Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-16 / 63. szám
1987. MÁRCIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Március 15-re emlékeztünk Mérlegzáró közgyűlés Kisújszálláson (Folytatás az 1. oldalról) honismereti szakkör tagjai, akik arra tanították a gyerekeket, hogy egy kis ügyességgel hogyan lehet a vidéki portákon föllelhető természetes anyagokból — kukoricaszárból, csutkából — egyszerű, mégis nagyszerű játékokat készíteni. Az iskola tornatermében játékos sport- versenyeket vívtak a fiatalok és a családok. A szobor felavatása után a párt- és tömegszervezetek, a tanács, az óvodák, iskolák, a munkahelyek képviselői koszorúkat helyeztek el a szobornál. kaszinó aratott nagy sikert. A Kákái László Űttörőház- ban a tavaszi történelmi ünnepeink alkalmából meghirdetett gyermekrajz-pályázat legszebb alkotásaiból nyitottak kiállítást, majd játékos kaszinóban szórakozhattak a gyerekek. Este videodiszkó zárta az ifjúsági nap eseményekben gazdag jászberényi rendezvénysorozatát. A megyeszékhely főutcáján késő délelőtt szolnokiak ezrei várták a március tizenötödikénként már hagyományosan felvonuló, az 1848— 49-es szabadságharc korhű huszáregyenruháit viselő lovascsapatra, hogy a városon át'velük együtt vonuljanak a szolnoki megemlékező ünnepségre, a Damjanich-szo- borhoz. A Széchenyi lakótelepről induló lovasok tizenegy órára értek a Beloiannisz útra, a főutcán végighaladva rövid időre megálltak a 633-as Ipari Szakmunkásképző InNemzeti ünnepünkről a megyeszékhelyen kisebb közösségekben is megemlékeztek. A Széchenyi lakótelep K. Bozsó Üti Általános Iskolájában a gyerekek történelmi játszóház keretében idézték fel a forradalom és szabadságharc eseményeit Tiszafüreden a megemlékezést és koszorúzást a szabadságharc 100. évfordulójára készült emlékműnél rendezték. A szakmunkásképző intézet tanárai és diákjai a Kossuth-háznál rótták le kegyeletüket, a márványtáblára elhelyezett koszorúikkal. A városi ünnepséget szép számú ünneplő közönség előtt nyitotta meg Szabó Zoltán KISZ-titkár. Megemlékezést Puskás Lajosné gimnáziumi igazgató tartott. A Kiss Pál Általános Iskola énekkara színesítette műsorával az ünnepséget. A Lehel Vezér Gimnáziumban bemutatkoztak a diákkörök — a rajzkör, a vöröskeresztes kör, a heavy- metal-iklub és a diákszínjátszók —, a tornateremben pedig különböző ügyességi és erőfejlesztő gyakorlatokkal mérték ossz© erejüket a fiatalok. A Déryné Művelődési Központban a politikai Jászberényben az 1848—49-es emlékműnél Bethlendy Béla, a KISZ városi bizottságának titkára nyitotta meg tavaszi történelmi ünnepeink rendezvénysorozatát A szolnoki ünnepségen a Szigligeti Színház művészei verssel, dallal is idézték ’48 'emlékét tézet, a városi tanács és a Technika Háza épületénél, illetve a tiszai hídfőnél álló 1848-as emlékműnél. Tisztelegtek a forradalom és szabadságharc hőseit idéző emlékhelyek előtt, miközben a város iskolai és munkahelyi KISZ-alapszervezeteinek képviselői megkoszorúzták a Petőfi domborművet, a Kossuth emléktáblát, a Petőfi- emléktáblát és az 1848—49-es emlékművet. A Tisza-hidnál úttörő díszdobosok álltak a menet élére, a lovasok és a szolnokiak ezrei vezetésükkel, pergő dobszavukra folytatták útjukat a Damjanich-szobor- hoz. Az emlékmű előtt felállított színpadon a menet megérkezése után kezdődött MSZMP Szolnok Megyei és Szolnok Városi Bizottságának nevében Fábián Péter megyei titkár és Berki Fe- rencné városi titkár koszo- rúzta meg az emlékművet, majd a talapzaton elhelyezték koszorúikat a Hazafias Népfront megyei és városi elnökségének, a KISZ Szolnok Városi Bizottságának, valamint a városi KISZ- alapszervezeteknek és úttörőcsapatoknak a képviselői is. Szombaton a késő délutáni órákban avatták fel Jász- fényszarun Zilahi Zoltán fiatal szobrásznak, a község lakójának legújabb köztéri szobrát. A polgári átalakulásunkat elindító forradalom évfordulójának előestéjén a A jászfényszarui Petőffi-szobor felavatásának ünnepélyes pillanata meg az ünnepi műsor: a Szigligeti Színház művészei Petőfi, Ady, Vörösmarty, Bajza József és kortárs költők verseit tolmácsolva idézték ’48 emlékét, hangbejátszások érzékeltették miként él ma a forradalom és szabadságharc emléke. Az ünnepi műsor után az falu apraja-nagyja, óvodások, iskolások, fiatalok, dolgozók, munkásőrök ott gyülekeztek a művelődési ház előtti téren, hogy jelen legyenek a község életében oly fontos eseményen a Petőfi- szobor leleplezésén. A zászlók ünnepélyes behozatala és az irodalmi műsor után Kiss László tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket, párt- és tömegszervezetek képviselőit, a község lakóit. Szoboravató beszédet Vass Lajos, a megyei tanács vb művelődési osztályának helyettes vezetője mondott. Röviden méltatta március 15-e jelentőségét és Petőfi szerepét a forradalomban, majd leleplezte a szobrot. Az ünneplő gyülekezet előtt ott állt a költő bronzba öntött alakja esküre emelt kézzel, átszellemült arccal. A talapzaton felirat: „Sors nyiss nekem tért”. I műszaki fejlesztés elodázhatatlan Felszólalt Majoros Károly Szombaton délelőtt, a városi tanács nagytermében tartott mérlegzáró közgyűlésen értékelte a Kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet kollektívája az elmúlt esztendő gazdálkodásának eredményeit. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Majoros Károly, at MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára, az elnökségben ott volt Tóth András, a kisújszállási városi pártbizottság első titkára, Ponyokai Bálint« a Kisújszállási Városi Tanács elnöke és Szikszai Júlia, a Szolnok Megyei Kiszöv elnöke. A vezetőség beszámolóját Tokár István elnök terjesztette a tagság elé. Elmondta, hogy 1986 elején, az akkori piaci előrejelzésekre alapozva csak egy viszonylag szerény fejlődést célul kitűző terv elkészítésére vállalkozhatott a vezetőség. Szerencsére az értékesítési lehetőségek, a partneri kapcsolatok a vártnál kedvezőbben alakultak, az esztendő feléhez közeledve az is világossá vált, hogy a tavaly gyártani kezdett új termékek mennyi nyereséget hoznak. Az újabb információk birtokában a kisújszállásiak egy másik, a kínálkozó új lehetőségeket is számba vevő feszesebb tervet készítettek, például a korábbi változatban szereplőnél 2 millió forinttal több nyereség elérését határozták el. Az év lezárása utáni számvetés igazolja, hogy a „mérce emelése” reális döntés volt, a Vasj, Fa- és Építőipari Szövetkezet a módosított terv túlteljesítésére is képes volt: 162 millió forintos árbevétele 13 százalékkal, közel 28 millió forintos nyeresége 12 százalékkal haladja meg a tervezettet. A szövetkezet vasipari üzeme eredményesen folytatta az NDK-beli mezőgazdasági gépgyárakkal kiépített termelési együttműködését. Sőt a partneri igényeihez alkalmazkodva tavaly a kooperáció továbbfejlesztése érdekében is tett lépéseket. A faipari üzem is példásan teljesítette termelési terveit, megrendelői elégedettek voltak mind a minőséggel, mind a szállítási fegyelemmel. Az üzem azonban az eddiginél sokkal hasznosabban is hozzájárulhatna a közösség gazdálkodási eredményeinek javításához. Ma ugyanis igen kicsiny a saját fejlesztésű termékek aránya. De nem csak a faipari területen van szükség a kisújszállási szövetkezetben az eddiginél sokkal élénkebb műszaki fejlesztő munkára — hangsúlyozta Tokár István. Mára bebizonyosodott, hogy a piacon maradás érdekében minél előbb meg kell újítani a szövetkezet termékszerkezetét. A tavaly beadott újítások száma, a műszaki fejlesztő csoport megalakulása jelzi, hogy a kívánt változások felé vezető első lépéseket Kisújszálláson megtették, az eredményekkel azonban még nem lehet elégedett a kollektíva. A beszámolót követő vitában kilencen kértek szót. Volt felszólaló, aki azt elemezte, hogy a keresetek csak igen nagy adóterhek árán növelhetők, a szövetkezet érdekeltségi alapjának felhasználásáról dönvte tehát meg kell keresni azt az optimumot, amelyik ,a pillanatnyi érdekek (keresetnövelés) és a hosszú távon stabil gazdálkodást biztosító fejlesztés közötti összhangot megteremti. A vitában szót kért Majoros Károly is. A hasonló, a gazdálkodás feltételeit számba vevő, az eredményekről és a gondokról számot adó üzemi tanácskozásokon természetes, hogy szó esik mai életünk nehézségeiről, — mondotta. A jövedelemeivo- nás szigorú szabályai vagy a költségeket növelő áremelkedések a vállalatok, szövetkezetek dolgozóit kétségtelenül a korábbinál nagyobb erőpróbára kényszerítik. Az előttem felszólalók beszéltek ezekről a nehézségekről, ám szinte mindegyikük próbált válaszolni arra is, hogy a kedvezőtlen hatásokat miként lehetne ellensúlyozni. Volt aki ennek érdekében a műszaki fejlesztés meggyorsítását sürgette, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a munkafegyelem, az üzemi rend megerősítése nem kerül pénzbe, ám a munka eredményességét javító hatásuk nagyon is pontosan kifejezhető forintokban. Vagyis én azt tapasztaltam, hogy az itt dolgozókat a követelmények szigorodása, a gazdálkodás feltételeinek nehezebbé válása nem siránkozásra, hanem a szövetkezet talpon maradását segítő megoldások keresésére ösztönzi. Felszólalásában valaki úgy fogalmazott — folytatta Majoros Károly, hogy ha mind többet is követelnek a szövetkezettől megrendelői, elvárásaiknak eleget kell tenni, mert a kisújszállásiak is csak így kaphatnak elegendő, megfelelő nyereségességet biztosító munkát. A piac igényei gyakran változnak és megélni, még inkább jobban élni csak az a dolgozó kollektíva tud, amelyik képes ezt az új tempót átvéve alkalmazkodni. A továbblépés Kisújszálláson is csak akkor képzelhető el, ha hatékonyabban működtetik a szövetkezeti tulajdont. A gépeket a berendezéseket jobban ki kell használni, a hatékonyságnövekedését azonban elsősorban a gazdálkodó emberek ötleteitől várhatjuk. Hasznos műszaki, szervezési megoldásokat kidolgozni persze csak az képes, aki rendszeresen továbbképzi magát, fejleszti képességeit. Aki erre nem hajlandó, az nem várhatja, hogy jobban boldogul. Aki viszont vállalja ismeretei rendszeres megújítását és ezt a gyakorlatban is képes kamatoztatni, attól senki se irigyelje, hogy a többieknél jobban él. A megyei pártbizottság első titkára szólott az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének néhány kérdéséről. A demokrácia nem merülhet ki abban — mondotta. hogy mindenki véleményét meghallgatjuk. Legalább akkora figyelmet kell fordítani a közösen meghatározott feladatok eredményes végrehajtására. A demokráciát erősíti, ha a közös célok eléréséért legtöbbet tevők megfelelő elismerést kapnak. Nem elég azonban megdicsérni a jól dolgozókat. A becsületesen munkálkodókat akkor ismerhetjük el igazán, ha a nem így tevékenykedőket képesek vagyunk megbüntetni, és olyan szankciókat alkalmazunk. amelyek már nem teszik „kifizetődővé” a lazsálást. A megélhetést adó munkahely biztonságát csak az élvezhesse, aki hajlandó legjobb képességei szerint munkálkodni. A vita után a Kisújszállási Vas- Fa- és Építőipari Szövetkezet közgyűlése elfogadta az 1986. évi gazdálkodásról szóló beszámolót. V. Sz. J. Zárszámadást tartottak a megye Ügyvéde! Nincs fehér folt a jogi térképünkön Vannak testületek, amelyeknek társadalmi hasznosságát, közéleti súlyát nem tagjainak száma szabja meg. A Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara nyolc munkaközösségének hatvanhárom ügyvédje is, mondhatni „jóval többnek” látszik, hiszen hiányérzet nélkül látják el feladatukat : a pargarafusok Útvesztőiben megbízhatóan igazítják el a megye állampolgárait. Erről győződhetett meg az, aki szombaton délelőtt résztvevője volt a Megyei Ügyvédi Kamara soros közgyűlésének, melyen dr. Sáliéi Imre kamaraelnök szemmellátható elégedettséggel vette számba az eltelt év eredményeit. Kiterjedt tevékenységűiket jellemzi, hogy a megye 63 településén — tehát szinte valamennyi városban, községben — működik munkaközösség, kirendeltség vagy ügyelet. A tavaly év eleje óta a tizenhat- ezres lélekszámú Széchenyi lakótelep jogigényének kielégítésére ügyelet létesült, a szolgáltatás létjogosultsága indokolt, ám az érdeklődés — talán a propaganda hiánya miatt — egyelőre mérsékelt. Az alapos és minden részletre kiterjedő beszámoló szólt arról a munkáról is, melyet az ügyvédek a társadalmi, közéleti tevékenység frontján fejfenek ki. Jólesett hallani, hogy többen tanácstagi tisztséget töltenek be, dr. Surányi Lajosné pedig tagja a megyei tanácsnak. Generációk teremtették meg azt az erkölcsi tőkét, ami napjainkban a megye ügyvédeinek jó hírét biztosítja az országban. A szakma számos szomorú szenzációval szolgált a közelmúltban országszerte, megyénkben azonban a fegyelmi helyzet szinte példamutatónak mondható. Megnyugvással vehetik ezt tudomásul azok, akik jogorvoslásukhoz keresnek segítő partnert. Bármennyire is alapos volt az elnöki beszámoló, érthetően a szűkén vett szakmai kérdéseket taglalta, a hozzászólásokban azonban már mindennapjaink problémáit vélhettük felismerni. így dr. Palatínus Péter szavaiból kitűnt. hogy a fiatal jogászok éppen olyan egzisztenciális gondokkal küzdenek, mint kortársaik az élet egyéb területén. Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében dr. Bácsi Imréné elismeréssel szólt a kamara irányító testületének munkájáról, a szakmai tennivalók között pedig a bűncselekmények megelőzésére hívta fel az ügyvédek figyelmét. Dr. Ta- káts Ádám, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese a szakma sajátos problémájára figyelmeztetett: növekszik a konkurencia az ügyvédi munkában — így az ingatlanok közvetítésével ma már grnk-k és egyéb szervek is foglalkoznak — a versenyt tehát elmélyültebb szakmai tevékenységgel és a szolgáltatások kiszélesítésével kell állni. Üj munkaterületként jelentkezik a vegyes vállalatok szerveződésével párhuzamosan a külföldiek által igényelt jógii közreműködés, ami azonban feltétlenül nyelvismeretet követel. Dr. Rabold Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is azokat a feladatokat szedte csokorba, mélyeket & gazdasági élet változása ró a jogalkalmazókra. Ezeknek eleddig megnyugtatóan tett eleget a Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara.
