Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

1987. FEBRUÁR 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén A MTESZ tagszervezeteinek munkája Tárgyilagos, az eredménye­ket és hiányosságokat egy­aránt feltáró jelentés szere­pelt a megyei párt-végrehaj­tóbizottság előtt a tegnapi ülésen, mely a MTESZ tag- szervezetei munkájának ta­pasztalatait foglalta össze. A MTESZ megyei szerve­zete és állandó bizottságai tervszerűen végezték a sok­rétű egyesületi munka ösz- szefogását. Jól használták ki erre a célra is az új létesít­mény, a Tudomány és a Technika Háza adta lehető­ségeket. Az egyesületi mun­ka tartalmasabb, célratörőbb lett, súlypontja az üzemekbe került. Az ötezerötszáz tagot számláló egyesületi háttér a megye gazdaságának minden termelő ágazatában jelen van, és egyre szervesebben kötődik ezekhez. A MTESZ megyei szervezete rendsze­resen koordinálta a 30 egye­sületi csoport munkáját, ar­ra törekedve, hogy a tevé­kenység középpontjában a termelés minőségi mutatói­nak javítása álljon. A rendezvények egy je­lentős része jól szolgálta a korszerű, új eljárások és hasznos módszerek elterjesz­tését. Az egyesületi csopor­tok többségének sikerült az üzemek szakembereit bevon­ni a konkrét helyi feladatok Kedden, a budapesti Hil­ton Szállóban ünnepélyesen megnyitották a „SWISS- TECH 1987” svájci műszaki- tudományos napokat. A négynapos rendezvénysoro­zaton 13 termelővállalat szakemberei 19 előadást tar­tanak Budapesten és Székes­fehérvárott. Ismertetik a fémfeldolgozó-iparban, az eléktronikaá iparban és a környezetvédelmi berendezé­sek gyártásában elért új fej­lesztési eredményeket. Az előadássorozat megnyi­tóján Beck Tamás, a Magyar megoldásába. Az utóbbi há­rom évben kétszáznál több tanulmány és terv készült ennek eredményeként. A jövőben is a munka legfon­tosabb területei az üzemek, a vállalatok. A cél az, hogy az üzemi csoportok — a mű­szaki értelmiséget, köztük a fiatalokat is aktivizálva — váljanak a helyi vezetés szakmai tanácsadó, bíráló szerveivé, segítsék a dönté­sek előkészítését és végre­hajtását. Az országos kiemelt programok megvalósítását — elektronizáció, anyag-, energiagazdálkodás, biotech­nológia stb. — az adott gaz­dasági egységekben kell tá­mogatni. A testület a MTESZ me­gyei szervezetének javasol­ta, hogy tekintse át a párt Központi Bizottsága 1986. december 28-i, a műszaki fejlődés gyorsítására hozott határozatát, és az ebből ere­dő tennivalókat. A műszaki fejlesztés meggyorsítása, a távlatok, a főirányok kijelö­lése a megye gazdasági telje­sítménye növelésének is el­engedhetetlen feltétele. A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta a megyei pártbi­zottsághoz beérkező közérde­kű bejelentések, javaslatok és egyéni kérelmek intézé­sének tapasztalatait is. Kereskedelmi Kamara elnö­ke és Walter Fust, a Svájci Kereskedelemfejlesztési In­tézet igazgatója egyaránt azt hangsúlyozta, hogy még sok a kihasználatlan lehetőség a két ország ipari együttmű­ködésében. A megnyitón Melega Tibor külkereskedelmi miniszter­helyettes és Phillipe Lévy, a Svájci Szövetségi Külgazda­sági Hivatal nagykövete is szorgalmazta újabb koope­rációk kialakítását, vegyes- vállalatok létrehozását. Emlékezés Darvas lózsefre Darvas József Kossuth- díjas író, politikus, a népi írók mozgalmának egyik leg­jelentősebb alakja születésé­nek 75. évfordulója alkalmá­ból kedden koszorúzás! ün­nepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben lévő sír­jánál. A kegyelet, a megemléke­zés virágait a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Kállai Gyula és Béniké Va­léria, a KB tagjai helyezték el. Sírját megkoszorúzták a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Elnöki Tanács, a Művelődési Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége 'képviselői, valamint csa­ládjának tagjai, tisztelői. Hét településen Pinceerösitési program A középkori alagutak, egy­kori borospincék elfeledett járatainak váratlan beomlá- sia, s az így beszakadó út­burkolatok az orszég hét te­lepülésén Okoznák gondot. Egerben és Pécsett indították el legkorábban a pincebe­szakadást megelőző mun­kákat, most már ilyen prog­ramokat készítenek évente a tanácsok Szekszárdon, Szent­endrén, a fővárosban Buda­fokon, Nagymaroson és az Egerhez közeli Ostoros köz­ségben is. Ezen a hét he­lyen az idei tervek szerint 165 millió forintot költenek a megelőzést szolgáló kuta­tási, tervezési és kivitelezé­si munkákra. Összesen 1800 méter hosszú pincerendszer biztonságát teremtik meg a veszélyes üregök betömésé­vel, vagy a falazatok meg­erősítésével. Az országos programnak majdnem egyharmada az idén is Egerre jut, ahol mint­egy 500 méter hosszú régi pincében végzik el a felazat- erősítési vagy üregtömedé'ke- lési munkákat. Szekszárdon csaknem 400 méter hosszú­ságban — 25 pincében — ke­rül sor ilyen beavatkozásra. Budapesten Svájci műszaki-tudományos napok Tizennyolcadszor és nem utoljára Megkezdődött a Jász-Nagykun farsang Szolnoki cukrász sikere a bemutatón Tizenkét megye vendéglá­tós szakemberei, vezetői, ti­zenöt tekintélyes vállalat cukrászai és szakácsai gyü­lekeztek tegnap délelőtt a Pelikán Szállóban és a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban, hogy meghall­gassák a XVIII. Jász-Nagy­kun farsang megnyitóját, s megnézzék az egynapos cso­dát: cukrászok és szakácsok pazar bemutatóját, verse­nyét. A szakmai megnyitón Se­bestyén Miklós, a Belkeres­kedelmi Minisztérium ven­déglátóipari főosztályának helyettes vezetője tartott előadást a vendéglátás mai helyzetéről és időszerű fel­adatairól. A neves szakte­kintély — mint már any-i nyiszor Szolnokon — most is keresetlen szavakkal, a hely­zetet jól ismerve mondta el: a vendéglátás nehéz éveket él át, s ezekben a nehéz években mégis tud eredmé­nyesen dolgozni, helyenként és esetenként megújulni. El­mondta azt is: a forgalom növekedéséről, változásairól egyre nehezebb pontos képet adni, hiszen az állami, szö­vetkezeti kereskdelem, a szerződéses üzletek mellett országszerte egyre több ma­gánszemély nyit vendégfoga­dót, éttermet, büfét, s nem kevés azoknak a kereske­delmi vállalatoknak se a száma, amelyek jövedelmü­ket a vendéglátás egy-egy lehetséges formájával bőví­tik. Figyelmeztetőn hangsú­lyozta: a többszektoros ven­déglátásban azok a — ko­rábban talán monopolhely­zetben levő — régi vállalatok tudnak eredményesen gaz­dálkodni, amelyek ügyelnek a vendéglátás színvonalára, a szakma kultúrájára, s ame­lyek lépést tudnak tartani a vendégek igényeivel, változó kívánalmaival. Elmondta, hogy a szerződéses forma még mindig sok tartalékot rejt magában, s az első idő­szak után mind kevesebb kalandorság, tisztességtelen haszonszerzés jellemzi a szerződéses vállalkozásokat. Az előadás után kérdések, vélemények tették tapaszta­latcsere jellegűvé a megnyi­tót. A vitában szót kért Dombi András, a Nógrád megyei igazgató; Sipula Jó­zsef, a Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat Gyermek- és Munkahelyi Étkeztetési Leányvállalatának igazga­tója; Kiss János, a Jászberé­nyi Lehel Étterem szerződé­ses vezetője; Bakos József, a Tiszatour helyettes vezetője és Kiss András, a Hajdú-Bi- har Megyei Vendéglátó Vál­lalat igazgatója. A házigazda, Lukács Ferenc igazgató a szakmai tanácskozás részt­vevőit a szomszédos művelő­dési ház előcsarnokában ren­dezett bemutatóra hívta meg a déli órákban. Ott 12 megye 15 vendéglátó vállalata sza­kácsainak. cukrászainak al­kotásaiban gyönyörködött és ítélkezett a zsűri, amelynek elnöki tisztét Unger Károly, a Magyar Szakácsok és Cuk­rászok Szövetségének elnö­ke látta el. Munkatársunk kérdésére az alábbiakban ér­tékelte a rangos vetélkedőt: — A Szolnok megyei cuk­rászok és szakácsok kezde­ményezése, ez a bemutató már olyan magas színvonalú versennyé nőtte ki magát, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi elismerésre is ér­demes. Ez azt is bizonyítja, hogy a vendéglátás már rég nem Budapest-centrikus, mert itt, vidéken is élnek, dolgoznak iskolateremtő mesterek. Mint például a szolnoki Móro László, aki épp a napokban kapta meg szövetségünk nagy aranyér­mét külföldi sikereiért. A zsűri értékelése szerint a cukrászok versenyében el­ső lett Jakobiczné Pályi Haj­nalka, Hotel Pelikán; máso­dik Ferkó Mónika Miskolci Vendéglátó Vállalat; harma­dik Ferenczi Lászlóné Csongrád- és Gulyás György - né Dél-Budai Vendéglátó Vállalat. A zsűri különdíját kapta Barna Judit, a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat cukrásza. A szakácsok hi­degtál bemutatóján első he­lyezést érdemelt Ortó Gyula (Miskolci V.), második Pisák László (ugyancsak Miskolc) harmadik Varga Károly (Kiskunsági V.) negyedik pe­dig Zoböki Zoltán, a Szolnok és Vidéke Áfész szakácsa. A farsangi sorozat ma Szolnokon a Híd bisztróban palacsintaparádéval, a Tün­de eszpresszóban pedig a cukrásztanulók bemutatkozá­sával folytatódik. S. J, Kuncsorbán, szanálás előtt Nem várják létlenül a segítséget A tagság szorgalma garancia az előrelépéshez Megyénk néhány, a gyen­ge termőhelyi adottságai vagy egyéb okok miatt ala- sony hatékonysággal működő közös gazdaságát az előző három évben tapasztaltnál is nagyobb mértékben sújtotta tavaly a térségünkben tartó­san uralkodó aszály. Két té- eszben ezek közül a tartalé­Érthető így, hogy egy je­lentős veszteséggel zárt esz­tendő gondját-baját számba- vevő közgyűlés előtt nem ró­zsás a kuncsorbai téesztag- ság hangulata? Tudván azt is, hogy amíg a megye leg­több gazdaságában nyeresé­get könyvelhetnek el, része­sedést fizethetnek, addig a Búzakalászban a szanálási bizottság vizsgálatait követő intézkedésekre várnak. Nem is titkolja a téesz új főköny­velője: szerinte nem kívána­tos személy ezekben a napok­ban náluk az újságíró. Nem csak a főkönyvelő új a vezetésben. Tavaly április­ban megújították a vezetősé­get, azóta folyamatosan a szakvezetői gárdát is. A ré­gi vezetők közül néhányat — akik a szövetkezetben folya­matosan erősödött válság ki­alakulásában nem voltak vétlenek — már a település, a megye határán túl kellene keresnem ahhoz, hogy meg­kérdezzem; melyek voltak a több éve óta tartó, a szaná­láshoz vezető sikertelen gaz­dálkodás legfőbb veszteség- forrásai? Készséggel adnak viszont fölvilágosítást a té­esz párt és gazdasági veze­tői. Amit mondanak az biz­tató: a munkahelyi és a pártcsoport-megbeszélése- ken hallottak, az azok alap­ján megnyilvánuló tenniaka- rás azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti kollektíva nem­csak a kialakult helyzettel van tisztában, hanem azzal is, hogy a pénzügyi válságból A növénytermesztést irá­nyító szakvezető szerint a tavalyi őszi kampány már összehasonlíthatatlanul más volt, mint. az utóbbi néhány évben. Addig tartottak koráb­ban a téeszben a talajmun­kák, amíg ki nem fagytak az emberek, a gépek a határból. Akikor persze már nem tud­ták kiszórni idejében az alapműtrágyát. Igaz pénze se nagyon volt rá a téesznek, hogy őszre megvásárolják. Egyik évről a másikra szik­kadtak trágyadombok, ava- sodtak szalmakazlak szerte a csorbái határban. Most ősszel idejében elvé­geztek mindent a földeken a szövetkezetiek. Ezerhárom­száz hektáron, az előző évi­nél 150 hektárral nagyobb te­rületen vetettek őszi búzát. Megelégedésükre most még egészségesek a csírában lé­vő magok a hótakaró alatt. Háromszáz hektárra kétezer vagon istállótrágyát szórtak ki, és a korábban fölhasznált műtrágya-hatóanyagot is megduplázták. Valamennyi szalmát — a korábbi aratá­sokból megmaradtat is — be­bálázták a területen. Elad­ták a fölösleget a Lóverseny Vállalatnak, almozásra. Nem nagy hasznot hoz, de a fo­lyamatos szállítása a közös járműveinek jobb kihaszná­kok felhasználásával rendez­ni tudják a pénzügyi helyze­tet. Háromban azonban csak központi segítséggel teremt­hetők meg újra a gazdaságos működés feltételei. Az utób­biak közé tartozik a kun­csorbai Búzakalász Tsz is, amelyben szanálási bizott­ság vezetésével készülnek a zárszámadásra. való kilábaláshoz lépést kell váltaniuk. A pénzügyi helyzet rende­zését előkészítő bizottság szakemberei még dolgoznak a helyzetelemzésen, de az aligha lehet kétséges, hogy a több esztendeje tartó, évente tízmilliós nagyságrendű vesz­teségeket okozó aszály jelen­tette a Búzakalász Tsz-ben a legtöbb gondot. Második he­lyen említhető a téesz 1982- ben átadott, hetvenmilliós költséggel épített, és az idő­közben tetemesen megemel­kedett kamatterhei miatt tar­tósan veszteséges sertéstele­pe. Mindezeknél nem kisebb szerepük volt a sikertelenség­ben az évek során konzervá­lódott vezetési-szervezési hiányosságoknak. A Búzakalász Tsz termelési színvonalának visszaesésében jelentős mértékben közreját­szó vezetési-szervezési hiá­nyosságoknak főként a szak- emberhiány volt az oka. Hol főagronómusa, hol növény- védőse, hol pedig főmérnö­ke nem volt a gazdaságnak. Volt olyan év bs, amikor, egyszerre több szakvezetőt kellett nélkülözniük. A mun­ka persze a néhány meglévő szakember között oszlott meg. Az utóbbi fél évben si­került kiegészíteni a szakve­zetői gárdát. Aminek meg is van a látszata, merthogy a jól szervezett, szakszerűen irányított, értelmes munká­hoz másképpen állnak hozzá a tagok is. lását segíti és jónéhány té- esztagnak biztosít téli elfog­laltságot. És nem emlékez­nek a téeszbeliek olyan feb­ruárra, amikor olyan jól álltak volna időarányosan a téli gépjavítással a szerelők, a traktorosok, mint most. Nem csak a műhelyben szorgoskodók és a szállító­brigád tagjai mondhatják el, hogy mostmár nekik is van folyamatosan munkájuk té­len is. Egy új szakember be­költözésére váró, egyelőre még üresen álló szolgálati lakásban huszonöt asszony tölti hasznos munkával az idejét a tavaszi munkák kez­detéig. Ezen a télen segítette őket először munkához a té­esz, a szomszédos fegyverne- ki Vörös Csillag Tsz-nek dol­goznak. Befőttnek való szil­vát, barackot, almát hámoz­nak, feleznek vagy negye­delnek bérmunkában a konzervüzem részére. Felerészben a megemelke­dett kamatterhek, felerész­ben pedig az alacsony terme­lési színvonal miatt évente nyolc-tíz millió forinttaL veszteséges sertéstelepen dol­gozókat hallgatva egyre erő­södött bennem a bizonyos­ság: az utóbbi időben nem számíthattak haszontalan időtöltésnek a Búzakalász Tsz-ben a munkahelyi ta­nácskozások. Az állattenyész­tésben dolgozók is tisztában vannak a szövetkezet hely­zetével, érzik azt a saját zse­bükön is. Tudják, hogy annál veszteségesebb, és annál ké­sőbb térül meg a sertéstelep, minél kevesebbet termelnek benne. Csakhát ezideig a 400 férőhelyes létesítmény­ben háromszáznál is keve­sebb törzsállománnyal dol­goztak. Alig több mint fele­részben használva csak ki a termelő eszközeiket. Most­már feltöltötték teljesen a kocaférőhelyeket, és még az idén bevezetik az úgyneve­zett nedvesetetést. A száraz darát csak dúrja, pocsékolja a jószág, a moslékos takar­mányozás gazdaságosabb is lesz, könnyebb is. Ügy szá­molják, a nyolc-tíz százalé­kos takarmányköltség csök­kentéssel, az élőmunka meg­takarítással és a férőhelyek maximális kihasználásával idén egyenesbe jön a sertés­telep. Döntés van, hogy ezen­túl önelszámoló egységként gazdálkodnak. Jobban kihasználják termelőeszközeiket Ami a zárszámadásra ké­szülődés közbeni hangulatot illeti, a téesz vezetői is job­ban éreznék már magukat, ha ismernék a pénzügyi ren­dezés mikéntjét. Persze nem a várakozás tölti ki a veze­tők idejét sem ezekben a na­pokban. Mire megkapják a várt-remélt segítséget — hogy jól tudjanak élni azzal — kész termelésfejlesztési stratégiájuk kell, hogy le­gyen. Már eldöntötték, min­denek elé helyezik a termelés biztonságának fokozását. Az öntözésfejlesztésre koráb­ban nem futotta — talán nemcsak a pénzből, de a szándékból se nagyon — Kuncsorbán. Pedig hát lát­tam az elnöki iroda falán függő üzemi térképen: a Nagykunsági főcsatorna egyik ága határolja, a másik átszeli a szövetkezet földjeit. Sok gazdaságban jól jönné­nek ilyen öntözési adottsá­gok. A Búzakalászban vi­szont csak csatorna volt, csak víz volt, és az éveken át tartó aszály. Az utóbbi ellen néhány szivattyú. A külső segítséggel helyre­álló pénzügyi helyzetüktől függően az idén még csak a cukorrépa és a lucerna ön­tözéséhez tudnak vásárolni néhány berendezést. Hosz- szabb távon a KITE szuper - intenzív kukoricatermesz­tési programjába „neveznek be.” Megfelelő fejlesztéssel ugyanis a háromezer hektár­nyi szántóterület kétharma­dát öntözhetővé tudják ten­ni. Aligha kell bizonygatni, milyen biztonságot jelenthet ez a növénytermesztésükben. Magukévá tették a téeszbeli­ek az együtt mindig, minden könnyebb elvet is, hisznek a térségi összefogás előnyeiben. Két szomszédos téesszel, va­lamint a Gabona és Malom­ipari Vállalattal közösen szemesterményszárítót épí­tenek Örményesen. Nagyobb körben, négy öt gazdaság­gal összefogva pedig — ki­használva a közeli vasúti szállítási lehetőséget — fo­lyékony műtrágyatelep épí­tésében szeretnének partne­rek lenni. Temesközy Ferenc Korábban a paksi atom­erőműnek szállítottak, most pedig az alállomá- sok számára állít elő a Ganz Electric szolnoki gyáregysége 200 mega- voltamperes, 400 kilovol­tos transzformátorokat. A Petőfi Sándor brigád tagjai jelenleg a transz­formátorszekrényen dol­goznak. (Fotó: K. É.) Nem csak az aszály hibáztatható Értelmes munkához jó hozzáállás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents