Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

1987. FEBRUÁR 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Téli vásár félidőben Az olaő hót mórlege A Tisza Cipőgyárban Rendkívüli „Ha február, akkor téli vásár!” Immár egy hete tart a megye klsebb-nagyobb üzleteiben a kereskedők megszokott akciója, s egy hete éppen, hogy még azok is bekukkantanak a boltokba, akik egyébként nem tennék. A legnagyobb árualappal az Ideál Kereskedelmi Válla­lat indult neki az árenged­ményes két hétnek: harminc­egy boltjukban — megye- szerte — harmincötmilliót érő holmit kínálnak. Ha ne­vükhöz hasonlóan, azaz „ideálisan” zárulna a téli vá­sár, vagyis minden kedvez­ményesen megvehető porté­ka elkelne, akkor a vevők nagyjából tizenkét millió fo­rinttal maradnának „gazda­gabbak.” Az már egy hét után is nyilvánvaló, hogy a vevők a cég boltjaiban a ru­haneműket keresik különös­képpen. (Januári forgalmuk elérte a negyvenegy milliót, ez 2,4 százalékkal több, mint tavaly.) A szakemberek fi­gyelik a vásárlói szokásokat, s ennek nyomán az a meg­állapításuk: az idei téli ak­cióban körülbelül a tavalyi — huszonötmilliós — forga­lomra számíthatnak. A női és férfi kabátok, kötöttáruk mellett sokan döntöttek a költekezés mellett a vállalat cipőboltjaiban, főként a női csizmák arattak sikert. Áru­alap bőséges — tájékoztatta lapunkat a kereskedelmi igazgató-helyettes, Szabó Sándor, — de már most ké­szülnek a következő kedvez­ményes akciókra. Folytassuk a Skálánál. Az - igazgatónő, Tóth Aliz hétmil­(Folytatás az 1. oldalról) s a legkülönbözőbb orszá­gokban csaknem 300 tanul­mány, kiadvány, könyv fog­lalkozott ezzel a témával. A vitában elsőként Berecz Frigyes emelkedett szólásra. Elöljáróban az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében kö­szöntötte a közgyűlés részt­vevőit, majd gazdasági hely­zetünket elemezte. Emlé­keztetett a KSH nemrégiben közzétett jelentésére, amely a tavalyi tervteljesítés adatait tartalmazta. Kiemelte, hogy az elmaradás nemcsak az el­múlt évi gyengébb teljesít­mény következménye, hiszen tavaly az előző évek, sőt év­tizedek megoldatlan gondjai is fokozottan • éreztették ha­tásukat. — Bár a gazdaság helyze­te ma valóban nagyon nehéz, nem vagyunk a csőd közelé­ben — hangsúlyozta. — Van­nak erőforrás-tartalékaink a termelésben — pénz, áru, munkaidőalap formájában —, van devizatartalékunk, áruellátásunk továbbra is kiegyensúlyozott. És bár ezt a gondok gyakran elfedik, vannak eredményesen műkö­dő, dinamikusan fejlődő ter­melési alágazatok, vállala­tok, szövetkezetek és sikeres beruházások is. — Való igaz azonban, hogy nem viselhetünk el követ­kezmények nélkül még egy olyan évet, mint amilyen 1986 volt. Ezért még az idén érzékelhető fordulatot kell elérnünk a gazdálkodásban. Valami gyökeresen újszerű gazdaságpolitikára nincs sem lehetőségünk, sem szüksé­günk, a fordulatot a gazda­ságpolitika, a kormánymun­ka, a gazdálkodói magatar­tás és az egyéni cselekvés összhangjának megteremté­sétől várhatjuk. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután arról szólt, hogy a párt gazdaságpoliti­kájának céljai között — a gazdasági egyensúly minden összetevőjének javítása, majd egy kedvezőbb egyen­súlyi helyzet állandósítása mellett — ismét megjelent a dinamikus fejlődés újraindí­tása is. Ennek fő eszköze a műszaki-gazdasági értelem­ben vett szerkezetváltás. — Tehát nem a célokkal liós árualapról számol be, amit folyamatosan töltenek föl szállítóik. Itt sem egyedi persze az árengedményes árusítás, évközben tavaly mintegy száz akciójuk volt hosszabb-rövidebb ideig. A téli vásáron átlagosan 38 szá­zalékos a kedvezmény, a spórolás lehetősége három­millió forint. Siker volt a vevők köré­ben a szolnoki Skálában a konfekció áru, azaz a kabá­tok, dzsekik, szoknyák, kosz­tümök fogytak szép szám­mal, de vitték a férfi-, női-, gyermek- csizmákat is. Az első hét mindig a na­gyabb erőpróba, s bár a ta­valyi árualaphoz hasonló nagysággal indultak, a forga­lom lényegesen jobb az egy esztendővel ezelőttinél. Egyébként itt is túlnéznek a téli vásár engedményes ak­cióján, hiszen már tavaszi, sőt nyári holmik is találha­tók a polcokon. A farsangi bálokra készülőkre gondolva férfi öltönyök, női ruhák és cipők nagyobb választékát kínálják. A Centrum Aruház nyolc milliós készlete egymillióval több a tavalyinál, a legna­gyobb kínálattal a konfek­ció- és a cipőosztályon ta­lálkozhatunk. Az áruforgal­mi osztályvezető, Hajnalné Lovász Agnes szerint forgal­van gondunk — folytatta Berecz Frigyes —, hanem az elérésükért eddig végzett munkánk színvonalával, a gazdaságpolitika érvényesíté­sének gyakorlatával. Követ­kezetesebb, célratörőbb, ösz- s'zehangoltabb munkára van szükség a kormányzat szint­jétől kezdve a végrehajtásig, minden fázisban. A továbbiakban Berecz Frigyes külkapcsolatainkról szólva hangsúlyozta: szeren­csés körülménynek keli te­kintenünk, hogy a szocialis­ta együttműködés mélyreha­tó fejlesztését ma már min­den KGST-tagország igényli. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a magyar nép­gazdaság megfelelően be­kapcsolódjék a szovjet gaz­daság egyre intenzívebbé vá­ló korszerűsítési folyamatá­ba. — Továbbra is jelentős marad a nem szocialista or­szágokkal való gazdasági kapcsolataink szerepe. Fize­tési mérlegünk javításának legjobb módja termékeink versenyképességének növelé­se, az áruforgalom tartós ak­tívuma. A hitelállomány nö­velése már veszélyes lehet, meg kell találnunk annak módját, hogy a felvett hite­lek az eddiginél jóval na­gyobb arányban szolgálják a szerkezetváltást, a műszaki fejlődést, s ezzel erősítsék hi­teltörlesztő képeségünket. A közgazdaságtudomány szerepét, lehetőségét értékel­ve a Minisztertanács elnök- helyettese rámutatott: —Né­ha úgy tűnik, mintha egye­dül a közgazdászok éreznék a felelősséget gazdaságunk gondjaiért, úgy vélekedve, hogy nekik keli megtalálni­uk a kivezető utat. A miniszterelnök-helyettes beszédét követően többen is hozzászóltak az elhangzot­takhoz s az írásos dokumen­tumokhoz. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen tendenciákat csak akkor lehet megállítani, visszaszorítani, ha követke­zetesen megvalósítjuk azt a megújulási folyamatot, amely 1968-ban kezdődödtt meg. Hangsúlyozták, hogy a köz­gazdászképzésnek követnie kell a gazdasági életben ta­pasztalható változásokat. Ez­muk lényegesen nagyobb az 1986-osnál. Kelendő a méter­áruból a szövet, a flanel és a jersey, a konfekció termékek közül a férfi és a kamasz felöltők, de a hölgyeknek va­ló kabátok is. A lábbelik kö­zül sláger mindkét nembeli­ek között a csizma. Mint megtudtuk, itt úgy készül­tek, hogy már az engedmé­nyes vásár kezdetén együtt legyen a kínálandó portéka. A Kunszentmárton és Vi­déke Áfész tizenkét boltjá­ban kétmillió százezer forin­tos kínálattal várja vevőit február első munkanapja óta. Szeretnék a tavalyi