Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUAR 6. Eszmecsere Londonban A világpolitika figyelőinek bizonnyal feltűnt az elmúlt hónapokban, hogy változó­ban vannak a Szovjetunió és Nagy-Britannia kapcsolatai. Az elmúlt jó tíz évben in­kább ahhoz szoktunk hozzá, hogy Moszkvának a nagy nyugati kormányszékhelyek közül a legkevésbé London­nal jó a kapcsolata: felidé­ződnek hirtelen diplomata- kiutasítások, kémgyanúsítga- tások, hosszú szünetek a ma­gas szintű tárgyalásokban. Aztán rövidebb javulásokra és ismételt visszaesésekre emlékezünk, szóval arra, hogy a világ legnagyobb szo­cialista államával inkább hűvös viszonyt tartottak fenn a brit kormányok. Persze látnunk kell, hogy a zordabb idők nagyon is kö­tődtek a londoni konzervatív kormányzáshoz, s talán sze­mélyesen Margaret Thatcher miniszterelnökhöz, aki hiva­talának első pár évében igen­csak ókonzervatív, a szocia­lizmussal általában nem csu­pán barátságtalan, hanem egyenesen ellenséges arcula­tot mutatott. Mindezékért tűnhet fel mostanában, hogy milyen gyakori lett egyszerre a szov­jet—brit politikai eszmecse­re. Hol magas szintű angol küldöttség tanácskozik Moszkvában, mint nem is olyan régen, Renton külügyi államminiszter vezetésével, hol a szovjet politika jelentős tisztségviselői cserélnek esz­mét Londonban, mint éppen ezekben a napokban, amikor Zaglagyin, a moszkvai kül­politika egyik kulcsembere vezeti a delegációt. Nem vitás, hogy gyorsan javuló kapcsolatokról árul­kodnak ezek a tanácskozá­sok, még akkor is. ha tud­juk, hogy a sűrűsödés leg­főbb oka a közelgő csúcsta­lálkozó: Gorbacsov és Thatcher március végén Moszkvában folytat majd tár­gyalást. Már önmagában a várható legfelsőbb szintű esz­mecsere is jelzi, hogy pozitív változások történtek a két ország viszonyában. A gon­dos és alapos előkészítés pe­dig egyenesen arra mutat, hogy ezúttal mindkét oldalon szeretnék elkerülni a kapcso­latok korábbi hullámzását. Gondos, előzetes nézef- egyeztetéssel, a legfontosabb témákról kicserélt vélemé­nyekkel olyan csúcstalálko­zót lehet tartani, amely va­lóban hosszabb távra meg­szabhatja a kapcsolatok jó minőségét. A Thatcher-kor- mány az elmúlt másfél-két esztendőben egy kissé pozi- tívabban-aktívabban közelíti meg a nagy nemzetközi prob­lémákat, s ezért — bár ezt hivatalosan mindig cáfolják — bizonyos közvetítő szere­pet is játszhat Moszkva és Washington között. Emiatt a világ még inkább megkülön­böztetett figyelemmel kíséri a szovjet—brit politikai ta­nácskozások minden esemé­nyét, így a mostani londoni eszmecserét is. Avar Károly Osztrák szocialisták 500. évfordulójára készül a párt Az Oszrák Szocialista Párt vezetése parlamenti mandá­tumhoz juttatta Peter Jan- kowitschot. A politikus Fritz Marschnak, a párt jelenlegi nemzetközi titkárának man­dátumát kapja meg. A párt­vezetés egésznapos tanácsko­záson foglalkozott a párt helyzetével, feladataival. Franz Vranitzky, a gazda­ságpolitikus jellegzetes kép­viselője napjaink szociálde­mokráciájának, mondotta Sinowatz, akit tavaly, a párt elnökválasztási veresége után, Vranitzky váltott a kancellári székben. A párt az ifjúságra is nagyobb figyelmet kíván for­dítani, miközben alapításá­nak (az év végén sorra ke­rülő) 500. évfordulójára ké­szül, hangoztatta Sino­watz. Gromiko és Kissinger találkozója Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) get szít a világ számos térsé­gében, s ennek következté­ben tovább nő a nemzetközi helyzet ingatagsága. A Szovjetunió következe­tesen igyekszik megfelelő alapot teremteni az Egyesült Államokkal való építő szel­lemű párbeszédhez. Ügy véli, ehhez az alaphoz tartozik Mihail Gorbacsov tavaly ja­nuár 15-i nyilatkozata és ezt szolgálják Reykjavíkban tett javaslatai is — hangoztatta a szovjet vezető. A találkozón áttekintették a nemzetközi kérdések szé­les körét is, továbbá Andrej Gromiko tájékoztatást adott Henry Kissingernek az SZKP KB januári üléséről, méltat­va a tanácskozáson hozott határozatok nagy jelentősé­gét, a Szovjetunió bel- és kül­politikai irányvonalának megvalósítása szemszögéből. Úton a Szojuz TM-2 A Szovjetunió bajkonuri űrrepülőteréről helyi idő szerint pénteken, a kora haj­nali órákban felbocsátották a Szojuz TM—2 űrhajót, amelynek személyzete Jurij Romanyenko parancsnokból és Alekszandr Lavejkin fe­délzeti mérnökből áll. Az újabb szovjet űrhajó a Mir tudományos űrállomás felé tart, amely tavaly feb­ruár 20. óta kering Föld kö­rüli pályán. A Szojuz TM—2 a program szerint két nap múlva kapcsolódik majd hozzá, és az űrhajósok át­szállnak az állomásra, hogy ott hónapokra „tanyát ver­jenek”. Elsősorban azért, mert nem két, hanem hat dokko­ló és átszálló nyílása van, amelyekhez automatikus és ember vezette űrhajók, to­vábbá más űreszközök, úgy­nevezett szakosított modu­lok egyaránt csatlakozhat­nak. Központi egysége töb­bé már nem tudományos be­rendezésekkel agyonzsúfolt laboratórium, hanem tág te­ret biztosít az űrhajósoknak a mindennapi élethez, a mozgásihoz, a rendszeres sporthoz. A Mir a szovjet űrállomá­sok immár harmadik, leg­újabb nemzedékéhez tarto­zik, s a világűrben a Szal- jut állomás-családot váltot­ta fel. Igen sok vonatkozás­ban tökéletesebb és korsze­rűbb elődeinél. Már az űrhajó elindítása előtt, január 18-án a Mir ál­lomáshoz kapcsolódott egy Progressz típusú teherszállí­tó űrhajó a későbbi állo­máslakóknak szükséges többmázsányi holmival és élelmiszerrel. Romanyenko és Lavejkin számára mind­járt az űrállomásra érkezés után bőven akad majd tennivaló: ki kell rakodni­uk a Progressz szállítmá­nyát, majd fel kell készülni­ük a Modul fogadására. Az­tán megkezdhetik tudomá­nyos munkájukat, de júli­usban további külön prog­ramjuk lesz: nyolc napon át az állomáson együtt fognak dolgozni az első szovjet—szír nemzetközi űrutazás két résztvevőjével. Sevardnaüze elutazott Prágából A csehszlovák—szovjet kapcsolatok néhány idősze­rű kérdéséről, valamint a két országnak és a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi porondon való közös fellépéséről tárgyalt csütörtökön délelőtt Bohus- lav Chnoupek csehszlovák és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A két politikus véleményt cserélt a Varsói Szerződésen belüli együttműködés továb­bi elmélyítésének konkrét lehetőségeiről a leszerelésért folyó küzdelem intenzívebbé tételével, a bécsi utótadálko- zóval, az átfogó nemzetkö­zi biztonsági rendszer kiala­kításával, valamint a Var­sói Szerződés és a NATO kö­zötti kontaktusokkal kap­csolatban. A szovjet külügyminisztert csütörtökön délelőtt fogad­ta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. Eduard Sevardnadze a dél­után folyamán találkozott Lubomir Strougal miniszter­elnökkel is. A nap folyamán a cseh­szlovák—szovjet külügymi­niszteri tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Eduard Sevardnadze .és kísérete a késő délutáni óráikban elutazott Prágából. Zsivkov - Whitehead véleménycsere Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csának elnöke csütörtökön Szófiában fogadta John Whiteheadet, az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterének első helyettesét. Zsivkov és Whitehead idő­szerű nemzetközi kérdések széles köréről, a kétoldalú kapcsolatokról, azok fejlesz­tésének lehetőségeiről folyta­tott véleménycserét. A meg­beszélésen részt vett Petar Mladenov bolgár külügymi­niszter. A „Szofijszkije Novosztyi” című bolgár hetilap legfris­sebb számában Whitehead látogatása kapcsán emlékez­tetnek arra, hogy a 80-as évek elején az Egyesült Ál­lamok egyoldalúan felfüg­gesztette az amerikai és a bolgár külügyminisztérium közötti hivatalos konzultá­ciókat, valamint a bolgár— amerikai Gazdasági Tanács tevékenységét. Az űrhajó legénysége: balról Alekszandr Lavejkin, jobbról Jurij Romanyenko (Telefotó — TASZSZ—AP—MTI—KS) Palme-nyomozás: „Holmernek pihenésre van szüksége...” Az 56 éves, bőrzakós Hans Holmer stock­holmi rendőrfőnök nem érhette meg a Palme-gyilkosság egyéves évfordulóját az azóta is eredménytelen nyomozás vezető­jeként: a svéd kormány kivette a kezéből az ügyet. Egyetlen elégtétele lehet: nem „nyomoz” többé eddigi ellenfele, a 63 éves Claes Zeime stockholmi főügyész sem. Vi­szályuk következményein együtt elmélked­hetnek abban az újonnan kinevezett kon­zultatív bizottságban, amelynek mostantól mindketten — hatáskör nélküli — tagjai. A nyomozást az országos szervek folytat­ják tovább. A négyszeres kormányfő, Olof Palme gyilkosa utáni nyomozás már a merénylet estéjén, tavaly február 28-án rosszul in­dult. Holmer maga abban az időpontban éppen Svédország középső részén vett részt egy síversenyen, az eseménytől 250 kilomé­ter távolságban. Természetesen nem szá­míthatott a bűntényre, ám a helyszínre ér­kező beosztottai sem voltak éppen szem­fülesek. A járókelők találták meg azt a pisztolylövedéket, amelyet a feltételezések szerint a gyilkos lőtt ki. Ez. és egy képző- művészeti tehetséggel megáldott szemtanú készítette fantomkép az eddigi összes tár­gyi nyom, amit a rendőrség — legalábbis nyilvánosan — fel tudott mutatni. Holmer ennek ellenére makacsul állí­totta, hogy ..a dolog egyszerű: a tettest meg fogom találni”, s megígérte, hogy megsza­badítja honfitársait a lidércnyomástól: me­rénylő jár közöttük e békeszerető ország­ban. A közvélemény támogatta — annál is inkább, mert gyakran jelent meg a tv- képernyőn férfias, bőrzakós alakja marco­na testőrökkel körülvéve. E biztonságot sugalló jelenség hovatovább sztárkultuszt váltott ki: szerelmes levelek garmadáját kapta, még a szerényebbek is vállalták volna, hogy rendszeresen kimossák az el­vált, s napi húsz órát dolgozó rendőrfőnök ingeit. Decemberben az „év emberévé” vá­lasztották Svédországban. Zeime ügyész hasonló képességeket nem szegezhetett szembe, viszont rendre sza­badon bocsátotta a Holmer által letartóz­tatott gyanúsítottakat. Holmer — mint mondta: „95 százalékos biztonsággal” — meg volt győződve róla, hogy a merénylőt emigráns kurd terroristák között kell ke­resni. Ügy vélte, „profi gyilkossal” állnak szemben, Zeime szerint viszont a rendőr­ség „amatőr munkát” végez, s a törvé­nyesség nem teszi lehetővé ártatlanok fog­ságban tartását. Melyiküknek volt igaza — talán soha ki nem derül. Az utolsó csepp az volt a pohárban a svéd kormány szá­mára, amikor január 20-án Holmer ismét 20 embert állított elő, köztük 12 kurdot. Zeime „most már elég a kurdokból” fel­kiáltással legott szabadon bocsátotta őket és még a gyanúsítottak telefonjának le­hallgatását is megtiltotta. Ezután megsokasodtak a nyomozást bí­ráló cikkek a sajtóban Vajon új alapok­ról indul most a nyomozás az országos rendőrfőkapitány és a főállamügyész he­lyettesének irányításával? A kormány szóvivője szerint az egy éve megfeszítetten dolgozó Holmernek .pih nésre van szüksége”. Kérdés, mikor kap­hatja meg jól megérdemelt „pihenését” a gyilkos is. M. G. Pravda-kommentár az atomrobbantásról „Az erő önhittsége” Az „erő önhittsége” kife­jeződésének minősítette csü­törtöki kommentárjában a moszkvai Pravda az Egye­sült Államokban kedden vég­rehajtott kísérleti atomrob­ban tásl A lap kiemeli, hogy az amerikai kísérleti robban­tást — a huszonötödiket a Szovjetunió által egyoldalúan bevezetett moratórium óta — akkor hajtották végre, amikor a szovjet kormány úgy döntött: mindaddig foly­tatja a robbantási szünetet, amíg az Egyesült Államok nem hajt végre újabb kísér­letet. A nevadai kísérlet mutat­ja azt a nagy sietséget, amely- lyel Washington az SDI-prog- ramot a gyakorlat útjára akarja juttatni. Ezt bizonyít­ja az is, hogy a robbantás napján Reagan elnökletével titkos megbeszélést tartot­tak Washingtonban a nem­zetbiztonsági politika terve­zéséről, beleértve ebbe az SDI fokozatos megvalósító» sát is. A Szovjetunióval szem­beni katonai fölény elérésé­nek rögeszméje rákos agyda- ganat módjára terjed a for­rófejű amerikai stratégák agyában — írja a Pravda. Éz a kísérlet nemcsak a húsz kilotonnás töltet pró­bája volt, hanem az Ameri­kában hatalmon levők lelki­ismeretéé és politikai böl­csességéé is. És e próbát nem állták ki. A nevadai kísérlet erősíti a béke erőinek küzdelmét. E küzdelemben a békevágynak, a józan észnek kell győznie. A nukleáris robbantások megszüntetése a kor paran­csa. A Szovjetunió kész visz- szatérni a moratóriumhoz, ha az Egyesült Államok saját nukleáris kísérleteit felfüg­geszti — hangsúlyozza vége­zetül a Pravda. Az India és Pakisztán között keletkezett feszültség enyhítését elérő egyezményt Írtak alá Űj-Delhiben a két ország diplo­matái. A képen: a pakisztáni (balra) és az indiai diplomata kézfogása (Telefotó — AP — MTI — KS) Nemzetgyűlés Laoszban Az 1986-os terv és költség- vetés értékelésével, az idei előirányzatok elfogadásával befejezte munkáját a laoszi Legfelsőbb Népi Gyűlés (par­lament) ülésszaka. Az ülésről kiadott közle­mény a tervteljesítésrő1! és az idei mutatókról számszerű adatokat nem tartalmaz, de megállapítja: 1986 sikeres esztendő volt, amiben annak van döntő része, hogy bevált a vállalati-gazdálkodási ön­állóságra, az áru- és pénzvi­szonyok figyelembevételére alapuló új mechanizmus. A parlament arra hívta fel aá ország népét, hogy a gaz­daság és a társadalom átfogó megújításának programját — amit a Laoszi- Népi Forradal­mi Párt tavaly novemberi negyedik kongresszusán hagytak jóvá — „határozot­tan hajtsa végre”. A parla­ment — a többi között saját munkaformáinak korszerűsí­tésével is — úgy alakítja törvényhozó munkáját, hogy az elősegítse a közéleti de­mokratizálást. Külpolitikai kérdésekről szólva a laoszi parlament megerősítette a délkelet­ázsiai ország elkötelezettsé­gét a béke védelme és a le­szerelés mellett. Laosz támo­gatja a Szovjetunió ezirónyú indítványait. A vientianei nemzetgyűlé­sen elfogadott dokumentum végezetül leszögezi: Laosz to­vábbra is a legszorosabb együttműködésben Vietnam­mal és Kambodzsával küzd Délkelet-Ázsia problémáinak igazságos, tárgyalásos rende­zéséért. MOSZKVA Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára külön-kü­lön fogadta a Moszkvában tartózkodó Henry K'issingert és Cyrus Vance-t, volt ame­rikai külügyminisztereket, a nemzetközi kapcsolatok ta­nácsa elnevezésű, New York székhellyel működő szerve­zet tagjait. A Kissingerrel kedden, Vance-szel pedig szerdán tartott megbeszélé­sen a nem kielégítő szovjet— amerikai kapcsolatokról és javításuk lehetséges módoza­tairól tanácskoztak. LAOSZ Khaimphay Boupha, Laosz megbízott külügyminisztere bemutatkozó látogatáson fo­gadta a Kínai Népköztársa­ság új vientianei ügyvivőjét. A találkozó során Boupha kifejtette: Laosz vélekedése szerint mindkét ország, Dél­kelet-Ázsia békéje érdeké­ben mód és szükség van a loaszi—kínai viszony norma­lizálására. RÖMA II. János Pál papa csütör­tökön magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban dr. Paskai László kalocsai koad- jutor érseket, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia elnökét. PÁRIZS A francia konmány eluta­sította azt, hogy a nyugati nagyhatalmak értekezletet tartsanak a túszkérdés közös megoldásáról, mert a külön- tárgyalásoikat tartja célrave­zetőnek. Erről értesítette a meghívó olasz kormányt és az - értelmi szerző Egyesült Államokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents