Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-30 / 25. szám
1987. JANUÁR 30. .............................. ..........1----S ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) zalékkal nőtt a hasznosított földterület. Feltártak bizonyos hiányosságokat is: gyakran túllépik az egy személy részére adható terület nagyságát, néhol pedig engedély nélkül olyan földeket is kimértek, amelyek nagyüzemi- lég lennének igazán hatékonyan megművelhetek. A közúti közlekedés előkészületben -levő törvényéről szólva (a Népszabadság kérdésére) kiemelte,' hogy a szabályozás a közlekedés biztonsága mellett a gyalogosok és a tömegközlekedés Az értekezleten Bányász Rezső tájékoztatást adott a rendkívüli időjárás okozta károkról (a Magyar Rádió kérdésére). Mindenekelőtt arról számolt be, hogy az új kormánybizottság, a Sazda- ságfelügyeleti Bizottság szerdai ülésén is foglalkozott e károk felmérésével, s a pótlásukhoz szükséges feladatok meghatározásával. Néhány konkrét adat: a hó fogságába esett több mint 1200 település kiszabadítása, a csaknem tízezer kilométernyi út megtisztítása 135 millió forinttal haladta meg a telenként általában e célra fordított összeget. Az utak pályaszerkezetét ért károk elérhetik a 2—3 milliárd forintot is, ám pontos felmérésükre csak tavasszal kerülhet sor. A vasúti közlekedésben az előző hómentes hetekhez viszonyítva a belföldi szállítások mennyisége 50, az exporté 40, az importé 70, a tranzit szállításoké pedig 60 százalékos volt. A szénbányászatban elsősorban a külfejtéseknél okozott gondot a rendkívüli hideg; a kohászat veszteségei elérték az 550 millió, a gépiparé a 900 Bányász Rezső válaszában rámutatott, hogy szinte már elképzelhetetlen egy-egy nagy építkezés, nagy „munkaroham” a néphadsereg egységeinek a részvétele nélkül. Hosszú ideje részt vesznek a katonák az építő munkában. Egy kérdésre válaszolva (Vasárnapi Hírek) kifejtette: a kormány őszintén üdvözli a KISZ Központi Bizottságának „Jövőnk a tét” elnevezésű felhívását. — Nemcsak azért, mert gazdasági, társadalmi gondjaink megoldásához nem nélkülözhetjük az ifjúság tenniakarását, lelkesedését, de azt reméljük, érdekeinek elsőbbségét kívánja hangsúlyozni. Megalkotását a közlekedésben résztvevők jobb együttműködésének megteremtése, érdekeik összehangolása teszi szükségessé. A leendő törvény fontos céljai közé tartozik a közlekedés biztonságának általános növelése, a tömegközlekedés fejlesztése, a környezetvédelem szempontjainak fokozottabb érvényesítése — például az utak építésekor —, valamint a megfelelő járműállomány és (úthálózat fokozatos megteremtése és karbantartása. millió, a vegyiparé az 500 millió, a könnyűiparé pedig a 850—900 millió forintot. A termelés-kiesések 12—15 százaléka érinti az exportot. A mezőgazdaságban viszont a károkat bőven ellensúlyozza, az a kedvező hatás, amelyet a hótakaró jelent. Ugyancsak sokmilliós vesztesége van az élelmiszeriparnak, valamint az építő- és építőainyagipamak is. A károk tehát egyáltalán nem lebecsüihetők, ugyanakkor megnyugtató, hogy szinte valamennyi érintett vállalat azonnal konkrét intézkedési tervet dolgozott ki a termelés-kiesés és az export- lemaradások pótlására és sok helyen már jó ütemben folyik ez a munka. Abban mindenki egyetért, hogy a veszteségeket lehetőleg központi segítség nélkül kell felszámolni — hangsúlyozta a szóvivő. Az MTI tudósítója arról érdeklődött, hogy a kemény télben nyújtott segítségen túl általában milyen részt vállalnak hadseregünk katonái a gazdasági feladatok elvégzéséből. hogy a fiatalok egészséges lendülete, újításra kész gondolkodásmódja magával ragadja majd környezetüket is. E felhívás