Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

XXXVIII. évi. 45. n., 1981. febr. 23., hétw A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fi feladatok ma sem szerényebbek Az Orion jászfényszarul üzeméről szóló írásunk a 3. oldalon. fi szerkesztőség postájábél Válogatás olvasóink leveleiből, észrevételeiből a 4. oldalon Beszélgetés hitrül, irodalomról író-olvasó találkozó ör- dögh Szilveszterrel az S. oldalon Szír csapatok Bejrútban II lendület alapja a szocialista demokrácia Mihail Gorbacsov befejezte észtországi látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára befejez­te Lettországban és Észtor­szágban kedden kezdődött látogatását, és szombaton délután visszaérkezett Moszkvába. Észtországi tartózkodásá­nak harmadik napján, szom­baton felkereste a tallinni műszaki főiskolát és a köz­társaság átfogó fejlesztéséről (Folytatót a 2. oldalon) Hat napi utcai harc után vasárnap nyugalomra ébredt a libanoni főváros, miután megkezdték bevonulásukat Bejrut nyugati felébe a szír csapatok. Szíria egy 3500 fős páncélos dandárt s egy 450 fős lövész zászlóaljat ve­zényelt Nyugat-Bejrútba, s a síita Amal milícia és a (Folytatót a 2. oldalon) Politikánk a valóságra épül Berecm János zárszavával vágat ért az országos olméloti tanácskozás A szocializmus fejlődésének időszerű hazai kérdéseiről rendezett háromnapos országos ' elméleti tanácskozás szombaton befejeződött. Szegeden — az MSZMP Köz­ponti Bizottságának agitációs és propagan­da osztálya, valamint az MSZMP Csong- rád megyei bizottsága felkérésére — társa­dalmi, politikai, szellemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párt-tisztségviselők, marxista oktatók, gya­korlati szakemberek mondották el tapasz­talatukat, véleményüket, javaslataikat és észrevételeiket a marxista-leninista elmé­let gyarapításához, mélyen és sokrétűen elemezték társadalmi viszonyainkat. A szeszélyesen kemény tél elvonultával szombaton — szinte a nap legfontosabb eseményeként — megérintett bennünket a tavasz első fuvallata. A szikrázó napsütés- és a kellemes + 10—13 fok közötti hőmérséklet sokakat csábított sétára, ki­rándulásra, takarításra, a lakás felvirágo zására. Nagy keletje volt a szolnoki vá­sárcsarnokban a duzzadó rügyekkel teli fűzfaágaknak. (Fotó: Mészáros János) Az elméleti konferencia záró plenáris ülését Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá­ciós és propaganda osztályá­nak vezetője nyitotta meg. Ezután a pénteki szekció­ülések vezetői számoltak be a munkacsoportokban el­hangzott felszólalások főbb témaköreiről. A háromnapos tanácsko­záson elhangzottak első ösz- szegzésére Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára vállalkozott. — Ez a konferencia az elő­készítő munkát is figyelem­be véve nagy szellemi erőt mozgósított, s jelentős isme­retanyagot halmozott fel — mondotta. — Érdemi vitá­ban csengtek egybe vagy üt­köztek meg a nézetek, oly­kor szenvedélyesen is. Bebi­zonyosodott, hogy tudunk mi vitatkozni személyi konf­liktusok nélkül is, bár ebben szerepe volt annak is, hogy ide tudatosan nem hívtuk meg bizonyos szélsőséges né­zetek képviselőit. Mert a mi legfontosabb feladatunk most nem az, hogy periférikus el­képzelésekkel birkózzunk- csatázzunk. A mi legfonto­sabb teendőnk most az — s ez történt itt Szegeden —, hogy számba vegyük: mivel lehet gazdagítani és korsze­rűsíteni a szocializmus kon­cepcióját és társadalmi gya­korlatát. A munka közép­pontjában a társadalmi gya­korlat elemzése és az ebből építkező szocializmus-felfo­gás állt. Nem voltak, termé­szetesen nem lehettek azon­ban bizonyos ütközésektől mentesek a konferencia esz­mecseréi, mert jól tudjuk. hogy a társadalmi és az ideo­lógiai életben több a feszült­ség annál, mint amennyi fel­színre kerül. Ki-ki a saját nézőpontjából közelítette meg a szóba került témákat, de mindenki azonos szán­dékkal; jobbítani, gyarapíta­ni! Elhangzottak nem egé­szen megérdemelt gondola­tok, úgy is mondhatnám: félmondatok is. De véle­ményt őszintén cserélni csak egész mondatokkal lehet, fél­mondatokat egyikünk sem köteles megérteni. — Ez az elméleti tanács­kozás a Központi Bizottság kezdeményezésére ült össze, színvonalas, a vita felelőssé­gét érző-vállaló eszmecserét folytatott. Ezt a szellemet kell megőriznünk, mert csak így tudunk előbbre jutni. Ezt kdll tennünk a további­akban is, az itt felmerült kérdéseket nem tekintjük, nem tekinthetjük lezártnak. Párt, ideológia, politika — említette a vita címszavait a Központi Bizottság titkára, s hozzátette: talán nem is baj, hogy értelmezésükben nem mindig teljes az egyetértés tudós és politikus, az elmé­leti műhelyben munkálkodó kutató, s a gyakorlatban dol­gozó pártmunkás között. Egyetlen követelményt azon­ban akár tételesen is megfo­galmazhatunk: a tudomány­nak és a politikának együtt kell munkálkodnia! A hely­zetfeltáró társadalomtudo­mányok és a döntést hozó politikai szervek, intézmé­nyek között feltétlenül len­nie kell egy közösen művelt területnek, s ez a politikai ideológia. Az Iparvállalatoknál Szombati műszakok Az ország számos iparvál­lalatánál tartottak szombaton teljes műszakot: a dolgozók a januári időjárás okozta ter­meléskiesést pótolandó, áll­tak a gépek, a szerelőszala­gok mellé, rakták a vagono­kat vagy szálltak le a bá­nyákba. Több helyütt már a második, illetve a harmadik alkalommal dolgoztak szom­baton, másutt pedig további hétvégi műszakokat vállal­tak, hogy a termelésben ke­letkezett lépéshátrányt be­hozzák. A Szolnok megyei üzemek a Tisza Cipőgyár martfűi központi gyárában, valamint kunszentmártoni és a mező­túri gyáregységében ötezer munkás több mint 40 ezer pár lábbelit, 30 ezer pár mú­talpat és 4000 négyzetméter mikroporózus talplemezt készített el, hogy az első ne­gyedévi exportmegrendelé­seket hiánytalanul teljesít­hessék. A Beton- és Vasbe­tonipari Művek szolnoki gyá­rában valamennyi gyártósor termelt: két műszakban egy­millió forint értékű, külön­böző fesztávolságú és méretű födémpaneleket, áthidaló feszített gerendákat és tető­paneleket állítottak elő. A Csepel Auógyárban el­sősorban az Ikarus-buszok- hoz szükséges komplett alvá­zak összeállításával, a vál­tók, a kormányok, a tengely- kapcsolók szerelésével foglal­koztak. A két szombati mű­szakban 45 autóbusz-alváz készült el. A Mészöv küldöttközgyűlése napirendjén Jobb ellátás, kulturáltabb vendéglátás Szombaton megyei küldöttközgyűlést tartott a Fogyasz­tási Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége. A közgyűlé­sen Gazdag Sándor, a Mészöv elnöke köszöntötte a megje­lenteket, köztük Biczkó Józsefet, a SZÖVOSZ alelnökét. He­gyi Istvánnét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Tóth Andrást, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezető­jét. A közgyűlésen Tóth József, a Mészöv elnökhelyettesei be­számolt a fogyasztási szövetkezetek 1986. évi működésének tapasztalatairól, és arról, hogy milyen feladatok várnak 1987-ben. — Elfogadva, hogy éle­tünkben a ráció az első szá­mú követelmény, nem sza­bad szem elől téveszteni azt sem, hogy nem tudunk ér­zelmek nélkül se élni! A szükséges összhangot itt is meg kell találni, azt is figye­lembe kell venni, hogy mi­lyen az ország közérzete, milyen a közhangulat, s mi­lyen reményeik vannak az embereknek. Érdemes meg­szívlelni azokat a gondolato­kat, amelyeket Lenin utolsó írásaiban olvashatunk. Töb­bek között, hogy elemezzük pontosan a gazdasági viszo- m okát, s arra alapozva sze­mélyes példával bizonyítsuk meggyőződésünket. Országhatárainkon túlte­kintve fogalmazta meg Be­recz János: — a szocializ­mus internacionalista eszme, amely azonban konkrét nem­zeti körülmények között va­lósul meg. Egyiktől sem le­het eltekinteni, jól tudva azt is. hogy nincs szocialista fejlődés Magyarországon a többivel való kölcsönhatás nélkül. A mi számunkra az a fontos, hogy saját nem­zeti tapasztalatainkra épít­sünk. — Van-e szocialiamuské- pünk, szocializmus-fogal­munk? — Sokszor elhangzott ez a kérdés a három nap alatt. Van szocializmus-fo­galmunk: a mi szocializmu­sunk a valóság talajára épül, figyel a világra, s van prog­ramja a jövőre is — zárta beszédét Berecz János. Az áfészek tevékenységét vizsgálva — mondta Tóth József — elsősorban a kis­településeken voltak ellátá­si gondok. Ezekről se min­den esetben a kereskedelem tehet (például az országos hiánycikkek esetében). Elő­fordul azonban, hogy abból erednek a zavarok: nem tud­tak megfelelő boltost alkal­mazni az üzletben. A keres­kedelmi hálózat az elmúlt évben kétezer négyzetméter­rel bővült. A technikai szín­vonal azonban az áfészeknél és a boltokban is elmarad a követelményektől. Az ipari tevékenységben is vannak kedvezőtlen jelenségek, el­sősorban az árukínálat mi­att. Négy szövetkezet válta­ni kényszerült ipari tevé­kenységében. Az áfészek bruttó árbevé­tele tavaly tizenkét milliárd forint volt. 8,6 százalékkal több, mint 1985-ben, ebből háromszázkilencven millió forint a nyereség. A megyében működő ta­karékszövetkezetek tagjai­nak létszáma és üzlethálóza­ta növekedett,' immár a me­gye minden településén je­len vannak. A takarékbetét állomány tavaly egymilliárd nvolcszázhetvenmillió forint volt, huszonegy százalékkal több, mint 1985-ben. Űj szol­gáltatás a hosszú lejáratú építési kölcsön, amelyet 1985-ben vezettek be, de iga­zából tavaly vált népszerűvé és közismertté. Tavaly háromszázkét la­kással növekedett a lakás­építő és -fenntartó szövet­kezetek állománya, amely­ből ötvenhat épült saját szervezésben. Fejlődött a la­kásszövetkezetek hibaelhárí­tó és karbantartó tevékeny­sége is, amely azonban még további javítást kíván. Az elmúlt év mérlege nagyrészt meghatározza a teendőket is. Az áfészeknél növelni kell a vegyesipar­cikkből származó árbevételt, jelentősen továbbfejleszteni a nagykereskedelmi tevé­kenységet. A vendéglátásban az árak alakulására, az egy­ségek színvonalára, kultu­ráltságára, a személyzet ma­gatartására kell elsősorban figyelni. Az idén dinamikus fejlő­dés várható a felvásárlás te­rületén. A Zöldért feladatát átvevő áfészek idei feladata: jól gazdálkodni, tisztességes eredményt elérni. Az ipari tevékenységben bővíteni kell az árualapot, gazdálkodási eredményeket produkálni. A beszámolót — a taka­rékszövetkezetek és a lakás- szövetkezetek munkáját érintő hozzászólások után — a küldöttközgyűlés elfo­gadta. Az idény eleji formák ellenére is izgalmas, helyenként színvonalas összecsapásokat láthatott a közönség a hét végén Szolnokon, a X. Tisza Kupa vízilabdatornán. A Damjanich uszodában végül Is hazai sikernek tapsolhat­tak az SZVSE szurkolói. Képeinken: Tóth Csaba dob ka­pura a kassaiak elleni döntőn (15:10), majd a szolnokiak csapatkapitánya. Pintér Ferenc vehette át a győztes együttesnek járó tiszteletdíjat. Tudósításunk a 7. oldalon. (Fotó: Mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents