Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
5 WBSB S9HB mJi A kulturális élet egyes területei közül a közoktatás kapja ebben az évben is a legnagyobb ügyeimet, ezen belül is a középiskolai hálózat fejlesztése. A demográfiai hullám miatt kell bővíteni a beiskolázási lehetőségeket. Hat új gimnáziumi, három szakközépiskolai és két szakmunkástanuló osztállyal lesz több ebben az évben, ezenkívül kétszázötven új kollégiumi hely kialakítását tervezi a megyei tanács: ebből 150 Űjszászon, száz pedig Szolnokon, a Munkásőrség bázisának átalakításával lehetséges. Tíz új tanterem létesítése mellett ugyanennyi beruházása kezdődik el 1987- ben. Folytatódik a Varga Katalin Gimnázium rekpnstrukNagyszabású rekonstrukciót hajtanak végre a Jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet I. számú tehenészeti telepén. Hároméves ciklusban 60 millió forintot fordítanak bővítésére és az új épületek (fejőház, tejüzem, istállók) építésére. Képünkön: Villanyszerelési munka az új 90 férőhelyes istállón Fotó: Mészáros Támadásban a hideg Tegnap virradóra jelentősen lehűlt a levegő hőmérséklete, s a zord idő tovább folytatódott. Viharos szél kavarta a havat az ország, s a megye néhány pontján. Az Űtinform tájékoztatása szerint a széllökések miatt a hófúvás Borsod és Szabolcs- Szatmár megye útjain helyenként elérte az 1—1,5 méteres magasságot is. Noha dolgoztak a munkagépek, a hómarók, a hóekék Borsodban 13 mellékút volt járhatatlan, a főutakat azonban itt is és Szabolcsban is sikerült megtisztítani. A két megyét kivéve a közlekedésben fennakadás máshol nincs. A megyei Közúti Igazgatóságon Gulyás István központi ügyeletestől tegnap este megtudtuk, hogy szűkebb hazánkban a hóesés csak Kisújszállás és Karcag környékén okozott gondot, de lesózták az utakat, így a közlekedésben nem volt fönnakadás. E térségben, s ugyanígy Tiszafüred környékén is a mellékutakon vékony letaposott hóréteg található. Óvatosan kell tehát közlekedni. A megye más térségeiben az utak szára-' zak. XXXVIII. évi. 7. sz„ 1987. jan. 9„ péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kritikus állapotok Franciaországban Az erősödő sztrájkhullám nyomán csütörtökön már akadozott az élet normális menete Franciaországban. A párizsi metrón az igazgatóság hiába írt alá szerdán bérmegállapodást két kisebb szakszervezettel, a nagyok sztrájkak,ciója szinte teljesen megbénította a forgalmat. A felszínen az autóbuszok 60 százaléka járt még, de nem bírták a túlterhelést, a megnövekedett gépkocsiforgalom városszerte hatalmas dugulásokat okozott. Az államvasutak fennállása óta először negyedik hetébe lépett a munkabeszüntetés. A vonatok átlag fele közlekedett csütörtökön, de egyes térségekben egy sem. A postásoknál még csak szórványosan fordul elő sztrájk. Komolyabbra fordult a helyzet az áramellátásban, ahol négy szakszervezeti központ egyaránt sztrájkba hívta az erőművi dolgozókat az igazgatóság elfogadhatatlan(Folytatás a 2. oldalon) Szovjet — amerikai csúcstalálkozó Moszkva az idén is szükségesnek tartaná Petrovszkij párizsi sajtóértekezlete Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes Párizsban kijelentette, hogy a szovjet kormány az új évben is a nukleáris leszerelés előmozdítását tartja a legsürgetőbb nemzetközi politikai feladatnak. Petrovszkij a rendszeres szovjet—francia külpolitikai eszmecsere keretében tartózkodik Párizsban. Tanácskozott a francia külügyminisztérium vezetőivel, majd sajtóértekezletet tartott. A szovjet külügyminiszterhelyettes hangsúlyozta, hogy Moszkvában szükségesnek tartanak idén is egy szovjet —amerikai csúcstalálkozót, de nem pusztán a találkozó kedvéért, hanem ha konkrét eredményt is hoz a nukleáris leszerelés terén. Egy újabb csúcstalálkozó létrejötte attól függ, mikor és mennyire kész Washington az erőpolitika helyett a józan megfontolástól vezettetve ésszerű leszerelési intézkedésekre, amikre reális kilátás nyílt Reykjavíkban. Petrovszkij kérdésre válaszolva elmondotta, hogy párizsi konzultációin csak általánosságban volt szó a Reykjavik utáni helyzet francia megítéléséről — nevezetesen arról, hogy Jean-Bernard Raimond külügyminiszter a parlamentben „nyugtalanítónak” nevezte az amerikai és a szovjet közepes hatótávolságú atomfegyverek kölcsönös teljes kivonását Európából. A Szovjetunió és Francia- ország a leszerelés számos részterületén együttműködhet, ezek közül a szovjet külügyminiszter-helyettes kiemelte a vegyi fegyvereket betiltó konvenció kidolgozását. Legfontosabb kulturális beruházásaink Előtérben a középiskolai hálózat fejlesztése A megyei tanács tervei 1987-re Tavaly decemberben fogadta el a megyei tanács testületé Szolnok megye 1987. évi összevont és központi költség- vetését, valamint fejlesztési tervét. A vaskos tervjavaslat vitája, valamint az egyetértő határozat megszületése után csaknem egy hónappal sem érdektelen újra áttekinteni, hogy a megyei és a helyi tanácsok pénzeszközeiből valójában mennyi is jut például kulturális célokra. Az idén az előző évinél 41 millió forinttal többet használhatunk fel kulturális, sport és részben ifjúsági célokra a megyében: összesen 2 milliárd 144 millió forintot. A tavalyihoz képest ez az összeg szerény, 1,9 százalékos költségvetés-bővülést jelent. Ebből kell megteremteni az intézményhálózat folyamatos működésének feltételeit, biztosítani a felújításokhoz szükséges fedezetet, és nem utolsó sorban támogatni a már megvalósuló vagy a jövőben sorra kerülő fejlesztési elképzeléseket. Az összeg reális értékét akkor mérhetjük meg, ha hozzátesszük: a lakossági ellátás mellett ebben az évben kulturális célokra fordítják a legjelentősebb tanácsi pénzösszegeket; az előirányzott 355 millió forintos fejlesztési költség majdnem 24 százaléka a megyei tanács erre szánt összes anyagi- eszközének. Az oktató-nevelő munka színvonalának emelését segíti elő továbbá a tudományos alap egymillió forintja is. ciója, korszerűsítik a kende- resi szakmunkásképző intézet, a kunhegyesi, az újszá- szi gimnázium, valamint a tiszakürti fiúnevelő otthon fűtési rendszerét, a kisújszállási kisegítő iskolában foglalkoztató termet, a tisza- földvári Hajnóczy Gimnáziumban tanulószobát alakítanak ki, céltámogatásban részesül a Homoki Kisegítő Iskola is. Az alsófokú oktatási intézmények közül befejeződik a tiszafüredi és az abád- szalóki, folytatódik a szolnoki Széchenyi lakótelepi általános iskola építése. A tavalyinál 34 óvodai férőhellyel, 4 általános iskolai tanuló- és 36 napközis csoporttal több lesz, mint 1986-ban. összesen 13 millió forint jut a felújításokra, ezenkívül céltámogatást kap a jászberényi zeneiskola, a jászboldogházi, a kőtelki, a tiszaörsi, a tisza- szentimrei, a cserkeszőlői és az örményesi tornaterem-építés, valamint a csépai, a já- noshidai és a tiszabői óvoda. Folytatódik a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola 300 diákjának otthont adó kollégiumának építése is, 47,5 millió forint tervezett fel- használásával. Az intézményhálózat működése; felújítása, fejlesztése mellett természetesen, jelentős összeget fordít a megyei tanács a tartalmi munka fejlesztésére is. Valamennyi iskolatípusban lehetőséget ad a sportcélú keret emelésére, az általános iskolai szakkörök és a nyolcadik osztályos (Folytatás a 3. oldalon) MA: Házhoz megy a fiskális 3. oldal A jövő heti rádió- és tévéműsor 5—6. oldal A Cserkeszőlői Magyar—Román Barátság Tsz lakatos üzeme elsősorban bérmunkában dolgozik. Termelnek a BVM kunszentmártoni gyárának, illetve jelenleg a martfűi Sörgyár részére hengersorokat készítenek. Az ágazat éves árbevétele 6—7 millió forint között van Fotó: T.Z. Befejeződött a cukorgyártás Termelés kedvező kihozatallal — Kevés a tároló Szállítják a mellékterméket A cukorgyárakban befejeződött a répa feldolgozása. Az új termésből raktárakba került a lakosság és az élelmiszeripari üzemek ellátásához újabb egy esztendőre elegendő cukor. A Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalatnál elmondták: az ország tizenegy gyárában a felvásárolt 3 millió 577 ezer tonna répából az elmúlt idény alatt 454 ezer tonna cukrot állítottak elő. Ez még kiegészült azzal a 30—32 ezer tonnával, amely — magyar alapanyagból, szerződés alapján — jugoszláv cukorgyárakban készült. A tavalyi aszályos időjárás a vártnál végül is kisebb kiesést okozott a cukorrépatermesztésben; bár a növény átlagtermése nem lett magas, a gyökér cukortartalma mégis fölötte volt az elmúlt tíz év átlagának. Ezzel párosult, hogy a feldolgozó üzemek az eddigi legnagyobb cukorkihozatalt érték el, vagyis: ebben az idényben egy tonna répából csaknem 130 kilogramm kristálycukrot nyertek. A közös vállalat szakemberei szerint az elmúlt időszakban megvalósult fajta- szelekció szintén jótékonyan hatott a termés minőségére. Magyarországon köztermesztésben van már a világ legjobb tíz cukorrépa fajtája, s ezeket használták a gazdaságok a terület háromnegyedén. Az alapanyag feldolgozását gyorsította, hogy több üzemben az idény elejéig befejeződött a rekonstrukció. Kedvezőtlen viszont — s ez a gyárak kiadásait évről évre növeli —, hogy saját cu- kortároló kapacitásuk szűkösnek bizonyult. Az új cukor és a tartalékkészlet csaknem egyharmada jelenleg is bértárolókban van, és ezen a helyzeten egyelőre az üzemekben folyó rekonstrukció sem javított. A cukorgyártás befejeztével elkezdődött a gyárak karbantartása és felújítása. A gyártási melléktermékek téli szállítása folyamatos. A mintegy 190 ezer tonna melasz 90 százalékát a szeszipar már átvette, a többin a répatermesztő gazdaságok járandóságként osztoznak. Az 1,1—1,2 millió tonna nedves répaszelet egy kisebb hányadához a termelők ugyancsak járandóság fejében jutottak hozzá, a többit — a MÉM diszpozíciója alapján — az aszálykártól legjobban súlytott térségek nagyüzemei kapták meg. A mintegy 340—350 ezer tonna mésziszapot részben máris a 'gyárakhoz közeli szövetkezetek és állami gazdaságok az elsavanyodott talajok javítására használták fel. Az anyaghoz minimális díjért bármely gazdaság hozzájuthat, a megrendelőket mindössze a rakodási és a szállítási költség terheli. fl közel-keleti csomó Külpolitikai kommentárunk a St. oldalon Autóért műszerfal Magyar — lengyel kooperáció Tegnap Budapesten, a MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat, a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat és a lengyel Bielsko—Biala-i Autógyár képviselői aláírták az 1986— 1990 évekre szóló magyar— lengyel személygépkocsi gyártási kooperációs keret- szerződést. A szerződés értelmében 1990-ig mintegy 23 ezer Polski Fiat 126 típusú lengyel személygépkocsi érkezik hazánkba, ellenértékeként pedig a Bakony Művek feszült- iségszabályozókat, az MMG Automatika Művek műszerfalakat, a Csepel Autógyár dugattyúkat szállít a lengyel gyár részére. Az 1973 óta érvényben lévő kooperációs megállapodás keretében eddig csaknem 50 ezer kis Polski Fiat került Magyarországra, s a magyar gyártóművek több százezer alkatrészt szállítottak Lengyelországba. Hóvihar az utakon Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!
