Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-05 / 3. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 5. Falin interjúja a nyugatnémet rádiónak A jószomszédi kapcsolat mindkét fél érdeke lé Mr, rassz hir Az új esztendő első napjai­ban egy jó és egy rossz hírt kopogtak gyors egymásután­ban a telexgépek Afganisz­tánból, a hosszú évek óta polgárháború sújtotta közép­ázsiai országból. Mivel Afga­nisztánt nyugodtan tekint­hetjük a nemzetközi politika egyik válságpontjának, jogos volt várakozó érdeklődésünk a friss fejlemények után. Nos, az első jelentésben nem is csalódtunk: az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának rendkívüli üléséről tudósí­tott, ahol a kabuli vezetés nagyvonalú rendezési javas­latot dolgozott ki és hozott a világ tudomására. Ennek ér­telmében január 15-ével tűz­szünetet hirdetne, azaz nem harcolna többé azon fegyve­res csoportok ellen, amelyek csatlakoznának a fegyver­nyugváshoz. Az új javaslat lényeges része az is, hogy az afgán vezetés kész tárgyalni olyan erőkkel is, amelyek nyíltan kormányellenesnek vallják magukat. A tárgyalá­sok s az esetleges koalíció alapját persze csak az állam­érdekek minden oldalról va­ló elismerése jelentheti: te­hát a társadalmi haladás, az ország függetlenségének és el nem kötelezettségének ügye melletti kiállás. Erre azonban egyelőre még úgy tűnik, hogy várni kell. A második, a rossz hír szerint ugyanis a dusmanok, illetve a mudzsahedinek képviselői nagysietve szétkürtölték. el­utasító álláspontjukat, s is­mét korábbi követelésüket hajtogatták. Eszerint addig nem szüntetik be a harcot, amíg nem alakul „tiszta isz­lám kormány” s az ellenfor­radalmárok még ma is azzal tudnak az ország mélyen val­lásos lakosságára, a mene­külttáborok lakóira a legjob­ban hatni, hogy Kabulban „gyaurok”, azaz nem igazhi- tűek uralkodnak. Afganisztán új vezetése is felismerte már, hogy na­gyobb figyelmet kell fordítás ni az iszlám tiszteletére és fokozottabban kell bevonni a közéletbe a törzsi és vallási vezetőket. Éppen az említet­tek miatt nagyon is politikai kérdéssé vált, hogy ezentúl többet fordítanak például központi keretekből a szent helyek gondozására, felújítá­sára. S az ilyen gesztusoknak akkor is nagy a jelentőségük, ha tudjuk — még az elfogult nyugati források is ezt tá­masztják alá —, hogy a kü­lönböző ellenforradalmi cso­portok, csoportocskák között közel sincsen összhang. Sőt, éles vetélkedés folyik a pénz­adományokért és fegyver­szállítmányokért; a belhábo- rút is folytató szervezetek nem képviselnek reális kor­mányzati alternatívát. Az afgán vezetés már ed­dig is többször tanújelét adta jószándékának: Genf ben hosszabb ideje közvetett tár­gyalások folynak Kabul és Iszlámábád között a békés rendezés lehetőségeiről, a szovjet csapatkivonás menet­rendjéről. Kabulban az utób­bi időben egyre rugalmasab­ban kezelik ezeket a kérdé­seket, ám Afganisztán akara­ta kevés: Pakisztánnak — vagy inkább a legfőbb támo­gatást nyújtó Egyesült Álla­moknak — nem érdeke a rendezés. P. J. Reagan kórházban Kórházba vonult vasárnap reggel Reagan amerikai el­nök. A Washington mellett levő Bethesda haditengeré­szeti kórházban kivizsgálá­son esik át, elsősorban annak megállapítására, hogy a bél­rendszerből korábban mű­téttel eltávolított kisebb rá­kos daganat nem terjedt-e tovább, hétfőn pedig kisebb prosztata-műtétet hajtanak végre rajta. A műtétet orvo­sai rutinjellegűnek minősí­tik, ennek ellenére külön sebész-csoportot hoztak létre annak elvégzésére. Reagan előreláthatólag a műtét után három-négy napot tölt a kórházban, s további néhány napig még a szokottnál több pihenőre szorul. Valentyin Falin, az APN szovjet sajtóügynökség veze­tője reményét fejezi ki, hogy a nyugatnémet kormány bár­milyen kabinet alakul is a január 25-én tartandó orszá­gos választások eredménye­ként — az NSZK hosszú tá­vú érdekeit szem előtt tart­va nem hanyagolja majd el a Szovjetunióval és a Szov­jetunió szövetségeseivel va­ló kapcsolatok ápolását. A tekintélyes publicista, a Szovjetunió egykori bonni nagykövete a kölni West­deutscher Rundfunk (WDR) nevű rádióállomásnak nyilat­kozott. Szavait más NSZK- beli rádiók, így az országos Deutschlandfunk adó is ki­emelt helyen ismertették. Falin a szovjet—nyugatné­met kapcsolatok jelenlegi ál­lását nem valami jónak ne­vezte, emlékeztetve arra, hogy e kapcsolatokra leg­utóbb nem Moszkva hibájá­ból vetült árnyék. Mindamel­lett hangot . adott annak a várakozásának, hogy a vi­szonyt — elsősorban a bonni kormány gyakorlati politi­kája alapján — sikerül majd mentesíteni e tehertételtől. Országának tavaly előter­jesztett leszerelési kezdemé­nyezéseire utalva Falin ki­A Fülöp-szigetek kormá­nyának képviselői szombaton este a szaúd-arábiai Dzsiddá- ban megállapodást írtak alá a fülöp-szigeti muzulmán kisebbség legnagyobb fegyve­res szervezetének, a Moro Nemzeti Felszabadítási Frontnak (MNLF) a vezetői­vel Mindanao és másik négy sziget teljes önkormányzatá­ról. A dzsiddai találkozót az Iszlám Konferencia Szerve­Iraki gépek vasárnap reg­gel megtámadtak és megron­gáltak egy libériái zászló alatt közlekedő tartályhajót az Iránhoz tartozó Hárg-szi- get közelében. A hírt a jelentette: a Szovjetunió új gondolkodásmóddal, új el­képzelésekkel igyekszik meg­oldani régi problémákat, hogy az érdekelt felek kijut­hassanak a mesterségesen te­remtett zsákutcákból. Célja a békés egymás mellett élés el­vének és a jószomszédi kap­csolatoknak a megszilárdí­tása. — Minden biztonsági prob­lémára politikai megoldást kell találni, nincs más lehe­tőség, nincs más alternatíva. Ma már egyetlenegy problé­ma sem rendezhető fegyver­rel, mert az erőszak alkalma­zása csakis újabb, még ve­szélyesebb következmények­kel jár — hangoztatta Falin. Az APN igazgatója ismét kinyilvánította a Szovjet­uniónak arra irányuló kész­ségét, hogy Gorbacsov fő­titkár és Reagan elnök rayk- javíki munkatalálkozója után is hajlandó megvizsgálni bár­milyen új amerikai leszere­lési javaslatot. A legfonto­sabbnak az atomfegyverek leszerelésének előmozdítását minősítette, s emlékeztetett a hadászati védelmi kezdemé­nyezésnek nevezett amerikai Crfegyverkezési tervek meg­valósításával járó súlyos ve­szélyekre. zetének égisze alatt rendez­ték és a tervezett három nap helyett mindössze egy napig tartott. Eredménye azt jelzi, hogy a MNLF lemondott a teljes függetlenségről. A Moro Nemzeti Felszaba­dítási Szervezet 14 éve kez­dett fegyveres harcot a mu­zulmán területek elszakadá­sáért. A harc 1972—76 között tetőzött. Ebben az időben mintegy 50 ezer ember vesz­tette életét. Lloyds biztosítótársaság ille­tékesei jelentették. Az iraki légierő gépei az elmúlt huszonnégy óra alatt 64 bevetésben támadtak irá­ni gazdasági és katonai cél­pontokat. Kazahsztáni tanácskozás a pártmunkáról A Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának ren­dezésében a KB és az alsóbb fokú pártszervek, valamint a kazah legfelsőbb tanács és kormány vezető munkatár­sai tanácskozást tartottak a pártmunka átalakításának feladatairól. Az értekezleten Gennagyij Kolbin, a Kazah KP KB múlt hónapban megválasztott első titkára méltatta annak a ha­tározatnak fontosságát, ame­lyet az SZKP Központi Bi­zottsága nemrég hozott a permi területi pártbizottság munkájának vizsgálata alap­ján. Mint mondotta, ez a ha­tározat az ország párt-, gaz­dasági és társadalmi életében s az egyéb területeken most lezajló sok bonyolult folya­mat megértésének kulcsa. Lehetővé teszi hasznos kö­vetkeztetések levonását, s azt, hogy megtegyék a szük­séges intézkedéseket a sürgős kérdések megoldására, első­sorban a lakáshelyzet javí­tására és a lakosság élelmi- szer-ellátáfíának javítására. Botha rendre utasít Pretoria nem szándékozik feladni a lakóhely szerinti faji elkülönítés elvét, amely az apartheid építmények egyik tartóoszlopa. „A kormánynak továbbra is az a politikája, hogy Dél- Afrika különféle népeinek saját, kizárólagos lakóne­gyedei legyenek” — hangsú­lyozta Pieter Botha dél-afri­kai államfő az állami rádió és televízió által ismertetett nyilatkozatában. Az államfő ezt azért látta szükségesnek újólag megerő­síteni, mert a kormány egyetlen félvér minisztere, Allan Hendrickse állt elő a lakóhely szerinti elkülönítés felszámolásának követelésé­vel pártjának gyűlésén. Bothának már csak azért is rendre kellett utasítani miniszterét, mert néhány hó­nap múlva választják meg újra a háromkamarás parla­ment fehér házának tagjait és a Bothával szembenálló, az apartheiden való bármi­féle lazítását hevesen ellen­ző szélsőségesek a maguk javára használnák ki a szí­nes miniszter „függelemsér­tését”. Múlékony csoda? A csodák; állítólag csak három napig tar­tanak. Ügy látszik, nem kivétel ez alól a „Szaharov csoda” sem; az amerikai sajtó, amely tudósítások tucatjaival számolt be Andrej Szaharov visszatértéről Moszkvá­ba, érezhetően lelohadt lelkesedéssel fog­lalkozik immár személyével. Hol marad a hőn áhított szenzáció? Az amerikai televíziós közvetítések rész­letesen beszámoltak arról, hogy a tudós — hét éves gorkiji kényszertartózkodása után — visszatért Moszkvába. A pályaudvaron a nyugati tudósítók tülekedtek az első nyi­latkozatért. Az első napokban bőségesen kaphattak interjúkat a nyugati tudósítók, hiszen a moszkvai Cskalov utcában szaba­don fogadhatta őket. A nyilatkozatokból néhány dolog vilá­gosan kiderült. Az első érdekesség az volt, hogy elsősorban tudományos munkájával kíván foglalkozni. „Fő munkám a tudomá­nyos tevékenység lesz — mondotta például a Newsweek című hetilapnak. — Az elemi részecskék fizikájával, ezen belül az en­gem legjobban érdeklő kozmológiával kí­vánok foglalkozni. Részt akarok venni a termonukleáris energia, annak békés hasz­nosítása körüli kérdések megvitatásában, amelyekkel 1950 óta foglalkozom”. Nem volt ínyére egyes tudósítóknak, hogy kijelentette: nem kíván máshol lete­lepedni, — bár szívesen látogatna el más országokba, így az Egyesült Államokba is. („Látogatásról szóltam — válaszolta pél­dául az említett interjúban, amikor a Newsweek riportere faggatta. — Látoga­tásról szóltam, és tegyen ez után a szó után felkiáltójelet”). Komoly meglepetést keltett a nyugati sajtóban, ahogy Szaharov a Szovjetunió­ban végbemenő folyamatokat értékelte. „Keveset tudok még Gorbacsov politikájá­ról. De van egy olyan fejlemény, amely véleményem szerint már most is látható: egyre több és több a .glasznoszty’. (Az amerikai sajtóba bekerült ez a nyíltságot jelentő orosz szó — a politika iránt érdek­lődő amerikaiak már jól ismerik ezt.) Egy­re nyíltabb és nyíltabb a sajtó, a művészi tevékenység. Ezt én nagyon fontosnak tar­tom ... ha ez a tendencia tovább fejlődik, ha a .glasznoszty’ irányzata nem tűnik el, akkor meglesznek a feltételek a társada­lom normális működéséhez”. És még egy dolog, ami miatt a legkon­zervatívabb amerikai lapok már egyene­sen bírálták a tegnap még bálványozott hőst: fenntartásai az amerikai űrfegyver­kezéssel szertiben. Az amerikai sajtó sem vitatja el, hogy ha valamihez, akkor a nukleáris fegyverek témájához kiválóan kell értenie annak a tudósnak, akit „a szovjet hidrogénbomba atyjának” szoktak nevezni Nyugaton. „Véleményem a hadá­szati védelmi kezdeményezésről igazán ne­gatív” — mondotta az ABC amerikai te­levíziós társaságnak adott és egyenes köz­vetítésben sugárzott interjújában, — Tech­nikailag ugyan talán megvalósítható s így érdemes figyelembe venni ezt a lehetősé­get is, de nem hiszem, hogy az valaha is képes lenne megállítani egy valóban erős ellenfelet”. Csoda ezek után, hogy a „Szaharov cso­da” is minden bizonnyal csak — legalább­is átvitt értelemben — három napig tart? Kis Csaba Fiilüp-szigetek Az MNLF lemondott a teljes fiíggetlenségrfil Légitámadás iráni célpontok ellen Csádi harcok Hissen Habré jelenlegi csádi ál­lamfő és egykori riválisából lett új­donsült szövetsé­gese, Gukkuni Ve­déi korábban a franciákat támo­gató Félix Mal- loum tábornok el­len harcoltak. A függetlenség kiví­vása után hol az egyik, hol a má­sik került hata­lomra: előbb Guk­kuni a líbiaiak segítségével, majd Habré a régi el­lenség, Franciaor­szág védelmével maradt a főváros­ban, Dzsamená- ban. 1983-ban az­tán a Manta-had- művelettel a fran­cia expedíciós hadtest demarkációs vonalat húzott a líbiai erők előtt a 16. szélességi fok mentén. Ezzel Csád északi és déli részre szakadt. Később Mitterrand francia államfő és Kadhafi líbiai ve­zető megállapodott a csapa­tok kölcsönös kivonásában. A franciák hazavitték katonái­kat, csak néhány vadászgép maradt a térségben. Több fe­kete-afrikai kormány — de elsősorban a csádi — azzal vádolta Líbiát, hogy az nem hajtotta végre a franciákkal kötött egyezményt, továbbra is ellenőrzés alatt tartják Csád északi részét. Párizsban ezt eddig sohasem erősítették meg hivatalosan, pedig felde­rítő gépeik rendszeresen be­repülnek az északi ország­részbe. E Líbia ellenőrizte északi részen néhány hónappal ez­előtt összecsapás robbant ki a fél tucat szervezetet tömö­rítő északi ideiglenes kor­mány: a GUNT erői között. Eddigi vezetőjét, Gukkuni Vedeit Tripoliban házi őri­zetbe helyezték, az arab szár­mazású Asejk Ibn Omart pe­dig megválasztották, az észa­ki erők parancsnokává. Guk­kuni hívei azonban — ők vannak a legtöbben, mintegy 3 ezer fegyveres — nem fo­gadták el ezt a változást. Megtámadták Asejk fegyve­reseit és az őket támogató lí­biai csapatokat. Segítségül hívták az esküdt ellenséget, Hissen Habrét, aki azonnal hadoszlopot indított északra, Tibesti tartományba, Gukku­ni fellegvárába. Erőivel egye­sültek, és közösen harcol­nak az Asejket támogató lí­biai egységek ellen. A csádi kormány közben újabb nyílt, francia katonai beavatkozást kér. A belső gondokkal küzdő párizsi kor­mány viszont még gondolko­dik. Az Egyesült Államok, amely minden lehetséges esz­közzel ártani akar Líbiának, azonnal megszavazott, egy 15 millió dolláros katonai se­gélyt Csádnak. MOSZKVA Vasárnap ünnepelte 80. születésnapját Nyikolaj Du- binyin akadémikus, a Szov­jet Tudományos Akadémia általános genetikai intézeté­nek igazgatója. Ez alkalom­ból az akadémikust Lenin- renddel tüntették ki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és életrajzát •ismertető, munkáját mélta­tó cikket közölt a Pravda és a Szelszkaja Zsizny. ALMA-ATA „Magyar motívumok” cím­mel kazah festőművész kiál­lítása nyílt meg a Tengizben dolgozó magyarok lakóhe­lyén. A magyar—szovjet ba­rátság klubjában Szalamat Utyemiszov alkotásai látha­tók, amelyeket a kazah fes­tőművész magyarországi út­ja során készített Budapest­ről, a Balatonról, magyar tá­jakról és emberekről. PARAMARIBO Desi Bouterse alezredes, a Surinamét irányító Nemzeti Katonai Tanács vezetője be­jelentette, hogy 1987 utolsó negyedében általános válasz­tásokat tartanak a dél-ame­rikai országban. Az alezre­des újévi beszédében közöl­te, hogy. legkésőbb március-. ra kidolgozzák az ország új alkotmányát, amelynek elfo­gadásáról népszavazás fog dönteni. WYOMING Hivatalosan átvette az el­lenőrzést az Egyesült Álla­mok Hadászati Légi Pa­rancsnoksága a rendszerbe állított első tíz MX-rakéta fölött Wyoming államban. Wyomingban, valamint Neb- raskában és Coloradóban 1988 végéig összesen ötvenet kívánnak telepíteni ezekből a nagy hatótávolságú, egyen­ként 10 robbanófejjel ellátott rakétákból. MANILA Manilában a baloldali ge­rillaszervezeteket tömörítő Nemzeti Demokratikus Front (NDF) képviselői közölték, hogy folytatni kívánják a párbeszédet, jóllehet a kor­mány elutasította a koalíciós kormány alakítására vonat­kozó követeléseiket. WASHINGTON Letette a, hivatali esküt és megkezdte munkáját Frank Carlucci, Ronald Reagan amerikai elnök új nemzet- biztonsági tanácsadója. Ki­nevezésére azután került sor, hogy elődje, John Poin­dexter távozni kényszerült az iráni fegyverszállítási bot­rány miatt. Carlucci koráb­ban diplomataként, a CIA igazgatóhelyetteseként, vala­mint hadügyminiszter-helyet­tesként is tevékenykedett. PÁRIZS A francia vasutasok orszá­gos egyeztető bizottsága va­sárnapi párizsi ülésén a kor­mány nyomása ellenére az immár harmadik hete tar­tó általános vasúti sztrájk folytatása mellett döntött. A bizottság elítélte azokat a jobboldali politikai körö­ket, amelyek több városban erőszakos beavatkozásra uta­sították a rendőrséget a sztrájkőrök ellen. Az erő­szak csak még súlyosabb kö­vetkezményekre vezet, és megnehezíti a válság mielőb­bi megoldását — hangsúlyoz­za a közlemény. LARNACA A ciprusi kormány erőtel­jesen tiltakozott Izraelnél azért, mert egy izraeli hadi­hajó pénteken és szombaton a Földközi-tenger nemzetkö­zi vizein visszafordulásra kényszerítette a Larnaca— Dzsunije útvonalon közle­kedő ciprusi komphajót, és azzal fenyegetőzött, hogy ciprusi hajók a jövőben nem használhatják ezt az útvona­lat — jelentette be a cipru­si kormány szóvivője, aki önkényesnek és teljes mér­tékben elfogadhatatlannak nevezte az izraeli eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents