Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-19 / 66. szám
2 SZOLNOK MEGYEL NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 19. Ortega a New York Timesnak Békés megállapodással oldhatók meg a problémák NSZK-kormánynyilatkozat Széles körű párbeszéd a Szovjetunióval Esélyek és viharok Heves szélviharokról, elsüllyedt hajókról viszonylag sűrűn jelenik meg híradás a világsajtóban. Az a jelentés azonban, amelyik a New Yorktól 40 mérföldre szerencsétlenül járt „Kamszomo- lec Kirgiz»” matrózairól érkezett, korántsem a megszokott katasztrófa-szenzációkhoz tartozik, hanem — bármilyen hihetetlen első pillantásra — a tömény világpolitikai ügyek közé. Hiszen az amerikai pairti őrség által kimentett szovjet tengerészeket fogadta a Fehér Házban Rónáid Reagan elnök, s a megfigyelők teljes joggal értékelték úgy ezt az udvariassági gesztust, mint egyfajta jelzést a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi, méltán különlegesnek mondható korszakában. A Moszkva és Washington közötti viszonyt az elmúlt hetekben ugyanis nagyfokú dinamizmus jellemzi. Több csatornán folynak a megbeszélések, a fegyverzetkorlátozás összetett problémáitól kezdve a regionális kérdések soráig. Épp most fejezte be tárgyalásait a szovjet fővárosban Michael Anmacost külügyminiszter-helyettes, aki egybehangzó vélemények szerint felettese, George Shultz áprilisi látogatását is előkészítette. Ugyancsak ígéretes az a közeledés, ami — persze kellő óvatossággal — a kérdések kérdésének számító leszerelési ügyekben Gorbacsov főtitkár legutóbbi kezdeményezése óta megfigyelhető. Elsietett optimizmus lenne ugyan feltételezni, hogy az európai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták problémájában végleges áttörést értek volna el a tárgyalófelek, annyi azonban megkockáztatható, hogy hosszú idő óta most nyílik a legbiztatóbb esély a közös nevező megtalálására. Jellemző volt például a tapasztalt diplomata, Viktor Karpov nyilatkozata, aki a napokban kijelentette: akár már idén ősszel is tető alá hozható az INF-szerződés, „amennyiben mindkét félben megvan erre a szándék”. Az utalás világos. Hiba lenne ugyanis figyelmen kívül hagyni azokat a fejleményeket, amelyek Washingtonban a megegyezés lehetőségét rontják, kezdve az újabb Trident-kísérletekről, az űrfegyverkezés erőltetésétől a rövid hatótávolságú rakéták ügyének mostani megegyezés feltételévé avatásáig. Igaz, Moszkva ezen a téren is rugalmasságot tanúsít. Karpov például az említett nyilatkozatban azt is bejelentette: a Szovjetunió hajlandó a közép-hatótávolságú rakéták kérdésével párhuzamosan tárgyalásokat folytatni a rövidhatótávolságú harcászati eszközökről is. Pozitív és negatív tényezők, kezdeményezések és gátló események egyaránt felvillannak tehát a két nagyhatalom viszonyának jelenlegi kaleidoszkópjában. Remélhetőleg a közeljövőben Inkább az egyezmények formálódása, s nem a tengeri vagy politikai viharok fognak szenzációkkal szolgálni. Szegő Gábor Újabb Trident—2 kísérlet A Pentagon kedden végrehajtotta második kísérletét a Trident—2 típusú földrészközi ballisztikus rakétával. A rakétát a floridai Cape Canaveral támaszpontról indították. Több ezer kilométeres út megtétele után a robbanótöltet nélküli Trident—2 az Atlanti-óceánon kijelölt célkörzetbe csapódott. Annak ellenére, hogy az indítást műszaki hibák miatt egyszer el kellett halasztani, a washingtoni hadügyminisztérium sikeresnek minősítette a kísérletet. Mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem hajlandó tárgyalni akár az Arias- tervről, akár a Contadora- csoport javaslatáról, vagy a Nicaragua és más középamerikai államok által előterjesztett rendezési tervezetekről, addig mindezek csupán javaslatok maradnak — jelentette ki Daniel Ortega nicaraguai elnök a The New York Times számára adott interjújában. Ha a washingtoni kormány valóban békés megállapodást akar elérni, akkor erre megvan a gyors lehetőség — hangsúlyozta. A nicaraguai államfő megEgy szerdán kiadott bagdadi katonai közlemény szerint az iraki légierő gépei az elmúlt 24 órában két „nagy tengeri célpontot” támadtak az iráni partok közelében. Az iraki szóhasználat szerint ez többnyire olajszállító, vagy más kereskedelmi hajót jelent. Mint azt a bagdadi hivatalos katonai szóvivő közölte, az iraki szárazföldi erők tovább ágyúzták az iráni állásokat a front déli szakaszán a Bászrától és Majszantól keletre lévő körzetben, élőerőben és haditechnikában A „Forradalmi Igazságszolgáltatás” nevű csoport kedden este bejelentette, hogy egy héttel elhalasztja a Libanonban elrabolt francia állampolgár, Jean-Louis Normandin kivégzését, de azzal fenyegetőzött, hogy Franciaországban is akcióba lép, ha Párizs nem teljesíti követeléseit. A szervezet azt követeli Mitterrand francia elnöktől, hogy módosítsa a terrorizmussal kapcsolatos álláspontját és Franciaország szüntesse be az Irakba irányuló fegyverszállításokat. A rossz anabsággal, kézzel írt közleményt a szervezet az állapította: az iráni-kontra botrány nem csökkentette annak veszélyét, hogy az amerikai kormány közvetlen katonai akciót indít országa ellen, sőt „könnyen járhat azzal, hogy még inkább a katonai megoldásra helyezi a hangsúlyt”. Tomas Borge belügyminiszter külön interjújában leszögezte: ha az Egyesült Államok felhagy a Nicaragua elleni agresszióval, megszünteti az ellenforradalmá- rok támogatását, akkor nem lesz szükség a rendkívüli állapot fenntartására, az ország védelmét szolgáló különleges intézkedésekre. egyaránt veszteségeket okozva. Az iráni tüzérség ismét támadta Bászra város lakónegyedeit, s emiatt több épületben károk keletkeztek. Az ÍRNA iráni hírügynökség arról számolt be, hogy a front különböző szakaszain heves tüzérségi összecsapások voltak. Az iráni erők iraki haditechnikai eszközöket semmisítettek meg, s élő erőben is veszteségeket okoztak. Az iráni hadihajók a Honmuzi-szorosban feltartóztattak hét külföldi hajót, átkutatták, majd tovább engedték őket. An-Nahar című független libanoni napilaphoz juttatta el. Tudatta: a haladékként adott egy hét alatt Franciaországnak „küldöttségeket kell küldenie, hogy megadják a helyzet javításához szükséges felvilágosításokat, ellenkező esetben vér folyik”. A levélhez mellékelték az Antenne—2 francia televízió elrabolt technikusának fényképét is. A szervezet első alkalommal nevezte a túszt kémnek, s közölte, hogy a későbbiekben nyilvánosságra hozzák e vádat alátámasztó vallomását is. US1 — onorgiaiigy Hagy összegek a nukleáris programra Az amerikai energiaügyi minisztérium a következő pénzügyi évben nagy összegeket szán katonai nukleáris programok megvalósítására. Az ősszel kezdődő 1988-as pénzügyi évben a minisztérium költségvetésének több mint a felét — 8,1 milliárd dollárt — katonai nukleáris programok megvalósítására kívánja fordítani. Ebből 2,4 milliárd dollárt szánnak atomfegyverek gyártására, további 2,1 milliárd dollárt pedig újabb atomfegyverek létrehozására és kipróbálására. A minisztérium 1987- ben 349 millió dollárral szállt be az SDI (hadászativédelmi kezdeményezés) program megvalósításába, a következő pénzügyi évben pedig 481 millió dollárt szán erre a célra. Biztos vagyok benne, hogy megnyerjük a következő általános választásokat, méghozzá jó többséggel — jelentette ki a The London Evening Standard című délutáni újságnak adott nyilatkozatában Margaret Thatcher brit kormányfő. Margaret Thatcher kizárólag belpolitikai-választási kérdésekről szólt. LeszögezA nyugatnémet külpolitika fő feladata a következő négy évben is a nyugati szövetség erősítése, valamint a széles körű párbeszéd és együttműködés folytatása a Varsói Szerződés tagállamaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Ezt hangsúlyozza az a kormánynyilatkozat, amelyet Helmut Kohl, az NSZK kancellárja terjesztett elő szerdán a szövetségi gyűlésben. Mint Kohl kifejtette, a Varsói Szerződés szerinte továbbra is fennálló katonai - fenyegetésével szemben a jövőben is a NATO szavatolja Nyugat-Európa és az NSZK biztonságát. A kancellár országa szempontjából központi jelentőségűnek nete: jelenlegi második mandátumának júniusban kezdődő utolsó éve „vadászidény”, s ebben az időszakban bármikor urnákhoz szólíthatja a szavazókat. Arra a kérdésre, vajon az újabb belviszályokkal küszködő Munkáspárt „feltornázhatja-e magát a népszerűségi versenyben”, a konzervatív kormányfő ezt válaszolta: vezte a Szovjetunióhoz fűződő viszonyt, de változatlanul hosszú távú törekvése a kapcsolatok fejlesztése Közép-, Kelet- és Délkelet- Európa összes államával is, a már megkötött szerződések és a helsinki záróokmány alapján. A szövetségi kormány ezeknek az államoknak megbízható, kiszámítható és bizalomteli partnere akar lenni a párbeszédben és az együttműködésben egyaránt — hangsúlyozta Kohl. Sürgette, hogy mindezt vitassák meg az NSZK által javasolt kelet—nyugati gazdasági együttműködési értekezleten az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében. Weinberger Inkarában Támaszpont katonai segélyből Az amerikai hadügyminiszter ígéretet tett török kollégájának, hogy igyekszik rávenni a vonakodó washingtoni kongresszust az Ankarának nyújtott katonai segély növelésére. Caspar Weinberger — aki kedden érkezett Madridból négynapos hivatalos látogatásra a török fővárosba — szerdán Zaki Yavüztürk hadügyminiszterrel és Necip Torumtay vezérkari főnökkel tárgyalt. A fő téma az volt, hogy miként töltsék meg konkrét részletekkel a hétfőn Washingtonban 1990- ig meghosszabbított amerikai—török katonai együttműködési szerződést, amelyet a két külügyminiszter írt alá. A szerződés alapján az Egyesült Államok — pénzügyi támogatás fejében katonai létesítményeket tarthat fenn Törökországban. BUDAPEST A faji megkülönböztetés felszámolásának nemzetközi napja alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter üzenetet intézett az ENSZ Apartheid Elleni Különleges Bizottsági. .lak elnökéhez. Az üzenetben a magyar kormány cselekvő támogatásáról biztosította a világszervezetet és a bizottságot az apartheid elleni harcban. MOSZKVA Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára kedden Moszkvában fogadta Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettest, aki hivatalos látogatáson tartózkodott a szovjet fővárosban. A találkozón véleményt cseréltek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alakulásáról. Mihail Gorbacsov február 28-án tett, a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó javaslata fényében áttekintették a genfi szovjet—amerikai tárgyalások helyzetét is. WASHINGTON Az amerikai külügyminisztérium kedden elismerte, hogy legalább két nevadai föld alatti atomrobbantás következtében radioaktív anyagok kerültek a légkörbe. A szennyeződés az 1980. szeptember 25-én és az 1984. március 15-én végzett kísérletek során történt. A külügyminisztérium azonban közölte, hogy a sugárszennyeződés „alig észlelhető” mértékű volt, s nem terjedt túl a kísérleti telep határain. „nem hiszem”. Maliik a Diadalív Málladozik Párizs büszke jelképe, a Diadalív és felújítására alighanem amerikai pénzt kell igénybevenni. Amikor Francois Léotard kulturális miniszter először pendítette meg tervét a nyilvánosság előtt, hazafias szívekben nem csekély megrökönyödést keltett. Elvégre a nemzeti nagyság legbecsesebb jelképéről, Franciaország legfényesebb hadi dicsőségének emlékművéről van szó, s már ezt is csak amerikai pénzzel tudják megmenteni? A franciák hazafias berzenkedése teljesen érthető, pedig a Diadalív mai állapotát és az amerikai mecénások illusztris névsorát tekintve Léotard ötlete nem is olyan megbotránkoztató. A helyzet az, hogy a gyönyörű Diadalív belső boltozatáról immár hónapok óta védőháló leng. A műemlék kőburkolata annyira meglazult, porózussá lett, hogy életveszélyessé vált az alatta járó turistáknak. Bármelyik pillanatban lepottyanhat egy súlyos kő a napóleoni csaták nevét betűzgető nézelő- dőkre vagy éppen az ismeretlen katona örök lángjánál koszorúzó valamely küldöttségre. Az 50 méter magas és 45 méter széles impozáns építmény körül naponta gépkocsik miriádja kering, kipufogó gázuk eszi a monumentális allegorikus domborművek kövét, az alatta száguldó metrószerelvények rezgése rázza, lazítja alapjait. Ha ennyi modern igénybevétel mellett még el is hanyagolják, nem csoda, hogy ennyire leromlott. A Diadalívet 22 esztendeje mosták le utoljára, most bekormolódott, rozzant állapotban várja a felújítást. A munkálatok tervezésével és kivitelezésével megbízott vállalat legalább tízmillió frankra becsli a legszükségesebb tisztogatások költségét, de az alaposabb állagmegóvásra harminc, millió is rámehet. A fővárosban és másutt óriási kulturális beruházások folynak: a Louvre átrendezése és renoválása, régészeti ásatásokkal tetézve, épül a Bastille-téri opera, befejezéséhez közeledik a Defense negyed 100 méter magas diadalíve. S mindezt egy olyan kulturális költségvetésnek kell állnia, amelyet alaposan megrövidített a Chirac-kor- mány takarékossági politikája. Nem meglepő hát, ha Léotard az amerikaiakra gondolt és joggal mutatott rá arra is, hogy a francig műemlékek megóvásában komoly hagyományai vannak az amerikai pénzmágnások mecenatúrájának. Az első világháborúban legyengült Franciaországnak nem volt pénze az igen megromlott állapotú Versailles-i kastély helyreállítási munkálataira. John Rockefeller két részletben 34 millió frankot adományozott az egyik legbecsesebb francia történelmi emlékmű megmentésére. David Rockefeller folytatta apja Versailles-i jótékonykodását és 1953-ban százmillió frankkal járult hozzá a tetőzet rendbehozásához. Márványtábla őrzi adakozásának emlékét Napóleon kedvenc kastélyán is, Fon- tainebleau-ban. Ezután más gazdag amerikaiak is kedvet kaptak, hogy nevüket megörökítsék az óvilág szépségein. Gerald Vander Kemp asszony a 60-as években létrehozta a Versailles-, alapítványt — ez finanszírozta a kastély legszebb részeinek: a király és a királyné hálószobáinak és a pazar tükrös galériának a felújítását. Ugyanez az amerikai alapítvány mentette meg a pusztulástól Givernyben Claude Monet Szajna-parti tündérkertjét a vízi- iiliomos tavacskával, amelyet a festő annyi csodált képen örökített meg. A Diadalív tehát amerikai pénzre vár, hogy újra régi fényében hirdethesse a világnak a francia nemzet egykori dicsőségét, amikor Napóleon diadalmas hadjáratai nyomán a Nagy Hadsereg lábainál hevert Európa. A turisták, akik naponta ezrével lifteznek fel a tetejére és fényképezik a Diadalív teréről kiinduló 12 sugárút gyönyörű látványát, még nem sokat vesznek észre az építmény romlásából. Csak a háló árulkodik a szomorú valóról. Vannak franciák, akik nem egyköny- nyen fogadják el azt a gondolatot, hogy amerikai pénzen újítsák fel Napóleon Diadalívét. Van, aki lelki szemeivel már az American Express zászlaját látja lobogni rajta. Mások viszont így válaszolnak ezekre az aggályokra: ugyan már, a Szabadságszobrot mi adtuk száz éve az amerikaiaknak, s nekik nincsenek komplexusaik. László Balázs Irak — Irán Tengeri célpontok bombázása Libanon Elhalasztották a francia túsz kivégzését Washingtonban Reagan elnök fogadta az amerikai parti őrség által kimentett szovjet tengerészeket (Telefotó — KS) Biztos választási gyizelem? Thatcher „vadászidénye”
