Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

1987. FEBRUÁR 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Pártóletben Műszaki fejlődés, külföldi propagandánk A folyóirat közzéteszi an­nak a beszédnek rövidített változatát, amelyet Pál Lé- nárd, a Központi Bizottság titkára mondott az MSZMP KB 1986. december 28-i ülé­sén, és nyilvánosságra hozza a testület állásfoglalását a műszaki fejlődés gyorsításá­ról és a tudományos kutatás eredményességének * fokozá­sáról. A fogyasztást cikkek kíná­latában kifejezésre jut a gaz­daság fejlettsége. EUátáspo- Mtikánkban tehát mindig léteztek prioritások, ame­lyek együtt változnak a tár­sadalmi, gazdasági fejlődés­sel. Ennek eszközrendszerét a fejlődés egy-egy szakaszá­ban alapvetően meghatároz­za a gazdaságpolitika, illet­ve az életszínvonal- és szoci­álpolitika. Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériu­mi államtitkár megvilágítja az eUátáspolitika és a keres­kedelem összefüggéseit. Magyarországon jelenleg mintegy 8000 egyesület mű­ködik. Munkájuk, különösen az utóbbi években, erőtelje­sen megélénkült. Az egyesü­letek szaporodásának, az egyesületi élet élénkülésének hátterében több körülményt jelölhetünk meg. Ide sorol­hatjuk a társadalom, sokrétű tagozódását, az együvé tarto­zás igényét, és a politikai demokratizmus bővülését. Ádám Antal elemzi az egye­sületek és szövetségek társa­dalmi szerepét. Külföldi propagandánk tá­jékoztatási rendszerünk szerves része. Alapvető fel­adata, hogy segítse a reális kép kialakítását a világ köz­véleményében hazánkról, a szocializmusról. A burzsoá propaganda az érdemi vita helyett az esetek többségé­ben a manipuláció, a rágal­mazás, az előítéletek, a fél­igazságok terjesztésének módszerét alkalmazza a szo­cializmussal szembeni fellé­pésében. Illés Tibor megvi­lágítja külföldi propaganda- munkánk törekvéseit. Az 1956 novembere után végbe­ment szocialista megújulás megteremtette a lehetőségét a tudományos munkásmoz­galom-történetírás létrejöt­tének. A tudomány kiszaba­dult a politikai taktika fog­ságából, a napi politikának való korábbi alárendeltségé­ből. Erényi Tibor összegzi a munkásmozgalomtörténeti- írásban jelentkező feladato­kat. Az utóbbi időben mind többször kerül szóba az a kérdés, hogy mennyire áll összhangban a párt belső életének színvonala, a tár­sadalmunkban végbemenő változásokkal, a politikai munkára háruló feladatok­kal. Különféle pártfórumok tanácskozásain elemzik, mi­ként kellene megújítani munkamódszereinket, lefa­ragni azokat a formális, bü­rokratikus elemeket, ame­lyek fékezik a párttagok ak­tivitását. Ebből kiindulva rendezett a szerkesztőség ke- rekasztal-beszélgetést a párt belső életének megújulásá­ról. Régi fazekas dinasztia utóda a Kunmadarason élő Var­ga József fazekasmester. Ősei valamikor a Zala me­gyei Bczerédről kerültek Ti­szafüredre, majd Mezőtúrra. A 61 éves mester különböző régi, hagyományos, tájjelle­gű cserépedényeket ké­szít. (Fotó: T. Z.) Színházi tapasztalatcsere Hétfőn a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban megkezdődött a színházi szakemberek hagyományos találkozjánaik első háromna­pos rendezvénye. A tapasz­talatcsere-sorozat március­ban Nyíregyházás, májusban pedig • Szegeden folytatódik, illetve fejeződik be. Az esz­mecsere fő témája a színház és a közönség kapcsolata. Szombathelyen a Megyei Művelődési és Ifjú sági Központban megnyílt a „DIGITART” című számítógépes-művészeti kiállítás. A Magyar Tudományos Akadémia és az Üj Impulzus szerkesztősége szervezésében létre jött kiállítás célja, hogy megmutassa a min­dennapjainkat átszövő informatikai forradalom hogyan formálja