Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 8. Bögrecsárdák, zugkimérök A metilalkohol veszélyei A múló Idő mérői Kvarcórák kora Évente mintegy 300 millió időmérő eszközt gyártanak világszerte. A szakemberek az órákat közel 150 csoportba sorolják. Ezek az órák azonban csak két fajtát képeznek; egyrészük mechanikai szerkezettel működik, a másik részük pedig elektronikus működésű, és mindkét fajtában megkülönböztetnek átlagórákat, kronográfokat és kronométereket. Az órákat, perceket, esetleg a másodperceket és a dátumot is mutató átlagórák a legelterjedtebbek. A kronográfok — amellett, hogy mutatják az V5őt — stopperóraként íj használhatók. A kronométerek viszont igen nagy pontosságú, megbízható, ütésnek és hőmérsékletváltozásnak ellenálló órák. Számjegy vagy mutató A jó minőségű mechanikus óra hosszú időn át szolgálja ugyan gazdáját, de két hiányossága is van. Az egyik az, hogy járásának pontossága erősen függ a környezeti hőmérséklettől, a másik, hogy rendszeresen fel kell húzni. (Kivéve az automata felhúzó szerkezettel működő — egyébként igen drága és kényes — órákat). A kvarcórák pontosabbak és megbízhatóbbak ugyan, de működésük a tápfeszültséget adó elemtől függ (melynek élettartama napjainkban 1— 1,5 év.) Ügy tűnik azonban, ez utóbbi nem szab gátat a kvarcórák növekvő népszerűségének. A kvarcórák karrierjük kezdetén — a hetvenes évek elején fénydiódás (LED), digitális (számjegyes kiírású) időjelzésűek voltak. Ezek áramfelvétele azonban viszonylag nagy volt, így átadták a helyüket a folyadék- kristályos (LCD) kijelzésű változatoknak. Ám kiderült, hogy a „képernyőcskén” megjelenő kis számjegyeket nem mindig és nem mindenki tudja leolvasni, így bizonyos mértékig visszatértek a mutatókkal ellátott számlapos órák is, persze modernebb változatban, kvarcvezérléssel. Ezek az úgynevezett analóg órák egy része mechanikus mutatómozgató szerkezettel működnek, másik része — a digitális kvarcórákhoz hasonlóan — mozgó alkatrészek nélkül funkcionál. Jó tehát tudni, hogy kvarcóra névvel nemcsak a számjegyes kijelzésű órákat kell illetnünk, hanem olykor a — hagyományosnak tűnő, mechanikusnak látszó — mutatósakat is, ha azok kvarc- vezérlésűek. Hogy végül is mechanikus órával van-e dolgunk, azt tulajdonképpen legjobban a „hagyományos” ketyegő hang árulja el. Az elektronikus óra A kvarcórák működésének lényegére az mutat rá igazán, ha elektronikus óráknak nevezzük őket. Mintegy száz éve fedezték föl, hogy ha összenyomnak vagy megnyújtanak egy kvarckristályt, a nyomott vagy húzott felületek között villamos feszültség támad. Nos, a kvarcórák működésének alapjául ez a jelenség szolgál — „csak” éppen megfordítva: nem a kristály mechanikai deformálásával idéznek elő elektromos potenciálkülönbséget, hanem elektromossággal azt, hogy az apró kvarckristály változtasson alakot, összehúzódjon, vagy kitáguljon. Ez az alakváltozás viszont egyfajta rezgés, e tekintetben tehát hasonlít az ingák lengéséhez, amelyeket sokáig sikeresen alkalmaztak a faliórák vezérléséhez és iráModorn formájú, kiváló minőségű japán kvarcórák mutatós kijelzéssel (KS) nyitásához. A kvarc- (vagyis elektronikus) órákban tehát egy elemmel rezgetett kis kvarckristály van. Működéséhez szükséges egy apró — kisujjunk körmén kényelmesen elhelyezhető — integrált áramkör. Ebben van az óra egész működésének a programja, ez vezérli és egyben irányítja, „lépteti” a másodperceket, perceket, órákat számláló és kijelző berendezést. Az elmondottakból kitűnik. hogy a kvarcórák mai fejlettségének és olcsóságának eléréséhez a logikai áramkörök gyártás- technológiájának rohamos fejlődése volt szükséges. Az LCD-kijelzéshez a folyadékkristályok érdekes természeti sajátságát hasznosítják. Ezek a kristályok ket- tőg, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagként viselkednek. Az egymással párhuzamosan elhelyezkedő hosszú kristálymolekulák az elektromos erőtér hatására függőleges helyzetből