egy­milliós forgalmat fölülmúlni, amire van is reményük, hi­szen az első napok nagy for­galma miatt újabb árukat is bevonnak a kedvezmények­be. A másutt is keresett ter­mékek mellett Kunszent- mártonban és környékén so­kan vásároltak olcsóbb bőr­kesztyűket. A Tiszafüred és Vidéke Afész nyolc településén ki­lenc egységben bonyolítja a téli vásárt, egymillió hét­százezer forintos készlettel. Érdekes módon errefelé ke­vesebb a téli lábbeli, ebből nincs nagy készlete a szövet­kezetnek. Ügy számítják — miután több árut már az ak­cióba nem vonnak be —, hogy forgalmuk eléri majd az olcsóbb árukból az egy­millió forintot, s ez valami­vel több lesz majd a tavalyi­nál. H. Z. zel kapcsolatban elhangzott, hogy a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men megkezdődött az okta­tásban jelentős változásokat hozó program kidolgozása. Arra törekednek, hogy a tan­anyag tükrözze a társadalmi és gazdasági élet új követel­ményeit, jobban építsen a tudományok fejlődésében el­ért eredményeikre. A közgyűlés határozott alapszabályának módosításá­ról, egyebek között arról, hogy ezután a magyar érde­keltségű vegyes vállalatok és a magyarországi székhelyű külföldi vállalatok is tagjai lehetnek a Társaságnak. Ez­után kitüntetéseket adtak át; kiemelkedő munkásságuk el­ismeréseként nyolcán Köz- gazdasági Díjat, tizenhármán pedig Széchenyi István Em­lékérmet kaptak. A .közgyűlés végezetül megválasztotta a Magyar Közgazdasági Társaság új választmányát, amely sorai közül megválasztotta vezető tisztségviselőit. A Társaság elnöke ismét Csikós-Nagy Béla, az új főtitkár Kemenes Ernő. Országos titkárrá Sza­bó Imrét választották újjá, a tudományos titkár tisztét pe­dig Tarafás Imre tölti be. műszak A január 16-i munkanapon — mint ismeretes — több nagyüzemben a rendkívüli időjárás meghiúsította a fo­lyamatos termelést. A lema­radás behozására a martfűi Tisza Cipőgyár a hét végén szombaton vállalkozott: tel­jes üzemben termeltek az anyagyárban, valamint a kunszentmártoni és mezőtú­ri gyáregységben. Érdeklődé­sünkre Szalay László, a gyár termelésért felelős vezetője elmondta: két műszakban mintegy 42 ezer lábbelit ál­lítottak élő, közöttük női és férfi csizmákat, valamint bé­bi- és sportcipőket. Ugyan­akkor vasúton ötvagon árut — negyvenöt ezer lábbelit — indítottak útnak Martfűről szovjet és NDK-beli export­ra, illetve a hazai belkeres­kedelmi vállalatok megren­delésére. A szombati rend­kívüli műszak termelési ér­téke elérte a 11 millió forin­tot, ezzel sikerült behozni a korábbi termeléskiesést az ország legnagyobb cipőgyár­tó üzemében. Egymiiliárd postaforgalmi fejlesztésekre A Magyar Posta az idén összesen egymiiliárd forintot — a tavalyinál csaknem 30 százalékkal többet — for­dít a postaforgalmi szolgál­tatások javítására és a pos- tahivatailokban dolgozók ne­héz, sokszor idegfeszítő mun­kájának könnyítésére. Mától teljes kapacitással dolgozik a székes fehérvári új postai feldolgozóüzem, mely az ország jelentős részének postaforgalmát bonyolítja le. A székesfehérvári feldol­gozóüzem része a közeljövő­ben kiépülő országos háló­zatnak. E postaforgalmi góc- hálózathoz tartozik a tavaly elkészült szolnoki csomag- és hírlapelosztó központ is. Ezt az idén tovább bővítik; hamarosan üzembe állítják a levélszétosztó -berendezést, mely napi 100—120 ezer le­velet kezel majd. Az össze­sen 11 központból álló háló­zatnák része lesz majd a pécsi levél-, csomag- és hír- lapelO'Ztó-üzem is, ennek építését jövőre kezdik meg. Itt . is gépesítik, illetve auto­matizálják az összes mun­kafolyamatot. Az idei jelentős posta1 be­ruházások közé tartozik a budapesti Orczy téri közpon­ti hírlapelosztó üzem létesí­tése Is. Az épület, már elké­szült, jelenleg a belső építé­si munkák folynak, a gépek szerelését jövőre kezdik meg. A Mczőhéki Táncsics Tsz mestcrszállási Limusine telepe 500 férőhelyes. Az 1986-os országos húsmarha versenyben első helyezést értek el. Jelenleg a telepen 200 növendék üszőt és mintegy 180 vemhes és fias tehenet tartanak. (Fotó: N. Zs.) A közgazdászok támogatják a megújulást Kistermelők megbecsülése emrég meglepő ada­tot tettek közzé a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban : a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelése 3,7 milliárd forinttal kevesebb volt az előző évinél. S mindez nem írható teljes mértékben az aszály számlájára. Ezt a megállapítást igazolja az is, hogy az elmúlt két esztendő­ben több mint százezerrel csökkent az integrált kister­melők száma. Ez is sejteti: nem egyszerű megtorpanás­sal, hanem annál összetet­tebb helyzettel állunk szem­be. A megszaporodott tanács­kozások is jelzik: mind több helyütt ismerték fel a cse­lekvés sürgősségét, a kiala­kult helyzet formálásának kényszerét. A MÉM-bem nemrég országos tanácsko­zásra hívták össze az érin­tett szakembereket, hogy a háztáji és kisegítő gazdasá­giik holnapjáról, a középtá­vú fejlesztési elképzelésekről vitázzanak. Jó volt ez a vita, számos hasznosítható tapasztalat, észrevétel hangzott el, ami — minden bizonnyal — be­építhető az elkövetkezendő hónapok, évek gyakorlatába. Az viszont elgondolkodtató, hogy csak mintegy nyolc­van ember volt jelen ezen a tanácskozáson. Ennyire ér­dektelen téma volna a kis­termelés ügye? Nem lenne mondanivalójuk az érintet­teknek egymás számára? Ne­tán a szervezés sikeredett felemásra? Leginkább az le­pett meg, hogy tipikus pa­rasztarcot, kistermelőt egyet se láttam. Lehetne dönteni róluk — nélkülük? A kistermelés — ezt ma már minden érdeklődő kö­zépiskolás tudja — szerves részét képezi a hazai agrár­termelésnek. Jelenleg más­fél millió kistermelői család fele folytat szakosodott áru­termelést. Nagy szám ez, mint ahogy a termelés meny- nyisége is .megsüvegelendő. Gondoljuk csak meg: az el­múlt öt esztendőben az ösz- szes mezőgazdasági termék 35 százalékát a házak körül, a kiskertekben állították elő. Évente — átlagosan — 82,4 milliárd forint értékű ter­mék születik kistermelői ke­retek közölt. Különösen a ké­zimunka-igényes ágazatok­ban — például a primőrök előállításában, a gyümölcs- termesztésben, a hizlalásban — meghatározó a kisterme­lés részaránya. A VI. ötéves terv időszakában — az önel­látáson kívül — mintegy 200 milliárd forint értékű árut értékesítettek a kisgazdasá­gok. Az elmúlt évtized nagy ré­szében dinamikusan fejlődött a* kistermelés, különösen az árutermelés növekedése volt számottevő. Mindez az utób­bi két évben megtört. Fő­ként az állattenyésztésben és a szőlő-gyümölcs ágazatban tapasztalható erőteljes visz- szaesés. Mindez — a mosto­ha. időjáráson túl — első­sorban a jövedelmezőség romlásával magyarázható. De hozzájárult az integráci­ós munka lanyhulása, is. Sajnos, a korábban tett in­tézkedéseit ellenére egyes"' térségekben még mindig aka­dozik a takarmányéi látás, béltartalma hiányosságok is tapasztal hat ók, nem érvé­nyesül a takarmányok mi­nőségi garanciája. Gyakori a zavar a felvásárlásban és a termékek minősítésében is. Régi gond a gépesítés ala­csony színvonala is, e téren látványos fejlődés történt az elmúlt években, de az elért szint még mindig nem meg­nyugtató. A háztáji és kise­gítő gazdaságok vetőmag- és szaporítóanyag ellátása — a mennyiséget Illetően — ál­talában megfelelő. Am vá­lasztékban és minőségben tapasztalható még helyen­ként hiányosság. Komoly gondot jelent például egyes vetőmagvaknál a gyenge csírázóképesség, a szaporí­tóanyagoknál pedig — az átmeneti fajtahiányon túl — előfordult fertőzött áru is. A felmérések szerint az elkövetkezendő években megnő a kistermelőknél a gépek, berendezések pótlásá­nak igénye és szükségessége. De számolni kell a generá­cióváltás folyamatának fel­gyorsulásával is. A gazdasá­gilag elmaradott térségek­ben — várhatóan — tovább nő a kistermelés, és ezzel együtt a falu népességmeg­tartó ereje, amivel minden­képpen számolni kell. Az új, öt esztendőre szóló elképzelés szerint a növény-, termelésben — különösen a kalászos gabonáknál — a kistermelés részaránya évről évre csökken. A szántóföl­di növények közül a doihány- és burgonya, illetve a virág­mag és gyógynövény terme­lésénél várható fejlődés. A kertészeti termékeknél meg­határozó marad a kisterme­lés részaránya a friss (főleg primőr) zöldségek előállítá­sában. A gyümölcstermelés­ben a kialakult kétharma­dos arány összességében megmarad, most a kajszi és az őszibaradk ültetvények területének növelése indo­kolt elsősoriban. A szőlőter­melés 63 százalékát a háztá­ji és kisegítő gazdaságokban szüretelték 1985-ben. Szá­mottevő elmozdulás e terü­leten nem várható az elkö­vetkezendő öt évben. Az állattenyésztésben ha­sonló a helyzet: lényeges változás nem indokolt. Az állatfajok jelenlegi arányá­nak megtartása azonban — különösen a szarvasmarha és a juhágazatban — erőtel­jesen függ az integráló üze­mek szolgáltatásainak szín­vonalától, kiterjedtségétől. Hazánkban jelenleg 750 ezer család foglalkozik ser­téstartással, a koncentráció ebben az ágazatban a legerő­teljesebb. A növekedés — 1990-ig — 19 százalékos lesz, várhatóan a tervidőszak vé­gén mondhatják a kisterme­lők ismét magukénak a ser­tésállomány felét. A felvá­sárlók árfelhajtó tevékenysé­ge miatt, erőteljesen vissza­esett a húsnyúltartás, amely a nem rubel elszámolású ki­vitel egyik lényeges elemét alkotja. A nyúltermelés nö­velése azért is indokolt, mert csak minimális importot kí­ván, s ugyanakkor jelentős melléktermék hasznosítással párosul. elenleg a kisterme­lés közvetlen álla­mi támogatása — melynek döntő há­nyadát a tehéntar­tók kapják — nem éri el az 1 milliárd forintot. A támo­gatások és az eddig nyújtott hitelkeret jelentős növelése a jövőben sem várható. Ezzel szemben egyes, kiemelt fon­tosságú termékek megkülön­böztetett támogatására töre­kednék az ágazat irányítói. Vizsgálják továbbá a kister­melés magasabb színvonalú szervezéséhez a világbanki hitéi, illetve a hazai kölcsön­felvétel szélesítésének lehe­tőségét, továbbá azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek is nyújthassanak termelési kölcsönt az általuk integrált kistermelőknek. A háztáji és kisegítő gazdaságban végzett munka erkölcsi elismerését jelenti a MÉM által alapítan­dó miniszteri kitüntetés, amelyet augusztus 20-án ad­nak megint át a legkivá­lóbb termelőknek. Cs. J. N 1

Next

/
Thumbnails
Contents