remélhetőleg segít felrázni mindazokat, akik még mindig csodákra várnak, vagy másoktól várják a cselekvést. A kormány bízik abban, hogy a felhívás nyomán a fiataloktól minél több új, hasznos javaslat érkezik a munka megjavítására, gyorsabb előrehaladásunk megalapozására. A külkereskedelem idei kilátásairól szólva (a Magyar Nemzet kérdésére) hangoztatta, hogy az előirányzatok teljesítéséhez most kedvezőbbek a feltételek, mint korábban. A vállalatok az 1987-ben érvényes szabályzókat már tavaly megismerhették, s a szükséges import nyersanyagokból, alapanyagokból most a korábbinál több van. A szocialista partnerekkel eddig aláírt szerződések összege több, mint 1986 azonos időszakában volt. A tőkés exportszállításokra azonban igen alacsony a kötésállomány, s ez egyelőre nem valószínűsíti a kivitel jelentős, a nagyobb feladatokkal összhangban álló bővülését. A mezőgazdasági termékek idei kivitelében viszont remélhetőleg sikerül pótolni a múlt évi kiesések nagyrészét. Figyelmeztető tapasztalat, hogy a vállalati importigények az idén is lényegesen meghaladják a tervben előirányzott mennyiségeket. S változatlanul sok a tennivaló a piackutatás, a termékfejlesztés területén. Az ingatlanszerzés elvei A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről — egy kérdésre válaszolva — a szóvivő azt mondotta, hogy a munkaerő-kereslet csökkenése egyelőre nem okoz jelentős gondokat a fiatalok elhelyezkedésében. Ugyanakkor valóban nehezebben találnak munkahelyet a szakképzetlen tizenévesek és az érettségizett, s nem fizikai munkát kereső leányok. A helyi tanácsok, a munkaerőszolgálati irodák minden segítséget megadnak a fiataloknak, és a kormányzat sokat vár képzési rendszerük általános korszerűsítésétől, valamint a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésétől is — fűzte hozzá. A szóvivő (a Daily News kérésére) beszámolt arról, hogy a külföldi, elsősorban magyar származású állampolgárok körében nő az érdeklődés hazai ingatlanok megszerzése iránt. Jelenleg csak a letelepedési vagy hazatérési engedéllyel rendelkezők jogosultak ingatlan- szerzésre, ám a megnövekedett igény nyomán azt tervezik, hogy egy új jogszabállyal tartós ingatlanhasználati lehetőséget juttatnak az érintetteknek, olyan jogot, amely a bérbevevőnek a korábbinál lényegesen nagyobb biztonságot nyújt. A kormány előterjesztése nyomán az Elnöki Tanács hoz majd döntést e kérdésben. A kormánybizottság beszámolója a tél okozta károkról Támogatjuk a KISZ felhívását Számadás és évkezdés a Szolnoki Agrokernél (Folytatás az 1. oldalról) millióval nagyobb, mint tavaly ilyenkor. Nemcsak gép van elegendő, hanem igény is, hiszen az év eddig eltelt rövid időszakában 50 millió forint — a tavaly januárinál 20 millióval több — értékű traktort, kombájnt és szálas- takarmány-betakarítót vásároltak meg a gazdaságok. A kedvező hitelfeltételek és a szokásos éveleji „pénzügyi fellélegzés” révén megélénkült gépértékesítést egyetlen napig sem zavarta a hirtelen zordra fordult téli időjárás. A nagy havazást követően ugyanis, aki csak tudott, rögvest hólapátot fogott a vállalatnál, és szabaddá tettek minden eladásra szánt munka- és erőgépet. Január elsejével új, központi intézkedés alapján csökkentett műtrágyaárak léptek érvénybe, ezért várhatóan nagyobb keresletre kell számítaniuk a forgalmazóknak. Erre is felkészült, a Szolnoki Agroker, a kalászosok tavaszi fejtrágyázásához szükséges nitrogén műtrágyából a szükségleteket meghaladó készletekkel rendelkezik. Bár az időjárás lassította kissé a foszfor kiszállítását a szolnoki gyárból, ebből a hatóanyagból is elegendő a kínálat. A jelenlegi szállítási ütem alapján várhatóan nem lesz hiány az NDK-beli és szovjet importból beérkező káliumból sem. Az üzemi információk szerint az idén tovább terjed a szuszpenziós műtrágyafélesé- gek használata a megyében. Karcag, Kunhegyes és Mezőtúr térségében társulásos formában fogadóbázisok kialakítását tervezik a szomszédos, a Szolnoki Vegyiművektől távolabb levő gazdaságok, hogy ők is hozájuthas- sanak az Agroker által szállított korszerűbb, egyenletesebben kijuttatható folyékony kemikáliákhoz. A vállalat úgy tervezi, hogy az idén már mintegy 50 ezer tonna szuszpenziót értékesít, harmincnál több nagyüzemnek. Kedvezőtlenebbek a kilátások a növényvédő szer ellátását illetően. A már említett, az időjárással összefüggő növényegészségügyi gondok miatt a szokásosnál több vegyszert használtak föl tavaly az üzemek, így alig maradtak áthúzódó készletek a raktárakban. Az ültetvények kora tavaszi ápolásához, a gyümölcsfák lemosó permetezéséhez még elegendő a készlet, de hogy a további munkákhoz idejében is kellő mennyiség érkezik-e a 60 százalékban tőkés importból származó gomba- és rovarölő szerekből, az az ország devizahelyzetének alakulásától függ. Jobbak a kilátások a gyomirtószer-ellátásban. A legkorábban földbe kerülő tavasziak és a cukorrépa vetéséhez elegendő vegyszer áll rendelkezésre. Az okozhatna esetleg problémát, ha a ki nem kelt őszieket, az árpát, a búzát és a repcét az indokoltnál nagyobb arányban napraforgóval pótolnák az üzemek. Az irreálisan megnövekvő olajosmag-terü- let biztonságos vetéskor történő gyomirtására ugyanis nem lenne elegendő a jelenlegi készlet. A tavalyi mérlegbeszámolót és az idei terveket megtárgyaló közgyűlést követően, február elején tájértekezleteken tájékoztatja majd az Agroker az állami és a szövetkezeti kereskedelem, a mezőgazdasági szakcsoportok, kertbarátkörök képviselőit arról, milyen ellátásra számíthatnak idén kisgépekből, kemikáliákból, fóliából és egyéb vegyes cikkekből a háztáji gazdaságok, a kisüzemek. II megmérettetés időszakában Beszélgetés Papp Lajossal, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkárával A Központi Bizottság 1986. novemberi határozata és a megyei pártbizottság erre alapuló állásfoglalásának útmutatása szerint a városi pártbizottságok kimunkálták idei gazdaságpolitikai feladataikat. A pártalapszervezetek erre a februári beszámoló taggyűléseken kerítenek sort. Papp Lajossal, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkárával arról beszélgettünk, hogy területünkön milyen volt a novemberi határozat visszhangja és sajátos helyzetüknek megfelelően milyen alapról indulva, milyen főbb célokat akarnak elérni. A többség bizakodik — Városunkban és vonzáskörzetében fokozott várakozás előzte meg a Központi Bizottság határozatát kezdte Papp Lajos. — A párttagok a XIII. kongresszus határozatának megerősítését látják a Központi Bizottság novemberi állásfoglalásában, amely támogatásra talált. Az alapszervezetek többségében a határozat megismertetése, feldolgozása során elsősorban a helyi sajátosságokra koncentráltak: a „nekünk mit kell tenni” felfogással találkozhattunk, amely konkrét formát a beszámoló taggyűlések során fog ölteni. Ami pedig a dolgozók szélesebb körét illeti — ideértve a pár- tonkívülieket is —, úgy véljük, hogy többségük kész és képes a novemberi határozat végrehajtásán munkálkodni. Ezzel együtt fellelhetők olyan vélemények is, amelyek egyetértenek ugyan a határozattal, az abban foglaltak szükségességével is, de a végrehajtást illetően kétségeik vannak. Azt latolgatják, hogy megvannak-e a garanciák a határozat végrehajtásához, mi a biztosíték, hogy nem ismétlődik meg 1986? A többség véleménye, hogy a panaszkodás, sírán- hozás, az egymásra mutogatás, a csupán felülről várás nem, csakis a határozatnak megfelelő cselekvés lehet a megoldás. Sokan a határozat megvalósításának gátló okaként említik a pénzügyi források szűkös voltát. Erre figyelemmel vagyunk mi is. Ezért szorgalmazzuk, hogy az üzemek, gazdaságok rangsoroljanak a tervkészítéskor, s a legfontosabb feladatok megoldására koncentrálják az anyagiakat. Egészében véve — a városi pártbizottság megítélése szerint — térségünkben a párttagok képesek arra, hogy a novemberi határozat megvalósítása érdekében maguk mellé sorakoztassák a dolgozók többségét. Tény, hogy feladataink megoldása nem lesz könnyű. Mondhatnám úgy is, hogy a megmérettetés időszaka következik a vezető szervek, a pártszervezetek és gazdasági vezetők számára. Éppen ezért következetesnek kell lenni abban is, hogy a vezetők munkáját elsősorban az általuk irányított terület eredményei alapján ítéljék meg. — Az 1986-os év eredményei milyen alapot biztosítanak területükön a Központi Bizottság novemberi határozatának végrehajtásához? , — A város és a városkörnyék gazdasága a felsőbb pártszervek határozataiban és a VII. ötéves tervben megfogalmazottak szerint fejlődött tavaly. Területünkön növekedett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás és az export is. A kiáramló jövedelmek és a gazdálkodó egységek eredményei összhangban vannak. Talán az indokoltnál lassabban, de azért több vállalatnál korszerűsödött a belső irányítási rendszer. Így például a Baromfifeldolgozó Vállalatnál és az Állami Gazdaságnál létrehozott vállalati tanácsok érdemben funkcionálnak. Az iparban dinamikus — Törökszent- miklóson több mint 14 százalékos — volt a termelés növekedése. Ez döntően a termelékenység javulásából származik. Az értékesítési lehetőségek mind hazai, mind export vonatkozásban kedvezőbben alakultak. A mezőgazdasági üzemek a súlyos aszály ellenére is eredményesen helytálltak. A mező- gazdasági beruházások megközelítően 200 millió forintot tesznek ki. Megújulás a gazdaságban A termelés biztonságának fokozása érdekében jelentős elképzelések fogalmazódtak meg. Ezek sorába illik a Béke Termelőszövetkezet és az Állami Gazdaság közeljövőben kezdődő öntözésfejlesztési programja. Az eredmények mellett természetesen vannak megoldásra váró problémáink is. Az például, hogy a mezőgazdaságban a termelés növekedése csak ai állattenyésztésből adódott, a növénytermesztés lényegében stagnált. Azt is tudjuk,' hogy az eredményeket nem értékelhetjük csak „területi átlagban”, hiszen kimagaslóan jól termelő vállalatok, gazdaságok mel: lett olyan is van, amelyik „borotvaélen táncol”, és sajnos olyan is, amelyet szanálni kell. A gazdasági vezetők között vannak, akik mindig képesek a megújulásra, és vannak, akik csak tavalyi vagy jóval korábbi önmagukat „hozzák”. Mindent figyelembe véve azt vallom, 1986- ban viszonylag jó alapot teremtettünk területünkön a novemberi határozatokból adódó gazdaságpolitikai feladatok valóra váltására. Ennek biztosítéka lehet — és meggyőződésem, hogy az — az emberi tényezőkben lévő tartalékok felszínre hozása, a tehetséges munkások, szövetkezeti dolgozók, értelmiségiek áldozatos munkája. — A Központi Bizottság novemberi határozatából adódóan a városi pártbizottság milyen gazdaságpolitikai célokat tűzött önmaga és a pártszervezetek elé7 — Hosszú volna felsorolni mindazt, amit a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai irányelvei tartalmaznak, ezért csak néhány, a határozatban külön hangsúlyt kapott feladatról szólok. Nagy figyelmet fordítottunk például a saját feltételeket figyelembe vevő, a népgazdasági tervhez igazodó reális tervező munkára, a termelés biztonságának megalapozására. Azt szorgalmaztuk, hogy a tervezés és a végrehajtás során az emberek ne mások hatáskörébe tartozó intézkedéseket — például a szabályozókat — bírálják, hanem a körülményekhez igazodva biztosítsák a tervek végrehajtását, a fejlődést, a jövedelemtermelés fokozását. Nélkülözhetetlennek tartjuk azt is, hogy a ténylegesen meglévő jelentős belső tartalékok feltárásáért tegyenek konkrét intézkedéseket a vállalatoknál és szövetkezetekben. Tekintsék át költséggazdálkodásukat is, hiszen a ráfordítás sok esetben nincs arányban a hozammal. További korszerűsítésre vár a vállalatoknál, szövetkezeteknél a belső szervezési, irányítási rendszer. Ennek szellemében foglalkozik például a Fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet is belső érdekeltségi rendszerének korszerűsítésével. Ezen az úton jár a Mezőgép Vállalat, amikor Törökszent- miklóson is egy jelentős rekonstrukció után a feladatokhoz igazítja szervezetét, az öntöde önálló gyárrá történő szervezésével. Kölcsönös előnyök A városi pártbizottság irányelveiben többek között hangsúlyozzuk a kölcsönös gazdasági előnyöket hordozó együttműködési lehetőségek kihasználását. Ennek felel meg például a Baromfifeldolgozó Vállalat, amikor hét másik vállalat összefogásával gazdasági társasági formában bővíti hűtőtároló kapacitását, amely több ezer tonna áru befogadására lesz képes. A népgazdasági tervben meghatározottnál dinamikusabb növekedést várunk a gépiparban úgy, hogy a növekedés forrása a termelékenység emelése legyen. A városi pártbizottság is fontosnak tartja az életkörülmények javítását a város egészét illetően. A lakosság döntő többsége szereti városát, áldoz is érte. Ezt bizonyítja az elmúlt évi közel nyolcvanmillió forintos társadalmi munka és önerős közműépítés is. Teljesíteni kell és fogjuk a település- fejlesztési hozzájárulás megszavazásánál tett ígéreteinket, amelyek megvalósítása komfortosabbá teszi városunkat. Ügy tűnik, hogy a VII. ötéves tervünkben szereplő 1987. évi városfejlesztési feladatokat végre tudjuk hajtani. Konzekvensebbnek kell lennünk a kádermunkában is. A sok évvel korábbi — bár valós — érdemek ne legyenek perdöntőek egy-egy vezető mai munkájának, emberi magatartásának megítélésénél. Ideje felszámolnunk azt a nézetet, hogy e téren olyan kalappal köszönünk, amilyen van. Hosszabb távra kell megalapoznunk a kádermunkát, nemcsak hozni kell más területekről különböző beosztásokba vezetőket, hanem gondoskodni kell kinevelésükről is. Sort kell keríteni a máskülönben ügybuzgó, de a mai követelményeknek már nem megfelelő vezetők minőségi cseréjére is. Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen a pártszervek és -szervezeteik irányító, segítő és ellenőrző munkájának fokozása a városi pártbizottságtól az alapszervezetekig. Jelentős, a gyakorlatban bevált intézkedéseket tettünk a pártdemokrácia fejlesztésére. Ennek sorában olyan új módszereket vezettünk be, amelyekkel sokkal szélesebb körre támaszkodik a városi pártbizottság döntéseinek kialakításában is. Nem mulasztjuk el felhívni a pártszervek és -szervezetek figyelmét arra, hogy eredményt csak öntevékenyen, felelősséget vállalva, a párt- szervezetek belső életének fejlesztésével, megújulásra képesen, a gazdasági és társadalmi szervekkel karöltve, összehangolt, fegyelmezett munkával érhetünk el. A kongresszus előkészítése során megújult pártvezetőségek képesek erre a munkára,' s alkalmasak arra, hogy a Központi Bizottság novemberi határozatában megjelölt feladatok valóra váltását eredményesen irányítsák, segítsék és ellenőrizzék. — Köszönjük a beszélgetést. Simon Béla