vízszintes helyzetbe állnak be, függőleges helyzetükben átlátszóak, átengedik a fényt, vízszintes helyzetükben pedig visszaverik. Minél erősebb a fény, a reflexió annál nagyobb, így annál sötétebb- nek látszanak a fényt átengedő kristályok. A kijelzéshez a folyadék- kristályokat — a megjelenítendő szegmenseknek megfelelően — elektródákkal ellátott üveglapok közé fogják be. A szegmensek vezérlését az elektródákon át a logikai áramkör végzi, meghatározva az egyes szegmensek aktivizálását és megjelenítésének időtartamát. E bonyolult funkció pontos és zavartalan véghezvitele is bizonyítja, hogy mennyire jogos elektronikus órának nevezni a kvarcórát. Különleges kvarcórák \ A különböző gyártókat a konkurrenciaharc ösztönzi arra, hogy óráikat tökéletesítsék, tetszetősebbé, sokoldalúbbá és olcsóbbá tegyék. A kutatók jelentős munkát fektettek például a megbízhatóbb és hosszabb élettartamú elemek kifejlesztésébe. Így született meg a litium- klorid elem, amely már mintegy öt évre garantált élettartamú j A modern kvarcórák a pontos időn kívül egyéb információk megjelenítésére is képesek lehetnek — az alkalmazott logikai áramkörtől függően. Van például olyan programozású óra is, amely figyelembe veszi az egyes hónapok napjainak számát, illetve a szökőéveket. Egyes kvarcórák olyan integrált áramkörrel működnek, amely az időjelzési funkción kívül például számtani műveletek elvégzésére, bizonyos adatok tárolására, majd megjelenítésére, illetve figyelmeztető hangjelzés kívánt időbeli adására is képesek. A több frekvenciás hangjelzés adására alkalmas elektronikus órákkal már dallamok is megszólaltathatók. (A dallamot az óra digitális információként tárolja egy járulékos áramkörben, memóriában). A tulajdonképpeni hangjelzéseket az óra elektroakusztikai átalakítója adja. Zugárustól soha! Ami pedig a pontosságot illeti: a mai kvarcórák — legyenek bár kar-, zseb- vagy ébresztőórák — pontossága napi + — 0,1 másodperc, vagyis évi egy-két perc! A pontosság kulcsa a kristály rezgésének stabilitása, ami attól függ, hogy a kvarckristályoknak melyik részéből metszik ki azt az apró darabkát, milyen szögben dől az egészhez képest. És, hogy az órát beszabályozták-e a gyártás során, vagy sem. Ha a kristályban kevesebb az olyan fekvésű rész, amellyel nagy pontosságú órát lehet gyártani, olcsóbb órákat állítanak elő. Ez a magyarázata, hogy az utcai zugárusok viszonylag olcsón árusítják a valójában még annyit sem érő, nagyon gyenge minőségű időmérőket. —M— Vízlepárlás napenergiával Az új-delhi műszaki intézetben napenergiával működő, egyszerű, hordozható vízlepárló berendezést szerkesztettek. Az 1X1X0,05 m méretű fadobozt üveglap borítja. A beeső napsugarak a doboz fenekét borító nedves fekete kendőket hevítik fel és elpárologtatják a bennük lévő vizet. A pára lecsapódik a hideg üveglapon és lefolyik a láda egyik, sarkába ahonnan azután kimerhetik A kendők vége a doboz má sik sarkában elhelyezett sós víztartályba nyúlik és a haj szálcsövesség elvén telik me; vízzel. A kendőket több ré tegben helyezik el a fado bozban és az egyes rétegeke műanyag fóliával választjál el egymástól, hogy minél na gyobb nedves felülethe: jussanak. Rovarok jelzik a légszennyezést Lengyel kutatók szerint, ha valahol bizonyos rovarok sűrűbben jelennek meg a szokásosnál, az a súlyosabb légszennyeződésnek a jele, s nyomában a fák meggyengülnek. Ezek a rovarok nem hirtelen és rögtön nagy tömegben tűnnek fel, mint a szúnyogfélék, hanem számuk az évek során egyenletesen, a levegő szennyezettségével arányosan gyarapodik. Ily módon válnak ismert, ám ártalmatlannak vélt rovarok idővel — kártevővé. Ilyen Lengyelországban például a fenyőhajtásmoly. Ennek hernyói az erdei-fenyő rügyeinek nagy részét felfalják, a fát azonban nem pusztítják el, hanem elalaktalanítják, és legyengítik. Ugyanilyen szennyezésjelző a szürke vörösfenyőbogár és egy szövődarázsfaj. Ezek már több alkalommal megtámadták a lucfenyőerdöket, s bennük valamivel később láthatóvá váltak a légszennyezés káros jelel. A légszennyezés által legyengített jegenyefenyőkön a lengyel kutatók gyakran megtalálták a Dreyfusia nordmannlanae nevű tetüt. Lengyelországban főképp a fluor-vegyületek mérgezik a levegőt. Évi jövedelmünk egyhavi összegét szeszes italok vásárlására költjük, összesen több mint 50 milliárd forintot — állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A lakosság az elmúlt 25 évben keresetének egyre nagyobb hányadát adta ki szeszes italokra. Ma már ott tartunk, hogy ugyanannyi pénzt költünk alkoholra, mint a húsfélékre, tejre és tejtermékekre együttesen, és kétszer annyit, mint újságokra, könyvekre, sportszerekre. Ami az alkoholtartalmú italok forgalma szerinti ösz- szetételét illeti, a borvásárlók aránya csökkent, az égetett szeszes italoké viszont nőtt. Égetett szeszes italokból 5 és félszeresére nőtt a fogyasztás az elmúlt negyedszázad alatt! Pedig a statisztikai adatok csupán a kereskedelem útján forgalomba kerülő italokról szólnak, a A köznapi nyelvben alkoholnak nevezett etilalkohol és a nagyon mérgező metilalkohol (más néven metanol, faszesz) „édestestvérek”, megtekintéssel, ízleléssel és szaglással nem lehet megkülönböztetni őket egymástól. A forráspontjuk viszont jelentősen különbözik; a faszeszé 66, az etilalkoholé pedig 78,3 Celsius-fok. Pálinkafőzéskor tehát a metilalkohol előbb jelenik meg a párlatban, mint az etilalkohol, s ha az előpárlatot egyáltalán nem. vagy idejekorán különítik el a középpárlattól, s a .középpárlatot nem tökéletesen finomítják, a pálinkában több-kevesebb metanol marad. Még az is lehet, hogy a zugpálinkafőzők tudják is, hogy tulajdonképpen ki kellene önteni a párlat elejét az úgynevezett „rézelejét” — de nem teszik- mert a legintenzívebb aroma és ízanyag abban van. Mivel az így főzött pálinka ízre-szagra ér- tékesbbnek tűnik, nem vehető észre az egészségkárosító veszély, a fogyasztásnál pedig úgy tűnik: jó erős a kisüsti. A kellemetlen és káros utóhatások persze nem maradnak el. Kevésbé ismert tény, hogy az erjesztett szeszes italoknak is van valamelyes metanoltartalmuk. Kiderült, hogy Legközelebbi rokonához, az etilalkoholhoz hasonlóan a metanol is főképp a gyomorbél rendszeren jut a szervezetbe. A gyomorból elég gyorsan felszívódik a vérbe, s azzal együtt testünk min.•bögrecsárdák” által kimért, és házilagosan készített pálinkákat nem is tartalmazzák, jóllehet ezek az igazán veszélyesek. A házilagosan főzött alkoholos italokban ugyanis több-kevesebb metilalkohol is van. Ez nem okoz ugyan heveny metilal- kohol-mérgezést, de elég ahhoz, hogy idült másféle betegségnek vélt panaszokat idézzen elő. az alkohol legfőképp a szőlő (és mindenfajta magasabb- rendű növény) egyik összetett szénhidrátjának — a pektinnek — az enzimes lebomlásakor keletkezik, de kisebb mennyiségben szőlőcukorból és gyümölcscukorból, illetőleg bizonyos aminósa- vakból szintén létrejön. Tehát minél több pektint tartalmazó szőlőből vagy gyümölcsből készítik a bort- vagy a pálinkát, annál nagyobb lehet az ital metanoltartalma. A legkevesebb metanol a fehér borokban van, a vörös borokban azonban már nagyobb, a direkttermő szőlők (Noah, Othello, Izabella stb.) borában még nagyobb a vegyi anyagnak a töménysége. A legtöbb metilalkoholt a klasszikus módon — törkölyön, tehát a szőlőbogyó ko- csányrészein- héján és magján — erjesztett borokban lelhetjük fel. A kereskedelmi forgalomba kerülő borokban egyébként csak minimális mennyiségű metilalkoholt tűrnek meg az előírások: fehér borban 100, a vörösben 250 milligrammot literenként. (Az emlékezetes olaszországi borhamisítási botrány kapcsán megvizsgált vörös borok 5—6 százalékos arányban tartalmaztak metilalkoholt, ami már veszélyes dózisnak számít.) den részébe elszállítódik. De nem egyenletesen oszlik meg a szerveinkben és testfolyadékainkban. Például az agygerincvelői folyadékban általában nagyobb töménységben halmozódik fel, mint a vérben. A metanol sorsa lényegileg ugyanolyan, mint az etilalkoholé. Elenyésző hányada a kilégzett levegővel változatlan formában ürül ki a szervezetből. Nagyobb része azonban vegyi átalakuláson megy át (oxidálódik). s a bomlástermékek a vizelettel hagyják el testünket. Ugyanaz az enzim bontja le, mint az etilalkoholt. Csakhogy a metanol egyrészt lassabban oxidálódik, másrészt mások a bomlástermékei is. A metilalkohol lebomlásának sebessége egyhetede az etilalkoholénak. Ennek jórészt az az oka, hogy a lebontó enzim elsősorban az etilalkohol oxi- dálására van „beprogramozva”. Ha csak egy kevéske etilalkohol van Is a szervezetben, az enzim előbb azt kezdi bontani, s csak miután végzett annak oxidálásával, akkor fog hozzá a metanol lebontásához. Ezen alapul a metilalkoholos mérgezés kezelésének az a mozzanata, hogy a mérgezettel meghatározott mennyiségű etilalkoholt itatnak, vagy infúzióban adnak neki ebből az alkoholból, mert az elodázza a me- tanolos mérgezés kifejlődését, s időt hagy az orvosnak arra, hogy elejét vegye a lebomlási termékek okozta tüneteknek. Mérgezés metanoltól A metilalkohol okozta mérgezés tünetei általában egy- négy napi lappangási idő múltán mutatkoznak meg, de súlyos esetben már néhány óra múlva megjelenhetnek. Már 5—10 milliliternyi metanol is mérgezést okoz. A halálos adag egyébként 30 és 100 ml között van, azaz egykét féldeci tiszta metilalkohol megivása már végzetes kimenetelű! A mérgezettekkel eleinte rendszerint általános, többfajta betegséggel együtt járó tüntetekről: szédülésről, fejfájásról, émelygésről, hányingerről, hányásról, gyomor-, has- és deréktáji fájásról, elesettségről és izomfájdalmakról panaszkodnak hamarosan megjelenik azonban a baj legjellemzőbb tünete — a homályos,, ködös látás- amelyet átmeneti, ám súlyos esetben végleges vakság követhet. Egyidejűleg módosul a szívverések percenkénti száma, a lélegzés erőltetetté válik, légszomj és görcsök gyötrik a beteget, s eszméletvesztést követően légzósbénulás miatt áll be a halál. Egészségtelen előpórlat Faszesz a szervezetben Technikatörténeti érdekességek A konverter Floridában A legrégibb agyleletek Floridai régészek egy mocsaras vidéken egy 3—4 méter mélyen rejlő, ásványvízzel telített temetkezési gödörben két olyan koponyát találtak, amelyekben a teljes agy jól megőrzött állapotban maradt. A radiökarbonos kormeghatározás szerint a leletek kétezer évesek. Eszerint ezek a legrégibb ilyen emberi maradványok az Újvilágban, ha ugyan nem az egész világon. A mintegy 45 éves nőnek és a 25 éves férfinak a felére zsugorodott agy velejét röntgennel és számítógépes tomográfiái vizsgálták meg, majd felboncolták, hogy mikroszkóppal és biokémiai eljárással is megvizsgálhassák őket. Kitűnt, hogy a maradványokban ép DNS is van. Az agyvelők DNS-éből génbankot szándékoznak létrehozni, hogy ezeket az eddig legrégibb emberi géneket összehasonlíthassák a maiakkal, s az evolúció folyamatát az öröklési anyagban is vizsgálhassák. Ha a két agyban vírusgéneket vagy ellenanyagokat is találnának, ezek felvilágosítást adnának arról, hogy milyen betegségben szenvedtek ezek az emberek. Az acélgyártást forradalmasító eljárását — amellyel néhány év alatt a világ acél- termelése megsokszorozódott — 13 0 évvel ezelőtt 1 8 5 6 augusztus 13-án jelentette be Sir Henry Bessemer (1813—1898) angol mérnök. Ennek lényege az volt, hogy a folyékony nyersvasat egy billenthető olvasztótartályba (konverter) öntötték, amelybe alulról fú- vókákon keresztül erős levegőáramot fújtattak át. Ettől a folyékony vasban lévő szeny- nyező anyagok, így a szlici- um, a mangán, esetleg a foszfor is meggyulladt és kiégett. Későbbi változatban a befúvás fölülről történt és levegő helyett oxigént használtak. Bessemer eljárását a Siemens—Martin eljárás jóidőre kiszorította a használatból, de ma — módosított formában — ismét egyre nagyobb teret hódít. K. A. A Bessemer-féle konverter, kifúvatás alatt
