Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-19 / 66. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 19. IA tudomány világa I A génsebészet új mikrobái Az emberiség már évezredekkel ezelőtt „munkába fogta” a mikroorganizmusok bizonyos fajtáit, hogy segítségükkel kenyeret süthessen, bort és sört erjesszen. Eleinte tapasztalati úton választották ki a megfelelő mikrobákat, úgy, hogy a keletkező termékek mind jobb minőségűek legyenek. Az utóbbi években azonban forradalmi változás következett be a mikroorganizmusok felhasználása terén. A tudósok, „génsebészek” genetikai programmal rendelkező baktériumokat, gombákat állítanak elő abból a célból, hogy egy bizonyos, előre megbatározott terméket készíttessenek a mikroorganizmusokkal. Ezek a termékek lehetnek iparilag hasznosítható fehérjék vagy gyógyszerek. A génsebészet, az utóbbi évtizedek legeredményesebb biológiai technológiájának egyik kulcskérdése a megfelelő mikroba alkalmazása. A genetikusak nkedvence” Az Escherichia coli nevű baktérium, amely kezdettől fogva a génsebészet legígéretesebb kísérleti alanya, sok előnyös, de néhány hátrányos tulajdonsággal is rendelkezik. Ez az a mikroba, amelyet genetikai módszerekkel az 1950-es évek óta kutatnak, ezért szinte mindent tudunk egyetlen kromoszómájának DNS-éről, ismerjük vírusait (a bakteriofágokat), amelyek miután kapcsolatba léptek a baktériumtest DNS-ével, tulajdonságokat vihetnek át egyik baktériumtörzsből a másikba. Tudjuk, hogy néhány Escherichia coli törzs plaz- midokat is tartalmaz, melyek kis, körkörös DNS-moleku- lák, s függetlenek az Escherichia coli kromoszóma DNS- étől. Ezek a plazmidok önállóan szaporodnak, és szintén átvihetők egyik törzsből a másikba. Miután a 60-as években felfedeztek néhány enzimet, melyek lehetővé teszik, hogy a kutató a DNS-molekulát a kívánt helyeken feldarabolja, és másokat, amelyek a DNS- molekulákat újból összekapcsolják, a genetikai manipulációs kísérletek legfontosabb feltételei adottak voltak. Egy ilyen kísérletben első lépésként különválasztják azokat a DNS-darabokat, amelyek a szükséges géneket tartalmazzák, majd ezeket _ beépítik a bakteriofágba' vagy plazmidba, ezt pedig az Escherichia coliba. Az így átalakított baktériumokat A Bacillus subtilist és más baktériumtörzseket máris kiterjedten használják antibiotikumok, rovarirtószerek és fehérjék termelésére. Köny- nyen szaporíthatok (fermen- tálhatók), nem termelnek mérget, és nem fertőznek sem embert, sem állatot, sem növényt. Képesek arra is, hogy terméküket környeazután elszaporítják. Ezután már az ilyen mikroorganizmusok „fehérjegyárként” működnek, szorgalmasan termelve azt az anyagot, amelyre a parancsot a beépített DNS-darabkákon megkapták. Ilyen módon egyes fehérjék, melyeket eddig nagy fáradtsággal (és költséggel) állati szervekből és szövetekből vontak ki, nagy mennyiségben termelhetők az újonnan programozott baktériumok fermentációjával. Hormonokat (például inzulint), interferont állítanak elő így, valamint betegséget okozó vírusok fehérjéit, hogy ellenük tiszta és hatékony vakcinát készíthessenek. Az Escherichia coli baktérium bevált, miért keresnek mégis újabb és újabb alanyokat a génsebészek? Azért, mert ez a mikroba rendelkezik néhány kellemetlen tulajdonsággal, amelyek az orvosi gyakorlatban komoly veszélyt jelenthetnek. Az Escherichia coli állandó lakója a bélcsatornának, így elképzelhető, hogy egy genetikailag manipulált törzs benépesíti a bélcsatornát, illetve átadja plazmidjait a már ott lévő törzseknek. Felmerült a kérdés, mi történik, ha a szervezetet a kívánatosnál nagyobb mennyiségű, biológiailag igen aktív interferon vagy inzulin árasztja el? Jobb lenne tehát egy olyan mikroorganizmust találni, amely nincs ilyen szoros kapcsolatban az emberi szervezettel. zetükbe kibocsássák. Eddig több mint 40, különféle enzimet termelnek segítségükkel. Felhasználásuk a génsebészetben azért késett, mert keveset tudtak plazmidjaikról, illetve bakteriofágjaikról. Ojabban olyan plazmidokat „szerelnek össze” számukra, amelyek a Bacillus subtilis és az Escherichia coli plazmidjainak hibridjei. Az egyik plazmid pedig olyan bacilus- tól származik, amely 50 Cel- sius-fok hőmérsékleten szaporodik, ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a fermentáció magasabb hőmérsékleten nagyobb hatásfokkal menjen végbe, másrészt pedig az ilyen hőtűrő plazmidokat tartalmazó mikrobák nem élnek meg az alacsonyabb hőmérsékletű állati és növényi szervezetben. Á független plazmidokon kívül olyanok is léteznek, amelyek beépülnek a kromoszóma DNS-ébe. Ehhez a beépített idegen darabhoz azután újabb és újabb idegen géneket lehet 'kapcsolni, és így teljesen megváltoztatni a sejt működését. Készíthető például olyan bacilus, amely cellulózhulladékból alkoholt gyárt. Az egysejtű gombák A mikrobák ■ harmadik használható csoportja az egysejtű gombáké. Ezek az emberi szervezettel semmiféle kapcsolatba nem lépnek, az iparban már régóta használatosak, genetikailag jól ismertek, s bár bonyolultabb szervezetek az Escherichia colinál, sok előnnyel rendelkeznek. Az emlősök kromoszómája túlságosan különbözik a baktériumokétól, ezért nehéz és hosszadalmas munka olyan DNS-darabkákat készíteni, amelyeket a baktérium „elfogad”, és fel tud használni a kívánt termék előállításához. A gombák a törzsfejlődés magasabb fokán állnak, DNS-molekulájuk elrendezése néhány közös vonást mutat az emlősökével, és ez valamelyest megköny- nyíti a „használható” gének előállítását és beépítését. A génsebészet, amely már eddig is hatalmas eredményeket ért el, további nagy reményekre jogosít a mikró- bák ipari felhasználása területén. Segítségével szaporodik azon mikroorganizmusok és eljárások száma, amelyek az iparban, az orvosi gyakorlatban nélkülözhetetlen anyagok előállítását egyszerűsítik és gazdaságosabbá teszik. A hazai kutatók is eredményes és a jövőben iparilag is sokat ígérő kutatásokat folytatnak bizonyos anyagoknak mikroorganizmussal történő termeltetésére. ______________________M. I, U ltrahangos injekcióstű Gyakran előfordul, hogy egy-egy eret még a gyakorlott orvos is csak nehezen talál meg. Capetowni (Dél- Afrika) orvosok most olyan tűt szerkesztettek, amely ultrahang révén maga lel rá az érre. A tűvel összekötött két átalakító egy-egy ultrahangsugarat bocsát ki. Ha ér van abban a pontban, amelyben két sugár keresztezi egymást, a tűn lévő hangszóró finoman berregni kezd, majd egy mechanikai szerkezet a tűt a kellő irányba fordítja. Míg az eddig hasonló — ugyancsak ultrahangokat hasznosító — tűket csupán merőlegesen lehetett beleszórni az érbe, s ezért azok nem váltak be, a mostani a kívánatos 5—30 fokos szögben hatolhat be a megcélzott érbe. Noha ennek a tűnek a prototípusát már jó néhányszor alkalmazták, a szakemberek szerint túlságosan ormótlan, s ezért egy még kisebb változatát iparkodnak kifejleszteni. SZOLNOKI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓ VALLALAT pályázatot hirdet pénzügyi és számviteli főosztályvezetői állás betöltésére. Alkalmazás feltételei: — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, — legalább! 10 éves szakmai és 5 éves vezetői gyakorlat. Ipar vállalati Ismerettel rendelkezők előnyben részesülnek. A pályázat tartalmazza a jelentkező önéletrajzát, eddigi szakmai tevékenységének ismertetését és kereseti igényét. Az érdeklődők személyes beszélgetésen részletes tájékoztatást kapnak. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és szociális főosztályán. Cím: Szolnok, Vörös Hadsereg út 63. Továbbá alkalmazásra keresünk gyakorlattal rendelkező: — felső- vagy középfokú képesítésű ügyvitelszervezőt — mérlegképes könyvviteli képzettségű könyvelőt — gyors- és gépírót. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a fenti címen. (2211) Munkába fogott új mikrobák Élelem után kutatnak Téli madárvendégünk a fenyőrigó Az elmúlt hetekben madarak százai lepték el a városi parkokat és az utakat szegélyező fákat. Az utcákon fázósan siető emberek alig vetnek ügyet a didergő madárseregre. A figyelmet leginkább csak akkor vonják magukra, ha valahol. ostorfa vagy falakra felfutó vadszőlő termésére bukkannak. A kiéhezett madarak minden óvatosságukról megfezatú ismeretlen madarakra. Való igaz, nem mindennapi vendégek ők a városban. Északi hazájukból ősszel érkeznek hozzánk, hisz, az itteni tél rendszerint jóval egyhébb, mint jó néhány szélességi körrel északabbra. Az idei tél azonban nálunk is kitett magáért. A tavaszba nyúló hideg miatt az erdők mezők táplálékkészletei kimerültek, a fenyőrigók peledkezve vetik magukat a táplálékra. Miközben mohón kapkodják a hidegtől meg- töppedt bogyókat, nem sokat törődnek a zajos járművekkel és az emberek közelségével. Az éhség „megszeli- díti” őket. A járókelők ilyenkor gyakran rácsodálkoznak a szokatlanul bizalmas, szürke és barnás-vöröses mintádig — némi élelem reményében — behúzódtak a városokba. Ügy tűnik, élelmezési gondjaik ezzel egyelőre megoldódtak, mert a város bogyókat termő fái és cserjéi el tudják látni egy darabig élelemmel. Baj csak akkor lesz, ha a tavasz még sokáig várat magára. Szerencsére sokan vannak, akik kertjükben telente szívesen etetik az arra rászoruló madarakat. Ha tehát maradt még valahol a kamrában, pincében hidegtől megráncosodott, vagy netán megfagyott alma, amit már nem szívesen tennénk az asztalra, ugyan akasszuk ki ezeket rövid zsinórra függesztve a kert fáira’. A szerteszét kóborló és élelem után kutató rigócsapatok valószínűleg hamarosan fel fogják fedezni. A fenyőrigók tömeges megjelenése természetesen nem egy rendkívüli jelenség. Előfordulásukról nemcsak a madártani szakirodalomban, hanem a múlt századi szakácskönyvekben is találhatunk említést. Az érdekesség kedvéért lássuk, mit ír ez utóbbi: „Ügy északi otthonában, mint telelőterületein bőségesen fogyasztott borókatermés zamata annyira átjárja egész testét, hogy húsának íze hasonlíthatatlanul jobb, mint a töbhi rigónak is egyébként élvezhető húsa. Ezért keresett élelmi- cikk, amelynek biztos a piaca”. Főleg a felvidéki madarászok lószőrből font hurkokkal fogdosták is bőséggel, nehogy „fenyőmadárban” szűkölködjék az ínyencek asztala. Szerencsére ma már senkinek nem jutna eszébe madarakat azért elpusztítani, hogy egy-egy falatnyi különleges ízű csemege is jusson az asztalra. Napjainkra egyre inkább igaz, amit Herman Ottó még a századforduló tájékán írt: „A kertnek ismét nemcsak a virág, hanem a madár is az ékessége: ez adja meg a kert