Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-04 / 53. szám
/ 1987. MÁRCIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Március végéig 45 erőgép és mintegy 100 mun kagép kis-, közép- és nagyjavítását végzik el a Tiszaföldvári Lenin Tsz gépműhelyében. A szerelőknek az idénymunkában besegítenek az erőgépek kezelői is Fotó: T. K. L. Gépek, berendezések a Nefagtól Szárítás az alagútban — A tavalyi modellt az idén már gyártják — Kiemelt kategóriában, nagyobb nyereséggel Tegnap délelőtt Szolnokon a Technika Házában került sor a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vállalati tanácsának idei első ülésére, amelyen részt vett többek között Madarast Attila, a Pénzügyminisztérium államtitkára, Simon József, a megyei pártbizottság titkára, valamint Sólymos Rezső, a MÉM Erdészeti Hivatalának főosztályvezetője. Az ülésen a jelenlévők Török László igazgató beszámolóját hallgatták meg a gazdaság 1986. évi gazdálkodásáról és az idei feladatokról. Mint elmondta, az elmúlt évben eredményesen dolgoztak, amit az is bizonyít, hogy az 1985-ben elért 900 milliós termelési értékkel és 36 milliós nyereséggel szemben tavaly egymilliárd hatvanegymillió termelési érték mellett nyereségük elérte az 51 millió forintot, s így halmozott termelési értéküket tekintve a Nefag a kiemelt kategóriájú gazdálkodó egységek közé került. A tanácskozáson többen szót kértek, jgy Madarasi Attila is, aki tájékoztatást adott a népgazdaság jelenlegi pénzügyi - helyzetéről, majd ezt követően Simon József értékelte a megye gazdaságának elmúlt évi teljesítményét, s ezen belül az erdőgazdaság tevékenységét. A szakemberek már egyáltalán nem lepődnek meg azon, ha azt hallják, hogy a Nefag ismét egy újabb gép vagy berendezés gyártásába kezdett. Inkább az lenne a furcsa, ha nem így történne. Hiszen az évek során erdész és faiparos berkekben már hozzászoktak ahhoz, hogy a cég nagyon is átgondolt és tervszerű gépgyártási programot dolgozott ki a biomassza hasznosítására. Nem véletlenül, hiszen az erdészeti és faipari hulladékokra az a jellemző, hogy állandóan és viszonylag rövid idő alatt újratermelődnek, s mint hulladékok szennyezik a környezetet. S ugyanakkor aránylag csekély ráfordítással tüzelőanyaggá dolgozhatók fel, és környezetkímélő módon égethetők el. Ezt a felismerést a gazdaságnál tett követte, s többek között kialakították a tuskófúró adaptert, a különböző típusú aprítógépeket, a biobrikett gyártó gépsort, valamint az előtéttüzelő berendezéseket, amelyeket több változatban is készítenek. Ebbe a sorba jól illeszkedik az energiatakarékos modul rendszerű faipari szárító berendezés is, amelyet nemrégiben kezdtek gyártani. S hogy ismét „jó lóra tettek” bizonyítja az is, hogy a faipari gépek piacán egyre keresettebb termék manapság a szárító berendezés. Ugyanakkor pedig a fizetőképes kereslet sokáig kielégítetlen maradt, mivel jóminőségű korszerű faszárító berendezést hazai gyártótól és a szocialista országokból beszerezni nem lehetett. Pedig a fával foglalkozók már korábban is rájöttek arra, hogy nem elég csak fölfűrészelni a fát, hanem tovább feldolgozva — például bútoralkatrészekként értékesítve — nagyobb bevételt hozhat. Igen ám, csakhogy ennek első és legfontosabb állomása éppen az, hogy megszárítsák a fát. így aztán a gazdaságnak kapóra jött, hogy ’86 elején jelentkezett náluk két szakember — feltaláló — akik újszerű megoldást kínáltak a fűrészáru szárítására. A gazdaságnál fantáziát láttak a dologban, s oly annyira fölkarolták azt, hogy tavaly a tavaszi BNV-n, igaz még csak modell formájában, de bemutatták a berendezést, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felmérjék az igényeket is. Nos, ez sikerült, mivel 1986-ban már három szárítót megrendeltek a gazdaságtól, de az idén is érkeztek újabb igények. Nem véletlenül, hiszen a berendezés újszerűsége felkeltette az alkalmazók figyelmét. Ugyanis ehhez a masinához — ellentétben az országban lévő különböző berendezésekkel szemben — amelyekhez külön szárítókamrát is építeni kellett, tehát a gépvásárláson túl még egy újabb beruházást is igényelt — nem kell semmiféle kiegészítő épület, mivel a berendezés szerves részét képezi egy műanyagból készült alagút, amelyben a szárítás történik. Ezentúl ennek a szárítónak óriási előnye az eddigiekkel szemben az is, hogy szerelése viszonylag rövid időt — csupán néhány napot — vesz igénybe, mivel az elemeit úgyszólván kész állapotban lehet a helyszínre szállítani. — nt — Téma: a nők helyzete az iparban fl Magyar Nők Országos Tanácsának ülése Az iparban dolgozó nők helyzetével foglalkozott kedden délelőtt a Parlamentben tartott ülésén a Magyar Nők Országos Tanácsa. A testület tagjai már az ülést megelőzően kézhez kapták az Ipari Minisztérium tájékoztatóját. Az értékelés az iparban dolgozó nők helyzetének javítását elemezve rögzíti: az ipar nem mondhat le a nők foglalkoztatásáról a jövőben sem, éppen ezért szükséges, hogy a vállalatok hangolják össze a gazdaság és a dolgozó nők — családok — érdekeit, jobban alkalmazkodjanak a női munkaerő adottságaihoz. A nők kettős funkciójából adódó terhek csökkenthetők a rugalmas munkaszervezési formák — bedolgozás, a kötetlen-, a részmunkaidő — alkalmazásával. Fontos feladat a szakmunkásképzés lehetőségeinek bővítése, az átképzés, a munka melletti tanulás megszervezése, különösen ott, ahol szükséges a munkaerő-átcsoportosítás, s ahol a gyes-ről. a gyed-ről visszatérők munkaköre megváltozott — emeli ki a tájékoztató. Az ülésen Duschek Lajos- né, a MNOT elnöke tájékoz tatta a Nőtanács tagjait a nők moszkvai világkonferenciájának előkészületeiről. Majd megvitatták a MNOT idei munkatervét. Kedvező kilátások A vegyipar idei exportkilátásairól tájékoztatták kedden az újságírókat a Che- molimpex Külkereskedelmi Vállalat vezetői. Elmondták, hogy az év első felében a korábbiaknál némileg jobb árakon összességében több vegyitermék értékesítésére számítanak a külpiacokon. Főként nitrogén és a komplex műtrágyákból, illetve a hazai vegyipar egyik újdonságából, a lineáris polietilénből fokozható nagyobb mértékben a kivitel. A külkereskedelmi vállalat a legkedvezőbb exportszerkezet kialakítása érdekében az idén is ad fejlesztési kölcsönöket a gyártóknak. Történelmi lecke fiúknak, lányoknak A kommunista Hiúsági mozgalom újjászervezése a megyében „Történelmi lecke fiúknak, lányoknak” — adta írásának a címet Borzák Lajos a Szolnok Megei Néplapban tíz évvel a KISZ zászlóbontása után. A cikkben azok szólaltak meg, akik 1957 tavaszától—nyarától irányították a megyében a kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezését. Az akkori fő szervezők közül most, három évtized múltán Bencze Ernővel, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztáilyának csoportvezetőjével beszélgettünk. Vissza az üzembe — Mielőtt az eseményekre, azok menetére rátérnénk, kérem. idézze föl nagyon röviden addigi életútját 1957- i0— Szolnoki gyerek voltam, azon a vidéken laktunk. amit akkor is, ma is a város ipamegyedeként említünk. Az általános iskola elvégzése után, 1943-ban 14 és fél évesen a fatelepen kezdtem dolgozni. Akkoriban nem számított ritkaságnak a gyerekmunka. Voltam kihordó, voltam éjjeliőr. 1945 januárjában a Járműjavítóba szegődtem, kitanultam a géplakatos szakmát. Mozgalmi tapasztalataim a MADISZ-ban és a szakszervezeti ifjúsági tanoncmoz- galomban bűvöltek. 1949 tavaszától 1954-ig a MINSZ (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) agitációs propaganda osztályán, illetve a DISZ Központi Vezetősége káderosztályán dolgoztam. 1954 végétől ’56 novemberének végéig a Dolgozó Ifjúsági Szövetség Szolnok városi bizottságának titkáraként — talán mondhatom így — közelről szemléltem, de nemcsak szemléltem, hanem alakítottam is az eseményeket. — Mi történt 1956 novemberében Szolnokon, az ifjúság körében, és mi történt ugyanakkor Bencze Ernővel, hiszen a DISZ addigi városi titkárára újból a Járműjavítóban köszönt rá 1956 decembere? — A lényeg, hogy októberben Szolnokon is különböző ifjúsági rétegszervezetek alakultak, felbomlott a DISZ egysége. A budapesti Közlekedési és Műszaki Egyetem szolnoki közlekedési karának hallgatói — ahogy országszerte az egyetemisták — létrehozták saját MEFESZ szervezetüket (Magyar Egyetemi és Főis— Igen. Az ifjúkommunisták mindenütt — az üzemekben* az iskolákban, a falvakban — szívós harcot folytattak a megtévedt, becsületes fiatalok tömegeinek megnyeréséért. Éles politikai harc folyt az ifjúkommunisták és az októberi eseményeket meg nem értő, félreértő ifjúsági vezetők, fiatalok között. Bizony volt zavar is, félelem is, értetlenség is. A fiatalok között akadt olyan, aki valamiféle független cserkész-szövetséget akart volna. Nem volt könnyű munka. Agitáltunk, a szó szoros értelmében. Meggyőztünk, érveltünk, vitatkoztunk és közben olyan is előfordult, hogy egy-egy üzemből, községből „kipenderítettek” bennünket. A munka mégsem volt hiábavaló; egyre több fiatal ismerte el a párt vezető szerepét, s egyre többen vetették fel egy új, egységes ifjúsági szervezet megalakításának gondolatát. Január végén, februárban szülők, fiatalok, régi párttagok fogalmaztak leveleket az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságához és Szolnok Megyei Intéző Bizottságához, amelyekben egy egységes ifjúsági szervezet megalakítását kérték. így 1957. március 8-ra tanácskozásra hívtuk a megye üzemeinek ifjúmunkásait, amelyen a kommunista ifjúmunkás szövetség megalakításának kérdését tárgyaltuk meg. Azon az úttörőházi megbe- sélésen az előkészítő, a szervezőbizottság tagjai közül kólái Egyesületek Szövetsége) a munkásfiatalok a MA- FISZ-t (Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség), a középiskolások a Diákszövetséget. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány megalakulását követően a DISZ csökkentette a függetlenített ifjúsági vezetők számát, így jónéhányan — akkori városi és ifjúsági vezetők — korábbi munkahelyeinkre kerültünk vissza. Vállaltuk, hogy aktívan részt veszünk a termelés beindításában, az MSZMP alapszervezetek megalakításában. — Milyen volt a hangulat akkor, 1956 novemberében—decemberében a Járműjavítóban? — Javában tartott a „komfortos sztrájk”. A dolgozók kapták a fizetésüket, de nem termeltek. Bejártak rendszeresen a munkahelyükre, gyűléseztek, tanácskoztak. — Hogyan fogadták eredeti munkahelyeiken a DISZ volt vezetőit? — Hát bizony nem volt barátságos a fogadtatás! Hamarosan rájöttünk, hogy a termelés beindítása nehezebb, bonyolultabb feladat, mint hittük. Egyszerűen „bukott embereknek” tartottak bennünket, úgyhogy elég élest, ellenséges volt a hangulat. — 1957 februárjától Bencze Ernő az EPOSZ (Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége) megyei titkára és az üzemek, a községek egy részében is ifjúkommunisták vezették a parasztfiatalok és a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség szervezeteit. Hamarosan az egységes ifjúsági szövetség létrehozása jött szóba. Soós Károly (Járműjavító), B. Simon Ferenc (cukorgyár), és H. Nagy Mihály (Tisza Cipőgyár) neve jut eszembe. A megbeszélésről készült jelentést az MSZMP Megyei Intézőbizottsága március 18-i ülésén vitatta meg, amelyre már eljutott az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata „Az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról”. Az intéző bizottság ezt figyelembe véve hozta a következő határozatot: „... a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség helyett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakítását kell előkészíteni a megyében. ..” Arról is határozat született* hogy nem nagygyűléseket, demonstrációkat szervezünk, hanem a munkahelyeken készítjük elő a KISZ megalakítását Elsőként a Járműjavító 22 fiatalja alakított KlSZ-alapszervezetet, aztán a Tisza Cipőgyár, Túr- keve, Nagyiván, Tiszasüly, Kunmadaras, Jászárokszál- lás, Karcag. Tiszabura és Tiszaroff ifjúkommunistái. Március végén 62 KISZ- alapszervezetben ezerhatszáz KISZ-tag tevékenykedett. Ez akkoriban azt jelentette, hogy Szolnok megye adta az ország KISZ tagságának egynegyedét. — Minek köszönhető ez a gyors szerveződés? — Annak, hogy a megyében nem fordultak elő jelentős ellenforradalmi cselekmények, nem voltak atrocitások és nyilván szerepet játszott ebben az is, hogy éppen Szolnokon alakult meg a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány. — A KISZ Erkel Színházbeli országos zászlóbontását követően tisztázódott az ifjúsági szövetség elkövetkező néhány hónapjának programja is. — Mégpedig abban, hogy a fiatalok körében is tisztázni kell az Októberi események jellegét, a munka- fegyelem megszilárdítása érdekében ifjúsági brigádokat kell alakítani, részvételüket a munkaversenyben megszervezni, nagy tömegeket egybehívó, jó hangulatú ifjúsági találkozókat kell szervezni. Közös gazdaságok Az első nagy demonstrációra 1957 május elsején került sor Szolnokon. Azon a raaipon országszerte felvonulásokat, nagygyűléseket tartottak, amelyeknek új színfoltjaként megjelentek a kék inges, piros nyakkendős kiszesek. Május végére, július elejére a megyében is minden nagyobb üzemben, községben, oktatási intézményben megalakultak a KlSZ-alapszervezetek. — A másik nagy élményt a moszkvai világifjúsági találkozó tiszteletére szervezett ifjúsági találkozó jelentette Pusztataskonyban. A buraiak rendezték. Teherautón, vonaton, kerékpáron érkezett a környék fiatalsága. Kitűnően sikerült. Az ifjúság késő éjszakáig szórakozott az egykori urasági kastélyban és kertjében. — Megnőtt a KISZ tekintélye, vonzereje. — Októberre aztán elérkezett az idő, hogy megszűnjék a KISZ ideiglenessége. — Valóban. Október 13-án tartottuk a megyei küldött- értekezletet a megyei tanács nagytermében. Akkorra már 233 alapszervezet tevékenykedett 6575 taggal. Megválasztottuk a KISZ megyei testületéit; a 41 tagú megyei bizottságot, a kilenc tagú végrehajtó bizottságot, és vezetőit. A KISZ megyei bizottságának titkára Takács Vendel, a szervezőtitkár Molnár György, a gazdasági vezető Nagy András, a parasztfiatalok felelőse Sillye Gábor lett, agitációs- propagandatitkáriá engem választottak. Két hét múlva tartották a KISZ első országos értekezletét, amelyen megválasztottuk a vezetőket. Tulajdonképpen ezzel szűnt meg a KISZ ideiglenessége. — A megyében azonban megemlíthetünk egy különleges jellegzetességet is. — Igen. Az alapszervezetek, az alapszervezetek vezetői különösen a parasztifjúság körében olyan népszerűek lettek, hogy 1958- ban a Kunságban ifjúsági termelőszövetkezeteket alakítottak a fiatalok. A kevés taglétszámú, néhány holdon tevékenykedő szövetkezetek elnökeivé a KISZ-titkárokat választották. Bizony, néhány családiban kenyértörésre is sor került, a fiúk szembefordultak az apákkal. De ezek az ifjúsági szövetkezetek példát mutattak az ingadozóknak, a húzódozó szülőknek. Tiszaburán a Bátor ifjúság, Tiszaroffon az Ifjú Kommunista nevet vette fel a közös gazdaság, a közös útra lépő fiatalság. A hatalom megvédése és megszilárdítása, a termelés, a szocialista munkaverseny elindítása után előtérbe került a fiatalság eszmei, politikai nevelése, kulturált szórakozásának megszervezése. Megalakítottuk a Jászkun KISZ-együttest, amely műsoros estjeivel is szolgálta a kommunista ifjúsági szövetség vonzerejének növekedését. Egri Sándor Megalakultak a KlSZ-alapszervezetek
