Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 12. Kommentár látogatás előtti vizit Régóta előkészítés alatt állt Jaruzelski lengyel állam­fő olaszországi utazása. Többszöri halasztás után most úgy tűnik, végre sike­rül realizálni a tervet, s va­lóban sor kerül rá. A hír önmagában nem keltene túl­zott feltűnést, hiszen elmúlt már az az idő, amikor egyes nyugati körök megpróbálták elszigetelni Lengyelországot a nemzetközi életben. Más az, ami felkeltette a megfi­gyelők érdeklődését: Varsó­ban a közelmúltban bejelen­tették, hogy megkezdődtek a tárgyalások a kormány és a katolikus egyház illetékesei között II. János Pál pápa újabb, immár harmadik len­gyelországi látogatásáról. Ez pedig már igazi szenzáció. A lengyel származású II. János Pál pápává választása óta most harmadszor utazna hazájába, Ha ez az esemény megvalósul, mindenképpen a lengyel belpolitikai stabili­tás fokmérőjének tekintik majd bel- és külföldön egy­aránt. Ha Jaruzelski mosta­ni római vizitje során sike­rülne megegyezni a látoga­tás részleteiben, az ismét csak azt tanúsítaná, hogy mindkét fél érdekelt az ál­lam és az egyház párbeszé­dének folytatásában. Természetesen nem elha­nyagolható az államfői tár­gyalások másik vonulata sem, hiszen a lengyel—olasz kapcsolatok minden téren igen lényegesek a két ország és talán egész Európa szá­mára. Nem csak arról van itt szó, hogy milyen jövő vár a Polski fiatokra — bár ez is sokak számára fontos Len­gyelországban és Olaszorszá­gon kívül még nálunk is —, hiszen a politikai kapcsola­tok szilárdságáról, az együtt­működési készségről, a gaz­dasági élet lehetőségeinek optimális kihasználásáról is. Ami pedig a tervezett fi­at-üzletet illeti: talán vélet­len, talán nem, mindeneset­re Jaruzelski még éppen idejében ér majd haza ah­hoz, hogy találkozhasson az európai körutat tevő Naka- szone japán miniszterelnök­kel. A Daithatsu a Fiat egyik legnagyobb versenytársa a lengyel autógyártás korsze­rűsítését célzó tervben, s így nagy várakozás előzi meg, mit mond erről Jaruzelski Rómában — és kicsit később, Varsóban. Horváth Gábor Csádi események n válság veszélye A csádi események a bel­politikai válság nemzetközi kiszélesedésének veszélyével fenyegetnek — fejtette ki a líbiai Tripoliban közzétett nyilatkozatában Gukuni Veddei. Az ideiglenes nem­zeti kormány (GUNT) volt vezetője közleményében a harcok beszüntetésére szólí­totta föl a szemben álló fe­leket és Csád valódi függet­lenségéhez, a nemzeti meg­békéléshez vezető párbeszé­det javasolt. A JANA líbiai hírügynök­ség által ismertetett közle­mény szerint Gukuni Veddei méltatta Líbia és a csádi nép közti baráti kapcsolatokat, amelyeket a két népet össze­kötő történelmi, kulturális és földrajzi szálak erősíte­nek. Ami a külföldi beavatko­zást illeti, Jean Saulnier, a csádi fővárosban tartózkodó és a „helyzet értékelésével” megbízott francia vezérkari íőnök megbeszélést folyta­tott Hisszen Habréval. Sa­ulnier szavaiból kiderül, hogy Franciaország a harcot a csádiakra bízza, de jelen­tős anyagi támogatást nyújt Habré erőinek. Iráni kapcsolat Izrael javasolta a fegyverszállításokat A szenátus illetékes bi­zottsága által végzett vizs­gálat szerint Izrael javasol­ta az Egyesült Államoknak mind a titkos fegyverszállítá­sokat Iránnak, mind pedig az ebből származó haszon felhasználását a nicaraguai ellenforradalmárok felfegy­verzésére. Washington és Tel Aviv egyre hevesebb vi­tába bonyolódik a felelős­ség miatt: Izrael szerint a washingtoni leleplezések csupán egyes, az ügyben érintett amerikai tisztségvi­selők „önigazolására” szol­gálnak. A The Washington Post azt írja, hogy George Shultz külügyminiszter már 1985 nyarán különvéleményét je­lentette be. Szerinte Iránnal kapcsolatban Izrael és az Egyesült Államok érdekei nem vágnak egybe,, s azt is megjósolta, hogy ha az ügy napvilágot lát, akkor az kárt okoz a közel-keleti ame­rikai érdekeknek. Tel Aviv viszont, iráni kapcsolataira hivatkozva szünet nélkül azt ígérte, hogy sikerül kijár­nia a Libanonban fogva tar­tott amerikai túszok szaba­don bocsátását, ha Washing­ton nem lép vissza a fegy­verüzlettől. Hasonlóképpen Tel Aviv-i ügynökök java­solták North alezredesnek a kontrák felfegyverzésére szolgáló manővert is. Izrael maga is részt vállalt a kont­rák felfegyverzéséből: ta­valy szeptemberben pél­dául egy hajórakomány fegyvert küldött a nicara­guai kontráknak. Nemzeti megbékélés Rendkívüli bizottságok Amerikai katonai költségvetés fl Pentagon 350 oldalas indoklása Vietnami—indiai tárgyalások A hivatalos látogatáson Vietnamban tartózkodó Na- rajan Datt Tivari indiai kül- ügyminsziter Hanoiban ta­lálkozott vietnami kollégá­jával, Nguyen Co Thach- csal. Megbeszéléseiken tájékoz­tatták egymást országaik helyzetéről, megvitatták a nemzetközi élet alakulását és véleményt cseréltek a közös érdeklődésre számot tartó regionális kérdésekről. Nguyen Co Thatch és Tiva­ri megtárgyalta a vietnami— indiai barátság erősítésének és az együttműködés bővíté­sének lehetőségeit is. Nakaszone Finnországban Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő szombaton hiva­talos látogatásra Finnország­ba érkezett. Mauno Koivisto finn elnök tavaly őszi tokiói látogatását viszonozza. Na­kaszone vasárnap tárgyal Kalevi Sorsa finn miniszter- elnökkel, hétfőn pedig Koivis­to államfővel. A megbeszé­léseken fontos téma lesz a kétoldalú kereskedelem, amelyben Japánnak nagy többlete van. Weinberger amerikai had­ügyminiszter szerint a Szov­jetunió „változatlanul sú­lyos fenyegetést jelent az Egyesült Államokra”, s ezért a kongresszusnak módosítás és csökkentés nélkül meg kell szavaznia a Pentagon költségvetését a következő pénzügyi évre. A 312 milli­árd dolláros hadügyi költség­vetésről hétfőn kezdődik meg a törvényhozásiban a bizottsági vita és Weinber­ger ennek küszöbén adta közzé a Pentagon több mint 350 oldalas indoklását. Eb­ben továbbra is az amerikai nukleáris fegyverzet „kor­szerűsítésére”, bővítésére és az űrfegyverkezési program folytatására helyezi a hang­súlyt. Antonio Zumel, a Fülöp-szigeti gerillák egyik vezetője ma- nilai sajtóértekezletén figyelmeztette a kormányt, a íegyver- szüneti szerződés betartására. (Telefotó — KS) Irak—iráni háború Heves küzdelem a déli fronton Afganisztán tíz tartomá­nyában rendkívüli bizottsá­gokat hoztak létre a nemze­ti megbékélés előmozdításá­ra — jelentette a Bahtar af­gán hírügynökség. A bizottságok munkájá­ban az afgán társadalom szé­les rétegeinek képviselői, munkások, parasztok, törzsi és vallási vezetők valamint az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt és több tár­sadalmi szervezet aktivistái vesznek részt. A bizottságok ülésein megvitatták a nem­zeti megbékéléssel összefüg­gő legfontosabb feladatokat és intézkedéseket foganato­sítottak ezek gyakorlati megvalósítására. Az ENSZ égisze alatt fo­lyó közvetett afgán—pakisz­táni tárgyalások legközeleb­Lemondott a lengyel tej­ipari szövetkezetek országos szövetségének alelnöke és gazdasági igazgatója, ugyan­akkor szigorú pártfigyelmez­tetésben részesült a pénzügy- miniszter és egyik helyettese. A.LEMP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága párt­fegyelmiben részesítette a húsipari egyesülés igazgató­ját is. Az ügy előzménye, hogy az ország néhány vajdaságában bi fordulóján Afganisztán a szovjet csapatok kivonására olyan előnyös javaslatot tesz, amely megfontolásra kell, hogy késztesse Pakisztánt — közölte pénteken New York­ban Farid Zarif, Afganisz­tán állandó ENSZ-képvise- lője. Amennyiben a szomszédos országok elegendő biztosíté­kot adnak, hogy területüket nem használják fel Afga­nisztán elleni támadásra, nem lesz többé szükség a szovjet csapatok jelenlétére — mondotta Afganisztán ENSZ-képviselője. A közvetett afgán—pakisz­táni tárgyalásokon korábban Afganisztán négy éves idő­tartamot javasolt a szovjet csapatok kivonására. az év elején immár szabad árkategóriába került néhány tejtermék és baromfiból ké­szült húsárú árát az árkép­zési szabályokat megsértve, a kereskedelemmel folyta^ tott előzetes tárgyalások nél­kül indokolatlanul nagy mértékben emelték. A szak- szervezetek jelzésére meg­kezdett vizsgálat alapján a miniszterelnök utasítására indult meg a fegyelmi eljárás a vétkes vezetők ellen. Az iraki légierő vasárnap délelőtt bombatámadást in­tézett az iráni Kom, a síiták szent városa ellen. Mint a hírt bejelentő iraki katonai szóvivő közölte, az akció megtorlás volt azért, amiért az irániak tüzérségi tűzzel lövik Bászrát, és vasárnap hajnalban rakétát lőttek ki Bagdadra. Iraki jelentések szerint a rakéta Bagdad egyik lakónegyedében csa­pódott be, aminek következ­tében több polgári személy meghalt és megsebesült. A háború déli frontján, Bászra közvetlen közelében egész hadseregek harcba ve­tésével tovább folytatódik a rendkívül heves küzdelem. ALMA-ATA Alma-Atában szombaton ülést tartott a Kazah Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. Az ülésen áttekin­tették a köztársasági élelmi­szergazdaságnak az állatte­nyésztés, a hús- és tejterme­lés fejlesztésével, a lakosság ellátásának javításával kap­csolatos feladatait. ®enna- gyij Kolbin, a Kazah KP KB első titkára az ülésen rámu­tatott, hogy a köztársaságban nem fordítanak elegendő fi­gyelmet a ház körüli ma­gángazdaságok fejlesztésére, jóllehet az fontos forrása az élelmiszertermelés egyensú­lya megteremtésének. Fej­leszteni kell a felvásárló, fel­dolgozó és raktározó háló­zatot. BRÜSSZEL A nyugatnémet márka és a holland forint 3—4 száza­lékos felértékelésében egyez­tek meg a (nyugat-)európai pénzügyi rendszerben (EMS) tömörült országok pénzügyi szakértői Brüsszelben. A töb­bi valuta árfolyamát nem módosítják a 12 közös piaci tagország közül nyolcnak a valutáját magában foglaló rendszerben, amelynek az a célja, hogy az árfolyammoz­gásokat bizonyos határok között szabályozza. HAVANNA Suriname felszólította Hol­landiát, hogy hívja vissza Paramaribóban akkreditált nagykövetét, mert a diplo­mata beavatkozott a dél­amerikai ország belügyeibe. Suriname már többször hi­vatalos közleményben utalt arra, hogy Hollandia a para- maribói kormány megdönté­sére törő fegyveres csoporto­kat támogat. A lépésre vá­laszul a hágai kormány is távozásra szólította fel Su­riname hollandiai nagykö­vetét. RÓMA Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke Rómában Bettino Craxi olasz miniszterelnök­kel; Giulio Andreotti kül- ügy- és Filippo Pandolfi me­zőgazdasági miniszterrel tár­gyalt. Megbeszéléseik közép­pontjában az EGK költség- vetése és a Közös Piac me­zőgazdasági politikájának reformja állt. Lengyelország Indokolatlan áremelés A délafrikai Johannesburg belügyi hivatala előtt ujjlenyo­matuk vételére várnak. 20 millió személy kap új személyi igazolványt, amelyhez szükséges az ujjlenyomat. (Telefotó — KS) Japánban megdőlt egy újabb tabu Nakaszone Jaszuhiro japán miniszter- elnök 1982. novemberében hatalomra kerülésekor programnyilatkozatában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy nem ismer semmifajta tabut, s meg­hirdette a II. világháború után vállalt politikai kötelezettségek leépítését. Az azóta eltelt idő szemléletesen bi­zonyította, hogy Nakaszone Jaszuhiro komolyan gondolta, amit mondott. 1983 januári washingtoni látogatásának elő­estéjén kormánya határozatot hózott arról, hogy Japán a jövőben kész fegy­vert és haditechnológiát átadni az Egyesült Államoknak. Addig ugyanis a szigetország számára törvény tiltotta a fegyverexportot, s ezt addig valameny- nyi kormány betartotta. A konzervatív pártelnök és minisz­terelnök hatalmi bázisának erősödésé­vel párhuzamosan megdőlt egy másik tabu is. 1985. augusztusában Nakaszone Jaszuhiro a japán miniszterelnökök kö­zül hivatalos kormányfői minőségben először látogatott el a tokiói Jaszukuni szentélybe, amely II. világháborús ja­pán háborús halottaknak — köztük ha­lálra ítélt háborús bűnösöknek — állít emléket. Lépését az ellenzék és néhány környező ázsiai ország, elsősorban Kína hatalmas felháborodással fogadta. Alig néhány hónappal ezelőtt a Na­kaszone kormány ismét tabut döntött. Bejelentette ugyanis, hogy a szigetor-* szág csatlakozik az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjához annak ellenére, hogy parlamenti határozat ír­ta elő: Tokió csakis a világűr békés hasznosításában vehet részt. De Naka­szone Jaszuhiro egyszerűen figyelmen kívül hagyta az érvényben levő határo­zatot, és a japán kormány elkötelezte magát a Reagan-féle „csillagháborús” terv megvalósításában történő részvétel mellett. S épp a napokban megdőlt egy újabb tabu is. A kabinet ugyanis az 1987-es katonai kiadások nagyságát a bruttó nemzeti termék 1,004 százalékában szabta meg, noha egy 1976-ban elfoga­dott kormányhatározat kimondta, hogy a fegyverkezési kiadások — a békeal­kotmány és az általa engedélyezett szi­gorú önvédelem szelleméből kiindulva — nem haladhatják meg a nemzeti jö­vedelem 1 százalékát. A kormány azzal próbálta most kisebbíteni az 1 százalé­kos küszöb átlépésének felelősségét, hogy mindössze 4 ezrelékes túllépésről van szó, de a lakosság jelentős része, az ellenzéki pártok túlnyomó többsége, valamint jónéhány ázsiai ország nem így vélekedett. E lépés bírálói aggoda­lommal mutattak rá, hogy a hangsúly nem a számokon, hanem egy íratlan törvénynek számító 10 éves kormányha­tározat önkényes felrúgásán van. Mos­tantól ugyanis nincs olyan erkölcsi kü-i szöb, amely fékezhetné a fokozódó ja­pán fegyverkezést. Még akkor sincs, ha Nakaszone Ja­szuhiro igyekezett hangoztatni, hogy egyfajta „fegyverkezési küszöböt” azért mégiscsak deklarálni fognak, s hogy Japán nem lesz katonai nagyhatalom, nem fogja fenyegetni szomszédait. De elég figyelembe venni, hogy Nakaszone kormányzásának több mint 4 éve alatt a japán kormány csaknem 40 százalék­kal növelte a fegyverkezési kiadásokat és ma már a világ országai közül a he­tedik a katonai erő nagyságát tekintve, á érthetővé válik az ellenzéki pártok és a környező országok aggodalma. Nakaszone Jaszuhiro hatalomra ke­rülésekor Japán legfőbb célkitűzéseként hirdette meg, hogy az ország a nem­zetközi életben gazdasági súlyával összhangban álló politikai és katonai szerepre tegyen szert. Kormányzása alatt nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a célt az Egyesült Államok oldalán — Washingtonnal szoros politikai és kato'- nai szövetségben — igyekszik megvaló­sítani, és évtizedes tabuk sem fékezhe­tik ezirányú erőfeszítéseit. Pietsch Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents