Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUÁR 7. iHeti világhiradó I Amerikai közéleti személyiségek, volt diplomaták tárgyaltak a héten Moszkvában, s fogadta őket Mihail Gorbacsov is. A képen: az SZKP KB főtitkára Henry Kissinger volt külügy­miniszterrel fog kezet (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) HÉTFŐ: A Fülöp-szigeteken rendben zajlott le a népsza­vazás, az új alkotmányt mintegy 80 százalékos több­séggel fogadták el — Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter Berlinben tárgyalt — A CIA új főnökévé Robert Ga- tes-t nevezték ki — Szovjet —mongol nyilatkozatot adtak ki Moszkvában Dügerszüren mongol külügyminiszter lá­togatása végén. KEDD: Végrehajtották az 1987-es év első kísérleti atom­robbantását a nevadal tele­pen — OJ algériai békekez­deményezés az iraki—Iráni háború befejezése érdekében — 25 amerikai hadihajó és 10 kísérő-ellátó hajó tartózko­dik a Földközi-tenger keleti térségében, növelték a ten­gerészgyalogosok számát is — John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes, aki előzőleg Varsóban Járt, Prá­gában tárgyalt, majd tovább- utazott Szófiába. SZERDA: Mihail Gorbacsov amerikai politikusokat foga­dott Moszkvában, köztük Kissinger és Vance volt kül­ügyminisztereket, s előttük a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztéséről beszélt — A nyugati résztvevők javaslata a bécsi utótalálkozón: kapjon új szervezeti formát az em­beri Jogok terén való együtt­működés — Shultz külügymi­niszter indokoltnak tartja a földközi-tengeri csapatösz- szevonást, a Pentagon szerint viszont csupán ..elővigyáza­tossági intézkedésről” van szó. CSÜTÖRTÖK: Petrovszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettes közlése szerint az amerikai atomrobbantás után a Szovjetunió nem tartja ma­gát az egyoldalú moratórium­hoz — A Fülöp-szigeteken újabb konfliktus bontakozik ki Aquino asszony és a had­sereg között, mert az elnök meg akarja hosszabbítani az ellenzék fegyveres erőivel megkötött fegyverszünetet — Sevardnadze szovjet külügy­miniszter Prágában tárgyalt. PÉNTEK: Bonnban megló­dultak a koalíciós tárgyalá­sok — Dzsemajel libanoni el­nök Husszein Jordán király­nál — Jakub Khan pakisztáni külügyminiszter Moszkvában az afgán kérdésről tárgyal — A török kormányfő Washing­ton vendége, ahol egyébként Ronald Reagan 76. születése napját csak csöndben ünne­pelték — Rakétatámadások Bagdad, Illetve Khum ellen. ezek után a Szovjetunióban is fel kell újítani a kísérleti robbantásokat, hiszen — s ezt a moszkvai szóvivő is kijelentette — a szovjet had­sereg vezetői figyelmeztet­tek a biztonság csökkenésé­nek veszélyére, ha az USA továbbra is egyoldalúan foly­tatja új nukleáris fegyverek kipróbálását... Ugyanakkor azorban Moszkvában értésre adták, hogy újra életbelép a moratórium, ha Washington abbahagyja a robbantásokat. És elhangzottak olyan nyi­latkozatok is, hogy a Szov­jetunió akkor is folytatja a robbantási tilalomról szóló egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokat, ha kénytelen is újrakezdeni saját kísérleti robbantásait. Ez alatt az amerikai fő­városban újabb veszélyes ka­tonapolitikai terv vetődött fel. Weinberger hadügymi­niszter azt javasolta, hogy már hamarabb, a következő évtized elején állítsák had­rendbe a földi és űrbéli el­fogó rakétákhoz szükséges érzékelő berendezéseket. Az SDI, a sokat emlegetett ha­dászati védelmi kezdeménye­zés így időben előrehozva kezdene testet ölteni, ezzel pedig a következő amerikai kormányok kezét is megköt­mindenki számára katasztró­fát jelentene, s hogy a fegy­verek űrbe juttatása azok­nak a biztonságát is aláássa, akik pedig ezzel biztonságra törekednének. Gorbacsov, amikor a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folya­matot ismertette az ameri­kai politikusok előtt, rámu­tatott: ez a legmeggyőzőbb