Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

12 Házunk tája 1987. FEBRUAR 28. Mézes élet, mézes sütemények „Méz, méz, méz, termett méz, /termett méznek ál- dottsága lehullott virága./ /Ez az áldott bor, /ki min­dennap forr,/ ha jót iszol belőle, a torkodra forr .. — mondja az énekes gyer­mekjáték. A mézhez tenger­nyi hiedelem fűződik, amely az ókortól napjainkig itt­hon is, másutt is öregbíti a legősibb édesítőszer becsü­letét. Már az ókor nagy termé­szettudósa, ' Plinius is fog­lalkozott a római háztartá­sokban nélkülözhetetlen, mindennapos édesítő- és gyógyszerrel. A mézet — jóval Plinius előtt — az egyiptomi orvosok sebek gyógyítására, vizelethaj­tásra, általános felerősítésre alkalmazták, s bizonyos szembajokat is mézből készí­tett kenőcsökkel kezeltek. Az­tán Hippokratész, az „orvos- tudományok atyja” és meg­annyi utódja orvosolt min­denféle kórt, bántalmat a mézzel. Emellett — valószí­nűleg élvezetes édes íze folytán-, a méz a szerencse és boldogság jelképeként be­épült a különböző népek ba­bonás szokásrendjébe is. Idehaza például az volt szo­kásban, hogy az új párral a lakodalom után azért kós­toltattak mézet, hogy édes legyen az életük. A kará­csonyesti mézes guba fo­gyasztása ugyancsak e hie­delem származéka. A mézzel összefüggő hie­delmek, várakozások a fol­klórhoz tartoznak, ami azon­ban a méz egészséges és gyógyító voltát illeti, azt a legújabb táplálkozásélettani elemzések is igazolják, ami nem azt jelenti, hogy a mé­zet mindenre jó csodaszer­nek lehet tekinteni. Annyi viszont bizonyos, hogy amíg 100 gr. kristály- vagy kocka­cukor 99,9 százalékban merő szénhidrát, ugyanennyi méz­nek csak 81 százalékos a szénhidráttartalma, és fehér­jén kívül különféle vitami­nokat is magába foglal. Be- csüinivaló élelem. E vázlatos történeti átte­kintés után ismerkedjenek meg néhány mézes recept­tel. Mézes szelet: 25 deka langyos mézet ugyanennyi liszttel 1 egész és 3 tojássárgával, késhegy­nyi szódabikarbónával, 1/2 citrom levévej és reszelt hé­jával, 1 vaníliás cukorral, késhegynyi őrölt fahéjjal összedolgozunk, majd hoz­závegyítjük a három tojás keményre felvert habját is. Kikent tepsibe töltjük, előre melegített sütőben lassan sütjük. Kivéve, még mele­gen szeleteljük. Puha mézeskenyér: 6 deka porcukrot 2 egész to­jással habosra keverünk, az­tán 1/4 kg melegített mézet, 28 deka lisztet, késhegynyi fahéjat, néhány szem össze­tört szegfűszeget, késhegy­nyi szódabikarbónát adunk hozzá. Jól összedolgozzuk; hosszú, vajazott, lisztezett formában közepes tűznél süt­jük. Készen kiborítjuk és szeleteljük. Azonnal fo­gyasztható. Összeállította: Rónai Erzsébet Jusson rá idő/ Esti mese — anyu szájából A fiatalabb korosztályhoz tartozó édesanyák ajkáról sokszor elhangzó panasz; — Nem tudok a kicsinek me­sélni! Nem tudom miről meséljek; Mesekönyvből sincs mindig kedvem és időm felolvasni... Ezért úgy oldják meg a mesélés problémáját, hogy bekapcsolják a rádiót, televíziót. Cgy vélik, ez is elég a meséből. Pedig téved az édesanya —, vagy az édesapa —, ha ilyen álláspontra helyezkedik, mert az anya ajkáról elhangzott mesének sokkal nagyobb a varázsa, mint a gépesített meseszolgálatnak. A mese témája is inkább egyéniséghez simuló lehet, s jobban megragadja a gyer­mek képzelőerejét. A gépesített meseszolgálat százezrek­nek szól, viszont az anya által előadott mese csak saját gyermekének. Az édesanya, aki gyerme­kének minden lépését figye­lemmel kíséri, értelme nyíla- dozásának csodálatosan fi­nom rezdüléseinek boldog szemlélője, anyai ösztönnel megérzi, tudja, hogy gyer­meke helyes lelki fejlődése érdekében hogyan közelít­sen érzelmi világához. Hi­szen minden gyermek más egyéniség, így a nevelés, a személyiség fejlődésének irányítása is mást igényel. Már egészen kicsi gyerme­ket érdekei a mese csodála­tos képzeletvilága, és bele­éli magát a mese szereplői­nek sorsába. A képzelet ere­jével ő is velük együtt vé­gigéli a szereplők cselekede­teit, amely mint egy érzelmi választóvíz, megmutatja a helyes, és a nem helyes utat. Anélkül, hogy az édes­anya a végén eszmei tanul­ságot vonna le, a gyermek érzi, hogy melyik a moráli­san követendő út. Természe­tesen a mesetéma kiválasz­tásánál erre az édesanyának figyelemmel kell lenni. Honnan vegye a témát az édesanya a mesékhez? Az élet szüli a története­ket, de a legtöbbet saját gyermeke szájából hallhat, amikor elmondja óvodai vagy iskolai élményét. Mennyi téma bújik meg ezekben a gyermektörténe­tekben. Csak oda kell figyel­ni! Jó módszer az is, ha a mesekönyvben olvasott me­séket — a gyermek egyéni­ségéhez igazítva — élőszó­val adja elő az édesanya. A legtöbb gyermek hóna­pokig örömmel hallgatja es­ténként ugyanazt a mesét, amit megkedvel. Szereplői szívéhez nőnek szinte kívül­ről tudja már minden betű­jét, mégis jó az anyu szájá­ból hallani a történetet. Ilyenkor az örökmozgó gyer­mek megnyugszik, kelleme­sen elbágyad, és szinte „át­álmodja” magát a valóság­ból a mese világába. Sok­szor a végét már nem !s hallja, mert elalszik. A jól kiválasztott esti me­se feloldja az egész napi események feszültsége alól a gyermeket, megpihenteti idegeit. Ne válasszunk olyan témát, vagy olyan szereplő­ket az esti mesében, ame­lyek felizgatják a gyerme­ket, félelmet keltenek benne. Inkább beszéljünk a mese­világ kedves vagy mulatsá­gos figuráiról, az állat- és növényvilágról, de mesesze­rűen elmondhatunk életből vett mai történeteket is (például hogyan száguld az űrhajó a csillagos égen; mi­lyen érdekes munka a met­róépítés; hogyan lehet gyor­san egyik országból a má­sikba repülni; mesélhetünk híres hazafiakról, tudósok­ról, tudósok felfedézéseiről. sportolókról stb.) Nagyon jó. ha a gyermek a szülők kis­korából származó érdekes történeteket hallhat az anyu, az apu szájából. F. K. Szellős, ritka koronát Metszés a gyümölcs A gyümölcsfák termőrefor- dulásával és korosodásával a termőfelület egyre inkább nő, a nem termő (hajtó)-ré­szek aránya pedig folyama­tosain csökken. A termőfe­lület az évek során fokozato­san a korona külső felületére húzódik. Ezért a koronát rit­kítanunk kell, hogy a belső részeken képződött gyümöl­csöket is érje a nap, és jól kifejlődhessenek. Gyümölcsfáink az éves vesszőkön, illetve a két-há- rom éves gallyakon képző­dött termőrészeken hozzák a legtöbb termést. Az ilyen korú részek aránya határoz­za meg a termés mennyisé­gét és minőségét is. Az idős, elöregedett termőrészeket fo­lyamatosan meg kell if jüa­nunk, hogy fáink termő- egyensúlyát megőrizzük. A metszés legfontosabb eszköze a metszőolló. A klasszikus típus vágószerke­zete két részből áll: támasz­tó és vágópengéből. Csak a vágópenge élezhető, amely­nek azonban élesnek kell lennie, mert ez a szakszerű és gyors munkavégzés alapja. A levágandó növényi részt mindig a tengelyére merő­legesen metsszük le, mert így lesz a legkisebb a sebzósi felület. Az ágrészt fogjuk be jó mélyen az olló pengéi kö­zé, így mindig helyesen, a vágópenge tövével és nem a hegyével vágunk. Fontos, hogy két centiméternél vas­tagabb átmérőjű részek (gallyak) eltávolítására ne használjuk az ollót. A véko­nyabb, de elszáradt ágré­szek levágására is okosabb a fűrészt használnunk ollónk kímélése érdekében. Metszéskor a levágandó részt bal kezünkbe fogva. egyenletes erővel feszítsük a vágás irányába, a támasztó­pengére. Fontos, hogy vá­gáskor ne feszegessük az ol­lót, mert elgörbülhet, sőt el is pattanhat a penge. A vá­gás síkjában viszont mozgat­ható a szerszám. A vastag ágakat, gallyakat és az elszáradt koranarésze- ket, fűrésszel vágjuk le. Ek­kor nagy és durva felületi se­bet ejtünk a fán, ezért ügyel­jünk a munkáira. KétJhá- romméteres, vagy ennél hosszabb ágat soha ne egy­szerre távolítsunk el, mert szinte bizonyos, hogy leha­sad a nagy súly miatt. Az ilyen ágat vágjuk vissza egyszer vagy kétszer is, hogy végül 30 centiméteres csonk maradjon belőle. Ezt már a lehasad ás veszélye nélkül, könnyűszerrel lefűrészölhet- jük. Az ágat is lehetőleg min­dig a tengelyére merőlegesen fűrészeljük. Ügyeljünk, hogy ne vágjunk be a törzsbe, de csonkot se hagyjunk. Telje­sen vízszintes vágási felüle­tet se ejtsünk, legyen az min­dig kissé ferde, hogy a csa­padékvíz lefolyhasson róla. A korona ritkítását mindig a vázág külső részén kezd­jük. Innen haladjunk befe­lé, majd körbe a koronán. Először mindig a sérült, be­teg, egymást keresztező (dör­zsölő) és meredeken fölfelé törő részeket távolítsuk el a koronából, és csak azután ritkítsuk az egészségest. Az egy rügyalapon fejlődött ikervesszők közül a kedve­zőbb helyzetűt hagyjuk meg, mert az ebből fejlődő villás elágazás később a termés sú­lya alatt könnyen letörhet. A korona belsejében le­hetőleg őrizzünk meg min­den termőalapot. Ha itt a vesszőket, gallyakat nem tő­ből távolítjuk el hanem ág- gyűrűre (fél centiméteres csonkra) metsszük, a kihaj­tó rejtett rügyökből termő- alapot nevelhetünk. A ritkí­tó metszéssel végeredmény­ben az a célunk, hogy szeL- lős, ritka koronát alakítsunk ki, amelyben a termőrészek közel azonos arányban van­nak a külső és belső felüle­ten egyaránt. Valló László Rejtvényünkben hat szentendrei múzeum neve tálál­ható. VÍZSZINTES: 1. KOS­suth-díjas keramikus művész ál­lamnak adományozott művei a város egyik nevezetes látniva­lói közé tartozik (Zárt betű: A.) 12. világhírű magyar festőmű­vész életművét bemutató ^állan­dó kiállítás (Zárt betűk: ö, L.) 14. Valódi. iS. Hozzáhajít. 16. Szolmizációs hang. 17. Becézett női név. 19. Omladék. 20. Lóerő röviden. 21. „ . . . madár” (Mó­ricz). 23. Belső eredetű, görög szóval. 26. Némán sétál I 27. Dal. 28. Mennyiség. 29. Törzs­kar. 30. Ittrium és nátrium vegyjele. 32. A felsőfok jele. 34. Noé betűi keverve! 35. „... Piacid”, téli üdülőhely az USA- ban. 38. Rajta járunk. 40. Néma jós! 42. Afrikai köztársaság, fő­városa: Bamakó. 43. Csavargó, olykor bandákba verődő • sze­mély. 44. Kicsinyítő képző. 45. . . . azt. 46. Sir. 48. Morze hang. 49. Bakonyi hegy. 51. Bíztatás. 52. Szolnok megyei helyiség! 56. Nátrium. 57. Igavonó állat. 59. A magyar zenei világ kimagasló alakja (Ferenc). 60. Shakespeare egyik király alakja. 62. Móricz Zsigmond regénye. 64. Elektro­mos töltésű részecske. 66. Római számok, összegük 1095. 67. Oz- mium vegyjele. 69. Álljunk csak meg. 70. A Ne ív York-l opera népszerű neve. 72. Földet for­gat. 73. Ro, ain . . . 76. Paprika- termesztéséről ismert magyar város. 78. Arzén. 79. Szentendrei festőművész (1909—1941) (Lajos) kiállitasa 1986-ban nyílt meg. 80. Családi képzőművészeti emlék­kiállítás. Károly, Valér, Béni, Noémi és Fialka Olga műveiből. FÜGGŐLEGES: 1. Szob­rászművész, akinek 1979. novem­ber óta van állandó kiállítása Szentendrén (1908—1975.) 2. USA- állam. 3. Határozói igenév vég­ződés. 4. Becézett férfinév. 5. Alomkórt okozó légy. 6. Piaci elárusító hely. 7. Személyes név­más. 8. Radon vegyjele. 9. A „Pál utcai fiúk” egyik alakja. 10. Pravoszláv szentkép. 11. . .. föld (aluminium.) 12. Diplo­máciai gépkocsik jele. 13. Fér­finév. 18. Sophia . . . olasz film- színésznő. 22. Innivaló. 24. Ének. 25. Váratlan fordulat angol szó­val. 26. Állj! 31. Szándékozd. 33. Felsőruha. 36. Americum vegyjele. 36. „Für . ..” (Beetho­ven). 38. Egészen, teljesen. 39. Szorgos állat. 41. Megszokott. 44. Egyfajta vászon. 47. Kőműves munkát végez. 50. Állandó kiál­lítás a neves szentendrei mű­vész munkáiból (Jenő). 52. Né­mán jár! 53. zenebona, lármás felfordulás. 54. írók nemzetközi klubja. 55. Olasz névelő. 58. Ré­gi hosszmérték 61. Barkácsla- punk betűjele. 6í. Hideg, száraz adriai szél. 83. Kívánság. 65. Kistestű hal. 88. Oxigén és lan­tén vegyjele. 69. A hét vezér egyike. 70. Csip. 71. Halfajta. 74. Római 55. 75. Igen oroszul. 76. Kicsinyítő képző. 77. Egy­forma betűk. P. I. Beküldendő: vízszintes 1., 12., 79., 80. és a függőleges 1., és 50. számú sorok meg­fejtése március 7-ig. Sarkigazság című, febru­ár 14-i rejtvényünk helyes megfejtése: Aki egyedül unatkozik, az a társaságban untat! Könyvutalványt nyer­tek: Dienes Lászlóné Jász­berény, Lőkös József né Szol­nok és Horváth Sándor Jászjákóhalma. (Az utalvá­nyokat postán küldjük el.) Ez is, az is a divatról Az aktuális divat néhány jellegzetességéről számol be rajzos illusztrációnk. S ha közülük valamelyik isme­rősnek tűnne, ne csodálkoz­zunk: hiszen a divat 5—10— 20 évenként ismétli önmagát. 1. A legújabb divatak- tualdtások egyike az Y-vonal. Vagyis: széles a váll, vékony a derék, és a csípő csakúgy, minit a keskeny lábsziluett. 2. Hosszú és szűk a kiasz- szikus szoknya divatvonala, kihangsúlyozza az alakot — hasonlóan az 50-es évekhez. 3. Ismét mellényt vise­lünk! Most a legdivatosabb az úgynevezett férfimellény fazon és ennek különféle változatai. 4. Akik tépelődve állnak a oipőkinakatök előtt vásárlás előtt, jó ha tudják: az új ci­pőmódi a fekete lakk — reg­geltől-estig különböző fazo­nokban és sarofcmagasság- gai. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents