Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
4 SZOINOlCFl Et3YET TTÉPIAP 1987. FEBRUÁR 17. Mostanában a megyei tanács több tagjai találkozik választóival. Dolguk és kötelességük, hogy időről időre számot adjanak a testület végzett munkájáról, a maguk tevékenységéről egyaránt. Szolnok megye tanácsának hetvenkilenc tagja vajon miről adhat számot? Vajon szorongva várják majd a művelődési házakban, népfront helyiségekben, falusi könyvtárakban azokat, akik bizalommal választották meg őket? Aligha, hiszen lehetőségeikkel jól sáfárkodtak. Nehéz időket élünk, bár minden viszonylagos. Ha az üzletek teli polcaira nézünk, ha az áruházak széles választékát mustrál- gatjuk, ha csak kicsit is figyelünk az országutakon po- roszkáló-száguldó autócsodákra, akkor aligha hiszünk, nem hihetünk szemünknek: nehezek ezek az idők. De ha arra gondolunk, hogy 2 millió nyugdíjas él az országban, közülük igen sok nagyon kevés pénzből, nehezen, s ha az egyre gyakrabban vizsgált rétegre, akiket ma már szegénynek merünk nevezni, akkor mégis lehet ebben valami. Jó, mindenki nem gondolkodhat a népgazdaság fejével, nem aszerint kel és fekszik, hogy konvertibilis-e még a magyar forint, s hogy versenyképes lesz-e a japán Daihatsu kisautóival szemben a Hódgép elektromos, Puli névre hallgató kis masinája. Nyilván a hetvenkilencek sem örökös stresszben élik az életüket, bár tisztüknél fogva többször kell szembenézniük az említett nehézségekkel, mint bármely „közembernek”. Apropó, közember. Közemberek ők, ha más értelemben is. Ahogy az elmúlt tanácsülések jegyzőkönyveit böngészem, nem kevés, mindannyiunkat érintő dologról cseréltek eszmét a megyei tanácstagok, s hoztak határozatot a hiányok fölszámolására. Határozatot? Csupán csak azt? Nem. A végrehajtás sem kisebb feladatokat rótt időnként ezekre a közemberekre. Mert nézzünk csak néhány mag vas témát az elmúlt hónapokból. Tavaly, a megyei tanács első ülésén mindjárt a VII. ötéves terv terület- és ' tanácsi fejlesztési tervét fogalmazták meg. Ha rosszal döntöttek volna, azt alighanem a nagyobb várostól a legkisebb faluig a bőrünkön érezzük. Vitatkoztak a „honatyák” — többek között — a nője gazdasági és szociális helyzetének alakulásáról, a megye kommunális ellátásáról, a kistelepülések helyzetéről éppúgy, mint a sokakat bosszantó vagy éppen kielégítő, tanács kirendeltségi tevékenységről. De a megyei tanácstag szűkebb pátriát is képvisel, egy kisebb közösség érdekeit. Nos, az interpellációkban nem egy helyi problémát vetettek föl a választott emberek, érvényesíteni kívánva a választók akaratát. Interpellációban kért segítséget az összedőlt rákóczifalvi művelődési ház fölépítésére az egyik, Tüzép-telep korszerűsítést Kunszentmárton- ban a másik, csinosabb, kényelmesebb postát Abádsza- lókon és Tiszaderzsen, Tisza- ugon pedig törpevízművet kívánt a megyei tanácstag az őket küldők nevében. Az adott válaszokból már kitűnik, hogy nehéz időket élünk, de legalábbis nehezebbeket a korábbinál. A művelődési ház fontos, annak meg kell épülnie, s pénz is jut a megyei „nagy pénztárcából”. A Tüzép-telep korszerűsítése időszerű, a vállalat vezetőivel sikerült egyezségre jutni — még ebben az ötéves tervben megoldják. Ha a helyi tanács is besegít! Miért ne tenné? Persze, hogy kell Tiszaugnak az iható ivóvíz, de az ehhez szükséges forintokat csak társulat alakításából lehet összegyűjteni — hangzott a válasz. Csak válasz? Egyben tennivaló is a közemberek számára, hiszen a hallottakat csak haza kellett vinni, csak meg kellett értetni az emberekkel és csak arra kellett már rávenni őket, hogy fogjanak is hozzá. Ilyen egyszerű. Ha csak ezeket mondják el a választóknak a megyei tanácstagok, ha csak a nagyobb közösség gondjait osztanák meg a téli esték hallgatóival, már akkor is hosz- szasak lesznek ezek a beszélgetések. De hát van mit mondaniuk Szolnok megye elmúlt évi gyarapodásáról bőséggel. Megépült 2870 lakás, 191 kivételével mind személyi tulajdonú. Enyhült a tanterem ínség, ha meg Bős-nagymarosi vízlépcső Épülnek a tározógátak Több százmillió forint értékű munkát végeznek az idén a bős-nagymarosá vízlépcsőrendszer építkezésein az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság brigádjai. Egyik legfontosabb teendőjük a Dunaiki liti fölötti kialakítandó tározó jobb oldali gátjainak megépítése. A tározótó vízfelülete 60 négyzetkilométer lesz, hasonló nagyságú, mint a Fertő-tó magyar oldalon lévő része, átlagos vízmélysége pedig 6— 8 méter. Üdülési, pihenési, idegenforgalmi hasznosítására külön terv készül, amelyen már dolgoznak a magyar és a csehszlovákiai tervezők. A 27 kilométer hosszú gát első néhány kilométeres szakaszát a győri brigádok már elkészítették, ebben az évben pedig meggyorsítják az építést, és már csehszlovákiai területen is dolgoznak. A gátakkal párhuzamosan kiépítik a 30 méter fenékszélességű szivárgó csjatar-J nát is, amelynek feladata a Ikiszivárgó víz elvezetése, hogy az ne akozzon belvizeket a térségben. A munka arányaira jellemző, hogy a gátak koronaszélessége hat méter, s magasságuk is jóval meghaladja azokét, amelyek a Szigetközt védik a Duna árvizétől. A győri vízügyesek Rajka térségében az idén ugyancsak megkezdik azt a munkát, amelynek célja, hogy biztosítsák a Mosoni-Duna állandó vízutánpótlását. Csak vasutasoknak Infarktus-megelőzési program A Balatonfüredi MÁV Szanatóriumban ez év eleje óta megelőzési programot kezdtek az infarktus veszélyének felderítésére és elkerülésére. Ennek keretében azokat a vasutas dolgozókat vizsgálják meg, akiknél a három évenkénti egészségügyi szűréseken szívműködési és keringési zavarokat észlelnek. Három napos vizsgálatsorozat alapján döntenek az esetleges további kezelésről, valamint arról, hogy szükség van-e a páci- esnek valamilyen gyógyszer szedésére. A vizsgálatra berendelt vasutasokkal megismertetik az infarktus rizikótényezőit. nem is oldódott a fölépült tizenöttel. Valamit bizonyosan segít az egészségesebb életmódra nevelésben az átadott két tornaterem. Hatvannal több részorulót tudnak ellátni tavaly óta, mert ennyivel bővült a szociális otthonok férőhelye. Jó, hogy napi 7600 köbméter vízzel ihatnak többet a megyebeliek, mint egy esztendővel korábban. Utak, csatornák, óvodai férőhelyek . . . Sorolhatják majd a beszámoló alkalmával a tényeket, a gyarapodást. Mellé milliár- dok elköltését is odamondhatják, hiszen a megye városaiban és falvaiban levő intézmények fönntartásának költsége meghaladta a négy- milliárd forintot, de a felújítások 180 milliós vagy a karbantartás 160 milliós nagyságrendje sem csekély. Nehéz időket élünk? Minden viszonylagos. Vannak nehézségeink, jól tudjuk, ezeket nem tagadják a megyei tanácstagok sem. Éppen ezért buzdítanak bizonyosan a nagyobb összefogásra, a saját pénztárcák megnyitására. Maguk is segédkeznek majd bizonyára ivóvíztársulatok létrehozásában, csatornaépítő társulat megalakításában, vagy az útépítés forintjainak előteremtésében is, amihez igyekeznek majd megyei vagy még „föntebbi” forintokat is megszerezni. Mint tették eddig, teszik majd ezután — hisz vállalták. Vállalták a szűkebb közösség gondjainak megoldását, ha arra mód nyílik. Mert meg kellett nekik is barátkozniuk a gondolattal : kevesebből kevesebb teremthető elő. Ha majd a téli esték beszélgetésein egy-egy kérdés szigorúbbra sikeredik esetleg a kelleténél, jusson eszébe a kérdezőnek egy apróság. Nevezetesen az, hogy talán ő maga is lehet oka a kialakult helyzetnek, annak, hogy nehéz időket élünk. Azért, hogy ezek a nehéz idők (vagy vélt nehéz idők) elmúljanak, ahhoz egy-két hasznos ötlet talán elhangzik választók és választottak találkozóján. Miközben mindkét fél tudja, nem elég az elképzelés, azt meg is kell valósítani. Kezdhetjük mindjárt a legelején: önmagunkon. Mi, közemberek, mindannyian. H. Z. Szigetvár mellett Új turisztikai központ Üj turisztikai központ jött létre a Szigetvár közeiéiben fekvő Domolospusztán. A szép természeti környezetben két horgásztó épült A környéket parkosították, sé- tautakat létesítettek, aszita- kolat és padokat helyeztek el, szalonnasütőket állítottak ki. A pusztán levő elhagyott kastélyt megvásárolta a pécsi Pannonvolán Vállalat. A századfordulón angol romantikus stílusban emelt épület ugyancsak a pihenést, üdülést fogja szolgálni. A szigetvári helytörténészek kikutatták Domolos múltját. Kiderült, hogy a XVI—XVII. században török „mintagazdaság” működött a pusztán. Ezt a területet Szigetvár mohamedán papjai kapták adományul a szultántól, s jó gazdáknak bizonyultak. Vadaskertet telepítettek, halastavat építettek, virág- kertészetet hoztak ’létre és gyümölcsfákat ültettek. A szabadidő egészséges fel- használásának igénye irányította a szigetváriak figyelmét a várostól alig öt-hat kilométerre levő területre. A helybeliek társadalmi munkával vettek részt a fejlesztésben, amihez segítséget nyújtott a Mecsek vidéki Idegenforgalmi Bizottság és a Horgász Szövetség is. Hármas ikrek születtek Szolnokon Három a kislány: Kitti, Boglárka, Anett A múlt hét közepén kaptuk a hírt: a szolnoki Heté- nyi Géza Kórházban egy éven belül már a harmádik hármas ikreket várják. Hamar Károlynéval, az édesanyával még a szülést megelőző napokban beszélgettünk. i i Hullámos, gesztenyebarna hajú fiatalasszony lép bé a főorvosi szoba ajtaján. Leül, óvatos mozdulattal simít! végig hasán, amelyen nem is látszik, hogy hármas magzatot rejteget. — Fiúkat, vagy lányokat szeretne inkább ? — Azt hiszem teljesen mindegy, csak egészségesek legyenek. Persze jó lenne, ha lenne fiú is és lány is. — Mikor tudta meg, hogy három gyermekük lesz? — A terhességem 16—18 hete között jöttem be ultrahangos vizsgálatra, s akkor mondták meg. Nem ért teljesen váratlanul a hír, mivel a férjem családjában már többször is előfordult ikerszülés, de hármas ikrekre mi se gondoltunk. — Meséljen magukról! — A férjem a jászberényi Hűtőgépgyárban dolgozik. Jómagam a helyi áfész kirakatrendező-dekoratőre vagyok. Eddig rokonoknál laktunk, de most, hogy megszületnek a gyerekek, nagyobb lakás után kell néznünk. — Kik segítenek majd a gyerekek nevelésében, gondozásában ? — Édesanyám már nyugdíjas, ő már ígérte, hogy sokat segít majd, és persze férjem édesanyja is támogat bennünket. Tegnap a délelőtti órákban-születtek meg áz ikrek, a három kislány: Kitti 2300 grammos, Boglárka 2250 grammos és Anett 2050 grammos súllyal. Császármetszéssel segítette őket világra dr. Krivácsy Gábor, dr. Haness János főorvosok és dr. Csemi Péter. Az újszülöttek állapota megfelelő, édesanyjuk is jól van. A hármas ikrek születését fjotóriporte- rünk — T. Katona László — örökítette meg. Eszmecsere, a háttérben összefogás
