett a képesítés nélküli nevelő. Figyelemre méltó kérdőíves felmérést készített a Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottsága mellett működő ifjúsági tanács, amikor a fiatalok szakmai, munkahelyi közérzete és közéleti tevékenysége iránt érdeklődött. A pályaelhagyás okait firtató kérdésre általában az anyagi, erkölcsi megbecsülés hiányát, a fokozott stressz-hatást említették. A válaszok között olyanok szerepelnek, mint „a nagy felelősség nincs egyensúlyban az erkölcsi és anyagi megbecsüléssel...”, „a munka értékelése nem differenciált”, „a nagy megterhelés a munka minőségének rovására megy, az igényes pedagógus feszültté válik”, „a tanulóknak lassan már több joguk lesz, mint a tanároknak”. A megkérdezetteknek eltérő a véleményük a tárgyi feltételekről, általában közepesnek ítélik, de természetesen a válaszok tantárgyanként különbözőek. Csak kevesen elégedettek a kulturális igényeik kielégítésének lehetőségeivel. Nem csupán az alkalmakat hiányolják, hanem többnyire azt vallják: „Nincs rá sem időm se pénzem”. A pályakezdés és családalapítás éveiben a szabadidejük nagy részét plusz munkával töltik ki, ezért lemondanak a művelődésről, a sportról. A megoldást mindannyian abban látják, hogy a főmunkaidőben kellene annyi pénzt kapniuk, miből az igényeik szerinti életnívót tarthatnák. Mindezek ellenére elmondható, hogy Szolnok megyében javultak a pályakezdő pedagógusok fogadásának feltételei. Az átlagbérüknek az országos átlagot meghaladó tényéről már volt szó, de ide tartozik, hogy az utóbbi három évben valamelyest nőtt a lakástámogatás összege, nyolccal többen kaptak garzonházi lakást, csaknem négyszázan részesülnek úgynevezett szolgálati elhelyezésben, és kettővel több lett a szolgálati lakások száma is. — Bendó — A Karcagi Nagykun Múzeum tevókenységáről A tudomány szolgálatában A Karcagi Városi Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén egyebek között a Győrffy István Nagykun Mhízeum utóbbi tíz évben végzett tevékenységéről is szó volt. A múzeum a Nagykunság néprajzi, történeti és leg- újabbkori történeti emlékanyagát gyűjti és kutatja. Kutatási területe azonban az ország más tájait is magában foglalja, munkatársai részt vesznek országos jelentőségű kutató és közművelődési feladatokban is. Két esztendeje tudományos kutatóhellyé nyilvánították. öt éve a Kántor Sándor Fazekasházzal, három éve pedig a Nagykunsági tájházzal gazdagodott a múzeum, amelynek állandó kiállítása Győrffy István munkásságának emlékét őrzi. Az újonnan nyitott bemutatóknak is köszönhetően a látogatók száma öt év alatt kétszeresére nőtt, tavaly csaknem huszonnyolc-ezren voltak kíváncsiak a karcagi kiállításokra. A múzeum a többi hasonló funkciójú intézménnyel megegyezően kettős feladatot lát el: tudományos kutató munkát végez, ugyanakkor szolgálja a közművelődést is. A tevékenységhez szükséges technikai felszerelések közül hiányzik a filmfelvevő, a videó-berendezés, a korszerű nyilvántartási és adatrögzítő bázis. Közművelődési feladatainak teljesítéséhez öntevékenyen igyekszik előállítani a technikai feltételeket: a kiállítások installációs rendszerét a múzeum munkatársai készítik el. Az intézmény a raktár szűkössége ellenére is fejlesztette gyűjteményét, jelenleg 7873 néprajzi és történeti értékű tárgya, több mint 73 ezer oldalnyi kézirat és dokumentum anyaga van, a könyvtárában pedig csaknem ötezer kötet segíti a tudományos munkát, a helytörténeti kutatást és a közművelődést. Szakemberei részt vettek, illetve részt vesznek Kecel monografikus kutatásában, Kiskunmaj- sa, Szalkszentmárton néprajzi kutatásában; munkájukkal hozzájárultak a Tápió-mentének néprajzát feldolgozó kötet elkészültéhez, tanulmányt írtak Szeghalomról, munkatársai voltak a Békéscsaba néprajza című monográfiának is. A Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet tagjaként, természetesen valamennyi, a szű- kebb pátriánkban folyó néprajzi kutatásban fontos szerepet 'kapnak. Széles körű tevékenységükben lényegesek a hely- történeti kutatások. Megkezdték a Nagykunsági füzetek sorozat közlését, megjelentették a Karcagi krónikát és a Nagykunsági krónikát. Céljaik között helyet kap a tudományos igényeknek is megfelelő műveltség terjesztése; időszaki és vándorkiállításaikat ennek szellemében szervezik. Az újonnan kialakított termükben ötven-hat- van hallgató számára előadásokat is tartanak, jó kapcsolatot építettek ki a helyi üzemekkel, vállalatokkal és iskolákkal. Ez utóbbiakban múzeumi órákat tartanak, szakköröket és honismereti fakultációs foglalkozásokat vezetnek. Az eszperántó könyv Magyarországon címmel kiállítást rendeztek Fajszi Károly gyfijteményéből az Országos Széchenyi Kőnyvtárban. A kiállítás április 11-éig látható a Budavári Palota F épületében. (Fotó: Hauer Lajos)
