Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

1987. MÁRCIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KSH Szolnok megyei igazgatáságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) csaknem egyötödével a nö­vényolaj előállítása is. A szocialista ipar 1986-ban a korábbi éveknél egyenlete­sebben és negyedévenként fokozatosan növekvő mér­tékben termelt. Ebben sze­repet játszott az anyagellá­tás és a kooperációs kapcso­latok javulása, valamint a konvertibilis export növelé­se érdekében végzett műsza­ki fejlesztés, illetve techno­lógiai korszerűsítés. A megyei székhelyű szo­cialista ipar 1986-ban folyó áron 69 milliárd Ft értékű terméket éltékesített, lénye­gében ugyanannyit, mint az előző évben. A belföldi el­adás némileg növekedett, a külkereskedelmi értékesítés pedig valamivel elmaradt a tavalyitól. A rubel elszámo­lású kivitel egy év alatt kö­zel 4 %-kal emelkedett, és az összes exporton belüli ará­nya elérte a 44 %-ot. A nem rubel elszámolású export csaknem 5 %-kal csökkent, részben az egyes termékek (például a kőolaj, a fonto­sabb élelmiszeripari cikkek) világpiaci árának, részben pedig néhány termék (példá­ul kénsav, csontos marha- és sertéshús) keresletének mér­séklődése következtében. A megye szocialista ipará­ban 1986-ban 58,3 ezer főt foglalkoztattak, 0,5 %-kal többet, mint egy évvel ko­rábban. A fizikai foglalkozá­súak száma az előző évi szinten maradt, a szellemie­ké kismértékben emelkedett (országosan a foglalkoztatot­tak száma és ezen belül a fi­zikaiaké is némileg csök­kent). Az átlagos havi kere­set 5962 Ft volt, mely egy év alatt 7,4 %-kal nőtt. A ter­melékenység — az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés alapján — 4,4 %-kal (orszá­gosan 0,7 %-kal) javult. En­nél valamivel nagyobb ütem­ben nőtt a fizikai foglalkozá­súak száma az előző évi lése, de az ágazatok között mindkét mutató alapján je­lentősek az eltérések. Építőipar A gazdaságpolitikai célok­nak megfelelően 1986-ban a megye beruházási és fenn­tartási építési igényeit mennyiségben sikerült kielé­gíteni. A határidőket a kivi­telezők általában betartották, a munka minőségében azon­ban érzékelhető javulás nem következett be. A megyei székhelyű kivi­telező építőipar 1986 évben több mint 1,8 milliárd Ft ér­tékű építési-szerelési munkát végzett, melynek volumene 4,7 %-kal növekedett (orszá­gosan némileg mérséklődött) az előző évihez képest. A minisztériumi vállalat ter­melése kismértékben, a ta­nácsi vállalatoké pedig di­namikusan nőtt, ugyanakkor a szövetkezeteké mintegy egytizedével csökkent. Az éven belüli munkavégzés a tavalyinál kiegyensúlyozot­tabbá vált. A fenntartási jel­legű munkák aránya — a be­fejezett vállalkozói termelés­ből — az 1985. évi 22 %-ról 1986-ban 19 %-ra esett visz- sza. Versenytárgyalás alapján jött létre a tárgyévi szerző­déskötések 13 %-a az egy év­vel korábbi 1 %-ka) szem­ben. A termelés bővülése teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. Az egy építési-szere­lési tevékenységen foglalkoz­tatott fizikaiakra jutó építő­ipari termelés volumene egy év alatt 7,4 %-kal nőtt. A foglalkoztatottak állo­mányi létszáma több mint egytizedével — az országos­nál lényegesen gyorsabban — csökkent. Az állami építő­iparban csaknem annyian dolgoztak, mint egy évvel korábban. A fogyás tehát a szövetkezeti szektorban kö­vetkezett be és ezt szervezeti változások okozták. A havi átlagkereset 3,9 %-kal növe­kedett, ezen belül az állami építőiparban szerény mérté­kű, a szövetkezeti építőipar­ban nagyobb arányú bérfej­lesztést hajtottak végre. Mezőgazdaság A megyében 1986-ban a mezőgazdasági üzemek a múlt évinél közel 1000 hek­tárral nagyobb termő-, illet­ve szántóterületen gazdál­kodtak. A vetetlen szántóte­rület 1985-höz képest egy- harmadával csökkent. A szántóföldi növények vetés- szerkezete kedvezőtlenül változott. Gabonaféléket több mint 215 ezer hektáron, mintegy 5 ezer hektárral ki­sebb területen termeltek, mint az előző évben. A gabonafélék termés- mennyisége a területcsökke­nés, valamint az aszályos, csapadékszegény időjárás következtében elmaradt az 1985. évitől és az előirány­zottól is. A búza vetésterüle­te 137,5 ezer hektár volt, a betakarított mennyisége egy- hatodával, a termésátlaga mintegy hetedével kisebb az előző évinél. Kukoricából 7 %-kal nagyobb területen 9 %-kal több termett. A ter­mésátlag — 5915 kg/'ha — magasabb volt az elmúlt 3 évinél, de az országosat nem érte el. Cukorrépából 5 ezer tonnával kisebb termést ta­karítottak be az 1,7 %-kal nagyobb területről. A hektá­ronkénti hozama valamivel elmaradt az 1985. évitől és az országostól is. A minden ed­diginél lényegesen nagyobb, több mint 112 ezer tonnás napraforgótermést a múlt évinél egyötödével nagyobb területen és 12 %-kal maga­sabb átlaghozam mellett ér­ték el. Egy hektárról átlago­san 2267, országosan 2190 kg-ot takarítottak be. A több éve tartó aszály és a termésátlagok növelésének igénye az öntözés bővítését tette szükségessé. 1986-ban 41 ezer ha területet öntöztek a megyében, egynegyedével többet az egy évvel koráb­binál. Az öntözött terület döntő hányadát továbbra is a szántó adta. A talaj táp­anyag-visszapótlásában — az elmúlt évekhez viszonyítva — 1986-ban javulás követke­zett be. A nagyüzemek szer­vestrágyából 27 %-kal töb­bet juttattak ki1, a tavalyi­nál 17 %-kal nagyobb terü­letre. Növekedett a műtrá­gya-felhasználás is. Az előző évivel lényegében azonos te­rületre hatóanyagban 7 %­kai nagyobb mennyiséget szórtak ki. Az 1986. decem­ber 31-i teljeskörű állat- számlálás adatai alapján a szarvasmarha és a juhállo­mány csökkent, a sertésállo­mány pedig növekedett az előző évihez viszonyítva, s ez tendenciájában lényegében azonos az országossal. Szar­vasmarhából az év végén 119 ezret tartottak, 2,4 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a te­hénállomány némileg gyara­podott, legnagyobb mérték­ben a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A juhállo­mány tovább fogyott mint­egy. 8 %-kal, 1986 végén 176 ezer juh volt a megyében. A sertések száma a korábbi 2 évben tapasztalt csökkenés­sel szemben 1986-ban már emelkedett, de még mindig jelentősen — több mint egy­tizedével — elmaradt az 1983. év végitől. A mezőgazdasági termé­nyek, termékek felvásárlása differenciáltan változott. Búzából több mint egyötödé­vel kevesebbet, kukoricából 6 %-kal többet vettek át a felvásárló vállalatok. A gyü­mölcsfélék közül másfélsze­resére növekedett az alma és a szilva, kétszeresére az őszibarack felvásárlása. Nőtt a burgonya, a fejeskáposzta és csökkent a vöröshagyma, valamint a paradicsom átvé­tele. Az állatállomány éven be­lüli nagysága számottevően befolyásolta az állati termé­kek felvásárlásának alakulá­sát is. A gazdálkodók vágó­marhából és vágósertésből 3, illetve 10 %-kal kevesebbet értékesítettek az előző évi­nél. Nőtt azonban a vágóba­romfi, a tehéntej és a tyúk­tojás felvásárlás. A mezőgazdasági nagyüze­mekben foglalkoztatottak száma 1985-höz képest 2,5 %-kal, ezen belül az állami gazdaságokban ennél kisebb, a termelőszövetkezetekben pedig nagyobb mértékben csökkent. A keresetek az ál­lami gazdaságokban 6, a ter­melőszövetkezetekben 8 %- kai emelkedtek, de változat­lanul az állami gazdaságok­ban kerestek többet. Beruházás Szolnok megyében fejlesz­tésekre 1986 évben 5,5 mil­liárd Ft-ot fordítottak, amely — az előző évi alacsony szinthez képest — folyó áron 20 %-os bővülést jelentett. Országosan 5 %-os az emel­kedés. A központi beruházá­sokra 1484 millió Ft-ot, az előző évi másfélszeresét használták fel. A legjelentő­sebb kifizetések a szénhidro­gén-termeléshez és -elosztás­hoz, valamint a villamos­energia- és a vasúthálózati, továbbá a postai, s a vízügyi fejlesztésekhez kapcsolód­tak. A tanácsi beruházások pénzügyi teljesítése egy év alatt kétharmadával nőtt. A ráfordítások háromnegyed része a közlekedés és hírköz­lés, a személyi és gazdasági szolgáltatás, valamint a kul­turális ágazatban került fel- használásra. Vállalati beru­házásokra 3297 millió Ft-ot folyósítottak, csak 4 %-kal többet mint egy évvel ko­rábban. Ebben az évben — az előző évekhez hasonló — nagy építési igénnyel járó beruházást a gazdálkodó szervek nem indítottak, in­kább a folyamatban lévők befejezésére törekedtek. Az állami vállalatok pénzügyi teljesítése — elsősorban a bányászatban, a könnyű- és élelmiszeriparban — növe­kedett. A szövetkezeti szek­torban csökkenés volt ta­pasztalható, a meghatározó jelentőségű termelőszövetke­zeti kifizetések az 1985. évi­től egynegyedével elmarad­tak. Az év folyamán 16 jelentős — 25 millió Ft-ot meghala­dó — beruházás fejeződött be. így például üzembe he­lyezték a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat 2500 t kapacitású mélyhűtő­házát, átadták a Széchenyi lakótelepen a 3000 köbméte­res víztornyot, és befejező­dött a Tisza Cipőgyár kon­vertálható export árualapot bővítő beruházása, ami éven­te 300 ezer pár edzőcipő elő­állítását teszi lehetővé. Emellett — a folyamatban lévő beruházások közül — az alapvető kapacitás rendsze­res használatbavételére ke­rült sor többek között a Hű­tőgépgyár évi 50 ezer dara­bos hűtőszekrény és mélyhű­tőláda gyártásánál, a Fegy- verneki Konzerv Üzem 8000 t/év kapacitású zöldség, gyümölcs feldolgozójánál és a Martfűi Növényolajgyár 14000 t napraforgómag-tároló fémsilótelepénél. A lakosság életkörülményei A megye népessége 1987. január 1-én — előzetes ada­tok alapján — 432 ezer fő volt, 0,9 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ország népessége ezidő alatt 0,2 %-kal fogyott. Vá­rosaink népességszáma stag­nált; ezen belül a megye- székhely népessége is alig haladta meg a tavalyit. A csökkenés tehát a községek népességvesztéséből adódott. A lakosság központi for­rásból származó pénzbevéte­le 1986-ban 7,8 %-kal, az or­szágosnál kisebb mértékben, de az egy évvel korábbinál erőteljesebben emelkedett. A munkások és alkalmazottak bér és bérjellegű jövedelme — a gazdálkodó szervek visszafogottabb bérfejleszté­se miatt — csak 5,6 %-kal nőtt és mind a múlt évi, mind az országos növekedési ütemtől elmaradt. A mező- gazdasági termeléssel össze­függő bevételek 6,8 %-os emelkedésén belül a tsz-ek- től származó jövedelem az előző évinél és az átlagosnál is kisebb ütemben nőtt, a mezőgazdasági termékek ér­tékesítéséért pedig 9,7 %-kal kapott többet a lakosság. A társadalombiztosítással kap­csolatos összegek a múlt évi­nél kisebb mértékben, egy­tizedével bővültek. Az átla­gosnál erőteljesebben a táp­pénz és a társadalombiztosí­tási segély nőtt. Az ún. egyéb lakossági bevételek az előző évivel csaknem azonos ütem­ben, 17,1 %-kal emelkedtek. A takarékbetét-állomány az év folyamán — kamatok­kal együtt — minden eddigi­nél nagyobb összeggel növe­kedett, az év végén megha­ladta a 8,4 milliárd Ft-ot. Az egy lakosra jutó értéke az országostól még mindig egy­negyedével elmarad. A la­kosság hiteltartozása decem­ber végén 9,7 milliárd Ft veit és 93 %-át — a tavalyi­hoz hasonlóan — a -lakásépí­téshez, illetve vásárláshoz nyújtott hosszúlejáratú hite­lek alkották. 1986-ban a tervezettnél és a tavalyinál is mintegy fél­ezerrel több, 3544 lakás ké­szült el. A lakások mindösz- sze 6,8 %-a (országosan 11,0 %-a) épült állami erő­ből. A tervezettet valamint az előző évit is meghaladó magánlakás-építésben első­sorban az újabb kedvezmé­nyeknek és az új adórende­letnek volt szerepe. Az épí­tett lakások kétharmadát a megye városaiban vették használatba. A kereskedelem a megye gazdaságpolitikai célkitűzé­seinek megfelelően fejlődött. A kiskereskedelem 1986. év­ben közel 21 milliárd Ft for­galmat bonyolított le, folyó áron 7,3 %-kal többet az egy évvel korábbinál (országo­san 8,2 %-os volt a növeke­dés). Az állami és a szövet­kezeti szektor eladása az át­lagosnál valamivel mérsé­keltebben bővült, viszont a magánkiskereskedelem köz­ponti alapokból történő érté­kesítése továbbra is dinami­kusan fejlődött. Az árufő­csoportok közül a vegyes iparcikkek eladása emelke­dett a legdinamikusabban (egytizedével), a bolti élelmi­szerek és élvezeti cikkeké pedig 6,7 %-kal. Szerény mértékben bővült a vendég­látás és a ruházati termékek árbevétele (3,0 illetve 3,5 %- kai). A kiskereskedelmi árszín­vonal 4,5 %-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Leg­kevésbé a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek ára emel­kedett. Az átlagoshoz hason­lóan alakult a vegyes ipar­cikkek, annál valamivel ma­gasabb volt a vendéglátás és kiemelkedett a ruházati ter­mékek árnövekedése. A szolnoki Vas- és Faipari Kisszövetkezet több mint 30 féle gőzt és melegvizet termelő kazánt gyárt, valamint készít ezekhez kazánházi és tápberendezéseket is. Képünkön az AK OR 150/10-es típusú kazán gyártásának egy mozzanata lát­ható, azé a berendezésé, amely belföldi megrendelésre készül. A tervek szerint, az idén e típusból 5 hagyja el a szövet­kezet gyártócsarnokát Fotó; T. Z. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek, többségéből bőséges és zavartalan volt az áruel­látás. A ruházati cikkek iránt a tavalyinál mérsékel­tebb kereslet mutatkozott, azonban egyes termékekből — főként megfelelő válasz­tékban és méretben — még így sem tudták az igényeket kielégíteni. A tartós fogyasz­tási cikkek eladása dinami­kusan — folyó áron 23 %-kal — emelkedett. A folyamatos kínálatot nem minden eset­ben tudta biztosítani a ke­reskedelem, ennek ellenére például automata mosógép­ből 28, mélyhűtő ládából 37, színes televízióból 87 %-kal többet adtak el, mint egy év­vel korábban. Szilárd tüzelő­anyagokból — a múlt évi kedvezőtlen helyzethez vi­szonyítva — 1986-ban lénye­gesen jobb volt az ellátás, de hazai darabos szénből és tű­zifából időnként nem állt megfelelő mennyiség a vá­sárlók rendelkezésére. Az építőanyagok kínálata ösz- szességében kiegyensúlyozott volt, ugyanakkor egyes cik­kekből — például égetett te­tőcserép, fehér és egyszínű csempe — nem sikerült fo­lyamatosan kielégíteni az igényeket. A megyében 1986. decem­ber 31-én 1560 kiskereskedel­mi bolt 217 ezer négyzetmé­teren üzemelt. A boltok szá­ma 1,4, az alapterületük 3,9 %-kal emelkedett egy év alatt. Ugyanakkor a 826 —az egy évvel korábbinál 2,1 %- kai kevesebb — vendéglátó- hely, az elmúlt év végivel közel azonos területen mű­ködött. A kiskereskedelmi boltok 13, a vendéglátóhe­lyek 43 %-a korszerű üze­meltetésű volt. A szocialista kereskedelemben foglalkoz­tatottad átlagos állományi létszáma 3,5 %-kal, ezen be­lül a szövetkezeti szektor­ban jobban, az államiban kevésbé fogyott. A havi át­lagbérek és átlagkeresetek közel azonosan — 6,9, illetve 6,8 %-kal emelkedtek. 1986-ban az egészségügyi ellátottság kismértékben ja­vult. Az általános orvosi kör­zetek száma az előző három évivel azonos volt. A gyer­mekgyógyász körzeteké pe­dig az év folyamán — Szol­nokon — eggyel bővült. A betöltetlen körzetek aránya 6,2 %-os, amely lényegében megegyezik a tavalyival. A 42 községi fogorvosi körzet közül 5 volt betöltetlen. Á működő kórházi ágyak szá­ma négy év óta nem gyara­podott. 1986-ban a foglalkoz­tatottak 6,1 %-a — naponta átlagosan 8523 ember — vet­te igénybe a táppénzes ellá­tást, közel egytizedével több mint egy évvel korábban. Egy dolgozó átlagosan 16 na­pot töltött táppénzen. Legto­vább a könnyű- és élelmi­szeriparban, legrövidebb ide­ig a vízgazdálkodásban dol­gozók voltak betegállomány­ban. A szociális intézmé­nyekben 1986 végén 1711 sze­mélynek volt hely. Számuk az év folyamán Jászberény­ben 10-zel, a törökszentmik­lósi elme szociális otthonban pedig 23-mal bővült. A bölcsődei helyek száma 30-cal lett kevesebb, és csök­kent a helykihasználás. 1986- ban az óvodai helyek száma 142-vel fogyott, de kevesebb volt az óvodáskorú gyermek is. így az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az 1986/87-es tanévben az általános iskola nappali ta­gozatán több mint 56 ezren tanulnak, alig többen, mint egy évvel korábban. Az osz­tálytermek száma az év fo­lyamán 16-tal bővült, mely­nek 3,1 %-át váltakozva használják. A középiskolák nappali tagozatain mintegy 10 ezren, csaknem annyian tanulnak, mint az előző tan­évben. Az osztálytermek szá­ma 1,5 a tanerőké pedig 3,7 %-kal gyarapodott. A tanu­lók 24,2 %-a lakik diákott­honban. Az 1985/86-os tan­évben nappali tagozaton 2335-en érettségiztek, 170-nel többen mint az előző évben. A szakmunkásképző iskolák­ban 7300-an tanulnak, 80-nal kevesebben, mint az elmúlt oktatási évben. Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents