Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

1987. JANUAR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Cj szovjet gobelinek címmel nyílt reprezentatív kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. A negyvenhat nagyméretű textilkép a kortárs orosz, baltikumi, grúz, ukrán, moldáviai és közép-ázsiai művészek legújabb alkotásaiból nyújt ízelítőt. Képünkön T. Nucubidzc: A forradalom lovasai c. alkotása (Fotó: KS) Könyvekről Kulturális kisenciklopédia Lehetetlen egy hétszáz ol­dalas lexikonról recenziót Ír­ni. Elvégre a lexikont nem úgy olvassuk, mint a verset, a regényt, vagy a tanul­mányt. Szerszámként kezel­jük, segédeszközként, mint a tollat vagy az írógépet. Le­gyen mindig a kezünk ügyé­ben, segítsen . memóriazava­rainkban, pótolja ismeretein­ket. Erről, a most megjelent kulturális kisenciklopédiáról azonban mégis szólni kell, mert eddig ilyen még nem volt. A mintegy négyszáz címszót egyetemi tanárok, kutatók, s nem kis hánya­dát újságírók írták. Mond­hatnánk úgy is, hogy azok, akiknek mindennapos kap­csolata van a kultúrával, mert művelik, tanítják, ku­tatják, vagy írnak róla. El tudom képzelni, hogy né­hány évvel ezelőtt sokkal nagyobb sikere lett volna ennék a könyvnek. Arra gondolok, hogy a kultúra „mint olyan” most éppen „leszálló ágban” van, azaz erősen megcsappant az ér­deklődés iránta. Csupán ér­dekességként emelem ki, hogy mintegy két tucatnyi szócikk foglalkozik (Maróti Andor tollából) a művelő­dés — közművelődés törté­netével, különböző értelme­zésével. A szakembernek persze nem meglepetés ez a sokszínűség és (értelmezés­beli) gazdagság, sőt némi­képp magyarázat is a már Szakmunkástanulóknak Vers- és prózamondó verseny Több mint másfél évtizedes hagyományt ápol a szolnoki 633-as Petőfi Sándor Ipari Szakmunkásképző Intézet az évenként januárban megren­dezett vers- és prózamondó versenyével, amelyet a me­gye szakmunkástanulói szá­mára írnak ki. A verseny nyilvánvaló célja, hogy a le­endő szakmunkások lehetősé­get kapjanak arra, hogy be­bizonyítsák: nemcsak egy­oldalú ismeretekkel rendel­keznek, nem kívánnak „szakbarbárok” lenni. Az idei versenyt szombaton, ja­nuár 17-én rendezik rpeg a szolnoki Helyőrségi Művelő­dési Otthonban, ahol várha­tóan huszonöt tanuló méri össze tudását. A tavaly meg­kezdett hagyománynak meg­felelően, a versenyzők telje­sítményének reálisabb elbí­rálása érdekében, minden résztvevő egy kötelező vers­sel lép először a közönség és a zsűri elé, ez alkalommal Petőfi: István öcsémhez cí­mű költeményét mondják el. A második fordulóban hang­zanak el a szabadon válasz­tott versek, novellák, regény- részletek. említett árapályra. Jelzi, hogy a kultúra iránt igény is pulzál. hullámzik, de ma­ga- a folyamatossága nem szűnik meg. Ezzel a példá­val egyszersmint az enciklo­pédia módszerét is érzékel­tetni kívántam. A fogalma­kat a Hegeltől kölcsönzött elvvel tisztázza, definiálja) azaz történetiségükben mu­tatja be azokat. Ez adja a könyv praktikumát is. Is­merve a diákokat (a középis­kolást, az egyetemistát) szin­te látom, hogy egy-egy vizs­ga előtt ebből fognak „pus­kázni", azaz tömör kivona­tokat készíteni. Mert pl. a vallásokról talál elérhető adatokat máshol is, de a saf- tótörténetről már kevésbé. (Külön szócikk tárgyalja a rádiót, a tévét, a különböző művészeti ágak kritikáját stb.). Csupán érdekesség kedvé­ért írom (hátha ez csinál kedvet), hogy az első szó az akadémia, az utolsó a zsur- nálkritika. Amely természe­tesen a kritika címszó része csupán, mint ahogyan a re­cenzió is. Azt idézem: „...át­fogó — de szükségképpen vázlatos — ismertetés mel­lett a leglényegesebb érték- szempontokat mérlegeli: ahol áll a kritika tárgya az aktuális értékrendben”. Nos hol álljon? Hasznossá­ga folytán: a könyvespolcun­kon. (Kossuth K., Bp. 1986). — HS — Ifjabb Papi Lajos fotóiból nyílik kiállítás szombaton Orosházán, a Kulich Gyula Általános Iskolában. A tár­latot Balogh Ferenc fotótör­ténész nyitja meg délelőtt tíz órakor. A Kisújszálláson élő ifj. Papi Lajos a Kunság szen­vedélyes fotósa. Olyan jel­legzetes emberi, földrajzi Vízkereszttől, január 6-tól húshagyó keddig, az idén március 10-ig tart a far­sang, a bálok, mulatságok szezonja. A hagyományok megszabta időpontokat azon­ban ma már egyre kevésbé tartják be, különösen a far­sang tége nyúlik gyakran, mint ez idén is, egészen hús- vétig. A szokásosnál később kez­dődnek a bálok, elsősorban a fővárosban. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat szállodái közül az At­rium Hyattben az első bál Iskoláknak Video-ohtatási rendszer Az Elevtrocoop Kisszövet­kezet legújabb termékéből, a video-oktatási rendszerből az idén várhatóan tízet ké­szít különböző oktatási in­tézmények számára. A kis­szövetkezet VIDOR fantázia- nevű rendszerének minta- példánya nagy érdeklődést keltett a különböző iskolák, művelődési házak körében. A rendszer előnye a hason­ló célú berendezésekkel szemben, hogy fokozatosan, az anyagi lehetőségekkel összhangban bővíthető és végül egyszerre hatféle prog­ram is futtatható rajta, me­lyeket akár 24 vagy 36 tan­teremben is figyelhetnek. AD kalmas a videofilmek vetíté­sén túl számítástechnikai képzésre, nyelvoktatásra, az iskola rádióprogramjának közvetítésére. A kisszövet­kezet arra is vállalkozott, hogy a zömében hazai alkat­részeket tartalmazó berende­zést felszereli, üzembe he­lyezi, karbantartja, illetőleg, ha szükséges, megjavítja. A gyártás felfuttatására a kisszövetkezet együttműkö­dési megállapodást kötött a TANÉRT-tel, amely vállalta a különleges berendezések bútorainak legyártását és a rendszer forgalmazását. hangulatokat, néprajzi do­kumentumokat, ellesett pil­lanatokat örökít meg fény­képezőgépével, amelyeket csak a megjelenített közeg­ben élő, ihletett és avatott fotós tud lencsevégre kapni. Képeinek egy része szociofo- tó. Orosházi kiállításán ízelí­tőt kaphatnak a látogatók a Kunságról, az ott élő embe­rek életéről, munkájáról. január 31-én lesz, ezt a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tartja. Ugyanitt február 7-én a hidrológusok, -február 28-án a számítás- technikai dolgozók, március 7-én pedig a Malév dolgozói rendeznek bált; A Metropol- ban január 30-án tartják a farsangi mulatságot a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének tagjai. A Volga Szállóban február 14-én a Magyar Lab­darúgó Szövetség báljára ke­rül sor. Ugyancsak a Volgá­ban lesz a görög bál és a vö­röskeresztes bál is. Mulatságok márciusig Megkezdődött a farsang Orosházán Ifjabb Papi Lajos fotói Nemzetközi tanácskozások, kiállítások, ismeretterjesztő és műsoros rendezvények, videomozi A megyei közművelődési intézmények idei terveiből Évkezdéskor, hasonlóan a gazdasági egységekhez, a köz- művelődési intézmények is értékelik az előző tizenkét hó­nap munkáját, s véglegesítik a következő időszak program­ját, rendezvénytervét. A megyei intézmények közül most • a három legjelentősebbnek, a hálózati-módszertani központ jelleggel működő múzeum és művelődési központ, valamint a moziüzemi vállalat terveibe nyújtunk bepillantást. Múzeumi szervezet A Szolnok Megyei Múze­umok Szervezete ebben az évben különleges eseményre készül: szeptember 28-tól nemzetközi régészeti tanács­kozás lesz Szolnokon, ahová meghívják a neolitikum ko­rának legelismertebb kutató­it. A tanácskozást közösen rendezik a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Régészeti In- ' tézetével és a Csongrád Me­gyei Múzeumok Szervezeté­vel. Eddig negyvenen jelez­ték részvételi szándékukat Európa csaknem valamennyi országából, de még az Egye­sült Államokból is. Az újkő- korszak tudósai három napig lesznek Szolnok megye ven­dégei, s néhány napot Csongrád megyében is eltöl­tenek. A Délkelet-Európa a neo- litikumban címet viselő ta­nácskozással párhuzamosan a Szolnoki Galériában a té­mához kapcsolódó kiállítás nyílik. És ha már szóba ke­rült a várhatóan áprilisban ismét megnyíló Galéria, ide tartozik, hogy a nyári hóna­pokban megrendezik a kép­zőművészeti triennálét, va­lamint a Képzőművészeti Múzeum huszadik századi szobrászati anyagából össze­állított tárlatot. A megye ötven-hatvan ki­állításának sorában kiemel­kedő szerep jut a Sao-Paoló- ban élő, jászsági születésű festőművész, Hamsa, Dezső jászberényi tárlatának, ame­lyet áprilisiban nyitnak meg, és amelyre meghívták az idős művészt is. Csók István nemzetközi hírű tanítványá­nak alkotásaival a Szolnoki Galéria látogatói is megis­merkedhetnek majd. A múzeumok feladata a közművelődés szolgálata mellett a kutató, tudományos munka. Folytatják a Tisza II. térsége néprajzi, régésze­ti és történeti hagyományai­nak. dokumentumainak gyűj­tését — közösen a három környező megye szakembe­reivel. összesen negyven te­lepülést „dolgoznak fel” az­zal a nem titkolt szándékkal, hogy három-négy év múlva az idegenforgalom céljainak átadják a kutatás eredmé­nyeit. Az idén tovább folyik a Jászdózsa melletti jász-te­lepülés feltárása, a Jászapá­ti határában talált avar te­mető feltárása és a túrkevei bronzkori leletek kutatása, feldolgozása. A múzeumi szervezet elké­szítette a Szolnok megye népművészetét bemutató kö­tetet, amely ebben az évben lát napvilágot az Európa Ki­adó gondozásában. A kiad­ványok sorához tartozik az év végén megjelenő múzeu­mi évkönyv és múzeumi le­velek. Évek óta jó kapcsola­tot ápolnak a Szolnok me­gyeiek a Kossuth Lajos Tu­dományegyetemmel, amely­nek néprajzi tanszéke elké­szítette a Jászság méhészete című tanulmányt, melynek megjelenése szintén az idén várható. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia is ad ki egy európai terjesztésre szánt kötetet, amely a szeptemberi régészeti tanácskozás előadá­sait közli majd. Művelődési központ A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ éppen ezekben a napokban végle­gesíti ezévi munkatervét, melyet — csökkenő anyagi lehetőségek mellett — a partnereivel való még szé­lesebb körű együttműködés­sel kíván megvalósítani. A hagyományos és jól bevált művelődési formákon kívül több új kezdeményezéssel igyekeznek megfelelni a kö­zönség igényeinek az isme­retterjesztés, a művészeti nevelés, a műsoros és. szóra­koztató rendezvények terüle­tén. Kevésbé látványosak, de a résztvevők számára is jól hasznosítható ismereteket nyújtanak azok a tanfolya­mok, előadássorozatok, klu­bok, amelyek a mindennapi élet jobb megismerését, a szabadidő hasznos eltöltését, az azonos érdeklődésű embe­rek közösséggé formálását szolgálják. Ebben az évben is folytatódnak a nyelvi, a szabás-varrás tanfolyamok, az autogén tréning foglalko­zások, emellett ősztől jóga-, testsúlycsökkentő- és a gye­rekek számára lábstatika-ja- vító tanfolyamokat indíta­nak. A nagy érdeklődéssel kí­sért számítógépes játékdél­utánokon kívül klubszerűén és továbbképzéses formában is foglalkoznak az új és ki­meríthetetlen technikai új­donságok iránt érdeklődő gyerekekkel. A tudományos jellegű előadássorozatok ke­retében — a februárban vé­get érő Családban élünk utón — ősztől egy társada­lomtudományi jellegű soro­zat indítását tervezik, mely­ben mai gazdasági, belpoli­tikai kérdéseket tekintené­nek át a résztvevők szakem­berek segítségével. Termé­szetesen továbbra is vendé­gül látják a legtapasztaltabb külpolitikai újságírókat az Első kézből címet viselő tá­jékoztatókon. A Hazafias Népfront városi bizottságá­val együtt működtetett fia­tal értelmiségiek, nők, ifjú­munkások, magányosok klubjai mellett — a lehető­ségek arányában — adnak helyt a gombamódra szapo­rodó új hobbiköröknek is. Megmaradnak a saját erő­ből, vagy külső szervek által megvalósított egész, vagy több napos rendezvények: a csillagászati, a környezetvé­delmi napok; a családi va­sárnapok; a diákszombatok; a gyermekprogramok, szün­idei és napközis foglalkozá­sok; bábelőadások. Az év második felében zenés dél­utánokat terveznek a gyere­keknek, ahová a legnépsze­rűbb előadókat — köztük Mikó Istvánt, a Kaláka együttest — hívják meg. A szocialista brigádok számára szervezik meg ősszel — az SZMT Ságvári Endre Műve­lődési Házzal közösen — a József Attila műveltségi ve­télkedőt; a felnőttek és a nyugdíjasok számára Nosz­talgia-mozi létrehozásán gondolkodnak. A műsoros szórakoztató rendezvények sorában az Or­szágos Filharmónia bérleti koncertjei, a nyári orgona­hangversenyek,- a Pódium- bérlet előadásai a legneveze­tesebbek, ez utóbbi esetében februárban újabb négy elő­adást hirdetnek meg. A sza­badtéri színpad nyári kon­certjeire az ŐRI ajánlatai még nem érkeztek meg, de a könnyűzene rajongói ebben az évben sem maradnak koncert nékül. Több fellépésre készül az egyre kiforrottabb művészi munkát végző Barna Gyön­gyök cigány-folklór együttes is. A MMIK számos tervezett képző-, iparművészeti és fo­tókiállítása közül egyet em­lítünk meg: február közepé­től lesz látható az országos amatőr képzőművészeti ki­állítás anyaga a galérián. Jogosnak látszó aggályok­kal indultak neki a múlt esz­tendőnek a filmforgalmazás szakemberei: attól tartottak, hogy a gazdasági helyzet megszigorodása miatt az em­bereknek sem idejük, sem pénzük nem lesz a moziba- járáshoz. Az aggályok végül is alaptalannak bizonyultak, hiszen 1986-ban több mint kétmillióan vátottak jegyet a megye filmszínházaiba. És ami ezen belül meglepő, hogy a magyar alkotások lá­togatottsága magasabb volt a tervezettnél. Moziüzemi vállalat A magas nézőszám persze szeszélyesen oszlott el. Míg a kistelepülések 16 millimé­teres filmeket játszó mozijai általában kongtak az üres­ségtől, a kiemelt, vagy pre­mier kategóriba tartozók gyakran teltházas előadáso­kat tartottak — azaz ez utóbbiak hozták a pénzben mérhető eredményt. Kétség­telen, hogy. ebben a helyzet­ben a moziüzemi vállalat ve­zetőinek el kellett gondol­kodniuk : vajon érdemes-e fenntartani a kihasználatlan mozikat? Arról természete­sen ma sincs szó, hogy vég­képp megszüntetnék a kis filmszínházakat, arról vi­szont igen, hogy — elfogadva a video kihívását — bevezes­sék az új technikát, Mert igaz, hogy egy berendezés százezer forintba kerül, de előbb-utóbb megtérül a ki­adás, A videomozi-hálózat kiépí­tését voltaképpen már 1986- ban megkezdték, amikor húsz videó-felszerelést ad­tak szerződésbe. Az egyéni vállalkozók sikerét látva a vállalat ebben az évben újabb húsz berendezést állít munkába, így az év első fe­lében negyvenre növekszik a video-mozik száma. Azokban a falvakban igyekeznek hasznosítani valamennyit, ahol a hagyományos vetítés iránt nincs érdeklődés. A video egyébként — újdonsá­ga mellett — családiasságá­nak köszönhetően is népsze­rűbb a „vásznas mozinál”. A nézőterek bensőséges hangulatát némileg rontja, hogy a vállalat épülettel rendelkező filmszínházainak állaga nem javult, és javítá­sukra is alig van remény. Az épületek karbantartására, műszaki színvonalának nö­velésére mindössze három­millió forintot tudnak fordí­tani. Ez bizony nagyon ke­vés. Hogy valamire mégis futotta belőle, bizonyítja, hogy a múlt esztendőben Túrkevén és Kisújszálláson áttértek a gázfűtésre. Az el­néptelenedő mozik települé­sein a klubkönyvtárakkal való együttműködés tűnik járható útnak, azaz a külön­álló filmszínházak helyett vetítőhelyiségek kialakítása látszik gazdaságosnak. Erre 1987-ben kísérletet tesznek, és ahol beválik, megpróbál­ják véglegesíteni. Első hallásra vállalati bel­ső ügynek tűnhet, hogy az idén csökken az állami tá­mogatás. Szolnok megye ese­tében ez azt jelenti, hogy négy és félmillió forinttal növelni kell a mozik bevéte­lét, ha a tavalyi szintet tar­tani akarják, illetve fejlesz­tésre is kívánnak fordítani bizonyos összeget. A bevétel növelésének pedig egyetlen módja van. A vállalatnak az úgynevezett tömegigények kielégítésére kell törekednie, nem feledkezve meg a mű­sorpolitikai feladatokról sem. Kár lenne szépítenünk: a nagy tömegeket azok a film­színházak vonzzák, amelyek a kiemelt kategóriába tartoz­nak, és amelyek szórakozta­tó filmeket vetítenek. Ebbe a kategóriába tartozik a szolnoki Vörös Csillag, a mezőtúri Szabadság és a jászberényi Lehel. Más kér­dés, hogy ezek a filmszínhá­zak csak nagyon nagy jóin­dulattal sorolhatók a kiemel­tek közé, hisz felújításra szorulnak, mert mai állapo­tuk már-már tarthatatlan. — Bálint—Bendó —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents