Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

XXXVIII. évi. 33. SL, 1981. febr. 9., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Kistermelők megbecsülése Elemző írásunk a 3. oldalon II szerkesztőség postájábél Válogatás olvasóink leveleiből a 4. oldalon Kemény csaták a Néplap Kupáért Tudósításunk a 1. oldalon Tegnap hajnalban II Szojuz TM-2 összekapcsolódott a Mir-íírállomással Vasárnap kora hajnalban (moszkvai idő szerint 2 óra 28 perckor) összekapcsolódott a Szojuz TM—2 űrhajó és a Mir—Progressz—27 űr­komplexum. Az összekapcsolás és a her- metikus zárás ellenőrzését követően a Szojuz TM—2 űr­hajósai, Júrij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin, át­mentek az éppen egy éve működő Mír űrállomásra. Az űrkomplexum berendezései normálisan működnek. Űrhajósok most először re­pülnek Szojuz TM típusú űr­hajóval. Pilóta nélküli válto­zatát 1986. májusában pró­bálták, ki remek eredmény­nyel és ezt követően döntöt­tek alkalmazásáról. Az új típust felszerelték automati­kus megközelítő és összekap­csoló berendezéssel is. Ez a szerkezet végezte vasárnap hajnalban az űrhajó össze­kapcsolását a Mir űrállomás­ból és a Progressz—27 teher­űrhajóból álló űrkomplex­ummal. A Mir az űrállomások har­madik nemzedékét képviseli és a jövőben állandóan mű­ködő, a föld körül keringő űrállomás lesz. A hozzákap­csolható egyes elemek segít­ségével tudományos és nép- gazdasági célokat szolgáló kutatásokat végezhetnek fe­délzetén. A Mirhez további hat űrobjektum kapcsolható. Ezúttal a tervek szerint egy különleges csillagászati ob­szervatóriummal, az úgyne­vezett asztrofizikai modullal bővítik a komplexumot. Az űrhajósok a csillagászati és geofizikai kísérletek mellett technológiai, műszaki és or­vos-biológiai kutatásokat is végeznek majd. Ezt megelő­zően azonban még kirakják a Progressz—27 teherűrhajó szállítmányát, berendezik az űrállomást, ellenőrzik a be­rendezések működését és üzembe helyezik az új asztro­fizikai modult is. A két űr­hajós közérzete jó. Az űrállomásra a nyáron szovjet—Szíriái közös űrsze­mélyzetet várnak. Mínusz tizenfokban is Csattog a metszöolló a szőlőkben Jól jön a forró tea és a bódék melege Amióta engedett kicsit a tél szorítása — igaz, még mindig mínusz körüli tizen- fokofcat mutatnak a hőmé­rők — ismét az akna és a körtefák között szorgoskod­nak a Fegyvemefci Vörös Csillag Tsz gyümölcskerté- szei. A közös gazdaság 285 hektáros „kertjében” a csont­héjasok* — a cseresznye, a meggy és a barack — úgy­nevezett nyári metszését ide­jében, még a gyümöl osszTre­tet követően elvégezték. Az alma és a körtefák felesle­ges ágainak, hajtásainak el­távolítása, azaz a téli met­szés nem volt zavartalan. A hófúvás, a zúzmara és az ónos eső miatt jó másfél hét­re félre kellett tenniük a téeszbeli éknek a metszőol­lókat, a motoros fűrészeket. Nem tétlenkedtek a hide­gebb napokon sem, mert a szövetkezet konzervüzemé­ben segítkeztek a vegyesbe­főtt alapanyagának előkészí­tésében és a gyártásban. A zúzmarától és jégburok­tól megszabadult fák metszé­sével mostmár igyekezniük kell a kertészeknek, mert március első napjaiban kö­vetkezik az újabb időszerű tennivaló: az ültetvény nö­vényvédelme. A téli lemosó permetezéshez szükséges gé­pek kijavítva várják a sze­zonkezdést, és elegendő gom­ba- meg rovarölő szer is rendelkezésre áll. A metszés­sel egyidőben végzik a nye- sedék kihordását és a táp­anyag-visszapótlást is. A műtrágyázásra szánt terület 30, a szervestrágyázandó kertrészek 25 százalékára tudták eddig kijuttatni a fák közé a kemikáliát illetve az istállótrágyát. A változó hi­degben dolgozó mintegy hat­van téesztag munkáját mele­gedő bódék feállításával és forró tea folyamatos bizto­sításával igyekeznek elvisel­hetőbbé tenni. A Nagyrévi Tiszazug Tsz szőlőültetvényeiben dolgozó­kat is kényszerpihenőre szo­rította néhány hétre a szoká­sosnál keményebb tél. A gazdaság 550 hektáros ter­mő és újtelepítésű szőlőjében a novemberben megkezdett metszést 150 hektáron tudta a nagy hidegek előtt elvégez­ni a határban foglalkoztatott (negyvenegynéhány téeszítag. A leghidegebb napokban mínusz 27 fokot is mértek a nagyrévi határban, ami az úgynevezett vízíkultúrás haj- tatásos rügyvizsgálatok ed­digi tapasztalatai alapján te­temes kárt okozott a téesz szőlőjében. Az ötvenhárom héktáron termő Irsai Olivér tőkék jószerivel mostanra heverték volna még csak ki a tavalyelőtti fagyást, de a vizsgálódás alapján ennél a fajtánál csaknem minden főrügy megfagyott, megfá­zott. A szőlőfajtáktól függő­en különböző mértékben, de a Tiszaug Tsz ültetvényeiben ■szinte mindenütt „szüretelt” a szakemberek szerint a tél. T. F. Önmagunk becsülése Tetszik nekem a disznó­sajtját kínálgató, emberi tartású hentes és mészáros, Jandera doktor apja — Jo­sef Karlik játsza — a Men­tők című csehszlovák film­sorozatban. Nyilván azért kóstoltatja fűvel, fával a sajtját, mert tudja, hogy jó s büszke a munkájára. Persze a mi hétköznap­jaink is kínálnak hasonló példákat. Sosem felejtem el azt a közelmúltban el­hunyt öreg asztalost, akivel vagy húsz évvel ezelőtt egy íróasztal-félét csináltattam. Szép lett, nagyon szép, s amit észrevettem: a mester jobban örült neki mint én. Aztán eltelt vagy négy-öt év, beállított hozzám: átfé­nyezem — intett fejével az asztalra, legyen mindig olyan, mintha új lenne. Egy jó fél délelőtt simogat­ta kencéivel, pasztáival, puha rongyokkal a bútort. Már ragyogott, de a szemé­vel tovább simogatta. Ha­láláig még eljött vagy négyszer-ötször, egy fillért nem fogadott el, mondván: neki ez az asztal nagy öröm. Említhetem — jelenidő­ben azt a bérből, fizetés­ből élő gépkocsiszerelőt is, akiről ismerősöm, mint nagy „felfedezéséről" be­szélt. Akárhányszor talál­kozunk — mondja, mindig megkérdezi, hogy ugye jó a kocsi, ugye nincs semmi baj, majd figyelmeztet: a hűtőrendszer gumitömlőit lassan már le kell cserélni, elértek; matt a bal első fényszóróház foncsora, jó lesz másikat tenni helyet­te. . . Nyugodt is vagyok azóta a kocsim miatt, magyaráz­za autóstársam, ez az em­ber érti a dolgát, van szíve hozzá, törődik a dolgai­val. Nyilván azért, mert komolyan veszi a munká­ját. önmagát teszi 'hozzá. Egy másik, az érdekeltsé­get elemző és hangsúlyozó tv-műsor megnézése után jutott mindez eszembe. Ba­darság lenne persze tagad­ni az érdekeltség szerepét. Többen állítják, olyan hú­zó erő ez, amelyről nem mondhatunk le. Így igaz, de ezzel legalább egyenér­tékűen fontosnak tartom az egyén — jobb kifejezést nem találok rá — belső in­díttatását, jobbító szándé­kú akaratát. Meggyőződé­sem, sajnos tapasztalataim is vannak erről, hogy a „belső húzóerő’’ hiánya ká­rosan hat az egyén számára is. Akik lemondanak arról, hogy folyamatos megúju­lásban éljék le életüket ön­maguknak is ártanak. A jobbról és szebbről való le­mondás előbb-utóbb elsi- lányítja az embert. A rész­műveletekre szorítkozó ter­melésben ugyan — konkré­tan — már nehezebb meg­találni a munka örömét, de az a tudat, hogy „amit csi­nálok, azt jól végzem, és ezt a környezetem is elis­meri, s ez már hozzájárul emberi tartásomhoz, önbe­csülésemhez". Az idézett mondat egy, bizony elég kö­zepesen kereső gyári mun­kástól származik. Ehhez a jegyzetíró már alig tud va­lamit hozzátenni, legfel­jebb saját megfogalmazásá­ban is közzéteszi az alap- gondolatot: önmagunk ér­tékeiről mondunk le, ha netán nem akarunk többek lenni a szürke átlagnál. Szükségszerű, ahogy ezt legnagyobb költőink az egyén és a haza, az emberi élet összefüggéseiről muta­tó szavakkal megfogalmaz­ták: „fáradozni kell. .., küzdeni. . ., gyarapítani. ..” Tudatos cselekvésre szólí­tanak fel a rövid, de erős töltésű szavak. Ma is szük­ség van ezekre az intenci­ókra: az egyén sorsa első­sorban a saját törekvésé­től elválaszthatatlan. T. L. Gondolatrandevún találkoztak a hét végén öt megye középiskolásai marxista diák­akadémiáinak küldöttei. A rendezvénysoro zat egyik színfoltja a „Tini-vásár” volt. (Beszámolónk az 5. oldalon) A közgazdászok támogatják a megújulást Megválasztotta tisztségviselőit a Magyar Közgazdasági Társaság — Berecz Frigyes felszól a lása A közgyűlést Csikós-Nagy Béla, a Társaság elnöke nyi­totta meg, majd Garamvöl- gyi Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt öt évben végzett munkát ér­tékelő választmányi beszá­molóhoz, amelyet írásban megkaptak a küldöttek. Mint mondotta: az elmúlt években bekövetkezett világgazdasági korszakváltás jelentős hatás­sal volt a Társaság tevékeny­ségére, a hazai közgazdászok munkásságára. Egyre sürge­tőbbé vált az elméleti és az alkalmazott tudományok kapcsolatának erősítése, s a gazdaságpolitika mind több feladat megvalósításához igényli a közgazdaságtudo­mány aktív közreműködését. A közgazdászok azonban nem végezhetik eredményesen munkájukat a tudományos élet más területein elért fej­lődéstől elszakadva. A főtit­kár arra is rámutatott, hogy a hazai közgazdaságtudo­mány az elmúlt években el­ért jelentős fejlődése ellené­re még mindig adós néhány, a gazdasági megújulás 1968- ban megkezdődött folyama­tához kapcsolódó kérdés megválaszolásával. E hiá­nyok pótlása mellett a Tár­saság egyik legfontosabb fel­adata, hogy a maga sajátos eszközeivel a korábbiaknál nagyobb szerepet vállaljon a közgazdászok által kidolgo­zott programok végrehajtá­sában, a kutatási eredmé­nyek gyakorlati hasznosítá­sában. A tanácskozás résztvevői ezután két, írásban közre­adott tanulmányhoz kapcso­lódó előadást hallgattak meg. Elsőként a közgazdaságtudo­mánynak és a közgazdászok­nak a gazdasági feladataink megoldásában betöltött sze- _________>____________________ r epét elemző tanulmány társ­szerzője, Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos ta­nácsadója mondotta el gon­dolatait. Hangsúlyozta, hogy a helyes ideológia kialakítá­sához elengedhetetlenül szükséges a valóság feltárá­sa. Társadalmunkban egyes kérdésekkel kapcsolatban még mindig élnek bizonyos téves, elavult beidegződések, amelyek elszigetelése, visz- szaszorítása a tudomány fel­adata. Simái Mihály, az MTA Vi­lággazdasági Kutatóintézeté­nek igazgatóhelyettese a köz­gazdászok magyar társada­lomban elfoglalt helyzetét elemző tanulmányához fű­zött megjegyzéseket. Kiemel­te, .hogy nemcsak itthon, ha­nem határainkon túl is meg­nőtt az érdeklődés a magyar közgazdasági élet, a hazánk­ban bekövetkezett gazdasági folyamatok iránt. Ezt bizo­nyítja, hogy szerte a világon számos doktori disszertáció készült a magyar reformról, (Folytatás a 3. oldalon) Hat csapat mérkőzött meg vasárnap Szolnokon, a tiszaligetl sportcsarnokban a To­mi Kupáért. A kispályás labdarúgótorna egyik vendégcsapata, a Viscosa (képünkön fehér nadrágban) a csoportküzdelmekben 4:l-re nyert a Szolnoki Cukorgyár ellen. (Tudósítás a 7. oldalon) =J Szombaton tartotta VIII. tisztújító közgyűlését a Ma­gyar Közgazdasági Társaság. A mintegy félezer küldött részvételével, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermé­ben megtartott tanácskozáson jelen volt Berecz Frigyes, a Minisztertanács- elnökhelyettese és Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. A IrÄfffirnloct l*/í C_ W n fit! IrAr* í p ViAíttr

Next

/
Thumbnails
Contents