életét”. Lőrinczi István A természet patikája Egy újabb egészséges életmódra nevelő, ismeretterjesztő munka látott napvilágot a hetekben. Dr. Oláh Andor kis könyve a Nők Magazinja kiskönyvtár sorozatában jelent meg, amelyek szerkesztője Gergely Anikó. Kiadására pedig a Kossuth Könyvkiadó vállalkozott. Az erdőt, réteket járva az ember számtalan olyan növénybe botlik, amelyet gyógynövényként lehet használni. Már gyermekkoromban csipegettük a Tisza partján a szedret, ismertük a galagonyát, csipkebogyót, erős pengéjű késsel szedtük fel az édes gyökereket, és jóízűen rágtuk a rostokat, amelyekből édeskés nedv folyt.. Nagyanyáink idején még szokásos volt, hogy tavasszal, nyáron, ősszel karjukon a fűzfából font kosárral elindultak az erdőbe vagy mezőre, azokra a területekre, ahol tudták, hogy gyógynövény van. Aztán megszárítva, földarabolva a különböző növényeket, azokból „orvosság” készült. Valahogy a mai kor embere e módszert elfelejtette. Igen, tudom most sokan azt mondják, erre valók a Herbária szaküzletek. Bemenni egy üzletbe, kimenni a természetbe, —• két dolog. Megismerni a környezetet, amely látványt és felüdülést jelent egyben. Olykor lehajolni vagy felkapaszkodni a „csodaszerért” — az egészséges életmód egyik változata. A könyvecske erre ad rövid ismeretterjesztő anyagot. A szerző leírja a gyógynövények gyűjtési módját, hol, mikor, melyiket lehet megtalálni. A különböző drogok elkészítésének módozatait. Segítséget kaphatunk a szív- és érbetegségek, a légutak, emésztőszervi, reumatikus bajok növénykúráiból, S a kötet ára is kedvező, hiszen csak 30 forint. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretik, de óvják is a természetet. T. Z. Technikatörténeti érdekességek A hőlégmotor A múlt század egyik legkiemelkedőbb mérnök-egyénisége volt a svéd Jdhn Ericson (1803—1899). Hazájából a technikai ismeretei kiegészítése céljából Angliába utazott, majd innen kivándorolt Amerikába. Kísérletezett a Nap hőenergiája felihasználásával olyképpen, hogy kerek tükörszerkezet gyújtópontjába elhelyezett kazánban termelt gőzzel motort hajtott meg. Tökéletesítette a hajócsavart, szerkesztett távolságmérőt, víz alatt tüzelni képes ágyút, és az amerikai polgárháborúban az északiaknak hadihajót is épített (a ,,Princeton”-t). Itt a 125 évvel ezelőtt, 1861-ben szerkesztett hőlégmotorjának a rajzát közöljük. ,K. A. Ikerképmagnó Japánból Már évek óta gyártanak olyan kazettás magnetofonokat, amelyekre egyszerre két kazetta tehető fel. Ezeken az egyik kazettáról a másikra átmásolhatjuk a felvételt, de arra is módunk van, hogy az egyik kazettán lévő zenei felvételre ráénekeljünk, s azt másoljuk át a másikra. Most a japán Sharp cég hasonló megoldású VHS- rendszerű képmagnót hozott forgalomba. Ezen megtehetjük, hogy amíg az egyik kazettán lévő felvételt lejátsz- szuk, a másikra az éppen futó tévéműsort rögzítjük. Megtehetjük azt is, hogy egyszerűen megduplázzuk . a műsoridőt, mert a készülék — akár felvételkor, akár lejátszáskor — úgy is beállítható, hogy a kazetta végére érve önműködően átkapcsoljon a másik kazettára. A filmforgalmazók nagyon félnek az új készüléktől, mert vele a műsoros kazettákról sokkal jobb minőségű „illegális” másolatok készíthetők, mint két külön képmagnóval. Benne ugyanis a videojel nem megy át csatlakozókon, és hosszú kábeleken, csak szilárdan beépített, jól árnyékolt és egyenesen erre a célra tervezett rövid vezetékeken, s a közbülső áramkörök száma kisebb, az áramkörök illeszkedése is jobb.
