Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 3. I Heti világhiradó 1 VASABNAP: Újra felélénkül- ' nek a harcok az öböl-hábo­rú íruntjain, Irak es Irán egyaránt a másik fél súlyos veszteségeiről közöl jelentést — A kubai parlament ismét Fidel Castrót választja ál­lamfővé, nehéz helyzetre való tekintettel gazdasági megszo­rításokat léptetnek életbe Ha­vannában — Tovább terjed a francia sztrájkmozgalom. HÉTFŐ: Bizonytalanokká válnak a január végére ter­vezett iszlám-csúcskonferen­cia kilátásai: Teherán kü­lönböző feltételekhez köti részvételét — Közzéteszik a salvadorl polgárháború 1986- os mérlegét: kétezerkétszáz halálos áldozat — Súlyos har­cok Gszak-Csádban. KEDD: A Pentagon csaknem hárommilliárd dolláros pót­hitelt Igényel a kongresszus­tól — ÜJból Kim ír Szent vá­lasztják meg a KNDK állam­főjévé, Li Gun Mo az új kor­mányfő, Phenjan tárgyalási felhívással fordul Szöulhoz — Amerikai hadgyakorlatok Nicaragua határainak men­tén, ellenforradalmár kont­rák támadási előkészületei. SZERDA: Moszkvában köz­ük, hogy nem tartják Idő­szerűnek a Washington által javasolt Reagan—Gorbacsov televíziós üzenetváltást — Az SZKP főtitkára a Kingsbury— Smith amerikai újságírónak adott nyilatkozatában és új­évi üdvözletében komoly tár­gyalásokat sürget a két nagy­hatalom között — Választá­sokat hirdetnek Dél-Afriká- ban, de kizárólag a kisebbsé­gi fehér lakosság részvételé­vel. CSÜTÖRTÖK: Tart a nyug­talanság a kínai diákok kö­zött, hatósági intézkedések — Üjévl üdvözletek és nyilatko­zatok világszerte — Berlinben megkezdődnek a város 750 éves fennállásának ünnepsé­gei — Vámháború fenyeget a közös piaci országok és az Egyesült Államok között a mezőgazdasági termékek, va­lamint az italok vonatkozá­sában. PÉNTEK: Az újévi fegyver- nyugvás! felhívások ellenére véres évvége és évkezdet Libanonban, síita szélsősége­sek túszokat végeznek ki — Az afgán vezetés tűzszüneti Indítványa, egyes ellenforra­dalmár csoportok elutasítják az ésszerű megbékélési ja­vaslatot. Miért nem ismételték meg az idén is a Reagan—Gorba­csov televíziós üzenetvál­tást? A nemzetközi politikában annak is súlya van, ha vala­mi elmarad. Az 1986-os esz­tendő első napján, az előze­tes kölcsönös megállapodá­sok alapján, Mihail Gorba­csov, illetve Ronald Reagan televíziós üzenettel fordult az amerikai s a szovjet nép­hez. Ez megfelelt a genfi csúcsértekezlet nyomán meg­növekedett új reményeknek, s jelezte: ilyen értelemben is feléledt a nyolcvanas évek kezdetén szinte tetszhalottá dermedt nagyhatalmi pár­beszéd. Idén, .újév napján azonban elmaradtak a köl­csönös televíziós üdvözletek, jóllehet Washington formá­lisan javasolta a tavalyi kör megismétlését. De éppen a javaslat formális volta kész­tette arra Moszkvát, hogy ezúttal ne karolja föl a ja­vaslatot. Sajnos, elég akár vezér­szavakban felsorolni az el­múlt hetek amerikai nyilat­kozatait, s főként cselekede­teit: Reykjavíkban meghiú­sították a megegyezést, majd visszaléptek az izlandi fővá­rosban elfoglalt álláspont­juktól is; a robotrepülőgé­pekkel felszerelt 131. B—52- es repülőgép rendszerbe ál­lításával túllépték a SALT—II szerződés előírása­it; a NATO kitérő választ adott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének budapesti felhívásá­ra, s végül, de nem utolsó­sorban, az Egyesült Államok változatlanul nem érdekelt az atomrobbantások beszün­tetésében. (Ez előbb-utóbb lehetetlenné teheti a szovjét moratórium, az egyoldalú szüneteltetés további fenn­tartását.) Mindehhez szinte évvégi csattanóként járult a szilveszter előestéjén érke­zett hír, miszerint Weinber­ger hadügyminiszter csak­nem hárommilliárd dolláros pótkeretet sürgetett a kong­resszustól az amúgyis csilla­gászati méretű amerikai fegyverkezési kiadások nö­veléséhez. Vajon ilyen kö­rülmények között tehet-e úgy a Szovjetunió felelős ve­zetője. mintha minden rend­ben lenne, s újévkor nincs más hátra, mint szélesen egymásra mosolyogni? Áz újévi nyilatkozatok természetesen elhangzottak, hiszen a hagyományok közé számít, hogy ilyenkor csak­nem minden országban érté­kelik a búcsúzó esztendőt s kifejtik várakozásaikat. Mi­hail Gorbacsov részben a ne­ves amerikai újságíróknak. Kingsbury-Smith-nek adott interjúját, részben újévi üd­vözletét használta fel arra, hogy igazi tárgyalásokat szorgalmazzon, s kifejezze a Szovjetunió erre vonatkozó készségét. A főtitkár nagy hangsúlyt szentelt a hatal­mas országban végbemenő átalakítási folyamatnak, amely minden bizonnyal ki­teljesedik majd az idei esz­tendőben, a nagy októberi szocialista forradalom hetve­nedik évfordulója kapcsán is. Ronald Reagan az Ame­rika Hangja hullámhosszain mondta el a szovjet népnek szánt üzenetét. Ebben opti­mista hangot ütött meg, s ehhez csak az fűzhető hozzá, hogy remélhetőleg előlegezi magának a derűlátást, és olyan lépéseket fog tenni, amelyek igazolják azt. Szov­jet részről — az ellentmon­dások tudatában is — gesz­tusnak fogható fel, hogy a moszkvai rádió meg az új­év napján ismertette az el­nöki üzenetet. Milyenek az éveleji kilátá­sok a válságterületeken? A köznapi tűzszünetek fiaskója után az újévi fegy­vernyugvás sem valósult meg Libanonban, a „táborok há­borújában”. Az öbölháború frontjairól érkező hadijelen­tések tízezres nagyságrendű veszteségekről számoltak be, természetesen mindkét fél a másik oldal áldozatait rész­letezte. Heves harcok foly­nak Csád és Szudán terüle­tén, s a hírek a kontrák nagyarányú összevonásáról tudósítanak Nicaragua ha­tárkörzeteiben. Ha ehhez hozzávesszük a Közép-Ame- rikában — szintén nem messze a nicaraguai határok­tól — bejelentett amerikai hadgyakorlatokat, akkor szemmel látható, Managuát újabb kihívás fenyegeti. A válsággócokban tehát a helyzet keveset változik: az évvégi ünnepek alatt mint­egy harmincezerre becsülik a halálos és sebesült áldoza­tok számát. Ugyanakkor bizonyos moz­gásnak is tanúi lehettünk. Az afgán párt- és állami veze­tés több konszolidációs in­tézkedést követően, újév napján fegyverszüneti felhí­vással fordult a gerillákhoz, amnesztiát és beilleszkedési lehetőséget kínálva. Az el­lenforradalmárok egy része — pontosabban azok a veze­tők, akiknek létalapja a kül­földi pénzek felvételén, és a kabuli kormány elleni akna­munkán múlik — elutasítot­ta a nagyvonallá ajánlatot, de ez a kezdeményezés to­vább szabdalja majd sorai­kat, amelyek amúgy sem egységesek. Békekezdeményezésekről is tudósítottak az év forduló­ján Közép-Amerikából. A Contadora országok (Pana­ma, Venezuela, Kolumbia és Mexikó) újabb próbálkozást indítottak az úgynevezett limai csoport (Brazília, Ar­gentina, Uruguay és Peru) támogatásával. Ehhez az ENSZ perui származású fő­titkára, és az Amerikai Ál­lamok Szervezetének főtitká­ra is csatlakozhat (jóllehet ezzel szemben már washing­toni tiltakozás hangzott el). Nincsenek és nem lehetnek illúzióink, tudjuk, hogy a ki­bontakozás milyen bonyolult és lassú Közép-Amerikában, de a legújabb események megnehezítik az Egyesült Államok helyzetét: a belső botrányokhoz — a kontrák­nak juttatott illegális pénz­összegek ügye — jelentős latin-amerikai elszigetelő­dés párosulhat. Réti Ervin MANILA A manilai kormány pénte­ken elutasította baloldali ge­rillaszervezeteket összefo­gó szövetség, a Nemzeti De­mokratikus Front követelése­it, amelyeket a béketárgya­lásokon előterjesztett. A központi kormányzat ellen immár 18 éve fegyveres har­cot vívó felkelők a békekö­tés feltételeként azt követe­lik, hogy a Fülöp-szigeteken alakítsanak ideiglenes koalí­ciós kormányt, amelyben ők is képviseltethetik magukat, számolják fel az ország te­rületén lévő amerikai tá­maszpontokat. TOKIÓ A japán ellenzéki pártok vezetői nyilatkozatban ítél­ték el a kabinet múlt évi utolsó döntését, amelynek értelmében az úgynevezett védelmi kiadások az idén túlléphetik a nemzeti jöve­delem egy százalékát. A dollárban számított csaknem 22 milliárdot kitevő katonai kiadás a „militarizmus ex­panziójának programját” rejti magában — jelentette ki Mijamoto Kendzsi, a Ja­pán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának elnöke. MOSZKVA A Kaszpi-tenger partjait övező sivatagos vidéken, a tengizi kőolaj- és földgázme­zőkön dolgozó mintegy 2000 magyar munkás már egye­nes adásban nézhette a szov­jet televízió újévi adását. A vidék központjában, Kulsza- riban megkezdte ugyanis mű­ködését az a rádió- és tévé­reléállomás, amely a 100 ki­lométernyire fekvő területen is zavartalan vételt biztosít. ROMA Egy ember életét vesztette, 549 személy pedig megsebe­sült szilveszterkor Olaszor­szágban a hagyományos pe- tárdadurrogtatás következ­tében, amely az új esztendő köszöntésének sajátosan olasz formája. A szomorú mérleget a pénteki olasz napilapok vonták meg, összehasonlítva a tavalyi adatokkal. ABU DZABI Elvándorolnak a vendég- munkások az olajországok­ból. Az Egyesült Arab Emír­ségekből például egyetlen hónap alatt — novemberről szóló statisztika szerint — csaknem 6 ezer külföldi munkás utazott el. Az elvándorlás fő oka, hogy a lecsökkent olajárak miatt megcsappantak a be­ruházások, és így a mun­kaalkalmak is. SZÖUL A dél-koreai legfelsőbb bíróság megerősítette két diák halálos ítéletét, aki­ket a rezsim elleni népi megmozdulásokban való részvételük miatt ítéltek el. A dél-koreai sajtó ada­tai szerint 1986-ban mint­egy négyezer embert tar­tóztattak le a diktatúra ellen fellépők közül. HANOI Mark Hatfield és James Mcclure amerikai szenáto­rok (mindketten republiká­nus pártiak) kétnapos láto­gatást tettek a vietnami fő­városban. A szenátorokat fo­gadta Pham van Dong viet­nami miniszterelnök és Le Dúc Tho. A kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­déseket Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter­rel is megvitatták. Tovább szélesedett a vasutassztrájk (Folytatás az 1. oldalról) sét lezárt kérdésnek tekintik, akkor is, ha a megállapodást csak a vasutasok kisebbségét képviselő szakszervezetek ír­ták alá. A munkakörülmé­nyek javításáról még folyta­tódnak a tárgyalások, de en­nél sokkal sürgősebb, hogy a vasutasok felvegyék a mun­kát. A kormány tehát úgy tart­ja, hogy a sztrájkot kiváltó okok már megszűntek, a va­sutasok hiába sztrájkolnak tovább, semmit sem nyerhet­nek. Ebben a helyzetben a politikai feszültség új elemét vitte az akcióba az, hogy a szabadságát Breganconban töltő Mitterrand elnök fo­gadta az ottani vasutasok küldöttségét. Elmondta ne­kik, hogy alkotmányos hely­zeténél fogva nem szólhat bele a konfliktusba, de nagy figyelemmel hallgatja meg a vasutasok követeléseit és szükség esetén kimondja majd a véleményét. A tegnapi nap fejleménye még, hogy ülést tartottak a közalkalmazottaknak a CGT- hez, a legnagyobb szakszer­vezeti központhoz tartozó szervezetei, illetve azok ve­zetői. Ezen elhatározták, hogy az állami szolgáltatá­sok és iparágak minden te­rületén fokozzák a bérhar­cot és helyi közgyűléseken döntik el az akciók jellegét. Kedden országos munkabe­szüntetés lesz a villamosipari dolgozóknál. Békeközvelftés washingtoni ellenállással Luxemburg Amerikai harckocsik megrongálása Marc Fischbach luxembur­gi hadügyminiszter szigorú vizsgálatot rendelt el a nagyhercegség délnyugati részén lévő NATO katonai támaszponton újévkor felfe­dezett nagyszabású szabotázs ügyében — közli a belga hírügynökség. A Sanem városka melletti NATO-támaszponton mint­egy 100 amerikai M—60-as harckocsit súlyosan megron­gáltak. Az ismeretlen tettesek az elektronikus irányzó és célzó berendezést tették tönkre, aminek következté­ben a harckocsik bevetésre alkalmatlanná váltak. Tamil közigazgatás a Dzsaffna-fálszigeten A „tigrisek” kézbe veszik a postái is Sri Lanka északi részén, a Dzsaffna félszigeten a legna­gyobb tamil militáns szerve­zet intézményesített formá­ban irányítása alá vonta a helyi közigazgatási ügyek egy részét az újév kezdeté­től. A Tamil Eelam Felsza­badító Tigrisei (LTTE) nevű csoport már jó ideje gya­korlatilag „hatóságként” is tevékenykedik az ország­részben. Az utóbbi hónapokban rendre begyűjtötte az általa kivetett adókat, falusi bíró­ságokat állított fel, óvodá­kat és árvaházakat működ- » te tett. Csütörtöktől kezdve az LTTE emberei irányítják a közúti forgalmat, „rendőrei” pénzbírsággal büntetik a szabálysértőket. Szó van ar­ról, hogy a tamil szervezet a kezébe veszi a postai szolgáltatást és a gazdasági vállalkozások engedélyezését is. Az irányítása alá vont köz­ügyek intézményesítésére a „tigrisek” központi polgári titkárságot szerveztek. A csoport egyik katonai parancsnoka tagadta, hogy a lépéssel a független tamil állam, az Eelam kikiáltását készítenék elő. Az Egyesült Államok meg akarja gátolni, hogy az Ame­rikai Államok Szervezetének főtitkára is bekapcsolódjék a közép-amerikai békeközve­títési kísérletekbe. Washing­ton követelése az, hogy a szervezet tagadja meg a hoz­zájárulást Joao Baena Soa­res főtitkártól a tevékeny­séghez. A kérdésben a szer­vezet tanácsa a jövő héten dönt. Baena Soares ahhoz a kül­döttséghez kívánt csatlakoz­ni, amelyet a Contadora-cso- port négy tagállama és az őket támogató négy latin- amerikai ország kíván me­neszteni a hónap közepén a közép-amerikai országokba. Kolumbia, Mexikó, Panama és Venezuela, valamint Ar­gentina, Brazília, Peru és Uruguay külügyminiszterét a tárgyalásokra elkíséri az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének ugyancsak latin­amerikai származású főtitká­ra, Javier Pérez de Cuellar is. Washington azzal érvel, hogy az AÁSZ főtitkára ez­zel „tiúllépné hatáskörét” és „a szervezet hivatalos akció­jaként” tüntetné fel a köz­vetítési kísérletet. A külügy­minisztérium szerint ilyen lépéshez a szervezet mind a 31 tagállamának beleegyezé­sét kellene adnia. Jelentések szerint az ame­rikai külügyminisztérium, aimely semmiképpen sem tudja megakadályozni akár nyolc külügyminiszter, akár az ENSZ főtitkárának újabb kísérletét a közép-amerikai rendezésre, azért összponto­sítja most támadását az AÁSZ főtitkára ellen, mert ezzel akarja kifejezni „rosz- szallását” a közvetítő kísér­let iránt. Washington ugyan­is „egyoldalúnak, elfogult­nak és a sandinisták mellet­ti kiállásnak” nyilvánította a nyolc állam legutóbbi közös állásfoglalását, amely elítélte a külső beavatkozást és a ha­tárkonfliktusokat. Egy magát megnevezni nem akaró ma­gas rangú washingtoni kor­mánytisztviselő közölte: attól is tartanak, hogy a latin- amerikai országok felhívá­sára Honduras esetleg intéz­kedéseket foganatosítana a nicaraguai ellenforradalmá­rok eltávolítására az ország­ból. Ez nem illik bele az Egyesült Államok terveibe, amelyek továbbra is a kato­nai konfliktus kiterjesztését irányozzák elő Nicaraguá­ban, hogy ezzel Washington követeléseinek elfogadására kényszerítsék a sandinista kormányt. Feszültség Peklngben Szabadon engedték a diákokat Rejtélyes telefonok A szakszervezetok jutalma a nyomravezetőnek Lángtengerré vált a luxusszálló Puerto Rico kormányzója, Rafael Hernandez Colon egy péntek reggeli televíziós nyi­latkozatban már százra be­csülte a San Juan-i Dupont Plaza luxusszállodában ke­letkezett tűz áldozatainak számát. Reggelig 43 halottat emeltek ki a romok alól és további 27 holttestet láttak, de valószínűleg vannak még halottak a kiégett és össze­omlott kaszinói részlegben. A hatóságoknak az a gya­núja, hogy gyújtogatás tör­tént. A luxusszáloda, amely­ben kaszinó is működött, sú­lyos munkaügyi vitában állt alkalmazottainak szakszer­vezetével és a szakszervezet — sztrájkot kívánt elrendel­ni. Állítólag egyes vendégek ismeretlen telefonálóktól közlést kaptak arról, hogy bombamerénylet készül a szálló ellen, de az igazgató­ság azt javasolta, ne adja­nak helyet az ilyen fenyege­tő híreszteléseknek. A szakszervezet korábban egy hirdetésben arra kérte a közönséget, ne keresse fel a Dupont Plaza kaszinót újév estéjén, de vezetősége a leg­határozottabban elutasította, hogy ennek bármi köze lett volna a katasztrófához és maga is jelentős pénzjutal­mat ajánlott fel a nyomra­vezetőknek. Az áldozatok között egyébként több mint egy tucat alkalmazott is van. A Puerto Rico-i hatóságok kérésére a vizsgálatba be­kapcsolódtak a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI és más amerikai szövetségi ha­tóságok szaknyomozói is. A pekingi Tienanmen-té- ren az új év első napján el­maradt a napokkal koráb­ban beharangozott nagymé­retű tömegtüntetés és a kí­nai rendőrség szinte percek alatt véget vetett pár száz diák tüntető akciójának. A helyzet a jelek szerint még­is feszültségektől terhes. Megfigyelők ennek bizonyí­tékát látják abban, hogy a Tienanmen-téri minitünte­tést követően — hivatalos kínai közlés szerint — csü­törtökön este tíz órakor 2000 diák vonult ki a Peking egyetemről annak a követe­lésének az alátámasztására, hogy a rendőrség azonnal bocsássa szabadon az aznap délután a Tienanmen-téren őrizetbe vett diákokat. A városközpont irányába tartó diákokat a Peking egyetem dékánhelyettese állította meg azzal a hírrel, hogy idő­közben a rendőrség vissza­szállította az egyetemre az őrizetbe vett diákokat. A hír hallatára a tüntetők két csoportra szakadtak. A többség visszatért az egye­temre, egy kisebbség azon­ban folytatta menetelését a városközpont felé. Hajnali fél négykor ez a csoport — hivatalos becslés szerint mintegy kétszáz diák — haj­tott végre tüntetést a Tie­nanmen-téren. A diákok jel­szavakat kiáltoztak, de nem került sor összetűzésre a té­ren tartózkodó rendőrök és a tüntetők között.

Next

/
Thumbnails
Contents