érv a Szovjetunió békés po­litikájára. A józan ész és az események tárgyilagos elem­zése alapján kell egymáshoz közelednie az USA-nak és a Szovjetuniónak. Miért terjedt át Madridra is a diáklázadás? A spanyol egyetemisták is tüntetnek, tiltakozó táblákat emelnek a magasba, és kö­vekkel dobálják meg a ve­lük farkasszemet néző ro­hamrendőröket. Akárcsak a múlt év vége felé a frarcia diákok, meg az olaszok is. Miért terjed a diáklázadás? Mert a főiskolákon a tanu­lás nehezebb is, drágább is, viszont a diploma birtoká­ban az elhelyezkedés egyre nagyobb gond. „Fehér galléros munkanél­küliek” mind többen vannak már a nyugati országokban. Számuk csökkentésére mun­kaalkalmak teremtésével vaj­mi kevés a lehetőség, így aztán — akárcsak Párizsban történt, most Madridban is — a kormányok megpróbál­koznak a felvételi szigorítá­sa révén az egyetemisták számának leszorításával, hogy később kevesebb le­gyen az elhelyezéssel kapcso­latos probléma. További le­hetőség a szűrésre: a tandíj emelése. Nem csoda, hogy a fiataloknak nem tetszenek az ilyen „megoldások”. Az egyetemi reformot Párizs­ban vissza kellett vonni, ak­kora volt az ifjúság ellenál­lása. A francia példa ösztön­zi követésre a madridi egye­temistákat is. Egyébként az oktatásügy problémái napjainkban Pá­rizsban más formában ismét jelentkeznek: a tanítók vo­nulnak az utcára és hirdet­nek iskolasztrájkot, mert a Chirac-kormány az állami aisófokú oktatásban olyan el­gondolásokat kíván érvénye­síteni, amelyek a tanítók óriási többségének ellenállá­sába ütköznek ... Az álreformokkal szem­ben Nyugat-Európában egyre hangosabb lesz az igazi tár­sadalmi megoldások követe­lése. Pálfy József Ismét fokozódik a feszültség Libanonban a számtalan ember­rablást és az amerikai flottatüntetést követően. A képen: Nyugat-Bejrútba újabb szír alakulatok érkeztek, hogy meg­próbálják helyreállítani a rendet (Fotó: EPA — MTI — KS) Milyen következményekkel jár, hogy az USA újabb kí­sérleti robbantást hajtott végre? Azon a napon, amikor Genfben az ENSZ leszerelé­si konferenciájának résztve­vői tavaszi ülésszakukon munkához láttak, Ameriká­ban, a nevedai atomkísérleti telepen a Pentagon végrehaj­totta az újabb kísérleti rob­bantást. Ez az időbeli egy­beesés szinte jelképes jelen­tőségűnek számított, mint ahogyan az is valamelyes „jubileumnak” volt minősít­hető, hogy ez az atomfegy­verkísérlet volt a 25. attól kezdve, hogy a Szovjetunió másfél évvel ezelőtt meghir­dette az egyoldalú morató­riumot ... Igazán nem lehet jóindu­lattal „vádolni” az Egyesült Államok militarista köreit, valóban helytállóbb az a vé­lemény,, femit — mondjuk — az Angol Munkáspárt han­goztat: hidegháborús tett ez, és a Szovjetunióval szembe­ni nyílt kihívás. A világ szá­mos pontján vélekednek úgy az emberek, hogy Washing­ton nem élt azzal a lehető­séggel, amit a Szovjetunió a moratóriummal felkínált. Természetes és szükségsze­rű az a szovjet válasz, hogy nék, azok kénytelenek lenné­nek folytatni az űrfegyver­kezést. Moszkvában viszont Mi­hail Gorbacsov, amerikai po­litikusokat fogadva, éppen a két nagy ország közötti kap­csolatok fejlesztése mellett foglalt állást. Az SZKP fő­titkára figyelmeztette vendé­geit, köztük Henry Kissinger és Cyrus Vance volt kül­ügyminisztereket, hogy egy atomháború kivétel nélkül A spanyolországi Zaragozában sokezren tüntettek a terroriz­mus ellen.1 A tiltakozó megmozdulást az váltotta ki, hogy a közelmúltban ebben a városban is két rendőr vesztette életét az ETA nevű terrorszervezet pokolgépes merénylete követ­keztében (Fotó: AP — MTI — KS) Kifogástalanul működnek a Szojuz TM-2 berendezései Összekapcsolás holnap H tárgyalás módja júniusig bizonytalan (Folytatás az 1. oldalról) MTI tudósítójának kérdésé­re elmondta: tudomásuk szerint a francia kormány változatlanul ellenzi az ame­rikai tervet, hogy a két ka­tonai szövetség, a NATO és a Varsói Szerződés tárgyal­jon az európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről. Ezért — várhatóan — arra kerülhet sör, hogy a szövet­ségek 23 tagállama (egyéni minőségében) kezd majd tá­jékozódó megbeszéléseket a [kérdésről. E tanácskozásiak tanúLságai alapján alakulhat ki júniusban a NATO-állás- pont. Mint ismeretes, a VSZ országai javasolták, hogy a helsinki folyamatnak mind a 35 állama legyen részese az európai leszerelésről foly­tatandó átfogó tárgyalások­nak, tehát a szövetségek tagjain túl a semleges és el nem kötelezett államok is. Az osztrák diplomata sze­rint valószínű, hogy végülis a tárgyalásoknak legalábbis az első szakaszában a szö­vetségek tagjai vennének részt. A semlegesek minden­esetre közre kívánnak mű­ködni a folyamatban, most dolgoznak közös álláspont­juk kialakításán. Befejeződött a csehszlovákiai hadgyakorlat Pénteken befejeződött a Csehszlovák Néphadsereg harcászati hadgyakorlata. A hadigyakorlaton a stockhol­mi értekezleten született megállapodásokkal összhang­ban 22 ország 41 megfigyelő­jét vett részt. A CTK hír­ügynökségnek adott nyilat­kozatokban közülük többen rámutattak: a megfigyelők jelenléte a csehszlovákiai hadgyakorlaton az első lépés volt azon az úton, amelyet Stockholm nyitott meg az európai bizalom és biztonság érdekében. Flottacsökkentés Libanonnál Az amerikai kormányzat valamelyest csökkenteni kí­vánja azt a feszültséget, amelyet a Földközi-tengeren végrehajtott nagyszabású flotitaösszevonása váltott ki. A Pentagon szóvivője beje­lentette, hogy a Kennedy repülőgép-hordozó kiköt Haifában — vagyis egy idő­re nem lesz aktív készültség­ben, s néhány hajót kivon­nak a tenger keleti meden­céjéből. A szóvivő azonban változatlanul azt hangoztat­ta, hogy a flotta csupán „minden eshetőségre készen” összpontosított mintegy 30 hadihajót a térségben. Moszkvai idő szerint pén­tekre virradóra a tervezett időben, 0 óra 38 perckor fel­bocsátották a Szojuz TM—2 szovjet űrhajót, fedélzetén Jurij Romanyenko parancs­nokkal és Alekszandr La- vejkin fedélzeti mérnökkel. Péntek reggeli közlés szerint a Szojuz TM—2 berendezé­sei kifogástalanul működnek, az űrhajósok jól érzik magu­kat. A tervek szerint a Szojuz TM—2 február 8-án kapcso­lódik össze a Mir—Progressz —27 űrkomplexummal. Sze­mélyzete műszaki-tudomá­nyos kísérleteket, főként csil­lagászati fizikai megfigyelé­seket végez az űrállomás fe­délzetén. Feladatai között szerepel a Szojuz—TM soro­zatba tartozó űrhajó beren­dezéseinek további tökélete­sítését célzó kísérletek vég­rehajtása is. Az űrhajó parancsnoka, Jurij Romanyenko ezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse, 1944-ben született az oren- burgi terület egyik falujá­ban. 1966-ban végzett a cser­Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter egynapos munkalátoga­tást tett Párizsban. A CDU/ CSU-FDP koalíció választási győzelme után elsőként a legközelebbi szövetséges kor­mányával cserélt véleményt a nemzetközi helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. Ta­lálkozott Jean-Bernard Rai- mond külügyminiszterrel, fo­gadta Francois Mitterrand elnök, valamint Jacques Chirac miniszterelnök is. A két külügyminiszter megbeszélésének középpont­Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöke pénteken a Kremlben fogad­ta Cyrus Vance-t, a neves amerikai demokratapárti po­litikust, volt külügyminisz­tert. A találkozót Vance kér­te, aki más amerikai közéle­ti személyiségekkel együtt a szovjet tudományos akadé­miához tartozó Egyesült Ál­lamok—Kanada Intézet meg­hívására érkezett a szovjet fővárosba. Andrej Gromiko és Cyrus Vance nyílt véleménycserét folytatott a szovjet—ameri­kai kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, valamint a nuk­nyigovi katonai repülős fő­iskolán, utána pedig a szov­jet légierőnél szolgált pilóta­ként. 1981-ben végzett a légi­erő Jurij Gagarinról elneve­zett akadémiáján. 1970 óta tartozik az űrhajósok kötelé­kébe. Eddig két ízben vett részt űrutazásban. 1977— 1978-ban a Szojuz—26 űrha­jó és a Szaljut—6 űrállomás fedélzetén, majd 1980 szep­temberében a szovjet—ku­bai közös űrrepülő személy­zet parancsnokaként járt a világűrben. Alekszander Lavejkin, a személyzet másik tagja 1941- ben született Moszkvában. 1974-ben végzett a moszkvai Bauman Műszaki Főiskolán, majd pedig az űrhajózási ter­vezőirodában dolgozott. Itt részt vett az új űreszközök kifejlesztésében és kipróbá­lásában. 1978 óta tartozik az űrhajósok kötelékébe. A szovjet televízió — helyi idő szerint nem sokkal éjfél után — félórás egyenes köz­vetítést adott a Szojuz TM—2 indításáról. jában a kelet—nyugati vi­szony, a Szovjetunióval való kapcsolatok és az enyhülés fellendítésének kérdései áll­tak. Közös sajtóértekezletü­kön Raimond hangoztatta, hogy a két kormány felfo­gása ezekben a kérdésekben igen közel áll egymáshoz. Beható eszmecserét folytat­tak a Szovjetunióban zajló átalakulásról, és egyetértet­tek abban, hogy a nyugat­európaiaknak nagy figyelem­mel, nyitottsággal és pozití­van kell reagálniuk a szov­jet változásokra. leáris és űrfegyverekre vo­natkozó tárgyalásokkal ösz- szefüggő kérdésekről. A szovjet vezető hangoz­tatta, hogy szélesednek a szovjet—amerikai gazdasági, tudományos, műszaki, kultu­rális és oktatási együttmű­ködés lehetőségei. Megálla­pította ugyanakkor, hogy a Szovjetuniót nem elégíti ki az együttműködés jelenlegi szintje. A Szovjetunió a ma- ga részéről kész többet ten­ni, s nem gördít akadályt az együttműködés elé. Most az amerikai kormányzatnak kell hallatnia szavát e kérdésben, mindkét ország népei ezt várják — mondotta Gromi­ko. Egynapos munkalátogatás Genscher Párizsban A szovjet—amerikai kapcsolatokról Gromiko és Vance megbeszélése PEKING Pozsgay Imrének, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának vezetésé­vel pénteken magyar nép­frontküldöttség érkezett Pe- ikingbe. A magyar küldöttsé­get a kínai főváros repülő­terén Peng Jo-csing, a kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (Népfront) Országos Bizottságának tagja fogad­ta. MANAGUA Egy közép-amerikai par­lament megteremtésének le­hetőségéről, és a térségbeli amerikabarát országok ál­tal támasztott akadályokról volt szó csütörtökön Mana- guában Dániel Ortega nica- raguai államfő és Roberto Caprio Nicole guatemalai al- eLnök megbeszélésén. LIBANON Pénteken befejeződött a Libanoni Kommunista Párt 5. kongresszusa. A tanácsko­záson az amerikai interven­ció veszélyéről, a folytatódó izraeli megszállásról és a belpolitikai válságról volt szó. A záróülésen jóváhagy­ták a kongresszus dokumen­tumait és megválasztották a párt vezető szerveinek tiszt­ségviselőit. A főtitkár ismét Georges Paui lett. MOSZKVA A Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken Minszkben tartott ülésén felmentette tisztsé­géből a KB első titkárát, Nyikolaj Szljunykovot, mi­vel az SZKP Központi Bi­zottsága januári ülésén meg­választotta titkárának. A Belorusz KP KB új első tit­kára Jefrem Szökolov lett, aki eddig a breszti terület (megye) pártbizottságának első titkáraként dolgozott. • • * Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter pénteken Moszkvában megkezdte tár­gyalásait Jakub Han pakisz­táni külügyminiszterrel. A szovjet külügyminiszter ebé­det adott a pakisztáni ven­dég tiszteletére. WASHINGTON Egy pénteken életbe lépett rendelet értelmében az ame­rikai kormányzat 6800 nyil­vános közigazgatási épületé­ben, az irodai helyiségekben, az előadótermekben, a lif­tekben. a lépcsőháza kiban, valamint a könyvtárakban megtiltották a dohányzást Ez nemcsak az alkalmazot­takra, hanem az ügyfelekre is vonatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents