Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
1987. FEBRUÁR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárszámadás Besenyszögön Javítják a termelés feltételeit II feladatok ma sem szerényebbek A látványos változások után a jászfényszarui Orionban Készülnek az úgynevezett tévépanelek. (Fotó: Mészáros) Az elmúlt héten a megye 14 közös gazdaságában tartottak küldöttgyűlést, négyben pedig közgyűlést, amelyeken értékelték a tavalyi munkát, s elfogadták az idei gazdálkodási terveket. A 7300 hektáros Besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezetben szombaton megtartott zárszámadáson részt vett és felszólalt Simon József, a megyei pártbizottság titkára is. A hatszáznál több aktív dolgozót foglalkoztató nagyüzem tavalyi gazdálkodását értékelve Nagy László elnök sajnos a tervezettől elmaradó teljesítményekről számolhatott be a jelenlévőknek. A rendkívüli időjárás több mint nyolc és félmillió forintos kiesést okozott a hatezer hektár szántóterületet hasznosító növénytermesztési főágazatban. Az állattenyésztésben dolgozók tavaly az előző évinél több tejet, vágómarhát és -bárányt értékesítettek. Javították a szaporulati, a felnevelési mutatókat, és csökkentették a Természetesen a ci bakházi kertészetet sem kerülték el az ágazatra országosan jellemző gondok, de a vezetőség mindig igyekezett megtalálni a módját annak, hogy ha más ágazatoknál' mérsékeltebben is, de gazdaságos maradjon a tevékenység. Először részes műveléssel próbálkoztak, később végtermék-díjazású kiscsoportok hasznosították az arra legalkalmasabb földeket, végül a jelenlegi, intenzív háztáji zöldségtermesztés bizonyult a legmegfelelőbbnek a szövetkezetnek is, a tagoknak is. Minden téesztag a nagyüzemtől kapott háztáji területének a felén termelhet uborkát, paprika- és káposztaféléket. A kertészkedés hasznának jelentős része azonban még mindig úgymond „elvész a sok bába között”, azaz a kereskedő és feldolgozó szervezeteknél növeli a jövedelmet. Az ágazat gazdaságosságának javítása, a nyereség minél nagyobb hányadának megtartása érdekében a szövetkezet vezetősége — egy éve ilyenkor — a zöldségtermesztés vertikumának bővítéséről döntött. A megyei tanács mezőgazdasági és élelfajlagos abrakfölhasználást. Az 1935. évinél eredményesebb volt a háztáji integrációs tevékenység is, az ágazat a tervezettnél nyolcmillió forinttal több árbevételiért el. Mindezek és az őszi betakarításé növények elfogadható termésátlagai ellenére csak az árbevételi kieséseket sikerült pótolni a téeszben, a 12 és fél milliós nyereség azonban sem az előző évit, sem a tervezettet nem érte el. A szombati zárszámadáson elfogadott tervek szerint a közös gazdaság idei beruházásai az eredményesebb gazdálkodás alapjait jelentő termelési feltételeket javítják majd. Tízmillió forintot szándékoznak költeni a földjeik termőképességét javító meliorációra, két és félmillió forintért vásárolnak gépeket, bővítik a téesz pré- mesállat-tenyésztő telepét, és üzembe helyezik a 25 milliós költséggel épülő új gépműhelyt. mezésügyi osztályának közvetítésével elnyerték az Agrárinnovációs KT pályázatát egy zöldségtartósító üzem létesítésére. Az Agrober tervei alapján, saját kivitelezésben már elkészült az 1800 négyzetméteres üzemcsarnok, valamint a technológiai vizet biztosító kút, és befejezés előtt áll a szociális és raktárhelyiségek építése. A beruházáshoz szükséges mintegy 40 millió forint hatvan százalékát a termelőszövetkezet biztosítja, részint saját fejlesztési forrásaiból, részint pedig hitelből. A többit a Kunság Füszért illetve a Békéscsabai Konzervgyár adja. A nagykereskedelmi vállalat tőkearányos részesedés fejében a tartósított termékeknek elsősorban a megyében történő forgalmazására társult a közös gazdasággal. A konzervgyár pedig — amely a technológiai gépsort adja egy évig díjtalanul, azután pedig szintén tőkerészként — a téeszben készülő savanyúságok tőkés exportját bonyolítja majd. Egyműszakos üzemeléssel idén júniustól, az uborka- szezon kezdetétől évi 200 vagon savonyúságot — például uborkát, vegyesvágottat, Csordakúton Új bányában folytatják a munkát Szombaton megkezdődött a dolgozók áttelepülése a tatabányai belső szénmedence utolsó működő aknájából. A XII/A aknában ugyanis az első félév folyamán befejeződik a termelés. A mintegy 170 millió tonnányi jó minőségű szénvagyont az elmúlt 90 esztendő alatt már szinte teljesen kitermelték. Elsőként a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével és a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Szőke Gábor vezette frontbrigád búcsúzott el megszokott munkahelyétől. A brigád tagjai szombaton találkoztak a Tatabányai Szénbányák vezetőivel, a vállalati párt- és társadalmi szervek képviselőivel, és megbeszélték új feladataikat. A régóta együtt dolgozó kollektíva a csordakúti bányaüzem egyik jól előkészített frontfejtésén folytatja a munkát. káposztával töltött paprikát — gyártanak majd a téesz tartósítóüzemében, ‘ hőkeze- léses, meleg tartósítási eljárással. A mintegy negyven dolgozót foglalkoztató létesítmény megvalósításával tizenöt új munkahelyet is teremtettek, ami tovább erősíti a mezőgazdasági nagyüzem népességeltartó és -megtartó képességét. A tartósítóüzemi dolgozók az év kilenc hónapjában a téeszben termő nyersanyagot és a békéscsabai gyár félkész termékeit dolgozzák fel. Három hónapig pedig a zöldségtermesztéshez szükséges palánták megnevelése ad majd nekik munkát. Amellett, hogy a feldolgozott termékeit a nyers zöldségféléknél jóval nagyobb haszonnal tudja majd értékesíteni a szövetkezet, nép- gazdasági érdekeket is szolgál a vertikális fejlesztéssel. A Sárszögben termő uborka, paprika- és káposztafélék ugyanis frissen, szállítási költség és minőségi károsodás nélkül már a szedés napján üvegekbe kerülnek. A tartósító kapacitás maximális kihasználása érdekében a Vörös Csillag Tsz kiterjeszti integrációs tevékenységét a háztáji és kisüzemi gazdaságokra is, elsősorban kordonos uborkatermesztést „menedzsel” a tagok és a lakosság kertjeiben. Hosszabb távon a savanyítóüzem bővítésével is számolnak, a többműszakos termeléshez szükséges nyersanyagot a tiszazugi nagy és kisüzemektől tervezik fölvásárolni. Az elmúlt. nyolc évben a vállalaton belüli átszervezéssel, új üzemek építésével, telephelyek vásárlásával és fejlesztésével alakította ki az Orion Elektronikai Vállalat mai szervezetét. Ennek a folyamatnak fontos része volt az Orion jászsági megtelepülése. 1979-ben Jász- fényszarun egy. szövetkezeti faipari üzemet vett át a vállalat, ahol rövidesen megkezdődött a cég közszükségleti ■termékeinek elkészítéséhez nélkülözhetetlen televízió- részegységek, úgynevezett modulok és a hangsugárzó dobozok szerelése. A következő jelentős állomáshoz 1984 elején értek el a Jászság legészakibb Szolnok megyei településén: az Orion megvásárolta a megszűnt Budapesti Kalapgyár itteni üzemét, és jelentős beruházások után megteremtette a fekete-fehér televíziók gyártásának feltételeit. Ma már valamennyi, a közkedvelt Orion márkát viselő fekete-fehér tévét Jász- fényszarun gyártják, a gyárvásárlás után azonban a mikroelektronikai és számítástechnikai részegységek készítésére is kedvezőbb feltételeket teremtettek a gyáregységben. A községben a megtelepedés óta folyamatosan növekedett a nagyvállalat úgynevezett alapgyártó, fémipari tevékenysége is; ezekben a műhelyekben a híradástechnikai és számítástechnikai eszközök elkészítéséhez nélkülözhetetlen forgácsolási és lakatos munkákat végzik. Mára Jászfényszaru az Orion fontos bázisüzemévé vált, az itteni gyáregység fejlődése teremtett például alapot arra, hogy a vállalat — a termelési feladatok átTavaly Szolnok megyében az előző évinél 1,2 százalékkal kevesebb olyan üzemi baleset történt, amelyiknek sérültje három napnál hosz- szabb idő alatt gyógyult fel. Valamivel kedvezőbb lehetett volna a kép ha a szolnoki MÁV-állomáson 1986. második félévében nem betegednek meg százharminc- hatan vízfertőzés miatt. Ennek az eseménynek sérültjeit nem számítva, a három napon túl gyógyuló sérülések száma 4,2 százalékkal mérséklődött volna 1985-höz képest. Az iparban tavaly összesen 9,9, a mezőgazdaságban 3,7, az építőiparban pedig 3,7 százalékkal kevesebb üzemi baleset‘történt. Igen kedvezőtlenül alakult azonban a helyzet a közlekedés területén — jórészt az említett vízszennyeződés hatásaként — az egy évvel korábbinál 55,8 százalékkal többen szenvedtek balesetet. szervezésére kínálkozó lehetőségeket kihasználva •— 1985-ben 40 százalékkal, tavaly pedig 23,5 százalékkal növelje termelését. Ügy látszik. a hasonló látványos ugrások kora lejárt; fejlesztésekre alapozott látványos termelésnövekedést a közeli években nem tervez a vállalat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a jászfényszarui Orionban egy kényelmesebb időszak vár a dolgozókra. A „profilok” kialakulása után ugyanis a fejlesztésekkel már megteremtett lehetőségek ésszerűbb, gazdaságosabb kihasználása a sürgető feladat. A gyáregység vezetői szerint például már az új dolgozók is szereztek akkora rutint, amely alapot adhat a munkaidő ésszerűbb kihasználását szolgáló szervezési intézkedésekre. Ehhez persze mindenek előtt megfelelő feltételeket kell teremteni, többek között a termelési programhoz a mainál jobban igazodó anyagellátásA statisztika a kereskedelem- és vendéglátás dolgozói veszélyeztetettségének növekedését is jelzi: e területeken 1986-ban az 1985. évinél 15 százalékkal több baleset történt. Csonkolásos baleset a megyében az egy évvel korábbi 52 helyett 34 dolgozót ért az elmúlt esztendőben, a súlyos esetek száma 14-ről 8-ra mérséklődött. Az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet elemzése szerint a Szolnok megyei üzemi balesetek igen nagy részét, 35,2 százalékát, a munkavégzésre nem megfelelő környezet hatása, illetve A nem megfelelő anyagok használata okozta: a gépek, berendezések és munkaeszközök hibája és az előírásoknak nem megfelelő kialakítása a sérülések 17,7 százalékát magyarázza. A sérült figyelmetlenségét az esetek 10,3 százalékánál, a munkavégzési előírások ra van szükség. A gyáregységben a vállalati anyagellátási szervezettel együttműködve olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel az alkatrészgyártási feladatokat célszerűbben oszthatják el, és megszüntethetik vállalaton belüli fölösleges kooperációt. A j ászfény szaruiak az anyagbeszerzési feladatokat is igyekeznek a jövőben maguk megoldani, és már meg is kezdték a gyáregységi anyagforgalmat szervezni, kézben tartani képes helyi anyagellátási szervezet kiépítését A hatékonyabb termelést szolgálja majd a teljesítménybérben dolgozók körének bővítése is. Ma a fényszarui orionosok 60 százalékának keresete függ közvetlenül a teljesítményüktől, az arány javításához azonban a végzett munka mennyiségének mérését elvégezni, a mérésre alkalmas módszereket kidolgozni képes műszaki gárdát kell kialakítani a gyáregységben. A gazdálkodás eredményességének növeléséhez a takarékosság is igen hasznosan járulhat hozzá — tartják a jászsági Orionban. Éppen ezért az energiaköltségek mérséklése érdekében érdemesnek tartják az épületek, a nyílászáró szerkezetek szigetelésének javítására költeni. A két évvel ezelőtti üzem- vásárlás után történtekhez képest úgy tűnik, mintha Jászfényszarun mára „alább adták” volna. Pedig a mostani tervek legalább annyira fontosak: igazán csak sikeres valóra váltásukkal kamatoztathatja az Orion az 1979-ben elkezdett fejlesztéseket. V. Sz. J. megszegését pedig 11.4 százaléknál tárták fel a vizsgálatok kiváltó okként. A Szolnok Megyei Munka- védelmi Felügyelőség 1986- ban az ellenőrzések után 1366 esetben intézkedett a tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében, gépek és berendezések üzemeltetésének megszüntetésére 302- szer hozott határozatot. Kilencvenhat dolgozót tiltottak el a munkavégzéstől, húsz dolgozóra és vezetőre szabtak ki a felügyelők ösz- szesen harmincháromezer forint értékben úgynevezett végrehajtási bírságot, 244 személyt pedig összesen 130 ezer forint szabálysértési bírság megfizetésére köteleztek. Az ellenőrzések során kirótt helyszíni bírságok (ösz- szesen 219 ilyen eset vodt) többségét a munkát végzők alkoholos 'befolyásoltsága miatt kellett kiszabniuk a felügyelőség dolgozóinak. Füstölésre váró sonkák. Képünk Cserkesző- iön, a Kuna-dűlő 2-ben, Sípos Ist- vánéknál készült. (Fotó: Tar- pai) Belföldi ellátásra és exportra Megtermelik és fel is dolgozzák a zöldségféléket Cibakházán Tartósitóüzem épül a Vörös Csillag Tsz-ben Miközben a hazai mezőgazdasági nagyüzemek többségében — az ágazat állandó költségnövekedése és a nagy kézimunkaigény okozta jövedelmezőségi problémái miatt — mérsékelték vagy fölszámolták a zöldségtermesztést, addig a Cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben nagyjából változatlan, öt- ven-hatvan hektár közötti területen mai napig igyekeznek fenntartani a kertészkedést. Erre egyrészt a századfordulóig visszavezethető, bolgár kertészek teremtette hagyományok, másrészt a Holt-Tisaa által határolt úgynevezett Sárszögi- határrész zöldségfélék termesztésére kiváló talajadottságai és mikroklímája késztette a szövetkezetét. A helyzet javult, de... fl legtöbb üzemi baleset a közlekedésben és a kereskedelemben történt / Ét. ’ j JIIMhmI A fekete-fehér készülékeket összeállító szalag
