Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
1987. JANUÁR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén Tegnap hirdették ki Környezetvédelmi pályázat Pártépités minőségi követelményekkel Tegnap ülést tartott a megyei párt- végrehajtó bizottság, és értékelte az 1986. évi párttaggá nevelő- és tagfelvételi munka eredményeit. Megállapította, hogy a megyei pártbizottság 1983. december 29-i határozatában megfogalmazott feladatok eredményesen teljesültek. Az irányító pártszerveknél és az alapszervezeteknél a politikai igényeknek megfelelően, a mindennapi munka részeként foglalkoznak pártépítéssel. A dolgozók párttaggá nevelését nehezítő körülmények egyre pontosabb ismerete lehetővé teszi, hogy a párt erejét, akcióképességét növelő személyekre összpontosítsuk figyelmünket. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy a párttaggá nevelő- és tagfelvételi munkában erősödjenek a minőségi követelmények. A párt erejét a politika mellett mindenkor kiálló, fegyelmezett és jellemes emberek felvételével kell növelni. Az alapszervezetek érezzék felelősségüket a párt jövőjéért — hangsúlyozta a végrehajtó bizottság. A megyei párt-vb ezután tájékoztató jelentést fogadott el a középfokú iskola- hálózat fejlesztéséről. Megállapította, hogy az előkészületek a korábban kialakított koncepció alapján rendben haladnak. Felelősségteljes intézkedések történtek annak érdekében, hogy a középiskolába lépő nagyobb létszámú korosztályt intézményeink be tudják fogadd ni. Különösen nagy figyelmet érdemel a szakképzés, hiszen a fejlesztés, az új profilok bevezetése a gazdaság várható szakember igényével összhangban kell, hogy történjék. Ehhez az érdekelt vállalatok támogató közreműködésére is szükség van. Nagyon fontos, hogy a még egyeztetésre váró kérdésekben is döntés szülessen a tanév végéig, » az intézmény-bővítések időben és takarékosan valósuljanak meg. A tárgyi feltételek kialakításával párhuzamosan gondoskodni kell arról is, hogy pedagógusban, szakemberben sem legyen hiány. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke tegnap sajtó- tájékoztatón jelentette be, hogy az OKTH pályázatot indít „A szebb, emberibb környezetért” címmel. A Magyar Televízió és az OKTH kezdeményezésére minisztériumok, főhatóságok, megyei tanácsok és társadalmi szervezetek csatlakoztak a pályázat meghirdetőihez, s csaknem 15 millió forintot ajánlottak fel a legeredményesebb pályázóknak. A kezdeményezés célja, hogy a társadalom legszélesebb rétegei társadalmi akcióban konkrét környezetvédelmi feladatok megoldásában vegyenek részt. Annál is inkább szükség van erre — mutatott rá az államtitkár — mivel az állam csak a társadalmi erők bevonásával, aktivizálásával képes elérni a környezet megóvására kitűzött célokat. A pályázatot a Magyar Televízió Natura Szerkesztőségéhez (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) kell benyújtani 1987. március 31-ig. A Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat túrkevei üzemében egyéb pékárukon' kívül a Kunsági perec sütésével és csomagolásával is foglalkoznak. Ez a közkedvelt termék a környező megyékbe is eljut. (Fotó: T. K. L.) Kérdések a fórumládákban Sok kritika érte a szolgáltatást Falugyűlés Jászfényszarun Nyugodtan elmondhatjuk, hogy agy-egy település életében mérföldkőnek számít a falugyűlés. Ilyenkor, a későbe hajló estén összegyűlt lakosok pontos képet kaphatnak arról, hol tart a községük s hová kíván eljutni a következő tanácskozásig. Hétfőn este Jászfényszaru- ban verték le ezt a képzeletbeli „mezsgyekövet”, és Kiss László tanácselnök beszámolójából minden fontosat megtudtak a helybeliek az 1986-os esztendőről. Kiderült, hogy a nagyközség azon települések sorába tartozik, ahol örvendetes módon népességgyarapodást vehettek számba. A hatezernégyszáz- húsz lakos az év során mintegy százharminc új állam- polgárrral lett több. Igaz, a születettek számát messze meghaladta az eltávozottaké (sajnálatosan sok volt az ereje teljében elhunyt), de a „bevándorlók” kiigazították a sülyedő demográfiai görbét. Ami a kívülállók számára különösen figyelemreméltó volt, az az öregekről való gondoskodás. Az idős emberek számára bentlakásos otthon épül 1987-ben, de kerül mintegy másfél millió forint arra is, hogy az elaggottak és rászorulók szociális gondjain enyhítsenek. Az idei esztendő legnagyobb vállalkozása az a mintegy htósz- millió forintba kerülő étterem lesz, amelynek építéséhez a nagyközségi tanács mellett az áfész, az Orion és a Béke Tsz is hozzájárul. Ha felépül, ezerkétszáz dolgozó és gyermek étkezését tudják biztosítani. Ugyancsak nagy szükség lesz arra a kútra is, amelyre évek óta gyűjtik a pénzt, és üzembeállítása után a zöldségtermő terület szűkös vízellátását fogja javítani. A falugyűlés előtt a munkahelyeken amolyan fórumládákat helyeztek el a nagyközség vezetői, és az ebbe összegyűlt kérdéseket osztották szét a meghívott illetékesek között. Sajnos, a válaszadások nem 'voltak túl szívderítőek. Sem az áfész, sem a Jászberényi Városgazdálkodási Vállalat, amelyik a jászfényszarui szemétszállítás gazdája, sem a Víz- és Csatornamű Vállalat képviselője, sem pedig a Kéményseprő Vállalat jászberényi megbízottja nem nyugtatta meg a kedélyeket. Válaszadásukban elsősorban arra szorítkoztak, hogy a felelősséget elhárítsák maguktól, így magyarázodásuk már- már mosolyogtató volt. Mert vajon kellő indoklása-e a ruházati bolt jó ellátásának az — szó szerint idézve —, hogy a környéken szokványos 95%-os index helyett — Jászfényszaruban 105%-os az index? (Sic, a szerk. megjegyzése.) Ugyanilyen „sze- recsenmosdatásnak” tűnt a városgazdálkodási vállalat képviselőjének megjegyzése, aki elmondta, hogy a szemétszállítás egy olyan tevékenység, amit nehéz jól csinálni. Vajon mitől megoldhatatlan feladat? Hiszen Szolnok környékén számtalan jó példával szolgálhatnak a környező települések. Jászfényszaru a megye jobbmódú települései közé tartozik. Mutatja ezt a nagyközség arculata is, és bizonyította a falugyűlés hangulata. A helybeliek nem álltak elő teljesíthetetlen követelésekkel, jogos igényeik megoldására — így a szolgáltatások színvonalának emelésére a nagyközség vezetőitől megnyugtató választ kaptak. Ezt várták volna tulajdonképpen a meghívottaktól is. — pb — A szénhidrogénipar jelene Beszélgetés Zsengellér Istvánnal, az OKGT vezérigazgatójával Zsenge]lér István, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója a Kőolajkutató Vállalat üzemi párt- bizottságának kérésére a közelmúltban pártnapot tartott Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Előadását sokan hallgatták meg a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói közül is. Olyan sok volt az érdeklődő, hogy kicsinek bizonyult a művelődési központ többszáz személyes színházterme. Jónéhányan hangszórók segítségével a folyosón hallgatták Zsengellér István szavait, aki a Központi Bizottság 1986 novemberi határozata alapján elemezte a népgazdaság, azon belül pedig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt helyzetét és feladatait. A pártnap vezérfonala az volt, hogy társadalmi és gazdasági céljainkat csak akkor tudjuk elérni, ha az eddiginél hatékonyabb, racionálisabb, a költségeket jobban figyelembe vevő gazdálkodás alakul ki minden vállalatnál. A pártnap után a tröszt helyzetéről és idei feladatairól beszélgettünk a vezérigazgatóval. — Milyen alapot teremtett a tröszt tervei valóraváltá- sához? — Egy mondatban hadd kanyarodjak vissza a VI. ötéves tervhez. 1981 és 1985 között előirányzatunkat minden vonatkozásban túlteljesítettük. Akkori helyzetünket — többek között — látványosan növekvő tőkésexport és kiemelkedő bér- fejlesztés jellemezte. A fejlődés folytatása 1986-ban nem mindenben sikerült, bár a több mint 2 millió tonna kőolajat és a 7,1 milliárd köbméter földgáz kitermelését előirányzó termelési tervünket kis mértékben túlteljesítettük. Sok év óta pon- • tosan tudjuk tervezni bányászati előirányzatainkat, és kis mértékben túl is teljesítjük azokat. Ez azt bizonyítja, hogy a trösztnél, illetve annak vállalatainál jól szervezett munka folyik. Túlteljesítettük tavaly exporttervünket is. Mivel a tőkés piacon estek az árak, mennyiségileg kellett növelni kivitelünket. Az 1,7 millió tonna különböző szénhidrogénipari termékünk értékesítése kb 300 millió dollár árbevételt jelentett. Ez a bázisénál 25 százalékkal kisebb. A növekvő kivitel tehát csökkenő bevétellel járt' együtt. A tőkés exportnál 9,2 miiliárd forint veszteséget kellett tavaly elkönyvelnünk. A veszteség egy részét a kormány átvállalta. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására önkorlátozó intézkedéseket hoztak a tröszt vállalatai. Tavaly például nem emelték a béreket. Bármilyen kellemetlen is volt ez számukra, felsőbb intézkedés nélkül is végrehajtották. Csökkentették a fejlesztéseket is. A tőkés export kedvezőtlen alakulása miatt a tröszt sokkal kevesebb nyereséget ért el tavaly, mint az azt megelőző évben. Mindezek mellett fontosnak tartom megjegyezni, hogy vállalatainknál mindig kapható volt az az áru, amit keresett a vevő. — És mi várható 1987-ben a tröszt vállalatainál? — Terveinkből világos, hogy az idén kinek mit kell tennie, milyen célokat kell elérnie. Az is világos, hogy milyen eszközökkel és milyen buktatókkal. Továbbra is nehézséget jelent a tőkés export. Gond számunkra a fejlesztés is. Igaz, hogy a 7,9 milliárd forint értékű célcsoportos beruházásra megvan a pénz, de azon belül 1,1 milliárd dollártartalmú forinttal kellene rendelkeznünk. Ennek felét kaptuk meg. Ezért gondban vagyunk, hogy milyen fejlesztést hagyjunk el, illetve meddig küzdjünk a felsőbb szerveknél a hiányzó összegért. Ami pedig az anyagimportot illeti: a tröszti vállalatok igénye 2,7 milliárd dollártartalmú forintot tett ki. Rendelkezésünkre viszont csak 2 milliárd áll, ezért az igényeket újra kell értékelni és csökkenteni. Gondunk egyéb vonatkozásban is adódik. Nyereség- érdekeltségünkről szólva például meg kell említenem, hogy 63—65 milliárd forint nettó befizetési kötelezettség terheli vállalatainkat. Hazánkban más ekkora adót fizető „cég” nincs. A kőolaj- és földgázbányászatban az adó majdnem kétszer akkora, mint az önköltség. A kettő együtt — például a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz- termelő Vállalatnál — nagyobb összeg mint az ár. Ezért tartom szükségesnek a Központi Bizottság novemberi határozatában megfogalmazottak érvényesítését, miszerint: „A szabályozó rendszer segítse elő, hogy a vállalatok jövedelmezőségükkel arányosan gyorsabban fejlődjenek. Az árrendszer fejlesztésével is biztosítani kell, hogy a nyereség a valódi teljesítményt fejezze ki.” Olyan gazdasági feltételeket kell teremteni, hogy érdemes legyen jól dolgozni, lehessen béreket emelni, megvalósítani kutatási, termelési és fejlesztési céljainkat, és fel tudjuk újítani termelőberendezéseinket. Az volna a kívánatos, hogy az exportveszteségeken is osztozzunk, ne csak a nyereségen. Az ügyünket tárgyaló kormánybizottság remélhetően méltányolja majd kérésünket. \ — Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt milyen arányban vesz részt hazánk energiahordozóinak biztosításában? — Az ossz energiahordozók 60,8 százalékát a mi trösztünk vállalatai biztosítják. A szénbányászatot és az atomerőművi fejlesztést tekintve nem valószínű, hogy ez az arány a következő években csökken. Nyilvánvaló, hogy ennek az aránynak a fenntartása nem megy beruházás és létszám- fejlesztés nélkül. Határozott szándékunk a keresetek növelése is. Az első negyedév után, amikor feloldják az erre vonatkozó tilalmat, öt- százalékos béremelést akarunk végrehajtani. Ennek realitását bizonyítandó, emlékeztetni szeretnék az 1981—85 közötti béremelésekre. Vállalataink eredményei az idén is minden bizonnyal lehetővé teszik a bérfejlesztést. Az idei eredményekhez jó alapot biztosított 1986. Bizonyítékul csupán néhány kiragadott példa: A világbanki hitelből finanszírozott beszerzések ütemesek. Két új, 120 csatornás' szeizmikus műszer gyors üzembeállítása is segítette munkáknkat. A korszerű eljárások részarányának növelése is kedvező tendenciát jelent. Folyamatos a számítógépes berendezések beszerzése. A kutatási információk ily módon való feldolgozása nagyon meggyorsítja a munkát. Sokat jelent az is, hogy a termelésgeofizikai tevékenység színvonala és volumene nőtt. — A tavalyi kutatási eredmények mennyiben segítették a szénhidrogénvagyon növelését? — Októberi becslés szerint 4,4—4,5 millió tonna szénhidrogénvagyon megtalálására nyílt lehetőség tavaly. Pontos adat még nem ismeretes, de valamivel szerényebb mérték a valószínű. Mindenesetre bízom abban, hogy az öt évre előirányzott szénhidrogénvagyon-nö- vekményt elsősorban a Kő- olajkutató Vállalat munkája révén el tudjuk érni. Ezáltal biztosítani tudjuk a mérsékelten csökkenő szénhidrogéntermelést. Ez a mér- sókletes csökkentés máris észlelhető: a tavalyi 7,1 milliárd köbméter földgáz és a 2 millió tonna kőolaj helyett az idén 7 milliárd köbméter földgáz és 1,9 millió tonna kőolaj termelését terveztük. — Milyen az évkezdet a tröszt vállalatainál? — Vállalataink — mindenekelőtt a Kőolajkutató Vállalatot, valamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatot említem; kiválóan helytálltak az év első heteiben. Ennek köszönhetően zavartalan volt a munka, folyamatosan történt a csővezetékeken való szállítás. A szénhidrogénipar dolgozói nem hivatkoznak a tél nehézségeire, természetesnek tartják azokat, és idejében felkészültek elhárításukra. Ez a helytállás és munka- szeretet kelt reményt bennünk idei terveink valóra- váltásához. — Köszönöm a beszélgetést. Simon Béla A Fejlődés Rákospalotai Bútoripari Kisszövetkezet jászkiséri üzeme az első félévben a margitszigeti Grand Hotel felújítási munkálataiban vesz részt. A régi berendezések mintájára mintegy ötszáz stílbútort gyártanak. Képünkön az alkatrészelemek készülnek. (Fotó: T. Z.)