át létünket és tudatun­kat. A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődők megbarátkozhassanak a Compu­ter Art már létező irányzatával. A kiállítás március 1-ig tekinthető meg. (MTI-fotó: Czika László) Ippolit Matvejevlos ós Méhész-köre NDK utazási napok Hétfőn Budapesten, az NDK Kulturális és Tájékoz­tató Központban megkezdő­dött az NDK utazási napok programsorozata. Az egyhe­tes rendezvény egyik kie­melkedő része az immár ha­gyományos turisztikai kiál­lítás, amely az NDK idegen- forgalmi központjairól, szép tájairól, városairól fotók se­gítségével nyújt tájékoztatást az érdeklődőknek. Emellett kisfilmekkel és diavetítések­kel hívják fel a figyelmet NDK turisztikai látnivalóira. A helyszínen — kedvezmé­nyesen — értékesítik is az NDK-ba szóló programokat, amelyek többségét Berlin megalakulásának 750. évfor­dulója jegyében rendezték. Valamikor a hatvanas-het­venes évek fordulóján élték virágkorukat az ifjúsági klu­bok. Ezek jelentős része — elsősorban a fővárosban — egy-egy nehéz-könnyűzenét: ex-musicot, free jazzt, pop­rockot játszó együttes köré szerveződött, ahol a ,,zene bűvöletén” kívül a tagok, a résztvevők számára legalább olyan fontos volt az együtt- lét, a közös gondolkodás, mint az azonos érdeklődés­ből fakadó cselekvés. A nyolcadik évtized végére if­júvá serdültek számára a korábbi mozgalommá tere­bélyesedett helyett egy apály­ba került klubélet maradt: megyénkben is csak alig-alig találni olyan közösséget, ahol a régi minta korszerűsített formája szerint élnék meg az összetartozás generációvá formáló élményét az egyivá- súak. Elsősorban ezért ör­vendetes az a törekvés, ami­ről nemrégiben kaptunk hírt: a szolnoki Ippolit Matveje- vics együttes „baráti társas köre” a városi és az egész­ségügyi KISZ-bizottság se­gítségével ifjúsági klubot nyit az SZTK épületének alagsorában, ahol havonta egyszer jönnek össze a ma­gukat méhész-társaknak ne­vező klubtagok: egy kis ze­nélésre, baráti beszélgetésre, filmvetítésre. A házi klubki­advány szerint pénteken es­te hétkor voltak együtt elő­ször, aztán a klubtársak ja­vaslata alapján összeállított programot igyekeznek meg­valósítani — jövőre is. Múzeum a Körös partján Űj lehetőségekkel gazdagodott Kunszentmárten közművelődése örülne megboldogult Tur- csányi István tanár úr — a nevéhez fűződik az első kun­szentmártoni helytörténeti gyűjtemény — ha látna, ha­marosan nyithat a város mú­zeuma. De örülhetnek a ma elő helybéliek és környék­ben lakók is, hiszen a Kö­rösre néző Helytörténeti Mú­zeum igencsak a megye egyik legszebb — ha nem a legszebb — múzeuma lesz. A volt járásbíróság épüle­tének földszintjén a kiállí­tótermek már a berendezés­re várnak. Négy jókora kiál­lítóterem és egy közművelő­dési terem — valójában az előzőekkel azonos méretű — teljességében még tud majd felelni a korszerű kiállítási követelményeknek. Nagy előnye az is a leendő múze­umnak, hogy a város leg­szebb részén, — a Körös­parton jelentős a belföldi turizmus is — a nagyáruház, az étterem, valamint a mo­zi szomszédságában, az au­tóbuszmegálló közelében van. A városi tanács több mint félmillió forintot fordított az új múzeum — felújítás, fű­tés stb. — kialakítására, de természetes, hogy a terve­zett álalndó kiállítás még to­vábbi jelentős pénzösszeget, mintegy 6—800 ezer forintot igényel, amelyet azonban a Központi Múzeumi Igazgató­ság az előzetes tárgyalások alapján rendelkezésre bo- csájt. B kismesterségek emlékei A tervek szerint az állan­dó kiállítás Kunszentmárton és környéke régészeti, törté­neti, néprajzi dokumentuma­it mutatja be, a régi helytör­téneti gyűjtemény — a volt Riadójáték úttörőknek Országos riadójátékkal kö­szöntik az úttörők tavasszal a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség zászlóbontá­sának 30. évfordulóját. A játék során az úttörőközössé­gek olyan feladatok megol­dására vállalkoznak, ame­lyekkel cselekvő részeseivé válhatnak az ifjúsági szövet­ség tavaszi politikai prog­ramjának. Az országos akciót az út­törőriadók hagyományainak megfelelően izgalmas, „kato­nás szervezettséget” igénylő formában bonyolítják le. A játéknak jelt adó parancs elhangzása előtti napokban az úttörőcsapatok riadópa­rancsnokságokat hoznak lét­re, s a készültség elrendelé­se után a pajtások felkészül­nek várható feladataik gyors végrehajtására. Megszervezik és kipróbálják üzenetközve­títő riadóláncukat, s rádió-, illetve televíziófigyelő-szolgá- latot alakítanak. A rádióban elhangzó riadójel után az úttörők felbontják a felada­tokat rejtő borítékokat, és hozzáfognak az alkotókész­séget, fantáziát megmozgató tennivalók végrehajtásához. A tavaszi játék befejezé­seként az úttörőközösségek rövid jelentésben számolnak be a riadót koordináló or­szágos parancsnokságnak fel­adataik teljesítéséről, ered­ményeikről, ötleteikről. fl Magyar Nemzeti Galéria közleménye A Magyar Nemzeti galé­ria értesíti látogatóit, hogy a nagy érdeklődésre tekintet­tel a Spanyolok az Újvilág­ban című kiállítását az elő­re bejelentett osoportok szá­mára hétfőn 10—16 óráig, pénteken, szombaton és va­sárnap 20 óráig tartják nyit­va. börtönépület pincehelyisé­geiben — pedig a környék­beli kismesterségekről — szűcs, szűrszabó, csizmadia, kalapos, papucsos, kádár, bognár, tálas, gyertyaöntő, gombos, fésűs, pintér stb. — összeállított anyagot állítják majd ki. Ez a tárlat azért is nagyon fontos és kulttúrtör- téneti értékű, hiszen, a szá­zadfordulón még félszáznyi iparos, hozzávetőlegesen hat­van különféle szakma műve­lője dolgozott a Körö6 part­ján. „Terjeszkedik” a művelődési ház Az állandó kiállítást jövő­re nyitják meg, addig -* a műszaki átadáskor kiderült hibák kijavítása után — kü­lönböző időszaki tárlatok lesznek a kiállítási termek­ben. A Nagykunság népmű­vészetének bemutatását. Szűcs Imre, tiszafüredi faze­kas tárlatát, régészeti és képzőművészeti kiállításokat terveznek. Hamarosan megnyitja ka­puit az érdeklődők előtt a majdani kunszentmártoni kultúrpark másik közműve­lődési intézménye is. A volt járási hivatal felső szintjén, összesen mintegy 200 négy­zetméteren a városi művelő­dési központ szakkörei, kü­lönböző szolgáltató részlegei kaptak helyet. A közeli na­poktól — folyamatosan — nyolc helyiségben tanulhat­nak, dolgozhatnak, szórakoz­hatnak majd a különböző ér­deklődésű szakköri tagok, festők, grafikusok, szobrá­szok, fotósok stb. Az „asz- szonybirodalom” elnevezésű helyiségben a népi díszítő- művészeti szakkör talál majd hajlókra, de itt rende­zik a varró- és szövőtanfo­Alfonzéval nehéz interjút készíteni. Mert hiába készül az ember kérdésekkel, nem biztos, hogy azokra kap vá­laszt. Alfonzé csapong. Min­denről eszébe jut valami vagy valaki, gondolatok, történe­tek, amelyeket muszáj el­mondani. Nem csinál nagy ügyet belőle, hogy 75 éves. Azt vallja, minden kornak megvan a maga szépsége — ha nem a fiatalság örömét keressük benne. Szerencsésnek, a sors ke­gyeltjének tartja magát. Hisz olyan mestere, tanára volt, mint Kellér Dezső, maga a bölcsesség. És olyan partne­rei, mint Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Boros Géza, Salamon Béla, Kazal László, Rátonyi Róbert, Kibédi Er­vin, Kabos László. És Szu- hay Balázs meg Verebély Iván. Szereti, becsüli őket. Visszaemlékszik az időre, amikor a TÁRSALGÓt nagy­betűvel kellett érteni. Nem volt „beesés” az előadás előt­ti percekben. Két órával előbb már együtt volt a csa­pat. A társalgó sarkában a fiatalok áhítattal hallgatták az öregeket. — Ma is így van? — kér­dezem. — Nincs — feleli. — De most Bodrogi hívja visz- sZa. — Talán azt reméli, hogy ön majd visszahozza ezt a szokást? Hogyan is van ez a visszahívás? Hiszen 14 éve a Vidám Színpad nyugdíjasa. — Egy-két nappal a 75. születésnapom előtt meg akarnak ünnepelni a szín­házban. Valamikor Kellért ünnepeltük egy általa írt, Szerény ember című jelenet­tel. Nos, ezt ismételjük meg. Arról is szó van, hogy ha­vonta két alkalommal az emeleten lesz Alfonzó-műsor, Ide figyeljenek, emberek! címmel. Négy-öt partner, kis jelenetek, szólok, afféle ké­lyamokat is. Az egyik szom­szédos, kisebb szobácskábán a bábosok rendezkednek be. s itt vigyáznak, játszanak majd a gyeremekekkel, amíg a mama a szövés, a varrás fortélyait sajátítják el. A nyitott klub délelőtt ki­lenc órától este kilenc óráig várja vendégeit, s a klub va­lóban klub lesz, a .fogalom hagyományos értelmében, kötött programok nélkül. Új­ságot olvasni, sakkozni, be­szélgetni stb. térhetnek be ide a kunszentmártoni idő­sebbek és fiatalok. Bizonyára nagyon népsze­rű lesz majd — elsősorban a fiatalok körében — az audi­ovizuális stúdió, ahol hang­lemez- és kazettamásolásra lesz lehetőség, de a számító­géppel is megismerkedhet­nek majd az érdeklődők. Az említetteken kívül a külön­böző irodalmi körök, művé­szeti együttesek lelhetnek igazi otthonra a városi mű­velődési ház új helyiségei­ben. Egy terv körvonalai A távolabbi lehetőségek, elképzelések is figyelemre méltóak. A most teljességé­ben kialakuló szép főtér meghosszabításaként a régi helytörténeti gyűjtemény épülete és a volt járási ta­nácsi épület, valamint a Kö­rös-gát közötti területen kul- túrparkot lehet majd kiala­kítani, ahol nyári műsoros esteket, szabadtéri színházi előadásokat tarthatnak. A terület adottságaival szinte kínálja is erre önmagát. Mindez egyelőre még csak elképzelés, de ha megvaló­sul, a kunszentmártoni bel­város legszebb tere, közmű­velődési centruma lesz. T. G. peskönyv, amelyben Alfonzé eljátssza majd a véleményét. Bár olvastam az életéről írott könyvet, kérem, mesél­jen magáról. — Vagyonom nincs. A pénzt eszköznek tartom. A filmjeim szép díjakat nyer­tek. Az Alfonzó-cirkusz Cannes-ban, -az Alfonzó- show Montreux-ben, a Ke­ménykalap és krumpliorr először Münchenben, aztán Hollywoodban. Mindig nagy­ra becsültem a kritikát, még a rosszat is. Mankót jelent. Ha a világot járva honvá­gyam volt, sohasem nagy sza­vak jártak az eszemben, ha­nem a Fáskör, a rongylabda- foci, az öreg sárga villamo­sok, a pesti linkség. Faggatom, mivel telnek a napjai. — Jóga-meditációval, sétá­val, aztán a barátokkal ül­dögélünk a Flamenco Szál­lóban. Fellépést ritkán válla­lok. Sok jó barátja van, művé­szek, civilek. Csonka Endrét, Forgács Lászlót említi. — Qk közkatonák. De a hábo­rút mindig a közkatonák nye­rik meg. Csapatjáték nélkül nincs előadás. Keveset fil­mezett, Napfény a jégen, Én vagyok Jeromos, a Kemény­kalap ... Kár — gondolom. Többen láthatták volna az utánozhatatlan mulattatót, filozófust, Alfonzót, akinek csak ki kellett lépnie a szín­padra, és meg sem kellett szólalnia ahhoz, hogy köny- nyesre kacagjuk magunkat. Hogyan is mondta búcsúzó­ul? — Ha csak egyetlen em­bernek szereztél örömöt, már volt értelme az életednek. Alfonzót születésnapján a televízió február 29-én, az I. műsorban 20 óra 05 perc­kor kezdődő Szeszélyes év­szakok című műsorban kö­szönti. E. M. Kameraközeiben Alfonzé 75 óves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents