Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
1987. JANUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén Az ideológiai élet Az ideológiai munka fokozott szerepének, növekvő jelentőségének tudata megerősödött a politikai irányításban — állapította meg a megyei párt-végreh aj tóbizottság tegnapi ülésére készített jelentés, mely az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatait foglalja össze. 1984. októberében tárgyalta meg a megyei pártbizottság az ideológiai élet és politikai tudatformáló munka helyzetét és állásfoglalásban rögzítette a feladatokat. Az állásfoglalást az eltelt két esztendőben intézkedéssorozat követte, amely növelte a tudatosságot a propaganda és az agitáció területén. Sikerült elérni, hogy a megye párttagsága és dolgozóinak többsége a XIII. kongresszus határozatát, a benne kifejezésre juttatott politikai szándékot, célokat magáévá tegye. Ez a tartalma jelenleg is a párt iránti bizalomnak. A legáltalánosabb kérdésekben mutatkozó egyetértés mögött azonban számos konkrét ellentmondás. véleménykülönbség, türelmetlenség érzékelhető, sőt a csalódottság és a bizalmatlanság jelei is kiütköznek. A tudatosabb ideológiai munka önmagában nem tudta volna ellensúlyozni, kivédeni azokat a negatív eszmei hatásokat, amelyek alapvetően a gazdaság várakozáson aluli teljesítőképességéből és a feszültségeket okozó, tovább nehezedő életviszonyokból származnak, s amelyeket az ellenséges propaganda is igyekszik felerősíteni. Napjainkban a legnagyobb horderejű ideológiai kérdés a gazdaság helyzete, fejlesztése és ennek tudati tükröződése. Az elmúlt időszakban az agitáció és a propaganda a legtöbb energiát gazdasági feladatok elemzésére, elfogadtatására fordította. Ennek eredményeként könyvelhető el, hogy nagyon sokan elvileg helyesen látják a gazdasági élet belső és külső összefüggéseit, az intenzív fejlődés követelményeit, ellentmondásait, a nemzeti teljesítmény és az életszínvonal alakulásának szoros kapcsolatát. Elfogadják a hatékonyság, a gazdaságosság, a teljesítményekhez igazodó javadalmazás követelményét is. Ugyanakkor élesebben vetődnek fel azok az ellentmondások, amelyekkel a mindennapi életben, a nehezebbé váló körülmények között lehet találkozni. A társadalmi igazságosság egyre markánsabban kezd viszonyítási ponttá válni. A kiemelkedően magas, ellenőrizhetetlen jövedelmek, a2 egyéni anyagi felhalmozás, a beosztással való visszaélés, a korrupció éles elutasítással találkozik. Az elvi egyetértésből és a hibákkal való szembehelyez- kedésből egyelőre nem alakult ki a szükséges cselekvési képesség és egység, amiben közrejátszik az is, hogy a propaganda és az agitáció sem képes idejében figyelembe venni a köznapi tudat új sajátosságait — szögezi le a beszámoló. S a közeljövő feladatai közül kiemeli : a politikai tudatformáló munka középpontjába a Központi Bizottság 1986. november 20-i határozatát kell állítani. A végrehajtáshoz szükséges közszellem kialakítása és fenntartása a fő feladat. A rendelkezésre álló ismeretek birtokában szükséges jobb politikai gyakorlatot folytatni. Szervezettebben és koncentráltabban kell működtetni az agitáció, a propaganda és a tájékoztatás rendszerét. ■ HUKGWIS Több baromfihús exportra A január elsejével megalakult Hungavis Külkereskedelmi Közös Vállalat tennivalóiról tartottak sajtótájékoztatót tegnap a Flamenco Szállodában. Jásdi István vezérigazgató elmondta, hogy a közös vállalat közreműködésével partnereik a jövőben gyorsabban és közvetlenebbül jutnak információhoz, hamarabb ismerhetik meg a fogyasztói igényeket. A Hungavis exportorientált vállalat, a baromfi, továbbá baromfiipari termékek külkereskedelmével foglalkozik. Célja a szakágazat komplex külkereskedelmi kiszolgálása; ezen belül a termeléshez és a fejlesztéshez szükséges gépek, anyagok importja is. A vállalat nyitott vállalkozás; a 19 alapító tag termékein kívül más gazdálkodó egységek áruit is értékesíteni kívánja. A szervezethez újabb tagok is csatlakozhatnak, ha elfogadják a közös vállalatnál kialakított feltételeket. A Hungavis az idén 5—6 százalékkal több baromfiterméket tervez exportálni, mint amennyi a baromfiágazat kivitele 1986-ban volt. A termékek több mint 40 százalékát konvertibilis elszámolású piacokon értékesítik; dollár értékben exportálnak egy év alatt 170—180 millió baromfihúst, baromfitermékeket. Az áruk nagy részét az NSZK-ba, Franciaországba, Svájcba, Angliába és Japánba küldik, és megjelentek már termékeikkel a délamerikai piacon is. Fokozzák a szocialista országokba irányuló kivitelt; a termékek 90 százalékát a Szovjetunió vásárolja meg. A Hungavis kereskedőhá? létrehozását tervezik, ezt azonban anyagi forrásaik várhatóan csak 2—3 év múlva teszik lehetővé. Kilenc vállalatnak lutalom külföldi szabadalmak alkalmazásáén FOT-torvek Szigorúbb árellenőrzós A Fogyasztók Országos Tanácsa idei első ülésén azt vizsgálja, hogy a testület miként kapcsolódhatna be aktívabban az árellenőrzés és a piacfelügyelet munkájába. Ez évi programjaik között szerepel még a szabványok korszerűségének, a termékek osztálybasorolásának, csomagolásának, a termékekkel kapcsolatos információk feltüntetésének vizsgálata is. Az import termékekről és azok alkatrészellátásáról, valamint a használtcikk-keres- kedelemről is tanácskoznak ebben az évben. Kapolyi László ipari miniszter tegnap díjakat adott át vállalati kollektíváknak, illetve dolgozóknak, akik eredményesen alkalmaznak külföldről vásárolt szabadalmakat és gyártási eljárásokat. összesen kilenc ipari vállalat egy vagy több dolgozója, brigádja kapott díjat. Mind a kilenc vállalat — Biogal Gyógyszergyár, Borsodi Vegyi Kombinát, Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára, Egis Gyógyszergyár, REMIX, Ganz Mávag, Budapesti Finomkötöttárugyár. Kispesti Textilgyár, Pécsi Bőrgyár — termékei keresettek külföldön. 1979, vagyis a pályázat meghirdetése óta 207 ipari vállalat, illetve intézmény összesen 847 szabadalmat és gyártási eljárást vásárolt külföldön. Ezeknek háromnegyed részét a gépipar és a vegyipar hasznosítja. A licencek alapján gyártott termékekből eddig mintegy 53 milliárd forint értékűt adtak el itthon vagy külföldön. Az új szabadalmak és gyártási eljárások 47,5 százalékát szocialista, 52,5 százalékát tőkés országokból vásárolták. Az Ideál Kereskedelmi Vállalat szolnoki Nyomtatványboltjának elmúlt évi forgalma 44 millió forint volt. Az idei tervük 46 millió, melyet árukínálatuk, szolgáltatásaik bővítésével kívánják elérni. (Fotó: N. Zs.) Pénzintézetek az eredményesebb gazdálkodásért Bemutatkoznak a bankok Mintegy hónappal ezelőtt rendszeresen olvashattunk a hazai bankreform gyakorlati végrehajtásának talán legfontosabb lépéseiről, az új kereskedelmi bankok megalakulásáról. Pénzügyi szakemberek elemezték az átszervezés várható hatásait, a vezérigazgatók nyilatkoztak bankjuk programjáról. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy a bankok országos hálózatukon keresztül oldják meg feladataikat, hogy a vidéki bankszervekre milyen feladatok hárulnak a partnerekkel való kapcsolattartásból. Január elsejéig a vállalatokkal, szövetkezetekkel Szolnok megyében is csak a Magyar Nemzeti Bank állt finanszírozási kapcsolatban. A megyei igazgatóságnak a megyeszékhelyen és négy városban — Jászberényben, Karcagon, Tiszafüreden és Kunszentmártonban — működtek szervezeti egységei. Január elseje után ez az igazgatóság több részre szakadt, a városi fiókok különböző kereskedelmi bankok részeként folytatják tevékenységüket. Jászberényben a Magyar Hitelbank Rt, Karcagon és Kunszentmártonban az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt, TiszafüBálint Ferenc né, az MNB Szolnok Megyei Igazgatóságának vezetője: — A jegybank január elseje után is rendelkezik megyei hálózattal, ezeknek az igazgatóságoknak a teendői alapvetően az úgynevezett emissziós feladathoz kapcsolódnak. E munka keretében a készpénz kezelésével, feldolgozásával (például selejtezésével, számolásával) és őrzésével foglalkoznak. Pénztárszolgálatunk is van a kereskedelmi bankokat és más pénzintézeteket készpénzzel látjuk el, igényeik szerint átvesszük, illetve váltjuk a náluk lévő pénzt. Információs tevékenységet is végzünk: központunkon kívül a politikai és államigazgatási szervek döntéseinek, állásfoglalásainak megalapozását segítjük azzal, hogy rendszeresen elemzéseket, értékeléseket készítünk. Természetesen nem egy-egy vállalatról adunk pénzügyi adatokat, hanem a megyei pénzügyi folyamatok tendenciáit követjük nyomon. A devizagazdálkodási feladatok közül inkább csak azokat említeném, amelyek az olvasók szélesebb körét érdekelhetik. Ajándékok kiküldéséhez, a határokon túl vásárolt vagyontárgyak behozatalához a külföldre szállítandó ingóságok kiviteléhez előírt engedélyeket nálunk lehet beszerezni. Szolnok megyében a legszélesebb vállalati ügyfélkörrel, a legnagyobb betét- és kölcsönállománnyal az Országos Kereskedelmi és Hitelbank rendelkezik. Szolnokon, Karcagon és Kunszentmártonban mintegy 200 vállalattal és szövetkezettel tart fenn számlavezetési és hitelkapcsolatot. Mrena István, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank szolnoki igazgatója: — Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank szolnoki bankszervezeténél munkatársaimmal együtt felkészülten kezdtünk hozzá az új bank arculatának kialakításához. A vezetők valameny- nyien felsőfokú végzettségűek, átlag életkoruk alig haladja meg a negyven évet. Részt vettünk a bankátszervezés országos előkészítésében. Észrevételeink nagy részét hasznosítva láttuk a banki működés új rendjének kialakításában. Nekem a bankreform ösz- szefüggéseinek, új feladataink alapos megismeréséhez nagy segítséget adott, hogy — annak ellenére, hogy akkor a Magyar Nemzeti Bank legfiatalabb megyei igazgatója voltam — rész vehettem több, a bankátszervezéssel foglalkozó bizottság munkájában, és 1986-ban tagja lehettem annak az ügyvezetőségnek, amelyik kereskereden pedig a Budapesti Fejlesztési és Hitelbank Rt, képviselteti magát. A bankszervezet a megyében a legtöbbet Szolnokon változott. Az MNB szolnoki igazgatóság százhuszonöt dolgozója közül negyvennégyen maradtak az év eleje óta csak jegybanki tevékenységet folytató Magyar Nemzeti Bank állományában, a többiek az Országos Kereskedelmi és Hitelbank dolgozói lettek. Egy új bankfiók is nyílt a városban, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-é. A megyeszékhelyen működő bankszervezetek vezetőit új feladataikról, időszerű teendőikről kérdezte szerkesztőségünk. Megbízás alapján a jegybank végzi a kereskedelmi bankok teljes elszámolásának, forgalmának számító- gépes rögzítését, kezelését. A Szolnok megyei igazgatóság esetében azonban a komputerrel közvetlen kapcsolatot csak a szolnoki bankok építhetnek ki. Az ilyen kapcsolatok szélesítésével meg kell várni a távlati feldolgozási lehetőségek fejlődését. Ma már számlát csak a pénzintézeteknek és a költségvetési szerveknek vezetünk, tanácsok számláit továbbra is az OTP vezeti. Az igazgatóság létszáma a feladatok szűkülésével természetesen csökkent, a szolnoki MNB-nél ma negyvennégyen dolgozunk. Van betöltetlen státuszunk, hiszen megfelelően képzett szakembereket kívánunk munkatársul választani. Akik már most itt dolgoznak, jól képzett, a Magyar Nemzeti Banknál alapos rutint szerzett szakemberek. A megyei igazgatóságok az adott területen hivatottak megoldani a jegybanki feladatokat. Igaz, még nem minden ilyen tevékenységre kaptak felhatalmazást megyei bankszerveink: még nem végezhetünk úgynevezett refinanszírozási, viszont- leszámítolási és értékpapírműveleteket. delmi bankunkat kialakította. A bankreform utáni új feladatokkal sem január 1. után kezdtünk „barátkozni”. Szolnokon az elmúlt két év alatt — még az MNB keretében — az országban elsők között alkalmaztuk a pénz- forgalom élénkítését szolgáló váltót, és már a kísérleti szakaszban eredményesen foglalkoztunk a vállalati követelések megvásárlásával. A mezőgazdasági üzemeknél széles körben finanszíroztuk a világbanki programokat. Betétgyűjtésben és kötvény- kibocsátásban is kedvező tapasztalatokat szereztünk. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Szolnokon 150 gazdálkodó szerv részére ösz- szesen 3 milliárd forint beruházási kölcsönállományt és 5 milliárd forint összegű forgóeszközhitel-állományt kezel, ezzel bankunk 46 fiókja között a második-harmadik helyen állunk. Legalább ezt a szintet kívánjuk megőrizni az idén is. Az 1987—88-as évekre vonatkozó fejlesztések előkészítését meg is kezdtük. Tárgyalásokat folytatunk a Hűtőgépgyárral, a Tisza Cipőgyárral, a Tiszamenti Vegyiművekkel, a Mezőgép Vállalattal, több termelőszövetkezettel és állami gazdasággal, valamint élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatokkal. Néhány esetben szeretnénk elősegíteni külföldi partnerek részvételével vegyes vállalatok alakítását is. Erős szelektivitást kívánunk érvényesíteni a hitelajánlatok között, a legjövedelmezőbbeket igyekszünk kiválasztani. Nagy figyelmet fordítunk hitelképes üzletfeleink folyamatos és rugalmas pénzellátására a forgóeszközhitelezésben. E törekvéseink nem jelentenek különösebben kockázatos új feladatokat, hiszen a hosszú évek alatt a MNB-nél megismert partnerek körében tfolytathatjuk finanszírozó munkánkat. Tárgyi feltételeink sajnos nem kedvezőek. Folyószámla könyvelésünk rendkívül zsúfolt. Az új bankszékház felépítéséig a készpénz kifizetéseket csak az MNB pénztárán keresztül tudjuk teljesíteni. Reméljük, hogy a gazdálkodó szervek számára ez semmi zavart nem okoz, hiszen a Magyar Nemzeti Bank Szolnok Megyei Igazgatóságával — egy fedél alatt — jól együttműködünk. I partnerkört építik A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., nem a bankreform szülötte, szolnoki fiókjának megnyitása azonban kétségtelenül a bankrendszer korszerűsítésének eredménye. Törekvéseikről így beszélt Koleszár István, a szolnoki fiók vezetője: — Mindenek előtt a térségben dolgozó, exportáló vállalatokkal szeretnénk közvetlen kapcsolatot kiépíteni. Azt hiszem nagy előny, hogy például az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező termelők fizetési forgalmához kapcsolódó pénzügyi feladatok megoldását helyben vállaljuk. A külkereskedelemhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások széles skálájával állunk partnereink rendelkezésére. Minden megfelelően jövedelmező export- ügylet finanszírozására vállalkozunk, az exportra szánt termékhez szükséges külföldi alapanyag beszerzését segíti például az úgynevezett feldolgozásos devizahitel konstaukciónk, vagyis az anyag megvételéhez kellő devizát meghitelezzük a termelőnek. A külföldi lízingügyletekhez, kooperációkhoz, vegyes vállalatok alapításához kapcsolódó pénzügyi műveletekben is sok éves tapasztalata van az MKB-nak, mint ahogy az úgynevezett árucserés ügyletek pénzügyi műveleteinek bonyolításában is. Egy mondatban úgy fogalmazhatnék, hogy az MKB — így a szolnoki fiók is — minden plusz devizát hozó üzleti kezdeményezéshez partner kíván lenni. Még arra is vállalkozunk, hogy — a külföldi kapcsolataink adta lehetőségeket kihasználva — egy-egy magyar vállalat ötletének megvalósításához külföldi társat keresünk. De korántsem csak a külkereskedelemre koncentrálunk, a számlavezetéstől, a beruházási és forgóeszköz hitelezésig a szolnoki MKB- fiók is vállalkozik minden hagyományos banki tevékenységre. És hogy hol tart most fiókunk? Amikor január elején működni kezdett, nem volt örökölt partnerköre. Ebben az időszakban a kapcsolatépítést tartjuk legfőbb teendőinknek. Meg kell ismertetni „kínálatunkat” a vállalatokkal és nekünk Is meg kell ismernünk őket. A megyében dolgozó többi bankkal is szeretnénk együttműködni, felkészülni arra is, hogy egy-egy ígéretes üzletet közösen finanszírozzunk. Az év közepétől — ekkortól választhatnak szabadon bankot a gazdálkodók — a vállalatok, szövetkezetek számláinak vezetését is szeretnénk megkezdeni. V. Szász József Pénzellátás, elemzések, Információk Csak az üzlet iövedelmezösége számít
