Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
1987. FEBRUÁR 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Téli vásár félidőben Az olaő hót mórlege A Tisza Cipőgyárban Rendkívüli „Ha február, akkor téli vásár!” Immár egy hete tart a megye klsebb-nagyobb üzleteiben a kereskedők megszokott akciója, s egy hete éppen, hogy még azok is bekukkantanak a boltokba, akik egyébként nem tennék. A legnagyobb árualappal az Ideál Kereskedelmi Vállalat indult neki az árengedményes két hétnek: harmincegy boltjukban — megye- szerte — harmincötmilliót érő holmit kínálnak. Ha nevükhöz hasonlóan, azaz „ideálisan” zárulna a téli vásár, vagyis minden kedvezményesen megvehető portéka elkelne, akkor a vevők nagyjából tizenkét millió forinttal maradnának „gazdagabbak.” Az már egy hét után is nyilvánvaló, hogy a vevők a cég boltjaiban a ruhaneműket keresik különösképpen. (Januári forgalmuk elérte a negyvenegy milliót, ez 2,4 százalékkal több, mint tavaly.) A szakemberek figyelik a vásárlói szokásokat, s ennek nyomán az a megállapításuk: az idei téli akcióban körülbelül a tavalyi — huszonötmilliós — forgalomra számíthatnak. A női és férfi kabátok, kötöttáruk mellett sokan döntöttek a költekezés mellett a vállalat cipőboltjaiban, főként a női csizmák arattak sikert. Árualap bőséges — tájékoztatta lapunkat a kereskedelmi igazgató-helyettes, Szabó Sándor, — de már most készülnek a következő kedvezményes akciókra. Folytassuk a Skálánál. Az - igazgatónő, Tóth Aliz hétmil(Folytatás az 1. oldalról) s a legkülönbözőbb országokban csaknem 300 tanulmány, kiadvány, könyv foglalkozott ezzel a témával. A vitában elsőként Berecz Frigyes emelkedett szólásra. Elöljáróban az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, majd gazdasági helyzetünket elemezte. Emlékeztetett a KSH nemrégiben közzétett jelentésére, amely a tavalyi tervteljesítés adatait tartalmazta. Kiemelte, hogy az elmaradás nemcsak az elmúlt évi gyengébb teljesítmény következménye, hiszen tavaly az előző évek, sőt évtizedek megoldatlan gondjai is fokozottan • éreztették hatásukat. — Bár a gazdaság helyzete ma valóban nagyon nehéz, nem vagyunk a csőd közelében — hangsúlyozta. — Vannak erőforrás-tartalékaink a termelésben — pénz, áru, munkaidőalap formájában —, van devizatartalékunk, áruellátásunk továbbra is kiegyensúlyozott. És bár ezt a gondok gyakran elfedik, vannak eredményesen működő, dinamikusan fejlődő termelési alágazatok, vállalatok, szövetkezetek és sikeres beruházások is. — Való igaz azonban, hogy nem viselhetünk el következmények nélkül még egy olyan évet, mint amilyen 1986 volt. Ezért még az idén érzékelhető fordulatot kell elérnünk a gazdálkodásban. Valami gyökeresen újszerű gazdaságpolitikára nincs sem lehetőségünk, sem szükségünk, a fordulatot a gazdaságpolitika, a kormánymunka, a gazdálkodói magatartás és az egyéni cselekvés összhangjának megteremtésétől várhatjuk. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután arról szólt, hogy a párt gazdaságpolitikájának céljai között — a gazdasági egyensúly minden összetevőjének javítása, majd egy kedvezőbb egyensúlyi helyzet állandósítása mellett — ismét megjelent a dinamikus fejlődés újraindítása is. Ennek fő eszköze a műszaki-gazdasági értelemben vett szerkezetváltás. — Tehát nem a célokkal liós árualapról számol be, amit folyamatosan töltenek föl szállítóik. Itt sem egyedi persze az árengedményes árusítás, évközben tavaly mintegy száz akciójuk volt hosszabb-rövidebb ideig. A téli vásáron átlagosan 38 százalékos a kedvezmény, a spórolás lehetősége hárommillió forint. Siker volt a vevők körében a szolnoki Skálában a konfekció áru, azaz a kabátok, dzsekik, szoknyák, kosztümök fogytak szép számmal, de vitték a férfi-, női-, gyermek- csizmákat is. Az első hét mindig a nagyabb erőpróba, s bár a tavalyi árualaphoz hasonló nagysággal indultak, a forgalom lényegesen jobb az egy esztendővel ezelőttinél. Egyébként itt is túlnéznek a téli vásár engedményes akcióján, hiszen már tavaszi, sőt nyári holmik is találhatók a polcokon. A farsangi bálokra készülőkre gondolva férfi öltönyök, női ruhák és cipők nagyobb választékát kínálják. A Centrum Aruház nyolc milliós készlete egymillióval több a tavalyinál, a legnagyobb kínálattal a konfekció- és a cipőosztályon találkozhatunk. Az áruforgalmi osztályvezető, Hajnalné Lovász Agnes szerint forgalvan gondunk — folytatta Berecz Frigyes —, hanem az elérésükért eddig végzett munkánk színvonalával, a gazdaságpolitika érvényesítésének gyakorlatával. Következetesebb, célratörőbb, ösz- s'zehangoltabb munkára van szükség a kormányzat szintjétől kezdve a végrehajtásig, minden fázisban. A továbbiakban Berecz Frigyes külkapcsolatainkról szólva hangsúlyozta: szerencsés körülménynek keli tekintenünk, hogy a szocialista együttműködés mélyreható fejlesztését ma már minden KGST-tagország igényli. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a magyar népgazdaság megfelelően bekapcsolódjék a szovjet gazdaság egyre intenzívebbé váló korszerűsítési folyamatába. — Továbbra is jelentős marad a nem szocialista országokkal való gazdasági kapcsolataink szerepe. Fizetési mérlegünk javításának legjobb módja termékeink versenyképességének növelése, az áruforgalom tartós aktívuma. A hitelállomány növelése már veszélyes lehet, meg kell találnunk annak módját, hogy a felvett hitelek az eddiginél jóval nagyobb arányban szolgálják a szerkezetváltást, a műszaki fejlődést, s ezzel erősítsék hiteltörlesztő képeségünket. A közgazdaságtudomány szerepét, lehetőségét értékelve a Minisztertanács elnök- helyettese rámutatott: —Néha úgy tűnik, mintha egyedül a közgazdászok éreznék a felelősséget gazdaságunk gondjaiért, úgy vélekedve, hogy nekik keli megtalálniuk a kivezető utat. A miniszterelnök-helyettes beszédét követően többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz s az írásos dokumentumokhoz. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen tendenciákat csak akkor lehet megállítani, visszaszorítani, ha következetesen megvalósítjuk azt a megújulási folyamatot, amely 1968-ban kezdődödtt meg. Hangsúlyozták, hogy a közgazdászképzésnek követnie kell a gazdasági életben tapasztalható változásokat. Ezmuk lényegesen nagyobb az 1986-osnál. Kelendő a méteráruból a szövet, a flanel és a jersey, a konfekció termékek közül a férfi és a kamasz felöltők, de a hölgyeknek való kabátok is. A lábbelik közül sláger mindkét nembeliek között a csizma. Mint megtudtuk, itt úgy készültek, hogy már az engedményes vásár kezdetén együtt legyen a kínálandó portéka. A Kunszentmárton és Vidéke Áfész tizenkét boltjában kétmillió százezer forintos kínálattal várja vevőit február első munkanapja óta. Szeretnék a tavalyi egymilliós forgalmat fölülmúlni, amire van is reményük, hiszen az első napok nagy forgalma miatt újabb árukat is bevonnak a kedvezményekbe. A másutt is keresett termékek mellett Kunszent- mártonban és környékén sokan vásároltak olcsóbb bőrkesztyűket. A Tiszafüred és Vidéke Afész nyolc településén kilenc egységben bonyolítja a téli vásárt, egymillió hétszázezer forintos készlettel. Érdekes módon errefelé kevesebb a téli lábbeli, ebből nincs nagy készlete a szövetkezetnek. Ügy számítják — miután több árut már az akcióba nem vonnak be —, hogy forgalmuk eléri majd az olcsóbb árukból az egymillió forintot, s ez valamivel több lesz majd a tavalyinál. H. Z. zel kapcsolatban elhangzott, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen megkezdődött az oktatásban jelentős változásokat hozó program kidolgozása. Arra törekednek, hogy a tananyag tükrözze a társadalmi és gazdasági élet új követelményeit, jobban építsen a tudományok fejlődésében elért eredményeikre. A közgyűlés határozott alapszabályának módosításáról, egyebek között arról, hogy ezután a magyar érdekeltségű vegyes vállalatok és a magyarországi székhelyű külföldi vállalatok is tagjai lehetnek a Társaságnak. Ezután kitüntetéseket adtak át; kiemelkedő munkásságuk elismeréseként nyolcán Köz- gazdasági Díjat, tizenhármán pedig Széchenyi István Emlékérmet kaptak. A .közgyűlés végezetül megválasztotta a Magyar Közgazdasági Társaság új választmányát, amely sorai közül megválasztotta vezető tisztségviselőit. A Társaság elnöke ismét Csikós-Nagy Béla, az új főtitkár Kemenes Ernő. Országos titkárrá Szabó Imrét választották újjá, a tudományos titkár tisztét pedig Tarafás Imre tölti be. műszak A január 16-i munkanapon — mint ismeretes — több nagyüzemben a rendkívüli időjárás meghiúsította a folyamatos termelést. A lemaradás behozására a martfűi Tisza Cipőgyár a hét végén szombaton vállalkozott: teljes üzemben termeltek az anyagyárban, valamint a kunszentmártoni és mezőtúri gyáregységben. Érdeklődésünkre Szalay László, a gyár termelésért felelős vezetője elmondta: két műszakban mintegy 42 ezer lábbelit állítottak élő, közöttük női és férfi csizmákat, valamint bébi- és sportcipőket. Ugyanakkor vasúton ötvagon árut — negyvenöt ezer lábbelit — indítottak útnak Martfűről szovjet és NDK-beli exportra, illetve a hazai belkereskedelmi vállalatok megrendelésére. A szombati rendkívüli műszak termelési értéke elérte a 11 millió forintot, ezzel sikerült behozni a korábbi termeléskiesést az ország legnagyobb cipőgyártó üzemében. Egymiiliárd postaforgalmi fejlesztésekre A Magyar Posta az idén összesen egymiiliárd forintot — a tavalyinál csaknem 30 százalékkal többet — fordít a postaforgalmi szolgáltatások javítására és a pos- tahivatailokban dolgozók nehéz, sokszor idegfeszítő munkájának könnyítésére. Mától teljes kapacitással dolgozik a székes fehérvári új postai feldolgozóüzem, mely az ország jelentős részének postaforgalmát bonyolítja le. A székesfehérvári feldolgozóüzem része a közeljövőben kiépülő országos hálózatnak. E postaforgalmi góc- hálózathoz tartozik a tavaly elkészült szolnoki csomag- és hírlapelosztó központ is. Ezt az idén tovább bővítik; hamarosan üzembe állítják a levélszétosztó -berendezést, mely napi 100—120 ezer levelet kezel majd. Az összesen 11 központból álló hálózatnák része lesz majd a pécsi levél-, csomag- és hír- lapelO'Ztó-üzem is, ennek építését jövőre kezdik meg. Itt . is gépesítik, illetve automatizálják az összes munkafolyamatot. Az idei jelentős posta1 beruházások közé tartozik a budapesti Orczy téri központi hírlapelosztó üzem létesítése Is. Az épület, már elkészült, jelenleg a belső építési munkák folynak, a gépek szerelését jövőre kezdik meg. A Mczőhéki Táncsics Tsz mestcrszállási Limusine telepe 500 férőhelyes. Az 1986-os országos húsmarha versenyben első helyezést értek el. Jelenleg a telepen 200 növendék üszőt és mintegy 180 vemhes és fias tehenet tartanak. (Fotó: N. Zs.) A közgazdászok támogatják a megújulást Kistermelők megbecsülése emrég meglepő adatot tettek közzé a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumban : a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése 3,7 milliárd forinttal kevesebb volt az előző évinél. S mindez nem írható teljes mértékben az aszály számlájára. Ezt a megállapítást igazolja az is, hogy az elmúlt két esztendőben több mint százezerrel csökkent az integrált kistermelők száma. Ez is sejteti: nem egyszerű megtorpanással, hanem annál összetettebb helyzettel állunk szembe. A megszaporodott tanácskozások is jelzik: mind több helyütt ismerték fel a cselekvés sürgősségét, a kialakult helyzet formálásának kényszerét. A MÉM-bem nemrég országos tanácskozásra hívták össze az érintett szakembereket, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságiik holnapjáról, a középtávú fejlesztési elképzelésekről vitázzanak. Jó volt ez a vita, számos hasznosítható tapasztalat, észrevétel hangzott el, ami — minden bizonnyal — beépíthető az elkövetkezendő hónapok, évek gyakorlatába. Az viszont elgondolkodtató, hogy csak mintegy nyolcvan ember volt jelen ezen a tanácskozáson. Ennyire érdektelen téma volna a kistermelés ügye? Nem lenne mondanivalójuk az érintetteknek egymás számára? Netán a szervezés sikeredett felemásra? Leginkább az lepett meg, hogy tipikus parasztarcot, kistermelőt egyet se láttam. Lehetne dönteni róluk — nélkülük? A kistermelés — ezt ma már minden érdeklődő középiskolás tudja — szerves részét képezi a hazai agrártermelésnek. Jelenleg másfél millió kistermelői család fele folytat szakosodott árutermelést. Nagy szám ez, mint ahogy a termelés meny- nyisége is .megsüvegelendő. Gondoljuk csak meg: az elmúlt öt esztendőben az ösz- szes mezőgazdasági termék 35 százalékát a házak körül, a kiskertekben állították elő. Évente — átlagosan — 82,4 milliárd forint értékű termék születik kistermelői keretek közölt. Különösen a kézimunka-igényes ágazatokban — például a primőrök előállításában, a gyümölcs- termesztésben, a hizlalásban — meghatározó a kistermelés részaránya. A VI. ötéves terv időszakában — az önellátáson kívül — mintegy 200 milliárd forint értékű árut értékesítettek a kisgazdaságok. Az elmúlt évtized nagy részében dinamikusan fejlődött a* kistermelés, különösen az árutermelés növekedése volt számottevő. Mindez az utóbbi két évben megtört. Főként az állattenyésztésben és a szőlő-gyümölcs ágazatban tapasztalható erőteljes visz- szaesés. Mindez — a mostoha. időjáráson túl — elsősorban a jövedelmezőség romlásával magyarázható. De hozzájárult az integrációs munka lanyhulása, is. Sajnos, a korábban tett intézkedéseit ellenére egyes"' térségekben még mindig akadozik a takarmányéi látás, béltartalma hiányosságok is tapasztal hat ók, nem érvényesül a takarmányok minőségi garanciája. Gyakori a zavar a felvásárlásban és a termékek minősítésében is. Régi gond a gépesítés alacsony színvonala is, e téren látványos fejlődés történt az elmúlt években, de az elért szint még mindig nem megnyugtató. A háztáji és kisegítő gazdaságok vetőmag- és szaporítóanyag ellátása — a mennyiséget Illetően — általában megfelelő. Am választékban és minőségben tapasztalható még helyenként hiányosság. Komoly gondot jelent például egyes vetőmagvaknál a gyenge csírázóképesség, a szaporítóanyagoknál pedig — az átmeneti fajtahiányon túl — előfordult fertőzött áru is. A felmérések szerint az elkövetkezendő években megnő a kistermelőknél a gépek, berendezések pótlásának igénye és szükségessége. De számolni kell a generációváltás folyamatának felgyorsulásával is. A gazdaságilag elmaradott térségekben — várhatóan — tovább nő a kistermelés, és ezzel együtt a falu népességmegtartó ereje, amivel mindenképpen számolni kell. Az új, öt esztendőre szóló elképzelés szerint a növény-, termelésben — különösen a kalászos gabonáknál — a kistermelés részaránya évről évre csökken. A szántóföldi növények közül a doihány- és burgonya, illetve a virágmag és gyógynövény termelésénél várható fejlődés. A kertészeti termékeknél meghatározó marad a kistermelés részaránya a friss (főleg primőr) zöldségek előállításában. A gyümölcstermelésben a kialakult kétharmados arány összességében megmarad, most a kajszi és az őszibaradk ültetvények területének növelése indokolt elsősoriban. A szőlőtermelés 63 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságokban szüretelték 1985-ben. Számottevő elmozdulás e területen nem várható az elkövetkezendő öt évben. Az állattenyésztésben hasonló a helyzet: lényeges változás nem indokolt. Az állatfajok jelenlegi arányának megtartása azonban — különösen a szarvasmarha és a juhágazatban — erőteljesen függ az integráló üzemek szolgáltatásainak színvonalától, kiterjedtségétől. Hazánkban jelenleg 750 ezer család foglalkozik sertéstartással, a koncentráció ebben az ágazatban a legerőteljesebb. A növekedés — 1990-ig — 19 százalékos lesz, várhatóan a tervidőszak végén mondhatják a kistermelők ismét magukénak a sertésállomány felét. A felvásárlók árfelhajtó tevékenysége miatt, erőteljesen visszaesett a húsnyúltartás, amely a nem rubel elszámolású kivitel egyik lényeges elemét alkotja. A nyúltermelés növelése azért is indokolt, mert csak minimális importot kíván, s ugyanakkor jelentős melléktermék hasznosítással párosul. elenleg a kistermelés közvetlen állami támogatása — melynek döntő hányadát a tehéntartók kapják — nem éri el az 1 milliárd forintot. A támogatások és az eddig nyújtott hitelkeret jelentős növelése a jövőben sem várható. Ezzel szemben egyes, kiemelt fontosságú termékek megkülönböztetett támogatására törekednék az ágazat irányítói. Vizsgálják továbbá a kistermelés magasabb színvonalú szervezéséhez a világbanki hitéi, illetve a hazai kölcsönfelvétel szélesítésének lehetőségét, továbbá azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek is nyújthassanak termelési kölcsönt az általuk integrált kistermelőknek. A háztáji és kisegítő gazdaságban végzett munka erkölcsi elismerését jelenti a MÉM által alapítandó miniszteri kitüntetés, amelyet augusztus 20-án adnak megint át a legkiválóbb termelőknek. Cs. J. N 1
