Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUAR 6. Eszmecsere Londonban A világpolitika figyelőinek bizonnyal feltűnt az elmúlt hónapokban, hogy változóban vannak a Szovjetunió és Nagy-Britannia kapcsolatai. Az elmúlt jó tíz évben inkább ahhoz szoktunk hozzá, hogy Moszkvának a nagy nyugati kormányszékhelyek közül a legkevésbé Londonnal jó a kapcsolata: felidéződnek hirtelen diplomata- kiutasítások, kémgyanúsítga- tások, hosszú szünetek a magas szintű tárgyalásokban. Aztán rövidebb javulásokra és ismételt visszaesésekre emlékezünk, szóval arra, hogy a világ legnagyobb szocialista államával inkább hűvös viszonyt tartottak fenn a brit kormányok. Persze látnunk kell, hogy a zordabb idők nagyon is kötődtek a londoni konzervatív kormányzáshoz, s talán személyesen Margaret Thatcher miniszterelnökhöz, aki hivatalának első pár évében igencsak ókonzervatív, a szocializmussal általában nem csupán barátságtalan, hanem egyenesen ellenséges arculatot mutatott. Mindezékért tűnhet fel mostanában, hogy milyen gyakori lett egyszerre a szovjet—brit politikai eszmecsere. Hol magas szintű angol küldöttség tanácskozik Moszkvában, mint nem is olyan régen, Renton külügyi államminiszter vezetésével, hol a szovjet politika jelentős tisztségviselői cserélnek eszmét Londonban, mint éppen ezekben a napokban, amikor Zaglagyin, a moszkvai külpolitika egyik kulcsembere vezeti a delegációt. Nem vitás, hogy gyorsan javuló kapcsolatokról árulkodnak ezek a tanácskozások, még akkor is. ha tudjuk, hogy a sűrűsödés legfőbb oka a közelgő csúcstalálkozó: Gorbacsov és Thatcher március végén Moszkvában folytat majd tárgyalást. Már önmagában a várható legfelsőbb szintű eszmecsere is jelzi, hogy pozitív változások történtek a két ország viszonyában. A gondos és alapos előkészítés pedig egyenesen arra mutat, hogy ezúttal mindkét oldalon szeretnék elkerülni a kapcsolatok korábbi hullámzását. Gondos, előzetes nézef- egyeztetéssel, a legfontosabb témákról kicserélt véleményekkel olyan csúcstalálkozót lehet tartani, amely valóban hosszabb távra megszabhatja a kapcsolatok jó minőségét. A Thatcher-kor- mány az elmúlt másfél-két esztendőben egy kissé pozi- tívabban-aktívabban közelíti meg a nagy nemzetközi problémákat, s ezért — bár ezt hivatalosan mindig cáfolják — bizonyos közvetítő szerepet is játszhat Moszkva és Washington között. Emiatt a világ még inkább megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szovjet—brit politikai tanácskozások minden eseményét, így a mostani londoni eszmecserét is. Avar Károly Osztrák szocialisták 500. évfordulójára készül a párt Az Oszrák Szocialista Párt vezetése parlamenti mandátumhoz juttatta Peter Jan- kowitschot. A politikus Fritz Marschnak, a párt jelenlegi nemzetközi titkárának mandátumát kapja meg. A pártvezetés egésznapos tanácskozáson foglalkozott a párt helyzetével, feladataival. Franz Vranitzky, a gazdaságpolitikus jellegzetes képviselője napjaink szociáldemokráciájának, mondotta Sinowatz, akit tavaly, a párt elnökválasztási veresége után, Vranitzky váltott a kancellári székben. A párt az ifjúságra is nagyobb figyelmet kíván fordítani, miközben alapításának (az év végén sorra kerülő) 500. évfordulójára készül, hangoztatta Sinowatz. Gromiko és Kissinger találkozója Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) get szít a világ számos térségében, s ennek következtében tovább nő a nemzetközi helyzet ingatagsága. A Szovjetunió következetesen igyekszik megfelelő alapot teremteni az Egyesült Államokkal való építő szellemű párbeszédhez. Ügy véli, ehhez az alaphoz tartozik Mihail Gorbacsov tavaly január 15-i nyilatkozata és ezt szolgálják Reykjavíkban tett javaslatai is — hangoztatta a szovjet vezető. A találkozón áttekintették a nemzetközi kérdések széles körét is, továbbá Andrej Gromiko tájékoztatást adott Henry Kissingernek az SZKP KB januári üléséről, méltatva a tanácskozáson hozott határozatok nagy jelentőségét, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvonalának megvalósítása szemszögéből. Úton a Szojuz TM-2 A Szovjetunió bajkonuri űrrepülőteréről helyi idő szerint pénteken, a kora hajnali órákban felbocsátották a Szojuz TM—2 űrhajót, amelynek személyzete Jurij Romanyenko parancsnokból és Alekszandr Lavejkin fedélzeti mérnökből áll. Az újabb szovjet űrhajó a Mir tudományos űrállomás felé tart, amely tavaly február 20. óta kering Föld körüli pályán. A Szojuz TM—2 a program szerint két nap múlva kapcsolódik majd hozzá, és az űrhajósok átszállnak az állomásra, hogy ott hónapokra „tanyát verjenek”. Elsősorban azért, mert nem két, hanem hat dokkoló és átszálló nyílása van, amelyekhez automatikus és ember vezette űrhajók, továbbá más űreszközök, úgynevezett szakosított modulok egyaránt csatlakozhatnak. Központi egysége többé már nem tudományos berendezésekkel agyonzsúfolt laboratórium, hanem tág teret biztosít az űrhajósoknak a mindennapi élethez, a mozgásihoz, a rendszeres sporthoz. A Mir a szovjet űrállomások immár harmadik, legújabb nemzedékéhez tartozik, s a világűrben a Szal- jut állomás-családot váltotta fel. Igen sok vonatkozásban tökéletesebb és korszerűbb elődeinél. Már az űrhajó elindítása előtt, január 18-án a Mir állomáshoz kapcsolódott egy Progressz típusú teherszállító űrhajó a későbbi állomáslakóknak szükséges többmázsányi holmival és élelmiszerrel. Romanyenko és Lavejkin számára mindjárt az űrállomásra érkezés után bőven akad majd tennivaló: ki kell rakodniuk a Progressz szállítmányát, majd fel kell készülniük a Modul fogadására. Aztán megkezdhetik tudományos munkájukat, de júliusban további külön programjuk lesz: nyolc napon át az állomáson együtt fognak dolgozni az első szovjet—szír nemzetközi űrutazás két résztvevőjével. Sevardnaüze elutazott Prágából A csehszlovák—szovjet kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről, valamint a két országnak és a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi porondon való közös fellépéséről tárgyalt csütörtökön délelőtt Bohus- lav Chnoupek csehszlovák és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A két politikus véleményt cserélt a Varsói Szerződésen belüli együttműködés további elmélyítésének konkrét lehetőségeiről a leszerelésért folyó küzdelem intenzívebbé tételével, a bécsi utótadálko- zóval, az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer kialakításával, valamint a Varsói Szerződés és a NATO közötti kontaktusokkal kapcsolatban. A szovjet külügyminisztert csütörtökön délelőtt fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. Eduard Sevardnadze a délután folyamán találkozott Lubomir Strougal miniszterelnökkel is. A nap folyamán a csehszlovák—szovjet külügyminiszteri tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Eduard Sevardnadze .és kísérete a késő délutáni óráikban elutazott Prágából. Zsivkov - Whitehead véleménycsere Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön Szófiában fogadta John Whiteheadet, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettesét. Zsivkov és Whitehead időszerű nemzetközi kérdések széles köréről, a kétoldalú kapcsolatokról, azok fejlesztésének lehetőségeiről folytatott véleménycserét. A megbeszélésen részt vett Petar Mladenov bolgár külügyminiszter. A „Szofijszkije Novosztyi” című bolgár hetilap legfrissebb számában Whitehead látogatása kapcsán emlékeztetnek arra, hogy a 80-as évek elején az Egyesült Államok egyoldalúan felfüggesztette az amerikai és a bolgár külügyminisztérium közötti hivatalos konzultációkat, valamint a bolgár— amerikai Gazdasági Tanács tevékenységét. Az űrhajó legénysége: balról Alekszandr Lavejkin, jobbról Jurij Romanyenko (Telefotó — TASZSZ—AP—MTI—KS) Palme-nyomozás: „Holmernek pihenésre van szüksége...” Az 56 éves, bőrzakós Hans Holmer stockholmi rendőrfőnök nem érhette meg a Palme-gyilkosság egyéves évfordulóját az azóta is eredménytelen nyomozás vezetőjeként: a svéd kormány kivette a kezéből az ügyet. Egyetlen elégtétele lehet: nem „nyomoz” többé eddigi ellenfele, a 63 éves Claes Zeime stockholmi főügyész sem. Viszályuk következményein együtt elmélkedhetnek abban az újonnan kinevezett konzultatív bizottságban, amelynek mostantól mindketten — hatáskör nélküli — tagjai. A nyomozást az országos szervek folytatják tovább. A négyszeres kormányfő, Olof Palme gyilkosa utáni nyomozás már a merénylet estéjén, tavaly február 28-án rosszul indult. Holmer maga abban az időpontban éppen Svédország középső részén vett részt egy síversenyen, az eseménytől 250 kilométer távolságban. Természetesen nem számíthatott a bűntényre, ám a helyszínre érkező beosztottai sem voltak éppen szemfülesek. A járókelők találták meg azt a pisztolylövedéket, amelyet a feltételezések szerint a gyilkos lőtt ki. Ez. és egy képző- művészeti tehetséggel megáldott szemtanú készítette fantomkép az eddigi összes tárgyi nyom, amit a rendőrség — legalábbis nyilvánosan — fel tudott mutatni. Holmer ennek ellenére makacsul állította, hogy ..a dolog egyszerű: a tettest meg fogom találni”, s megígérte, hogy megszabadítja honfitársait a lidércnyomástól: merénylő jár közöttük e békeszerető országban. A közvélemény támogatta — annál is inkább, mert gyakran jelent meg a tv- képernyőn férfias, bőrzakós alakja marcona testőrökkel körülvéve. E biztonságot sugalló jelenség hovatovább sztárkultuszt váltott ki: szerelmes levelek garmadáját kapta, még a szerényebbek is vállalták volna, hogy rendszeresen kimossák az elvált, s napi húsz órát dolgozó rendőrfőnök ingeit. Decemberben az „év emberévé” választották Svédországban. Zeime ügyész hasonló képességeket nem szegezhetett szembe, viszont rendre szabadon bocsátotta a Holmer által letartóztatott gyanúsítottakat. Holmer — mint mondta: „95 százalékos biztonsággal” — meg volt győződve róla, hogy a merénylőt emigráns kurd terroristák között kell keresni. Ügy vélte, „profi gyilkossal” állnak szemben, Zeime szerint viszont a rendőrség „amatőr munkát” végez, s a törvényesség nem teszi lehetővé ártatlanok fogságban tartását. Melyiküknek volt igaza — talán soha ki nem derül. Az utolsó csepp az volt a pohárban a svéd kormány számára, amikor január 20-án Holmer ismét 20 embert állított elő, köztük 12 kurdot. Zeime „most már elég a kurdokból” felkiáltással legott szabadon bocsátotta őket és még a gyanúsítottak telefonjának lehallgatását is megtiltotta. Ezután megsokasodtak a nyomozást bíráló cikkek a sajtóban Vajon új alapokról indul most a nyomozás az országos rendőrfőkapitány és a főállamügyész helyettesének irányításával? A kormány szóvivője szerint az egy éve megfeszítetten dolgozó Holmernek .pih nésre van szüksége”. Kérdés, mikor kaphatja meg jól megérdemelt „pihenését” a gyilkos is. M. G. Pravda-kommentár az atomrobbantásról „Az erő önhittsége” Az „erő önhittsége” kifejeződésének minősítette csütörtöki kommentárjában a moszkvai Pravda az Egyesült Államokban kedden végrehajtott kísérleti atomrobban tásl A lap kiemeli, hogy az amerikai kísérleti robbantást — a huszonötödiket a Szovjetunió által egyoldalúan bevezetett moratórium óta — akkor hajtották végre, amikor a szovjet kormány úgy döntött: mindaddig folytatja a robbantási szünetet, amíg az Egyesült Államok nem hajt végre újabb kísérletet. A nevadai kísérlet mutatja azt a nagy sietséget, amely- lyel Washington az SDI-prog- ramot a gyakorlat útjára akarja juttatni. Ezt bizonyítja az is, hogy a robbantás napján Reagan elnökletével titkos megbeszélést tartottak Washingtonban a nemzetbiztonsági politika tervezéséről, beleértve ebbe az SDI fokozatos megvalósító» sát is. A Szovjetunióval szembeni katonai fölény elérésének rögeszméje rákos agyda- ganat módjára terjed a forrófejű amerikai stratégák agyában — írja a Pravda. Éz a kísérlet nemcsak a húsz kilotonnás töltet próbája volt, hanem az Amerikában hatalmon levők lelkiismeretéé és politikai bölcsességéé is. És e próbát nem állták ki. A nevadai kísérlet erősíti a béke erőinek küzdelmét. E küzdelemben a békevágynak, a józan észnek kell győznie. A nukleáris robbantások megszüntetése a kor parancsa. A Szovjetunió kész visz- szatérni a moratóriumhoz, ha az Egyesült Államok saját nukleáris kísérleteit felfüggeszti — hangsúlyozza végezetül a Pravda. Az India és Pakisztán között keletkezett feszültség enyhítését elérő egyezményt Írtak alá Űj-Delhiben a két ország diplomatái. A képen: a pakisztáni (balra) és az indiai diplomata kézfogása (Telefotó — AP — MTI — KS) Nemzetgyűlés Laoszban Az 1986-os terv és költség- vetés értékelésével, az idei előirányzatok elfogadásával befejezte munkáját a laoszi Legfelsőbb Népi Gyűlés (parlament) ülésszaka. Az ülésről kiadott közlemény a tervteljesítésrő1! és az idei mutatókról számszerű adatokat nem tartalmaz, de megállapítja: 1986 sikeres esztendő volt, amiben annak van döntő része, hogy bevált a vállalati-gazdálkodási önállóságra, az áru- és pénzviszonyok figyelembevételére alapuló új mechanizmus. A parlament arra hívta fel aá ország népét, hogy a gazdaság és a társadalom átfogó megújításának programját — amit a Laoszi- Népi Forradalmi Párt tavaly novemberi negyedik kongresszusán hagytak jóvá — „határozottan hajtsa végre”. A parlament — a többi között saját munkaformáinak korszerűsítésével is — úgy alakítja törvényhozó munkáját, hogy az elősegítse a közéleti demokratizálást. Külpolitikai kérdésekről szólva a laoszi parlament megerősítette a délkeletázsiai ország elkötelezettségét a béke védelme és a leszerelés mellett. Laosz támogatja a Szovjetunió ezirónyú indítványait. A vientianei nemzetgyűlésen elfogadott dokumentum végezetül leszögezi: Laosz továbbra is a legszorosabb együttműködésben Vietnammal és Kambodzsával küzd Délkelet-Ázsia problémáinak igazságos, tárgyalásos rendezéséért. MOSZKVA Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára külön-külön fogadta a Moszkvában tartózkodó Henry K'issingert és Cyrus Vance-t, volt amerikai külügyminisztereket, a nemzetközi kapcsolatok tanácsa elnevezésű, New York székhellyel működő szervezet tagjait. A Kissingerrel kedden, Vance-szel pedig szerdán tartott megbeszélésen a nem kielégítő szovjet— amerikai kapcsolatokról és javításuk lehetséges módozatairól tanácskoztak. LAOSZ Khaimphay Boupha, Laosz megbízott külügyminisztere bemutatkozó látogatáson fogadta a Kínai Népköztársaság új vientianei ügyvivőjét. A találkozó során Boupha kifejtette: Laosz vélekedése szerint mindkét ország, Délkelet-Ázsia békéje érdekében mód és szükség van a loaszi—kínai viszony normalizálására. RÖMA II. János Pál papa csütörtökön magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban dr. Paskai László kalocsai koad- jutor érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét. PÁRIZS A francia konmány elutasította azt, hogy a nyugati nagyhatalmak értekezletet tartsanak a túszkérdés közös megoldásáról, mert a külön- tárgyalásoikat tartja célravezetőnek. Erről értesítette a meghívó olasz kormányt és az - értelmi szerző Egyesült Államokat is.